Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-24 / 46. szám
«• Öntözéssel a korai aszály ellen KMPtREXDEXt i termelés, az anyagi megbecsülés és a munkakörülmények Élelmiszeripari érteheslet llékéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Szakszer vezetek Megyei Tanácsának székházéban az Élelmi- szeripari Dolgozók Szaikszerve- zeténefe Békés megyei Bizottsága szervezésében gazdaságpoli tikai. értekezletet tartottak. Az értekezleten jelen volt dr■ Tamás László. az ÉDOSZ főtitkára, dr. Takács Lőrinc, az SZMT titkára és Szabó László, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője. Faragó Mária, az ÉDOSZ Békés megyei bizottságának titkára vitaindítójában kiemelte, hogy a zöldségtermelés csokiké- < nése már országos gonddá nőve- 1 kedett, amtneik következtében a konzerv- és hűtőipar 20—30 százalékkal kevesebb nyersanyaghoz jutott a múlt évben annak ellenére, hogy a félvásárlási arákat az 1970-es évhez viszonyítva 12—17 százaikkal emelték. A hősprogrammal kapcsolatban elmondta, hogy az Állat- forgahrá és Húsipari Vállalat Békés megyében eddigi működése óta soha nem vásárolt fél és nem vágott le annyi sertést, mint tavaly. S abban, hogy a mégnőveikedett napi munkát a vállalat zökkenőmentesen végre tudta hajtani, nagy érdeme van a vágóhíd és a feldolgozó gyár koilefctí váj árnak. A tervezett napi 360 jószág helyett 420—480 darabot vágtak. Ennek eredménye, hogy a vállalati árbevétel az elmúlt évben 2 milliárd 754 millió forint volt, vagyis 1 milliárd forinttal több, mint az azt megelőző évben. A megyei bizottság titkára részletesen foglalkozott a békéscsabai baromfifeldolgozó vállalat, a megyei gaibonafelvásárló és feldolgozó vállalat, a konzervgyár, a hútőház és a cukoripar, valamiint a sütőipari vállalatok múlt évi eredményeivel. —j A megye élelmi szeri pará - ban 378 brigád több mint 5 ezer dolgozója versenyzett a szocialista cím elnyeréséért, 34 brigád az ezüst, 23 brigád pedig az leinkért valakinek, valakinek — talán csak saját magunknak”. Eriksson még Fort Carsonban időzött, amikor újból tanúzott a kormánynak. Erre 1968 februárjában került sor, amikor engedélyezték Manuel perújrafelvételét azon az alapon, hogy noha a bűnügyi nyomozók közölték vele törvényben biztosított jogait, köztük azt a jogát, hogy nem köteles vallomást tenni, és fogadhat védőügyvédet, nem említették meg azt a jogát, hogy „kijelölt”, azaz ingyenes ügyvédje is lehet. Igazság szerint más ügyvédet nem is igen talált volna, a hadsereg ugyanis elárasztotta katonáit az efféle ingyenes jótéteményekkel. És Manuel meg a többi vádlott (vagy Eriksson) gyakorlatilag egy centet sem fizetett perköltség címén. Mégis felfigyelt a három magasrangú tisztből álló washingtoni felülvizsgáló bizottság a bűnügyi nyomozók mulasztására, és Ma- nuelnek nyílott egy második esélye. („Szerencséje volt, egy másik bizottság máshogyan dönthetett volna” — mondta nekem egy őrnagy az állami főügyész hivatalában). Eriksson tehát Coloradóiról Fort Leavenworth-be utazott a büntetőtáborban dolgozó Manuel második tárgyalására. Eriksson elmondta nekem: viszolygott a gondolattól, hogy egy évvel a Radeliff-i tárgyalások után újból tanúskodnia kell. Még jobban elcsüggedt, amikor Kansasba érkezvén, megtudta, hogy őrá nem is igen van szükarany fokozatért. A brigádtagok többsége lellkiismaretesien szeretné teljesítem a szocialista vállalásokat, ám sók esetben anyaghiány, vagy a munka rossz szervezése ezt nehezíti — mondta többek között, majd arról beszólt, hogy a kollektív szerződések többsége rendezte a törzs- gárda anyagi megbecsülését. Egyes helyeken évente jutalomszabadságot, pénzjutalmat ad- [ naik a törzsgárdatagoknaik. Ezek a helyes áUásfogjlailásók is hozzájárultak ahhoz, hogy az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottságához tartozó vállalatoknál több mint 4 ezer törzs- gárdatag van. Azoknak a száma pedig, akik tíz évnél hosszabb ideje dolgoznak egy vállalatnál, csaknem eléri a kétezret. A bérfejlesztésről szólva elmondta, hogy az 1972-es évi tervezésnél a vállalatok vezetői vegyék figyelembe a tavalyi eredményeket és hiányosságokat, mérlegeljék a feladatokat, hogy ne fordulhasson elő olyan, mint 1971 végén, amikor egyes vállalatoknál azokat az összegeket, amelyeket nem mertek alapfoé- resitérni, jutalomként osztották Rí a dolgozók között. A munkakörülmények javítá-, sában is van még tennivaló az [ élelmiszeriparban. Elkészülnek j új üzemek, mint például a gyulai tejporgyár, ahol a zaj olyan nagy, hogy a dolgozók hallásának rohamos romlásához vezet,. vagy az új hűtő- és mírelite- üzem, hol a szociális létesítmények nem készültek el. A békéscsabai szikvízüzemben pedig áldatlan körülmények között végeznek munkát a dolgozók. A beszámolót vita követte, amelyben több felszólaló foglalkozott a bérkérdéssel. A Sar- kadi Cukorgyár küldötte arról beszélt, hogy a cukorgyár nyersanyagellátása az elmúlt évben a bázisnak egyharmadára csökkent. S hogy hiányzik a cüko-r- répatermelés tervszerű irányítása. annak bizonyítására elmondta: volt a Sai'kadi Cukorgyár körzetében olyan termelőszövetkezet, amelyben 200 hold cukorrépát vetettek, megművelni azonban nem tudták, kiszántották. Érthető, ha Sarkadon nagy a bizonytalanság, mivel' a központi elvek nem úgy valósulnak meg a gyakorlatban, mint ahogyan azt felsőbb szintén elképzelték. Az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóhelyettese, Kardos Pál elmondta: 1971-ben kedvezően alakult a hústermelés, Eredményesen zárták a tavalyi évet, mégis van min gondolkodni. A megye sertéshústai'- melése országosan 14 százalékot tesz ki, a vágási kapacitás ugyanakkor az országosnak az 1 százalékát sem éri él. Joggal állapította meg a felszólaló: az ipartelepítés-politika nem alkalmazkodik a nyersanyagtermeléshez. B 3. Nem szükséges különösebb meteorológiai tudás annak megállapításához, hogy a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen csapadék- és talajvíz mennyisége ez ideig sokkal kevesebb, mint amennyi szükséges lenne. Sőt, a sokévi átlagnál is jóval alacsonyabb értékű. Megyénk területén a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság csapadékmérő állomásai mérik a lehullott csapadékot. Számításaink alapján hat csapadék- mérő-állomás és talajvíz-kút adatai az 1967—71. közötti évekre vonatkozóan az alábbi átlagértéket mutatják (a hidrológiai év kezdetétől, október 1-től január 31-ig). Átlagcsapadék: 120,3 milliméter. 1971. október 1-től 1972. január 31-ig: 92,3 milliméter. Az átlaghoz viszonyítva 28 milliméter a csapadékhiány. Az 1967—71. évi átlagos talajvízszint a megyében a felszín alatt 201 centiméter volt. A talajvízszint 1972. január 3-án 300 centiméter irályén helyezkedett el. Az átlagértéktől kirívó éltérést találunk Gyula térségében, ahol az átlagnál 120 centiméterrel, Zsadány területéh pedig 122 centiméterrel alacsonyabb a jelenlegi talajvízszint. A továbbiakban a békéscsabai Meteorológiai Állomás adataira támaszkodva próbáljuk a kialakult helyzetet vizsgálni. 1971 második fele már erősen aszályos jellegű volt. Az 1971. szeptember 30-án a sok évi átlaghoz viszonyítva 146 milliméter csapadékhiány mutatkozott. Ez a hiány 1971. októberében 32 milliméter, no\Temberében 5 milliméter, decemberében 27 milliméter, 1972 januárjában 40 milliméterrel növekedett. Az 1971. évi rekordtermések annak tudhatok be, hogy az 1970. évi ár- és belvizes év magas talajvizeket eredményezett, ami 1971-ben a növénytermesztés számára létfontosságú jelentőségű volt. Ezek az adatok nyilvánvalóan bizonyítják, hogy a tavaszi szárazság feltételei kialakultak,. Felfrissített, korszerű foglalatát adja a kézikönyv új kiadása úgyszólván valamennyi szántóföldi növényünk agrotechnikájának. Felöleli a termesztésükkel kapcsolatos tudnivalókat, s egyúttal értékeli is, mintegy helyére teszi az egyes növényeket. Elavult elméleteket cáfol meg, a tudomány és a gyakorlat kölcsönös összefüggéseiből szűrve le következtetéseit. Segítséget nyújt részben a termesztendő növény megválasztásához, részben a sikeres termesztés feltételeinek megteremtéséhez. Ehhez éppen úgy támaszkodik a legújabb kutatási eredményekre, mint a néha évszázadok óta kialakult, kiforrott tapasztalatokra. Az agrotechnikai igények és követelmények felsorolásakor a szerzők a hazai általános üzemi lehetőségekből indultak ki, s ezért az öntözési idény korai kezdetével kell számolnunk. A felületi öntözőtelepek, hordozható öntözőberendezések javítását, kax-bantartását, haladéktalanul el kellene kezdeni. Előreláthatóan szükség lesz az őszi gabonafélék tavaszi öntözésére is! Megyénkben nincs ugyan nagy hagyománya a gabonafélék öntözésének, de 1968- ban 1500 kataszteri hold- nyi területen kapott az őszi gabona öntözővizet, amit 5—8 mázsa holdanként! többletterméssel hálált meg. Sor kerülhet a legelők és a műrétek öntözésére is, még a legeltetés, illetve az első kaszálás megkezdése előtt. Az 1968. évi tavaszi csapadék- hiány megközelítően sem volt olyan nagy, mint a jelenlegi, mégis szükséges volt a kora tavaszi öntözési-e. 1968-ban a tavaszi vetések kelesztő öntözésével is foglalkoztak. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság együttműködve a Tisza- menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal mindent megtesz a kora tavaszi és az évközi öntözési igények kielégítésére. Az öntözési igények bejelentésével a termelők ne várjanak az utolsó pillanatig. Legyen idő az öntözővíz időbeni biztosítására. Az OVH 7/1969. számú rendeleté lehetővé teszi, hogy a termelők az öntözési idény előtt felhasznált öntözővízért kedvezményes díjat fizessenek. Az OVH érvényes rendelete biztosítja az öntözéses gazdálkodást folytató termelőszövetkezeteknek, hogy öntözéssel kapcsolatos műszaki és agronómiái szaktanácsadást kérjenek a vízügyi szervektől. A termelők ilyen irányú igényeiket is haladéktalanul jelentsék be a TRVVV Gyulavári és a Körösi Vízgazdálkodási Társulat Gyula címére. A szaktanácsadást igénylőket a vízügyi szervek megbízottjai felkeresik és a szerződéskötésről, a szaktanácsadás módjáról és témaköréről felvilágosítást adnak. Krasznai Ferenc KÖVIZIG, Gyula figyelembe véve mezőgazdaságunk felszereltségét géppel, vegyszerrel, munkaerővel. Mind- amelleí számba vették a távlati fejlődést és az annak megalapozásához szükséges eljárásokat. Az új kiadás szerzői nemcsak felfrissítették, korszerűsítették az anyagot, hanem néhány tartalmi és szemléleti változtatást is végrehajtottak abban. Kiegészítették a tárgyalt növények sorát, többek között néhány szántóföldi méretekben termesz tett zöldségfélével is. Következetes összhangot teremtettek az agrotechnikai teendők és a biológiai jellegzetességek között, beillesztették a termesztési szabályokat a természeti, közgazdasági és üzemi viszonyok köl csönhatásába, különös tekintettel a gazdaságosságra. kölcsönalap az 197U. évit jelentős mértékben, meghaladta. Ezért vált lehetségessé, hogy tavaly 679 esetben 4 millió 330 ezer forintnál több kölcsönt adhatott a szövetkezet tagjainak építési, termelési, áruvásárlási, tatarozást és egyéb célra. Az év végén 787 betétest tartottak nyilván, csaknem mégegyszer annyit, mint két évvel ezelőtt. Elismerően fogadták a gyulai harisnyagyár dobozi telepének dolgozói a takarékszövetkezet igazgatóságának azt a kezdeményezését, miszerint a múlt év márciusában KST-hez hasonló takarékosságot vezettek be. A telep dolgozói közül rövid idő alatt 100-nál többen határoztak úgy, hogy munkadíjukból havonként bizonyos összeget betétként helyeznek el a pénzintézetnél. Az így összegyűlt betétösszegeket a takarékszövetkezet karácsony előtt fizette lei. Ez jelentősen megkönnyítette a decemberi nagyobb kiadások rendezését. Mive] a kölcsönként folyósítható összeg a betétállomány nagyságától függ, kérte a küldötteket Szabó Juli an.na ügyvezető: segítsenek abban, hogy mind több dobozi lakos helyezze el megtakarított pénzét a takarékszövetkezetnél. Ugyanis csalt így tudják a kölcsönt kérők igényét teljes mértékben kielégíteni. És ez már az idei év megnövekedett feladatainak egyikét jelentette. Elkészítette e szövetkezeti pénzintézet az 1972. év tervét is. melyet a küldöttgyűlésen, ismertetett az ügyvezető. Ebben az évben a betétállományt 1 millió forinttal, a taglétszámot pedig 100-zal akarják növelni. Üjabb tevékenységként veszi át a takarékszövetkezet a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattól a sertések árának számfejtését és kifizetését. Sokat vár a szövetkezet igazgatósága ettől az új szolgáltatástól. Balkus Imre Mezőgazdasági könyvszemle: Á növénytermesztés kézikönyve Á DÉGÁZ OROSHÁZI KIRENDELTSÉGE felvételre keres 1972. március 15-i belépéssel segédmunkásokat földásó munkára. Jelentkezés: Orosháza, Rákóczi út 5. sz. 255527 Hetven küldött előtt adott, számot Szabó Julianna ügyve- [ zető, a takarékszövetkezet 1971.! évi működéséről. Volt mit elmondania. Ugyanis a több mint 51 milliós betétállomány, s a 3 és, fél millió forintot meghaladó | ség. A bűnügyi nyomozók baklövése miatt, mint kiderült, a nyomozók által a tárgyalások előtt szerzett információkat gyakorlatilag teljes egészükben megkérdőjelezhette a védelem — ami azt jelentette, hogy Manuel beismerő vallomása többé nem számított érvényes bizonyítéknak, enélkül pedig a vád úgyszólván megsemmisült. Még az ügyész is vereségre számított, emlékezik Eriksson, s a tárgyalás egyik szünetében a bíró Eriksson füle hallatára azt mondta egy törvényszéki tudósítónak, hogy a tárgyalással csak az adófizetők pénzét pocsékolják. Maga Eriksson is segített Manuelen, mert a védelem tanújaként rövid vallomást tett, amelyben megerősítette azt a tényt, hogy Manuel nem volt hajlandó végrehajtani Meserve- nek azt a parancsát, hogy ölje meg Maőt. (A vietnami tárgyaláson Eriksson ugyanezt Rafe- ről is tanúsította.) A formálissá vált eljárás két napot vett igénybe, majd felmentő ítéletet hozott az esküdtszék. A vigyor- gó Manuel Erikssonhoz lépett, kezet nyújtott neki, és így szólt: „Nincs köztünk harag”. Eriksson meg sem tudott mukkanni, mert Manuel sarkon fordult és szabad emberként kisétált a tárgyalóteremből. „Nem tudom, hogy kinek kellett volna haragudnia, kire — Manuelnek rám, vagy nekem rá. Mikor visszarepültem Carsonba, ezt gondoltam: Manuel tehát megúszta. Már csak hárman maradtak.” (Folytatjuk) r Ij szolgáltatás bevezetését tervezi a Dobozi Takarékszövetkezet
