Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-27 / 49. szám

Egy mondat í kiegészítése \ r 8 l kapunk 1S72. február 33-i, S szerdai számában közölt „Egy 5 rendhagyó tanácskozás’9 című ■ hír utolsó előtti mondata érte- £ lemzavaró, s ezért a következő ■ kiegészítésre szorul: Nálunk nem 5 is a megrögzött alkoholisták szá- • mának emelkedésével, hanem az £ akut alkoholizmus következmé- « nyeivel kell számolnunk. Az al- • kohol általában a szociális és ■ társadalmi roml>oló hatását a £ társadalom perifériájára szorul- £ tak között végzi. Viszont az al- » koholizmus terjedése akut íor- ; mában inkább a társadalom £ .jobb módú rétegében jelentkezik. 5 Felismerése igen neliéz, hiszen f az anyagi romlás, erkölcsi törés í nem nyíltan a velejárója. Gon- > dőljünk csak arra, hány olyan * autószerencsétlenségről vagy sze- : mélyeknek vezetői posztról való : leváltásáról és hány életet ve- : szélyeztető anyagi, erkölcsi tó- j résről tudunk, amely az ittas- s Ságra vezethető vissza. Statisztí- : kailag kimutatható, hogy orszá- > gosan a friss alkoholisták 73 5 százaléka a 15—25 éves korosz- jj tályból valók. Abból a korból,! akinek a munkája által megier- jj melt anyagi javakat, jövedelmet ■ még nem kell egy család között £ megosztania. | Azokkal, akik anyagiakban \ megalapozottabb rétegből kerül- ■ itek ki. a társadalom még véd- • telenebb. Gondoljuk csak meg, 5 hogy mennyivel veszélyesebb a: környezetére az, akinek autója£ van és időszakonként leittaso-£ dik, nu'nt egy közismert lumpen, | akit má.r senki sem vesz kosno- : (yan, és társadalmilag fontos! helyzetekben nem tekintik part- i nernek. ■ A társadalom az új típusú al- £ koholistákaí jogalkotásunkban £ már differenciáltabban fogja tel,: felismerve veszélyességét. Az al- £ koholos állapot több esetben £ már súlyosbító körülményként £ szerepel. De a közfelfogás még £ nem jutott el erre a szintre. * Értékrendszerünk még a zül- S lőtt, elhanyagolt külsejű asszoci- • alis elemekre van méretezve. S • végső soron nemcsak a szervezet £ károsodását jelenti az akut al- £ koholizmus, hanem a környezet £ veszélyeztetettségét is. Autó-klub alakul Gyulán Gyula város és a gyulai járás autósainak kérésére ma, febru­ár 27-én délelőtt 9 óraikar meg­alakul a Magyar Autóklub he­lyi szervezete. Az alakuló ülésre száznál több autótulajdonost hívtak meg az Erkel Ferenc Művelődési Központba. A prog­ram szerint dr. Földházd Sándor, a Magyar Autóklub Bőkés me­gyei Szervezetének elnöke nyit­ja meg a tanácskozást, majd ’ Matykó Vilmos, a Magyar Autó­klub országos főtitkára tájékoz­tatót tart: a klub célkitűzéseiről és szolgáltatásairól A gyulai szervezet 1972. évi téladatait dr. Fleischmann József közlekedési ügyész ismerteti. Ezt követően a gyulai autósok megválasztják az Autóklub vezetőségét. BÉKÉS MÉÚTÉIszn m FEBRUAR n Nem maradhatnak árvák a gyerekek A fejlődés magával hozta, hogy ma olyan műtéteket te el tu­dunk végezni, amelyek régebben elképzelhetetlenek voltak. Az or­vosokat ma már gépek is segítik. A szívmotor, művese minden­napos eszközök lettem a műtéti gyakorlatban. De az ember és a gép még nem elég. Vér is kell. Egy szívműtéthez tíz liter vér! Most még szorongás ül az arcokon,., Sipos Mihályné a műtét előtt bement a békéscsabai Megyei Vérellátó Állomásra. A főorvost kereste. Beszélgettek a család­ról, munkáról és a műtétről. A műtétről, amelytől az élete függ. Egy fiatalkori fertőzés szövőd­ményeként szívbelhártya-gyuliLa- dás lépett fel nála. Ettől káro­sodtak a szívbillentyűd és már nem tudnak megfelelni felada­tuknak. A szív egyre erősebben dolgozik és a vér mégis alig áramlik. A szív erősít, amíg bírja, aztán . j; Műanyag szívbillentyű beépí­tése nehéz műtét. Megállítják a szivet, kikapcsolják a kerin­gésből és helyette a szívmotor dolgozik. A műtét alatt ez a cso­dálatos gép jelenti az életet. De a gép még nem elég. Vér is kell. Sok vér. A 10 liter vért átlag ; 40 embertől lehet levenni A i feladatot nehezíti, hogy friss vér kell, legfeljebb néhány na­pos. Legjobb, ha ezt a műtét előtti napon veszik le. Siposné ideges volt. Nyolcéves lánya és 21 éves fia van. Mi lesz velük nélküle? Sikerül a műtét? Lesz elég vér? Rucz László főorvos nyugodt. Bízik az ««berekben. Tudja, lesz elég vér. A megye betegei­nek, bárhol is operálják őket, a megyei vérellátó mindig bizto­sítja a szükséges mennyiséget. Ha 10 liter kell, annyit, ha több kell, többet Sípos Mihályné a Híradótech­mkai Vállalat csabai gyáregysé­gében dolgozik. Férje a Békés­csabai Állatforgalmd Vállalat gépkocsivezetője. A vérellátó ál­lomás az ő munkatársaiktól Írért segítséget. Vért kérünk, adjanak! Voltak rutinos véradók és vol­tak újoncok, akik féltek, mégis eljöttek. Már ők is túl vannak rajta, ülünk a folyósónt, beszél­getünk. Beszelnek arról a iteirliataiifo- nul jó érzésről, amely eltölti az embert, mert egy embertársán segíthetett. Vallanak a közös tettről, amely őket is közelebb hozta egymáshoz. A gépkocsive­zetőkről, akik húst szállítottak Pestre, megálltak, hogy vért ad­janak, utána menteik tovább, mert várták.őket. Akik először adtak vért, már nevetnek hajdanvolt félelmü­kön. — Nem, egy kicsit sem fájt. Semmi a2 egész. Persze, máskor ás jövök. Adunk rendszeresen ezentúl. A férj arca fáradt, vonásait görcsbe húzza az idegesség. Más­nap lesz a műtét! Hozzá lépék, hogy kérdezzék, de ő megelőz: —- Ne haragudjon, nem tudok most semmit mondani. Találjon ki valamit, írjon, amit alkar. írja meg, hogy nem tudók eléggé hálás lenni. Nem is hittem, hogy ilyen jók az emberek. Nem tu­dok mást mondani, csak a mű­tét jár az eszembe. Sikerülnie kell, nem maradhatnak árvák a gyerekek! Lányai László ... de itt már vidám beszélgetés közben pótolják a kalóriát. (Fotó: Demeny) Kedden, február 22-én a szegedi Orvostudományi Egyetem se­bészeti klinikáján megoperálták Siposnét. Szombaton felhívtam telefowm a klinikát. A műtét sikerült, a beteg jól érzi magát limit tettek, nem lehetett elnézni v ‘ x' ♦ Állványozzák az 1000 vágom« gabonasilót Mezőhegyesen. Most 30 méter magosban, a IX. szint­nél tartanak és negyvenöt mé­terig kell feljutni. A méterek magúkban nem sokat mondanak. Ha azonban tudjuk, hogy egy épület harma­dik emelete még 15 méter ma­gas sincs, akkor fogalmat alkot­hatunk magunknak, mit jelent az állványozóknak egy 70 centi­méter széles pallón (vagy ahogy ma nevezik, táblán) 30 méter és ennél nagyobb magasságban dolgozni. Nekem legalábbis szé­dítenek tűnik ez a mélység. Amikor a Békés megyei Ál­lami Építőipari Vállalat Csep- regi György ács-brigádja a föld szintjén elkezdte az állványozást, viszonylag elég gyorsan haladt a munkával. Ahogy a magasság nőtt, a tempó úgy lassult. Ez azt hiszem, érthető is. hiszen az első emelettől kezdve' csigán kellett felhúzni a tartócsöveket, bilin­cseket és a táblákat. A teljesít­ménynormát azonban a kezdés­nél állapították meg, mégpedig egy négyzetméter vakolatfelület után 6 forintban. Az állványozok keresete így alaposan lecsök­kent Beszéltek az építésvezető­vel, s mivel ő a panaszokat nem orvosolta, egy nap, amikor már a 7. szinten tartottak, levonultak az állványról. Máshonnan küldtek ácsokat, akik folytatták a munkát. De nem sokáig Egy óra alatt az 3 forintot sem tudták megkeresni és ők is elmentek. Kezdték . egy munkaszüneti napén A munkájáért, szakértelméért cserében mindenki valamilyen követelményt támaszthat. Ha­sonlóan a vállalat is megszab­hatja, hogy bizonyos összeg fe­jében mit vár a dolgozótól. A szerződés tehát kétoldalú. A bri­gád tagjainak „levonulása” az állványról tulajdonképpen & munka megtagadását jelentette, ám az építésvezető nem járt el velük szemben „kellő eréllyel”, hanem más munkára osztotta be őket. Vajon ily módon nem az ácsok igazát ismerte-e el? Ami azonban ezután követke­zett, arra már nincs mentsége a brigádnál:. Hogy pótolja a ke­resetkiesést, apraja-nagyja „ma­szek” munkát vállalt. -Kezdték egy munkaszüneti napon és — ' mivel igen jól kerestek — foly­tatták tovább. Két napig a mun­kahelyük felé se néztek. Történt még más is. Karácsony táján egyszer csomagokat hozott a munkahelyre Balatinszki Pál, a gépcsoport vezetője. Állítólag a szaksaervezet megbízásából. És azoknak osztotta ki, akiknek 16 éven aluli gyermekük van. — A híres Csepregi-brigádnak nem jár, úgyis sokat keres — jelentette ki. Lehet, hogy .kevés volt a cso­mag. nem jutott belőle minden­kinek és a megjegyzést csak tré­fának szánta. Ezt nem kérdezték tőle. Nem a*15—20 forintos aján­dékot sajnálták, hiszen akkori­ban havonta 5000 forintot is ke­restek. Erkölcsileg érezték ma­gukat „leértékelve”. És attól kezdve nem fizettek szakszer­vezeti tagdíjat. Mindenki ellenük szavazott Mezőhegyesen, az 1000 vagonos gabonasiló tövében áll egy fel­vonulási épület, melynek ebéd­lőjében nemrég tanácskozást tartottak. Lehettek ott vagy 40- en. Értékelték Fülöp József és Tóth Lajos segédmunkás, vala­mint Csepregi György ács-bri­gádjának éves munkáját, tevé­kenységét, hogy elbírálják, érde­mesek-e a szocialista cím oda­ítélésére. Óláh Albert művezető tájékoztatta a megjelenteket. A Csepregi-brigáddal kapcsolatban emlékeztetett a kétnapos igazo­latlan mulasztás miatt elkövetett súlyos fegyelmezetlenségre. Nem teljesítették Csepregiék azt a vállalást sem, hogy valameny- nyien a szakszervezet tagjai lesznek. Saját magukat zárták ki azzal, hogy megszüntették a tagdíj fizetését. Azt mindenki elismerte, hogy a brigád derekasan dolgozott és dolgozik most is, de a fegyelem- sértés miatt mégsem méltó a szocialista címre. Mindenki el­lenük szavazott. A Csepregi-brigád tagjai hall­gattak. Miért is tettek volna el­lenvetést? Igaz, fájt nekik, hogy immár a bronzkoszörús jelvénytől esnek el. Nem is any- nyira a vele járó pénzt, mint inkább az erkölcsi veszteséget sajnálták. Mert bármi történt is, tudják nagyon jól. hogy 8 éve, amióta együtt vannak, mégiscsak hírnevet vívtak ki maguknak. A vállalatnál azt szokták mondani róluk: nem tudunk olyan fel­adatot adni nekik; amit végre ne hajtanának. így is igaz ez, Ment lesz tinglMangü brigád Most utólag mérlegeljük a dol­got az állványzat aljában a bri­gád négy tagjával, Paulik Ist­vánnal, Hargitai Imrével, ifj. Paulik Istvánnal és Szász Sán­dorral. Csepregi György, Csep­regi József és Merlák Lajos va­lahol egy másik építkezésen doL. gozik. Paulik István és Hargitai Im­re a hangadó. Így vélekednék: — Élőiről kezdjük és jövőre el fogjuk nyerni a szocialista címet. Már be is neveztünk. — A hibájukat tehát elismer rik? — Amit tettünk, azt sem le­hetett elnézni. Mit is érne akkor a szocialista cím? — Anyagi előnnyel fe jár az erkölcsi siker? Ez kérem így igaz. A vál­lalatnál előnyben részesülnek a szocialista brigádok azzal, hogy komolyabb feladatot kapnak és többet is kereshetnék, mint a tingli-tangii brigádok. — Mi lesz, ha újra összeüt­közésbe kerülnek a vállalattal a norma megállapítása miatt? — Nekünk — úgy érezzük — nyolc év alatt soha sem volt jog­talan követelésünk. Egyszer-két­szer reklamáltunk, rendeztek. Mi már jobban számolunk, mint a normás. De az biztos, hogy a jö­vőben nem „igazolatlan mulasz­tással” oldjuk meg a vitát. Azt nagyon jól megértik, hogy több ember, egy-egy csoport iga­zolatlan távolléte miatt a mun­kát nem lehet kellően megszer­vezni vagy át kell szervezni, ami pedig anyagi hátránnyal is jár. Ki más fizeti meg a Írért, mint a vállalat? Hogy visszaszerezzék hírnevüket Ha kell, keményen dolgoznak a brigád tagjai. A pénztelensé­get nem bírják elviselni. Szá­molnak is, hogy pontosan meg­kapják, ami jár. Szeretnek jól élni és — ahogy a társaiktól hallom — olykor-olykor egy kis kiruccanást is megengednek ma­gúknál:. Nincs ebben semmi ki­vetni való. De a rendet, fegyel­met be kell tartani. Ez kell ah­hoz, hogy a brigád a szocialista címet újra kiérdemelje. ígérik, hogy nem is lesz semmi hiba. Már azért sem, hogy visszasze­rezzék a hírnevüket. De jó lenne, ha más sem fe­lejtené el. hogy kétoldalú a „vá­sár”... Pásztor Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom