Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
A cukorrépatermesztés kérdőjelei| Ä magyar mezőgazdaság *nult eszterxiej termelési mérlegét vizsgálva kideirül: a, előző évhez képest erőteljesen nőtt a termelés bnittó értélke, amely meghaladta a tervezett szintet is. A kedvező összkép ellenére vannak a gazdálkodásnak olyan területed, amelyeken nem sikerült előbbre jutni, s emiatt feszültségek keletkeztek a termelés és a népgazdasági igjényeik között. E területhez tartozik a szántóföldi ágazatok közül a szántóföldi zöldségtermesztés, a dohánytermesztés, valamint a cukorrépa termeszt és. Vizsgáljuk meg egy kicsit tüzetesebben a cukorrépatermesz- íés helyzetét Hazáinkban a cukorrépa termőterülete 1964 óta évről évre csökkent Ennek bizonyságául néhány számadat. Ev Termőterület 1964 132 729 hektár 1967 103 534 hektár 1969 96 974 hektár 1911 73 600 hektár A terűletcsőkicenés különösen a legutóbbi két esztendőben volt nagyarányú. Ha ehhe, hozzászámítjuk azt is, hogy ebben a két esztendőben már a terméséül sem tekinthető jónak, könnyen felmérhetjük: rossz helyzetbe került a hazai feldolgozóipar és a cukorellátás 1966-ban hektárra számítva a mezőgazdasági üzemek elérték a 330 mázsát Ettől kezdve a termésátlag hektáronként 1969-ig 324 és 340 máz» között mozgott. 1970-ben viszont már csak 283,6 mázsa termés került le országosan egy- egy hektárnyi cukorrépaéarület- rőL Az 1971-es termés mindösz- sze néhány mázsával volt ««k több az 1970. évinél. A korábbi években a 3,4 —3,5 millió tonnányi összes cukorrépatermés alkalmat adott arra, hogy a hazai fogyasztók igényeit teljes egészében itthon termelt cukorral elégítsük ki. Sőt. ezen félül még exportra is jutott a gyárakból kikerülő cukorbői. 1970-ben azonban már csak kétmillió 130 ezer tonna cukorrépát termeltünk. Tavaly P>edig még ennél is kevesebbel így azután már nemcsak, hogy exportra nem futotta a hazai cukortermelésből, de a belső ellátásra sem volt elégséges. Mondhatná valaki: nem olyan nagy baj az, ha a cukor tetemes hányadát külföldön vásároljuk meg. Végső soron ennék ellentétéként a cukorrépa termelés felszabaduló területén más értékes növényeket termelhetünk. Ez igaz, mégsem ilyen egyszerű a helyzet. Nem, mert a felszabaduló területeiken nem termelünk olyan növényeket, amelyéknék az értéke az exportban húszmillió dollár körül lenne. A másik tétéi: a cukorrépa melléktermékei nagy takarmányértéket képviselnek. Számításba kell venni azt is, hogy a hazai ellátásiban nagy szerepet játszó cukorból nem lehet a bizonytalan nemzetközi cukorpiacra hagyatkozni. A gazdaságosság, az ellátás biztonsága egyaránt arra kell ösztönözzön, hogy idehaza termeljük meg az ellátáshoz szükséges cukrot. így foglalt állást a kormány is a múlt esztendő végén tartott ülésén. A kormányhatározat kimondja, hogy fejleszteni kell a hazai cukorrépaterfnelést, s elérni, hogy hazai cukorból fedezzük a belső igényeket E követelményt megfelélő intézkedések követték. A cukorrépa félvásárlási árát — s a fel- vásárlási áremelés már az idén érvényes — számottevően növelte a kormány. Az alapár 50 forintról 60 forintra, tehát mázsánként 10 forinttal nőtt Ezen felül mázsánként még őt forint felár jár azoknak, akik cukorrépa terméLésre legalább 4 évre szóló szerződést kötnék, a vállalják azt, hogy a cukorrépa termőterületét a. 1969-es arányra növelik, vagy a tavalyi termőterületet 10 százalékkal gyarapítják. Az összességében 15 forintos felvásárlási áremelés együttesen 30 százalékos termelő áremelésnek felel meg. Az idei tervben 330 mázsás átlagtermésnél számolunk országosan. A tervezett 330 mázsás hektáronkénti termésátlag esetén egy hektár cukorrépa árbevétele a de még meleg fény fürdette a leandereket, a hamvas levelű olajfákat, s még a tengerben is meg lehetett fürdeni. Mikes azt is megfigyelte, milyen sok gyapotot termelnek a környékén: „Gyapotot pedig sehol annyit nem vehetnek, mint itt, és a gyapotból való kereskedés itt ilyen nagy. Itt az asszonyoknak egész esztendő által csak az a dolguk, hogy a gyapotot elvessék, megszedjék, éladják vagy megfonják. Májusban vetik el és octóberben szedik meg.”1 Éppen októberben jártunk ott: körül fehérlettek a gyapotmezők s tarkáHottak benne a színes féjkendők (itt-ott még arc- kendők is). Még néhány férfi fején is ott volt a hanyagul föl- csavart turbán, de a rakott pótkocsikkal száguldozó vontatók vezetői fedetlen fővel viszik a vakítóan fehér pamug-ot (ami itt a gyapot neve, s megfelél a mi pamut szavunknak). Amint feltűnik az út szélén a sárga tábláin a város neve — Tékdirdiag — kicsit éLfogódík az ember. Ez hát az a város, amelyről a fejedelem íródeákja ezt írta: „A város felől azt mondhatom, hogy ezen a földön elmondhatni egy szép városnak, amely nem olyan széles, mint hosszú. De akármely szép házak legyenek itt a városokon, nem tetszhetnek szépnek; mivel az utcára nem hagynak ablakot, kivált a törökök azért, hogy a feleségeik ki ne láthassanak — micsoda szép dolog az irigység!’* Azóta persze ez is nagyot változott: végig a tengerparti sétányon szép korszerű emeletes lakások, bankok, üzletek: bár egy-két ids utcában még a régi keleti bazárok hangulatát is DgtalAljute, A tenger azonban, amelynek mormol ását majd négy évtizedig hallgatta a bujdosók krónikása : ugyanaz. Vadul csapkod most is az októberi ragyogásban s fehér sirályok villognak az öböl távoli homokfala előtt. A város központjából a tengerparti sétányon ballaghatunk föd az egykori „Magyarok utcájába”, ahol Rákóczi fejedelem ebédlőpalotája, illetőleg a belőle alakított múzeum áll. Még kis táblák is mutatnak a városka egyetlen kulturális nevezetessége felé, s a helyi városismertetésekben s a képeslapokon is ott található a múzeum, de az idegen nyelvű útikönyvek nem tudnak róla. Magyarok jönnek ide főként, a világ mmd a négy sarkából, amint a múzeum vendégkönyve mutatja. A dombra kapaszkodó utcában még áll néhány jellegzetes régi török faház, de a legtöbbet már elbontották. A fejedelem ebédlőházát a 30-as évek elején újították fed s állították helyre. A kiugró homlokzatú favázas ház bejáratánál emléktábla figyelmeztet :„E házban élt 1720— 1735-dg II. Rákóczi Ferenc magyar fejedelem, aki 1703—1711- ig a magyar nemzet szabadság- harcát vezette s később török földön talált menedéket. Ezt az emléktáblát a Rákóczi vezstte magyar szabadságharc 250. évfordulójára a Magyar Népköz- társaság kormánya állította.” Maga a múzeum — amelynek jelenlegi kiállítása 1968. júniusában nyílt meg — több mint Rákóczi emlékmúzeum: a belső felirat is elmondja, hogy „célja a török—magyar barátság elmélyítése”. A Rákóczá-emigrádó &é régi áron 16 500 forint lenne, az új áron pedig 21 450 forint lesz. A különbség teháit 4950 forint Vi a ihatatlan, hogy sokat javult a cukorrépatermelés jövedelmezősége, nőtt a termelői érdekeltség. Az új felvásárlási árfeltételeik alapot teremtenek az ágazat fejlesztéséhez, önmagában a magasabb félvásárálsd ár azonban nem oldja meg a gondoltait. A termelés korszerűsítésére, a termeléshez szükséges kézi munkaerő csökkentésére nagy szükség van. Számol ezzel a követelménnyel a MÉM és a cukoripar is. Ezért igyekeznek megteremteni az iparszerű cukorrépa termesztés anyagi-műszaki feltételeit. A valóban nagyüzemi cukorrépáié rmesztés megkívánja a korszerű, lehetőleg genetikailag egymagvú vetőmagot, a biztonságosan ható gyomirtó és növényvédő szert, a betakarítás magas fokú gépesítését. Az első lépések már megtörténtek ez irányban. A Mezőhegy esi Állami Gazdaság jól kidolgozott termesztési rendszerbe foglalta ösz- sze az iparszerű termelés feltételeit, s nagy területen, csaknem ezer hektáron 420,5 mázsás átlagtermést ért eL A cukorrépatermesztés fejlesztése napirendre tűzte a termelés üzemi koncentrációját Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy kis területen nem lehet a legmagasabb igényeknek megfelelő termelési rendszert kialakítani. Tény és való, hogy a cukorrépa- termesztésben elkezdődött valami új. A gazdálkodás többi, már erőteljesebben korszerűsített ágához felzárkózhat a cukorrépa is. A gazdaságok jelentős hányadában nagyon is megfontolandó a korábban kialakított álláspont felülvizsgálata, amely szerint a cukorrépa területnövelésével nem érdemes foglalkozni. Sok i»l mutatja, hogy a népgazdaság érdeke az új feltételek között találkozik az üzemi érdekkel. S ez a legfőbb garancia arra. hogy a kormány által kitűzött célt elérjük: hazai termésből fedezzük az ország cukorigényét, Almást István törökországi leszármazottai űr-: zik a múzeumot s kalauzolnak: végig a földszinti és emeleti tér- • meken, ahol nemcsak a szabad-j ságharc emlékeit láthatjuk, ha- • nem szemléletes tájékoztatást • kapunk a török—magyar nyelvi : kapcsolatokról, a török és a ma- • gyár népművészet kapcsolatai-; ról a magyarországi török építő- S szeti emlékekről, a Thököly- és : Kossuth-emigráció törökországi : fogadtatásáról, Bartók Béla a na- ■ tollai népdal gyűjtő útjáról, a ma. ■ gyár írók, tudásók török tárgyú ■ munkáiról. A* emeleti terembe színes ■ üvegablakokon ömlik be a dél- ! utáni fény a festett karosszékre,: amelyet maga a fejedelem fara- ; gott A színes ablakokat a búj- • dosók emlékére készítették, mdndeniken egy-egy felirat: II. Rákóczi Ferenc, Thököly Imre, Kőszeghy Ferenc, Bercsényi Miklós, Zrínyi Ilona, Mikes Kelemen, a felvidéki talpasok, a Sáros megyei felkelők emlékének... A múzeumból kilépve a -csattogó tenger fényes ragyogása vesz körül újra; „úgy megsze- * nettem Rodostót, hogy el nem a felejthetem Zágont” — írta an- j nak idején a bujdosók írója. Szeretetre méltó, szép kis város, s ha 38 év egy kicsit sok is volna, egy-két napig azért érdemes elidőzni benne. Remélhetően a jövőben mind többen ellátogatnak majd ide Magyarországról, különösen azután, hogy a tervezett külön | magyar sátortábor is megépül a ! Márvány-tenger partján Isztam, ■ bul és Rodostó között Szilágyi Fertő* : ÜTölytaijuM 100 ezer népviseleti baba, 100 ezer méter bútorszövet készül a szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezetben A szarvasi Vegyes Háziipari Szövetkezet — amely több száz csökkent munkaképességű nőt is foglalkoztat — évekkel ezelőtt hozzálátott az ipartelepítéshez. Fonalmegmunkálásra és bükié bútorszövet gyártására is berendezkedett A munkahely megoszlott, egyrészt benn a szövetkezet központjában, másrészt kinn az ipartelepen láttak munkához. A cél kezdettől az volt hogy az új ipartelepre — a Kondoros felé vezető út mentén, a városon kívül — költöztetik a szövődét s a cémázóval egy helyen oldják meg a szövést A kiköltöztetés jól sikerült Egy hónap alatt kitelepítették a szövődét. A műszakiak jó hozzáállásának köszönhető, hogy munkaidő alatt túlóra nélkül oldották meg a gondjaikra bízott leiadatokat A finomítás még hátra van, de már az új ipartelepen készül hetenként 1 000—1 500 méter kárpitszövet öt színben és kiváló minőségben. A szarvasi kárpitszövet minősége egyedi az országban, ezért ebben az esztendőben 100 ezer métert kérnek a megrendelők. Ugyancsak jó ötlet volt a népviseleti babakészítésre való berendezkedés. Az ország minden tájáról felkutatták az egykori népviseleteket s 36 féle öltözékben kerülnek Hollandia, Svédország és más nyugati állam boltjaiba. A tőkés piac 100 ezer népviseleti babát vár Szarvasról. Egyébként kedvezően indult az új esztendő. Az egész évi kapacitást előre lekötötték, s nem lesz gond az áruértékesítéssel. 1972-ben 36 millió forint értékű árut állítanak élő, ami rekordot jelent a szövetkezet életében. Csabai kisdobosok, úttörők farsangja Vasárnap délután csaknem félezer csabai általános iskolás — az úttörőcsapatok legjobb munkát végző kisdobosai, úttörői — igyekezett az Ifjúsági és Üttörőházba, hogy részt vegyen a vidám farsangi gyerekmulatságon. Jelmezes Karnevál hercegnő és herceg nyitotta meg az ünnepséget, utána felléptek az Üttörőszínpad tagjai, majd jelmezes felvonulás következett, ahol a legjobb egyéni jelmezeket és csoportokat jutalmazták. A jelmezversenyein az Erdők-me- zők virágai akció keretében vettek részt a kisdobosok, s a Népek hazája, nagyvilág és az Egy a jelszónk a béke! akcióhoz kapcsolódva az úttörők. Ennek megfelelően öltöztek virágnak a legkisebbek s a különböző európai és amerikai népek viseletébe az úttörőkorúak. A vidám délután tánccal fejeződött be, melyhez az Ifjúsági és Üttörőház Peace együttese szolgáltatta a zenét.
