Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-25 / 47. szám
Öt év alatt: Kétszáztizennégymillió forint a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztésére A íejlődésnék és az éleSszín- j vonal emelkedésének velejá- i ssója, hogy a háztartásokban! egyre több az úgynevezett tartósl fogyasztási cikk. Héttől hétre, évről, évre növekszik a rádiódé televíziós készülékek, mosógépek, korszerű bútorok és különböző közlekedési eszközök száma. A fejlődés legfőbb hajtóereje: az igény szüntelenül növekszik. Ezt testesítik meg a fentiekben említett tárgyak. Ám tegyük mindjárt hozzá azt. hogy ezzel együtt megszaporodtak a mindennapi gondok és hosszúságok is. Mégpedig azérí. meri — s ez manapság világjelenség — a javító-szolgáltató tevékenység iránt rendkívül megnőtt az igény és követelmény. Akinek véletlenül betörik az ablaka vagy elromlik a vízcsapja, szeretné azt minél gyorsabban kijavíttatni. De így van ezzel valamennyi rádió, vagy televízió-tulajdonos is. Ám semmivel sem türelmesebbek a karbantartásra, javításra váró gépkocsi- avagy motorkerékpár-tulajdonosok sem. Hátha még a nők második műszakjának soksok gondját, megkönnyítését vesszük számításba, akkor derül csak ki igazán, hogy milyen sokat kélj még tenni a lakossági javító-szolgáltató tevékenység fejlesztéséért. Ezért is helyeselhető, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa éppen ezit a fontos tennivalót és az ezzel összefüggésben álló feladatokat tárgyalta meg február 24-i ülésén. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Supala Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Csatári .Béla, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Dankó János, az ipari osztály vezetője is. Az írásban előre közreadott jelentést Csatári Béla, a megyei tanács elnökhelyettese szóbeli tájékoztatóval egészítette ki. melyben részletesen indokolta a szolgáltatás bővítésének fontosságát. Ez pedig nem kevés pénzt, sok-sok erőfeszítést, s tegyük hozzá, nagy felelősséget is igényel. Ennék megfelelően a megyei tanács végrehajtó bizottsága a központi fejlesztési alapból 53 millió forintot fordít a IV. ötéves terv időszakában a lakossági szolgáltatás fejlesztésének bővítésére. Mégpedig a textiltisztító ipar kapacitásának növelésére 17 millió, a lakáskarbantartásra 10, a személygépíkocsi karbantartásra és javításra 16, az elektroakusztikai és háztartási gépek javítására 8, az elmaradott területek szolgáltató hálózatának fejlesztésére 2 millió forintot költ. A tervek szerint ezen félül a vállalatok és szövetkezetek még további 113 millió forintot fordítanak erre a célra saját alapjaikból és bankhitelből. S ha még ehhez hozzávesszük a központilag nyújtott támogatást és a különböző kereskedelmi jellegű szolgáltatások, közte a kölcsönzés növelésére elhatározott összegeket, akkor a mostani tervidőszak idején a megyében összesen 214 millió forintot költenek a lakossági javító-szolgáltató tevékenységnek fejlesztésére. Mindkét előterjesztés részletesen megindokolta ennek halaszthatatlan szükségességét Vagyis Mnek-fcinek: a tanácsi és szövetkezeti iparnak, a ma- gánkisiparnak, a termelőszövetkezeteknek és az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezeteknek megvan a tennivalója abban, hogy az adott településeken élő lakosság ellátását és igényeit minél jobban kielégítse. S hogy mekkora feladat hárul rájuk, azt a vita is megerősítette. Többe-n szóltak arról, hogy például Békéscsaba munkáskerületében. Erzsébelhelyen sokkal erőteljesebben kellene a szolgáltatás fejlesztését szorgalmazni. Elhangzott olyan javaslat, hogy például a kötöttárugyárban — de ezt ki lehetne terjeszteni a zömében nőket foglalkoztató többi vállalatra is — létesítsen a Patyolat felvevőhelyet. De Növekvő lehetőségek a tanács és a népfront együttműködésében testmagassága miatt. „Alacsonyabb voltam egy hüvelykkel a szabványnál” — magyarázza. Némi hálával így katonaság előtti, jól fizető szakmájához tért vissza, műbútorasztalos lett egy kisebbfajta áruházban. Néhány hónapig azonban egyáltalán nem lelkesedett azért, hogy ott folytassa, ahol abbahagyta. Amit csak maga körül látott, az mind sivárnak, céltalannak tűnt fel előtte — munkatársai, a monoton „blokkolás” érkezéskor és távozáskor, de néha még kedvenc foglalatosság, az asztalosmunka is. Elégedetlensége akkor hagyott abba, amikor sikerült felidéznie magában szabadságideje alatt kidolgozott tervét :hogy akármilyen munkát kap, túl fog emelkedni rajta. Ezen felbuzdulva beiratkozott a minnesotai egyetem egyik esti tanfolyamára, amelyen hiányos műveltségű felnőtteket oktattak a tanulás tudományára. Mrs. Eriksson őszintén bevallotta: „Odakinn, abban a sárfé- szekben, ahonnan idekerültek, már arra is jeles bizonyítványt kapott az ember, ha nem dobá lózott a radirgumival.” Vallásos érdeklődése továbbra is erős lévén, Eriksson bekapcsolódott egyházközsége munkájába; nemrég középiskolás fiúk és lányok kirándulásán felügyelt két hétig egy tavi szigeten Minnesota és Hasada között. „Svent nem nevelték vallásosan” — jegyezte meg Mrs. Eriksson. „A szülei vasárnaponként legtöbbször otthon maradtak” Eriksson abban bízik, hogy idővel mások is úgy fognak cselekedni, mint ő, bár jelenleg el sem tudja képzelni, milyen cselekedetek lesznek azok. Szeretne egy kis asztalosműhelyt nyitni, talán néhány év múlva sikerül is neki, de leginkább gazdálkodni szeretne — erre azonban valószínűleg sohasem lesz módja. És dűlőre kell jutnia még a 192-es magaslaton lezajlott incidenssel is. Még mindig afelé hailüí. hogy elűzze emlékezetéből az ügyet, és ennek, mondja, az lehet az oka, hogy ha az élmény fel is fedett benne bizonyos erősségeket, őt sokkal jobban foglalkoztatják azok a gyengeségek, amelyeket felszínre hozott benne. Ha rájuk gondol, olykor elbizonytalanodik a jövőjét illetően, márpedig, mondja, ez hosszú idő lehet. ..Még fiatal vagyok” — állapítja meg és egy pillanatig tart, amíg tudatosítom magamban, hogy valójában milyen fiatal ő is, Meserve is, az osztag többi katonája is. Eriksson abban bízik, ahogy öregszik majd, egyre inkább megbékél majd emlékeivel. „El fog rendeződni minden.” (Folytatjuk) ugyanígy figyelmet érdemel az az indítvány is, mely szerint a megyeszékhelyen jó lenne olyan üzleteket létesíteni, ahol — bizonyos térítés mellett — a varrógépek használatát honosítanák meg. Ez különösen a nagycsaládos édesanyák gondján segítene, hiszen lenne ho] megcsinálni a kisebb javításokat, átalakításokat vagy megvarrni egy-egy ruhaneműt. Sokan panaszoltak azt. hogy a városban túlzsúfoltak a fodrászüzletek, Emiatt a dolgozók mtinkakörül- ményei sem a legmegfelelőbbek. a vendégek pedig több órás várakozásra kényszerülnek. Csak helyeselni lehet Supala elvtárs szavait, aki többek közt elmondta: ^ az üzemekben, a községekben, az egész megyében ezután jóval többet kell tenni a szolgáltatásuk fejlesztéséért. az elhatározott tervek végrehajtásáért. Mindenekelőtt a mindennapos gondokat és bosszúságokat kell elsősorban megszüntetni. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa egyetértett a két előterjesztéssel s azokat egyhangúlag elfogadta A szervezett dolgozók nevében biztosította a megyei tanácsot, hogy az ötéves program végrehajtásában részt vesz, erre ösztönzi a szakszervezeti aiapszervezetefcet is. Az ülésen ezután dr. Takács Lőrinc SZMT-titkár szóbeli tájékoztatóval egészítette ki az 1971. évi népgazdasági terv teljesítésének megyei tapasztalatairól, valamint, az idei terv végrehajtásával kapcsolatos szaikszer vezeti feladatokról szóló írásos jelentést. A két értékelés részletesen elemezte a múlt évi termelést, összegezte- azokat az intézkedéseket. amelyekkel az idén növelhető a gazdálkodás hatékonysága. Ehhez célszerűbben szükséges foglalkoztatni és elosztani a rendelkezésre álló munkaerőt és további erőfeszítéseket kell tenni a fluktuáció mérséklésére. Erre figyelmeztet az. hogy bár a munkaerőmozgás csökkent. mégis minden negyedik dolgozó változtatott a megyében munkahelyet. Fontos feladat a beruházási feszültség csökkentése, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, hiszen ebben igen sok még a feltáratlan tartalék. De úgyszintén sokat kellene tenni a nagyobb takarékosság érvényesítéséért, az exporttermelés növeléséért, valamint az importanyag takarékosább felhasználásáért. Az előterjesztések feletti vitában többen elmondták véleményüket és észrevételeiket. Egyetértettek az elemzésekkel, s hangsúlyozták; a vállalatok között jobb kooperációt szükséges kialakítani a termelésben, de még a szociális ellátásban is. Szóltak arról az igényről, hogy az ipar és a kereskedelem alakítson ki a mostaninál megfelelőbb kapcsolatot Azért is fontos ez, mert a vásáriak igényeit csak így lehet jobban kielégíteni. A Szakszervezeték Megyei Tanácsa az ülésen ajánlást tett a vállalatok, az üzemek szocialista munkaverseny-mozealmának idei célkitűzéseire. Ebben azokat a legfontosabb tennivalókat rögzítették, amelyek az idei tervek eredményesebb végrehajtását hivatottak elősegíteni. Szeretnék azt is elérni, hogy a megye szocialista brigádjai közül minél több benevezne a „Dolgozz hibátlanul” mozgalomba, amelynek legfőbb rendeltetése a kifogástalan minőségű áruk termelése vagy éppenséggel a szolgáltatások színvonalának javítása, P. P. A szocialista demokrácia elmélyítésére irányuló törekvés talán a legközvetlenebbül a tanácsok és a népfrontbizottságok mindennapos, egymáshoz szorosan kapcsolódó tevékenységében mutatkozik meg. Ebben az időszakban, amikor a népfront négy esztendei munkáját értékelik mindenfelé, — a városi, községi, majd a márciusi járási és megyei népfrantbizott- ságok választásakor a tanácsok munkája, a népfront és a tanácsok együttműködése se maradhat említetten. Ezekben a hetekben a községek, városok lakói, a tanácsok és a népfrentbizottságok vezetőd, tagjai arra keresnek választ: vajon az elmúlt években javultak-e a lehetőségek a tanács és a népfront együttműködésére, s mit várhatunk a jövőtől? A kérdésekre kapott válaszok a legtöbb helyen általában biztatóak, amit igazolni látszik a népfront- szervek gyorsan növekvő tekintélye, közéleti jelentősége, s az az egyre határozottabb munkastílus, amelyre a lakosság is felfigyelt és amely a tanácsokban is nagymértékben felkeltette az együttműködési készséget. H a már most ezeknek a hasznos változásoknak legfőbb indítékait keressük, feltétlenül a módosított választási törvényhez és a tavaly, a X. pártkongresz- szus határozatának szellemében megalkotott új tanácstörvényhez jutunk el, mint a javuló közös tevékenység jogi kereteihez. Elsősorban ugyanis ezek alapján nőtt meg a Hazafias Népfront közjogi-közéleti szerepe, került egészen szoros kapcsolatba a tanácsszervezettel, s lett életteli ösztönzője a szocialista demokrácia széles és mély kibontakoztatásának. Ugyanakkor ezek a törvények — és a hozzájuk tartozó egyéb állami rendelkezések — realizálták a tanácsok számára is azokat a leimt őségeket, amelyekkel megalapozhatták népképviseleti-önkormányzati tevékenységüket, a szocialista demokrácia állami vetületének elengedhetetlen követelményét, Az új választójogi törvény és az új tanácstörvény kereteit keltett tehát kellő tartatommal megtöltenie a tanácsoknak és a népfrontbizottságoknak. E tevékenység már a tavalyi választást megelőzően megkezdődött és folyamatosan tart mind a mai napig, sőt az újjáválasztott népfrontbizottságok friss lendületével várhatóan még erőteljesebben folytatódik a következő esztendőkben. A Hazafias Népfrontnak a tanácstagok jelöléséA Békéscsabai Konzervgyárban — a Konzervipari Vállalatok Trösztje kezdeményezésére — február 23-án újítási versenyt rendeztek. Az volt a célja, hogy a dolgozók megismerjék: egy-egy újításnál hogyan kell eljárni, egyúttal pedig az is, hogy további lendületet adjanak az újítómozgalomnak. A versenyre különböző munkaterületekről főként a szocialista brigádok tagjai jelentkeztek. Huszonhárom 4 fős csapat indult, melyből 12 került a dön. tőbe. A győztes csapat — Gólya Pál üzemmérnök, Beraczka Ilona piackutató, D. Varga László tér. meltetési felügyelő és Szakálas * 3 békés 1972. FEBRUAR 25, vei, választásával és visszahívásával, a tanács, a végrehajtó bizottság, a tanács bizottságainak megalakulásával, valamint a tisztségviselők megválasztásával összefüggő szerepköre oly közismert és még olyan élénken emlékszünk az 1971-es választásra, hogy itt nem is kell különösebben taglalni. Annál inkább célszerű megvizsgálni, hogy az új tanácstörvény és a kapcsolódó rendelkezések mi módon segítették elő a két szerv rendszeres együttműködését. E zek az intézkedések már konkréten is meghatározzák a tanácsi testületek és a tanácstagok tevékenységével kapcsolatos népfront-feladatokat. Közülük a legfontosabbak: a tanácsülésre meg kell hívni tanácskozási joggal a népfrontbizottság elnökét, vagy titkárát, a végrehajtó bizottság napirendi tervezetébe fel kell venni a népfrontbizottság javaslatát és annak megtárgyalására szintén meg kell hívni a népfrontbizottság titkárát, a tanács egyes bizottságainak szoros kapcsolatot kell tartaniuk a Hazafias Népfront megfelelő bizottságaival, a helyi tanácstagok beszámolóinak és fogadóóráinak szervezéséhez kérni kell a népfrontbizottság segítségét, a falugyűlések megszervezéséhez és lebonyolításához ugyancsak igényelni kell a népfrontbizottság hatékony közreműködését. Az elmúlt időszakban különösen jelentős támogatást nyújtott a népfront a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának kidolgozásához. Lényegében az új tanácstörvény szentesítette azt a korábban már egyébként is alkalmazott jó megoldást, mely szerint a tanácsok a Hazafias Népfronttal való együttműködésüket pontos megállapodásban rögzítik. Nehéz lenne felsorolni, mi mindenben kívánnak a jövőben együttesen tevékenykedni a legtöbb programpont azonban kétségtelenül a köszég- és városfejlesztéssel, az ehhez kapcsolódó társadalmi munkával, valamint az egymás munkájának kölcsönös elősegítésével kapcsolatos. A z elmúlt 1—2 esztendőben teremtett nagyobb lehetőségek mindenfelé az országban hasznosabb együttműködésre nyújtottak alkalmat a tanácsoknak s a népfrontbizottságoknak, a ez a különböző színtű népfrontbizottságok jelenleg folyó újjá- választása után várhatóan még gyümölcsözőbb lesz a lakosság megelégedésére. N. G. Jánosné gépírónő — 2 ezer forint jutalomban részesült. A második helyre Kardos Emőné, a harmadik helyre Wyberál Gusz. táv. a negyedik helyre Búrján György csapata került. A győztesek részt vesznek az áprilisban megtartásra kerülő konzervipari újítási vetélkedőn. A versennyel kapcsolatban a konzervgyár dolgozói 28 újítási javaslatot is benyújtottak, melyek közül a legjelentősebbek — az elbírálás utáni díjazáson felül — külön jutalomban részesültek. Ennek alapján Szikora János művezető és Kiss Illés motorszerelő 500—500 forint, Wyberál Gusztáv osztályvezetőhelyettes, valamint Kiss Aranka üzemvezető és Ábrahám András osztályvezető-helyettes együttesen 400—400 forint, Andó Géza technikus és Molnár Károly motorszerelő pedig 300—300 forint pénzjutalmat kapott. Újítási verseny a Békéscsabai Konzervgyárban
