Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-27 / 49. szám
I tömegpolitikai munka időszerű kérdéseiről Interjú Végh Andor elvtárssal, a megyei pártbizottság munkatársával M. pért tömegpcffitifcaá tevékenysége akkor hatékony, akkor éri el a célját, ha figyelembe veszi a változó körülményeket, ha a való élethez igazodik, eljut a társadalom széles rétegéhez, ott megértésre talál és as eltökélt célok valóra váltására, hatékonyabb cselekvésre készteti -az embereket. Megyénkben milyen főbb tartalmi feladatai vannak a tömegpolitikai munkának, milyen formában teljesülnek ki ezek, Illetve milyen tervek, elképzelések vannak a hatékonyság fokozására? Ezekről nyilatkozott lapunknak Végh Andor elvtárs, a párt megyei bizottsága propaganda és művelődéspolitikai osztályának munkatársa. KÉRDÉS: Mik azok a főbb elvek, melyek jelen időszakban meghatározzák a tömeg- politikai munka tartalmát? VÁLASZ: Mindenekelőtt azt kívánom megjegyezni, hogy a téma nagyon időszerű, s ez a tömegpolitikaá munka egyre fokozódó jelentőségéből fakad. Növekvő szerepe pedig pártunk általános tömegpolitikájával, a de_ mokratizmus szélesedésével és a szocializmus magasabb szintű építésének bonyolult feladataival van összefüggésben. A párt célkitűzéseinek megvalósításéhoz. politikájának minél teljesebb érvényesüléséhez, a párttagság és a péríonkívüli dolgozó tömegek állandó, aktív támogató tevékenysége, cselekvése szükséges. Ennek elérése nem képzelhető el a változatos eszközökkel és módszerekkel történő agitáció nélkül. A központi és megyei párt. szervek határozatai nyomán a legutóbbi években tartalmában ás szervezettségében jelentősen javult megyénkben a tömegpolitikai munka színvonala. Rendszeresebben, őszintébben és sokoldalúbban mutatja be megyénk politikai, gazdasági és kulturá_ lis életét, kiemeltebben foglalkozik a lakosságot legjobban érdeklő kérdésekkel, mindjobban figyelembe véve a társadalmi rétegek & csoportok sajátos igényeit Ezek az eredmények természetesen nem csupán a mi megyénkben jelentkeznek, hiszen azok a párt egész politikájából adódnak, a párt politikájának. nyíltságából, abból, hogy a párt bátran szembe tud nézni a problémákkal, s hogy mindezek nyomán bizalomteljes, jó politikai légkör alakult ki. A feltett kérdésre rátérve, abból kell kiindulnunk, hogy a tömegpolitikai munka tartalmát döntően mind'g a megvalósítandó legfontosabb feladatok határozzák meg. Először is folytatnunk kell a X. kongresszus határozatainak végrehajtása sarán tett intézkedések ismertetését, magyarázását és ezzel egyidőben mozgósítani a dolgozó tömegeket negyedik ötéves tervünk céljainak megvalósítására. Nagyon fontos, hogy tömegpoUtikánkban meggyőzően és életszerűen ábrázoljuk azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt-, állami és gazdasági szerveink tettek és tesznek a kongresszusi határozatok végrehajtásáért, A közvéleményben időnként fel-fel bukkan némi kétely ezekkel kapcsolatban. Vannak, akik nem tartják eléggé gyorsnak az előrehaladást Munkánk során őszinte választ kell adnunk a felvetődő kérdésekre, de talán jobban meg kell láttatnunk közös munkánk eredményeit is. A realitásból kell kiindulni. Vannak gondjaink is. Társadalmunk életének egyes területein jelentkeznek feszültségek. Ezekbe nem nyugszunk bele, de azt is meg kell láttatnunk. hogy a nagy gondok egy részének okai nem szüntethetők meg egyik napról a másikra. A tömegpolitikai munkánk során lényegében kettős feladatat kell elvégeznünk. Bírálnunk kell azt ami rossz, ami szemben áll pártunk politikájával. Tehát az agitációnak sokszor harcba kell mennie, másrészt — és ez nem kevésbé fontos feladat — támogatnunk kell art, ami jó. A gsz- iAa«ágha.nr a kultúrában, az ideológiai élet területén egyaránt ki kell állni a jó mellett, el kell fogadtatni az igazat a helyeset A tömegpolitika fontos részét alkotja a gazdaságpolitikai agitáció. A közvélemény előtt ismertté kell tenni a gazdasági feladatokat, döntéseket Nem véletlen, hogy a januári—februári párt napokon az 1972-es év gazdasági feladataival foglalkoztunk. Tömegpolitikai munkánkban továbbra is napirenden kell tartanunk olyan, még mindig vitatott. vagy meg nem értett kérdéseket, mint az érdekek problémája, az életszínvonal-politika, a bérezés differenciálásának elve, árpolitikánk. Többet és sokoldalúbban kell foglalkoznunk a munkaverseny mozgalommal, a vállalati munka- és üzemszervezés korszerűsítésének kérdéseivel, amelyek végső soron a negyedik ötéves terv főbb célkitűzéseinek minél teljesebb megvalósítását szolgálják közvetlenül. Tömegpolitikai munkánk során foglalkoznunk kell más, időszerű belpolitikai kérdésekkel, társadalmunk fejlődésével, pártunk életével, az államélet fejlesztésével kapcsolatos témákkal, a béke. a barátság, elsősorban a Szovjetunió iránti barátság ápolásával Ismertetni és magyarázni kell a nemzetközi élet eseményeit, összefüggéseit. Döntően ezek azok a feladatok, amelyék jelenleg és a közeljövőben meghatározzák tö- ma'politikai munkánk tartalmát. Talán még annyit, hogy e fő, átfogó témák mellett minden más, a közvéleményt általában foglalkoztat ó témákra vagy egyes rétegeket, csoportokat egyes munkahelyeken, lakótelepeken élő embereket intenzíven foglalkoztató kérdésekre is reagálnia kell az agitációnak valamilyen formában. KÉRDÉS: A pártagitáciő rendszerében, módszerében állandó az útkeresés, hiszen a társadalomban tevékenykedő emberek, embercsoportok megközelítésének sokféle formája van. Hallhatnánk-e arról, melyek a legjobban bevált formák? VÁLASZ: A párt agftáciős rendszere lényegében kiépült és így a dolgozó tömegek soko'dal- ról történő elérésének feltételei adottak. Különösen nagy jelentőségű a központi tömegkommunikációs eszközök rendszerének kiépülése, főként a rádió és televízió elterjedése. Ezek nagy hatású, fontos agitáciős eszközök, mert egyszerre hatalmas tömegekhez szólnak, s emellett gyorsak, időszerűek. Ezek nagyarányú fejlődése nem mond ellent, sőt igényli és feltételezi az agitáció más formáinak rendszeres alkalmazását. A központi tömegkommunikációs eszközök döntően országos kérdésekkel foglalkoznak, az információk tömegét közlik és szükséges esetenként azok további magyarázása, kommentálása, megértetése, azok esetleges torz értelmezése, vagy tudatos félremagyarázása miatt A helyi kérdésekkel is többet kell foglalkozni, hiszen előfordul, hogy az emberek egyes esetekben, vagy helyeken — többet tudnak országos, esetleg nemzetközi dolgokról, mint a megye, a község vagy üzem életéről. Véleményűnk szerint a eredményesebb az élőszóval kifejezett agitáció, mert ott a résztvevőknek módjukban van a közvetlen kérdésre, problémák felvetésére, nézetek, véleményék kicserélésére. Az élőadó azonnal és közvetlenebb módon tud válaszolni és emellett — és ez sem közömbös — nagyobb lehetőség nyílik az erőteljesebb érzelmi hatásokra is. A lakosság szóbeli tájékoztatásában jelentős helyet foglalnak él a pártnapok. Ez régi, bevált forma, mert így egy-egy alkalommal sok ezer embert tájékoztatunk megyénkben az aktuális politikai kérdésekről. Egyre népszerűbbé válnak a Hs-cbo- portos beszélgetések. Jobban ki kellene használná az ezekben rejlő lehetőségeket. A kisgyűlé- sek, röpgyűlésék szintén régi bevált formák, de kellő érdeklődés és jó időzítés esetén nagyon eredményesek lehetnek a vitafórumok, kerekasz tal-beszélgetések is. Jelentős szerepe van az írásos agitációnak. Elsőként említem meg_ megyénk pártlapjának a Békési megyei Népújságnak a szerepét, mért az fontos eszköze a megyei tájékoztatásnak. Az utóbbi években növekedett a Népújság olvasótábora Napi 40 ezer példányban jelenik meg. De az előfizetők számának további növelésére van szükség, miután csakis így tudunk további jelentős előrehaldást elérni a megyei jellegű tájékoztatásban. Viszonylag kevés az üzemi, termelőszövetkezeti újság, híradó, holott szerepük nagyon fontos lenne a még szűkebben vett helyi tájékoztatásban, Szükséges lenne ezek számát növelni, mert a sajátos, belső termelési tájékoztatásokon túl, a sokoldalú tömegpolitikai agitáció eszközeivé lehetne tenni azokat. Megvalósításuk persze nem csupán elhatározás dolga, hanem biztosítani kell a színvonalas működésükhöz szükséges személyi és anyagi feltételekét is. KÉRDÉS: Hogyan épüljön, ki az agitáciős hálózat és a pártszervezeteket hogyan segíthetik a tömegszervezetek, tömegmozgalmak a feladat ellátásában? VÁLASZ: A gyakorlati tapasztalat azt mutatja, hogy egymástól külön, de egységes irányítással kell kiépíteni és működtetni azt az agitácdás hálózatot, melynek biztosítania kell a párttagság és az egész lakosság táj ékoztatását Itt említem meg. hogy a közvélemény tájékoztatása központi helyet foglal el tömegpolitikai munkánkban, s a Politikai Bizottság és a Központi Bizottság Titkársága határozatai nyomán az utóbbi néhány év folyamán lényeges javulás van ezen a téren. Egyre általánosabbá válik az a helyes felismerés, hogy jő vezetés, eredményes munka nincs sokoldalú tájékoztatás és kellő informáltság nélkül. Ez a megállapítás a helyi, az üzemi vezetésre is vonatkozik. E felismerés összefügg pártunk egész munkastílusával, a tömegekkel való kapcsolatokra jellemző őszinteséggel és nyíltsággal Ennek eredményeként kitágult a közvélemény belpolitikai és nemzetközi látóköre, jobban megértik és támogatják pártunk politikáját, növekedett a közéleti érdeklődés és aktivitás, Megyénk lakossága szinte naponként tapasztalhatja, hogy tájékoztatásunkban egyre jobban érvényesülnek az olyan elvek, mint a hitelességre, a teljességre, a gyorsaságra, az események ösz_ szefüggéseinek megláttatására való törekvés és pártunk osztály- politikájának szolgálata. Igyekszünk különös figyelmet fordítani megyénk párttagságának előzetes, az összefüggéseket elemzőbben bemutató tájékoztatására. Ennek fontos eszköze a párt megyei végrehajtó bizottságának havonta megjelenő Tájékoztatója, amely az elmúlt év novemberétől kezdve jelenik meg és eljut a pártcsoport-ve- zetőkig. Az a cél vezérelte ezzel a megyei végrehajtó bizottságot, hogy segítse legnagyobb agitáciős erőforrásunknak, párttagságunk egészének tájékoztatását és erősítse ennek bázisait, a pártcsoportokat A Tájékoztató bizonyos tájékozottsági előnyt is biztosít a párttagságnak, a párt aktivistáinak, a szükségnek megfelelően informálja őket a testületi döntésekről, aktuális tartalmi értesítésekkel, érvanyagokkal biztosítja a párttagság teljesebb beavatottságát. Ezzel nemcsak a párttagság egységes és helyes véleményének kialakulását segíti, hanem egyben fel is vértezi őket a párt politikájának terjesztésére, képviseletére. Ami a kérdés második részét illeti, valóban fontos feladatunk a tömegszervezetekkel, tömegmozgalmakkal való együttműködés erősítése és szélesítése a politikai tömegmunkában. Véleményünk szerint a helyben, a községekben és az üzemekben is megvannak a feltételei annak, hogy a pártszervezetek jobban megosszák a tömegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal az agitáciős munkát Természetesen ilyen törekvések vannak, a ..szereposztásnak” bizonyos formái már kialakultak, de az eddigieknél jobban rájuk lehet bízni az agitáciős munka egyes részeit, vagy egy- egy konkrét feladatot. Különösen a szakszervezetek politikai munkájában rejlenek nagy lehetőségének. amelyek még nincsenek eléggé kihasználva. Bátrabban kellene foglalkozniuk a szocialista brigádokkal, illetve azok agitáciős tevékenységének megszervezésével, az érdekek problémájával, az üzemi demokráciával kapcsolatos kérdésekkel és a termelési agitáció más kérdéseivel. A KISZ-alapszervezetekre hehet bízni a művelődéssel összefüggő agitáció egyes részeit, a helyi — főként szociális — beruházások népszerűsítését, a szemléltető agitációt és annak szervezését. A Hazafias Népfront helyi bizottságai bizonyos társadalmi rétegek felé például a szocialista hazafisággal, a szocialista demokráciával, az állami élet kérdéseivel, az állampolgári jogokkal, kötelességekkel a béke, a barátság ápolásával kapcsolatos kérdésekben fejthetnek ki hasznos tevékenységet A tömegszervezetek és mozgalmak tömegpolitikai munkáját természetesen össze kell hangolni. Szerepük igen fontos, mert segítségükkel jobban el tudunk jutni társadalmunk legkülönbözőbb rétegedhez. KÉRDÉS: Hallhatnánk-© olyan helyes kezdeményezésekről, módszerekről, melyek megszívlelendők és széles körben is telterjeszthetők? VÁLASZ: Gyakran elhangzik olyan észrevétel, hogy még mindig nem eléggé korszerű a tömegpolitikai munkánk. Megítélésünk szerint elsősorban az agitáciős módszerek elmaradottsága, helyenkénti alacsony színvonala gátolja a pártpolitika hatékonyságának további növelését, a tömegek eredményesebb politikai befolyásolását. Persze az is előfordul, hogy mellőzzük & korábban már jól bevált és ma is alkalmazható módszereket. Természetesen tovább keII lépni. Ojabb gyakorlati módszerek kialakítására vas szűkaSg. Jelenleg & kísérletezés stádiumában vagyunk, s a közeljövő feladata lesz a tapasztalatok összegyűjtése, feldolgozása és terjesztése. E cél érdekében megyénk több pártszervezetét felkértük újabb módszerek kikísérletezésére, illetve az ismert módszerek továbbfejlesztésére. Példaként a szemléltetést említem meg. Nézetünk szerint a tömegr politikai munka szemléletességét jelentősen növelni kell. Valamennyien tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi években üzemeink többségénél eltűnt, vagy elsorvadt a faliújság is. Á közvéleményre való ráhatást viszont csakis úgy tudjuk sokoldalúbbá tenni, ha bátrabban és tömegesebben alkalmazzuk a szemléltetés változatos formáit, ha jobban kihasználjuk a képek, plakátok, kis kiállítások, karikatúrák, fotók, filmek adta lehetőségeket. Hasznosítani lehet és kell az iskolai és közművelődési intézményekben tevékenykedő fotó-, film- és más klubokat, szakköröket. A községekben, üzemekben fel kell mérni az ilyen lehetőségeket és meg lehet bízni e csoportokat az agitáciős munkában hasznosítható, konkrét feladatokkal. A szemléltetés továbbfejlesztését szolgáló kísérletező, kutató, tapasztalatokat összegyűjtő munkára öt különböző adottságú pártszervezetet kértünk feL Hasonló módszerrel kívánjuk fejleszteni a pártcsoportok agi- tációs bázistevékenységét és a szocialista brigádok ilyen munkáját is. Hasznosak és követendő kezdeményezésnek ígérkezik a me- zőberényi községi pártbizottság terve, mely szerint ebben az évben egyelőre kísérleti jelleggel, negyedévenkénti megjelenéssel „Pártesoport-híradő” kiadását határozták el. KÉRDÉS: Az elmondottakból kitűnik, hogy szerteágazó, sokrétű a politikai tömegmunka. Ki ennek a sokoldalú tevékenységnek az irányítója? VÁLASZ: Amint láttuk nemcsak a pártszervekre és szervezetekre hárul a tömegpolitikai munka, hanem részt vesznek abban a társadalmi és tömegszervezetek, bizonyos mértékben az állami és gazdasági szervek, sőt egyes intézmények is. Az irányításban és a konkrét munkában a pártszervezetek szerepe a meghatározó. Az agitáció általános irányítása a pártszervek és szervezetek feladata. A helyi tömegpolitikai munka szervezésének és irányításának a pártalapszervezetek a bázisai, ök határozzák meg az agitáció témáit feladatait, s ők koordinálják más szervek tömegpolitikai tevékenységét. A munka közvetlen szervezését a párt- és tömegszervezetek szakapparátusa végzi az aktívák széles hálózatára támaszkodva. Tekintettel arra. hogy az agitáció — mint a politikai vezetés egyik eszköze — a maga nemében bizonyos szakmai hozzáértést is igényel, az a helyes, ha a tömegpolitikai munka szervezését magas eszmei — politikai felkészültségű, tapasztalt és rátermett elvtársak végzik, mint aktívák, vagy agitáciős felelősök. A tömegpolitikai munkával szembeni elvárások társadalmunk fejlődéséből adódóan növekednek. Az agitációnak vállalnia kell a megnövekedett feladatokat is, egységes egészként hirdetve pártunk politikáját, megnyerve — e politika által kitűzött célok megvalósítására a dolgozók széles tömegeit — fejezte be nyilatkozatát Végh Andor elvtárs. Deák Gyula FEBRUÁR SSL
