Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-25 / 47. szám

Angela Da l ist ideiglenesen szabadlábra helyezték Koszorúzás, udvariassági látogatás Hicolae Ceausescunál Bukarest . A Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség hi­vatalos bukaresti programjának nyitányaiként csütörtökön dél­előtt megkoszorúzta „A nép és a haza szabadságáért, a szocia­lizmusért vívott harc hőseinek” emlékművét a Szabadság park­ban. A kegyéletes aktuson részt vett Gheorghe Pana, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a KB titkára, Dimitru Popa, az RKP KB Végrehajtó Bizottsá­gának tagja, Bukarest polgár­mester» és Cornel Burtica, a I Központi Bizottság titkára. A koszorúzás ünnepség a ka­tonai díszegység tisztelgő mene­tével ért véget. A koszorúzás után Kádár Já- j nos, a delegáció tagjaival együtt a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának szélkhá-! zában udvariassági látogatásit j tett Nicolae Ceausescunál. Je- J len volt a találkozáson Ion. Gheorghe Maurer, a miniszter- tanács elnöke, Ion Patan, a mi­nisztertanács élnöikhelyettieise, az RKP Központi Bizottságának tagja, Cornellu Manescu kuli-1 ügyminiszter, az RKP KB tagja j és loan Cotot, budapesti román nagykövet, az RKP KB tagja. A találkozó meleg, baráti lég­körben zajlott le. Délben az államtanács épüle­tében megkezdődtek a magyar és a román párt- és kormány- küldöttség hivatalos tárgyalásai. A tárgyalások után került sor a magyar—román barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződés aláírá­sára, melynek szövegét az aláb­biakban közöljük: Tizenhat hónapi fogság után, szerdán kiszabadult kaliforniai börtönéből Angela Davis. A nap folyamán Richard Amason bíró úgy döntött, hogy 102 500 dollá­ros óvadék ellenében a tárgya­lásig szabadlábra helyezi a néger polgárjogi harcost. Davis védői azzal érveltek, hogy — miután Kalifornia ál­lamban nemrég eltörölték a ha­lálbüntetést —, többé nem érvé­nyes a rendelkezés, amelynek értelmében „főben járó bűn el­követésével vádolt” személyeket még óvadék ellenében sem lehet kiengedni a börtönből. A bíró elfogadta az érvelést, egyben el. utasította a vád képviselőjének javaslatát, hogy várják- meg, amíg a halálbüntetés eltörlé­séről szóló törvény a jövő hó­napban érvénybe lép. Nixon „rendkívül érdekeseknek” tarifa tárgyalásait A magyar—román szerződés szövege Bukarest Barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság között. A Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársa­ság attól az elhatározástól vezetve, hogy állandóan erősítsék és fej­lesszék a két szomszédos szocia­lista állam tartós barátságát, együttműködését és kölcsönös segítségnyújtását, hangsúlyozva az 1948. január 24-én aláírt magyar—román ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződés­nek a két állam kapcsolatai fej­lődésében betöltött szerepét, abban a meggyőződésben, hogy a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztár­saság kapcsolatainak fejlesztése megfelel a két ország népei, va­lamint 'minden szocialista állam alapvető érdekeinek és hozzájá­rul a szocialista világrendszer egységeinek és összeforrottságá- nak erősítéséhez, tudatában annak, hogy a szo­cialista államok nemzetközi szó. lidaritása a társadalmi rend kö­zösségén, a célok és az alapvető törekvések egységén, az imperia­lizmus és a reakció elleni harc közös érdekein alapul, szilárdan elhatározva, hogy hozzájárulnak Európa békéié­nek és biztonságának megerősí­téséhez, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének fejlesztésé­hez és hogy fellépnek az impe­rializmus, a revansizmus és a militarizmus ellen, kifejezésre juttatva azt a szi­lárd elhatározásukat, hogy az 1955. május 14-én, Varsóban alá­írt. a NATO katonai csoporto­sulásának fenyegetésére válasz­ként megkötött barátsági, együtt­működési és kölcsönös segély- nyújtási szerződés rendelkezései­vel összhangban járnak el, an­nak érvényességi időszakában, követve az Egyesült Nemze­tek Szervezetének alapokmá­nyában meghirdetett célokat és elveket, figyelembe véve a Magyar Népköztársaság és a Román Szo­cialista Köztársaság szocialista építő munkájának és együttmű­ködésének tapasztalatait, vala­mint az Európában és a világ­ban végbement változásokat, elhatározták, hogy ezt a szerző­dést megkötik és evégből az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKK: A magas szerződő felek a szocialista internaciona­lizmus, a szuverenitás és a füg­getlenség, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avat­kozás, a kölcsönös előnyök és az elvtársi segítségnyújtás elveinek megfelelően erősíteni fogják a két állam közötti tartós baráti kapcsolatokat és sokoldalú együttműködést. 3. CIKK: A magas szerződő feleik a szocialista államok kö­zötti kapcsolatok, a kölcsönös segítségnyújtás és a nemzetközi szocialista munkamegosztás el­veiből kiindulva, elmélyítik gaz­dasási és műszaki-tudományos együttműködésükét és hozzájá­rulnak az együttműködés kiter­jesztéséhez a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa tagálla­mai között, valamint a többi szocialista állammal. 3. CIKK: A magas szerződő felek fejlesztik kapcsolataikat és együttműködésüket a tudomány, az oktatásügy, a kultúra, a saj­tó, a rádió, a televízió, a film, az idegenforgalom, az egészség­ügy. és a testnevelés terén. A szerződő felek támogatják a két ország társadalmi szerve­zeteinek együttműködését. 4. CIKK: A magas szerződő felek tevékenységükkel követke­zetesen hozzájárulnak a szocia­lista országok barátságának és együttműködésének fejlesztésé­hez, a szocialista világrendszer egységének és összeforrottságá- nak erősítéséhez a haladás és a béke biztosítása érdekében. 5. CIKK: A magas szerződő felek erőfeszítéseket tesznek az európai helyzet megjavítására, Európa biztonságának és tartós béiyéjének biztosítására, vala­mint az európai államok közötti együttműködés és jószomszédi kapcsolatok előmozdítására. A szerződő felek kijelentik, hogy az európai biztonság egyik legfőbb előfeltétele a meglevő európai államhatárok sérthetet­lensége. Kifejezik azt az elha­tározásukat, hogy a Varsóban, 1955. május 14-én aláírt barát­sági. együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződéssel összhangban biztosítják a tagál- I' lamok határainak sérthetetlen- | ségét. S 6. CIKK: A magas szerződő : felek . következetesen* folytatják • a különböző társadalmi rendsze- J rű államok békés egymás mel- ‘ lett élésének politikáját, és to­vábbi erőfeszítéseket tesznek a béke. és biztonság megóvásáért, a nemzetközi viszályok békés eszközökkel történő megoldásá­ért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért, az általános és teljes leszerelés megvalósításáért, a kolonializmus, a neokolonializ- mus és a faji megkülönböztetés minden formájának végérvényes felszámolásáért, valamint a né­pek ama jogának tiszteletben tartásáért, hogy maguk döntse­nek sorsukról. A szerződő felek támogatóst, nyújtanak a gyar­mati uralom alól felszabadult, nemzeti függetlenségük és szu­verenitásuk megszilárdítása út­ján haladó országoknak. 7. CIKK: Abban az esetben, ha a magas szerződő felek egyikét valamely más állam vagy ál­lamcsoport részéről fegyveres támadás éri, a másik magas szerződő fél az egyéni, vagy kol­lektív önvédelem természetes jo­gán, az Egyesült Nemzetek alap. okmánya 51. cikkének megfele­lően, minden rendelkezésre álló eszközzel haladéktalanul meg­adia számára mindazt a sokol­dalú segítséget, beleértve a ka­tonai segítséget is, amely a fegy­veres támadás visszaveréséhez szükséges. Az e cikk alapján foganatosí­tott intézkedésekről . a magas szerződő, felek haladéktalanul tájékoztatják az Egyesült Nem- . zetek Szervezetének Biztonsági > Tanácsét, és az Egyesült Nemze­tek Szervezete alapokmányában foglalt rendelkezéseknek meg­felelően járnak el. 8. CIKK: A magas szerződő felek kölcsönösen tájékoztatják egymást és tanácskoznak a két állam közötti együttműködés fejlesztéséről, valamint az őket érintő nemzetközi kérdésekről. 9. CIKK: A magas szerződő felek kijelentik, hogy a hatá­lyos nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeik nincse­nek ellentétben, e szerződés ren­delkezéseivel. 10. CIKK: Ez a szerződés a megerősítő okiratoknak Buda­pesten történő kicserélése nap­ján lép hatályba. Ez a szerződés húsz évig ma­rad érvényben. A szerződés ha­tálya további 5—5 évre meghosz- szabbodik, ha azt valamelyik ma­gas szerződő fél bármely lejára­tot tizenkét hónappal megelő­zően közölt értesítéssel fel nem mondja. Készült Bukarestben, az 1972. évi február hó 24. napján, két eredeti példányban, mindegyik magyar és román nyelven mind­két nyelvű szöveg hiteles. A Magyar Népköztársaság nevében: EOCK JENŐ A Román Szocialista Köztársaság nevében: ION GHEORGHE MAURER Nixon amerikai elnök és fele­sége, valamint az amerikai de­legáció tagjai, Li Hszien-nien kínai miniszterelnök-helyettes, Csi Peng-fej külügyminiszter és a két miniszter félesége kísére­tében csütörtökön délelőtt meg­látogatta a Pekingtől mintegy hatvan kilométernyi re fekvő Nagy Falat, amelyet a kulfúrtör- ténészek a világ „hét csodája” között tartanak számon. A Nagy Fal építése már két­ezer évvei ezelőtt megkezdődött, s célja volt, hogy védelmet nyújtson a Góbi-sivatag felől támadó nomád népekkel, első­sorban a mongolokkal szemben. A hírügynökségek jelentései sze­rint Nixon, aki eddig csaknem kilenc órán át tárgyalt Csou En- laj kínai miniszterelnökké, most először mondott néhány szót tanácskozás-sorozatáról a„ ame­rikai újságíróknak. Mint mon­dotta, a kínai vezetőkkel folyta­tott tárgyalásai „rendkívül ér­dekesek ...” J Újabb légitámadások a VDK ellen Az Egyesült Államok saigoni hadvezetősége csütörtökön beje­lentette, hogy az amerikai légi­erő kötelékei szerda este három bevetésben támadták Dél-Viet­nam különböző területeit. A saigoni hadvezetőség egyik szóvivője szerint a partizánok I szerda este 82 milliméteres ak- j náíkkal lőtték a saigoni kor- ■ mámycsapajfofc Hűéitől 40 kilo­méterre létesített egyik támasz­pontját. Aknaié ma elás célpont­jává vélt a saigoni erők Kien Thieu mellett levő megerősített állása is. A felszabadító erők és a saigoni egységek között harcok voltak a Mekong folyó deltavidékén is.­Az izraeli vezérkari főnök kardesörfető beszéde-Az izraeli haderő készen áll a háborúra — jelentette ki a Síniai-fólszágeiten felsorakozott csapatok előtt David Elazar al­tábornagy, vezérkari főnök. Szerdán „valahol a megszállt Sínai-félszigeten” befejeződött I az izraeli haderő háromnapos hadgyakorlata, amely megfigye- | lök szerint a legnagyobb ilyen | jellegű operáció volt 19Ö7 óta. A hadgyakorlat végeztével rendezett díszszemlén a vezér- kari főnök nagy elégedettséggel nyilatkozott a látottakról. Első helyen emelte ki az izraeli had­erő „elrettentő erejét”, amely szerinte egyedül alkalmas esz­köze annak, hogy „ne legyen új háború’^ DANIEL LANG INCIDENS A 192-ES MAGASLATON (Dokumentum-regény) 20. Áprilisban Erikssont kitünte­téssel leszerelték és még ugyanabban a hónapban jo­gi fejleményekről kapott hírt. Vietnamban az esküd­tek Clarkra vonatkozó kegyel­mi kérvényét közben elfogadták, és így Clark életfogytiglani büntetése húsz évre csökkent. Majd pedig, hat hónappal ké­sőbb, amikor ügye Vietnamból átkerült Amerikába, egy újabb bizottság felülvizsgálta Clark ítéletét, és azt nyolc évre mér­sékelte. Körülbelül ugyanebben az időben vizsgálták felül kü­lönböző bizottságok Rafe és Meserve ítéleteit is. Rafe bün­tetését nyolc évről négyre, Me- serve-ét pedig tíz évről nyolcra mérsékelték. Több ok is közre­játszott az ítéletek megváltoz­tatásában, de különösen az, hogy a bizottságok enyhítő kö­rülményként értékelték a vád­lottak jellemét és származását, így nyert jelentőséget például az, hogy Meserve szegény sor­ban nevelkedett, apja elhagyta anyját, továbbá, mint azt a Fort Fordította: Hernádi Miklós Leavenworth-i tábor parancs­noka tanúsította, a volt őrmes­ter kilenc osztályt végzett, bün­tetlen előéletű volt, római ka­tolikus vallásról protestánsra tért át, New York állam észa­ki körzetében egy konzervgyár­bon dolgozott, katonaideje alatt ötezer dollárt tett félre, és hogy a jövőben „a brutális háborús élmények ellenére is ura lesz tá­madó ösztöneinek, mint a hiva­tásos ökölvívók”. Clark eseté­ben a tábor parancsnoka — ne­ki kellett eldöntenie, hogy a bizonyítékok alátámasztják-e Clark ítéletét, és hogy mérsé­keljék-e ezt az ítéletet — azt az értesülést kapta egy tábori jogásztól, aki kihallgatta Clar­kot, hogy a büntetőtáborban dolgozó katona „nagy szókincs­csel rendelkezik, intelligenciája az átlagosnál magasabb”, és ha módja nyílna rá, hogy vissza­térjen a társadalomba, diplomát szerezne angol irodalomból vagy filozófiából. Az is említést nyert, hogy Clark, Meserve- höz hasonlóan, szegény és há­nyatott családi körülmények között nevelkedett. „Mintha Svennek olyan köny- nyű lett volna a sora!” — szólt közbe Mrs. Eriksson, amikor idáig értünk. „Mintha ő gazdag családból származna! Még hét­éves is alig volt, amikor már traktort vezetett a farmon. Tíz­éves volt, amikor hirtelen meg­halt az apja. Vagy csak az it­teni telek tették másmilyenné Svent, mint a többi katona? Az itteni januárok, amikor mínusz tíz fokig is leszáll a hőmérő és olyan hófúvások vannak, hogy csak úgy tud a házból a szé­rűig jutni az ember, hogy kö­télen húzza magát.” Másfél, éve, amióta újra civil lett, Erikssont főként a „beren­dezkedés” (ezt a szót használta a felesége) köti le. Amint Fort Carsonban leszerelték, azzal az elhatározással tért vissza Min- neapolisba, hogy nem csinálja tovább az ácsmunkát, valami más foglalkozást keres. Bár­mennyire szerette is ezt a mun­kát, bevonulásáig ezzel foglal­kozott és — mint ez újdonsült veteránoknál gyakori — nyug­hatatlannak érezte magát, vál­tozásra volt szükség“ önként adódott az a gondolata, hogy a rendőri munkát folytatja, hi­szen Camp Radcliff-i napjai'óta ez volt a dolga. de amikor megpályázott egy motorosren­dőri állást a helyi útbiztóhsági hatóságnál, megtudta, hogy. kí­vánsága teljesíthetetlen — ’ tt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom