Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-20 / 43. szám
Egy ét alatt Mit mond a tsas-tagok jogairól az új jogszabály* ÄK EGYSÉGFS szövetkezeti törvény elfogadásával és 1972. január 1-én történő hatályba lépésével párhuzamosan sor került a különböző szintű és a termelőszövetkezetek működését, gazdálkodását szabályozó jog, szabályok módosítására és kiegészítéséra A tagokat érintő változások lényegét — a teljességre való törekvés nélkül — az alábbiakban lehet összefoglalni. Az eddigi jogszabályok szerint a termelőszövetkezeti tag, tagsági viszonyát csak a közgyűlés hozzájárulásával szöntethette meg. Az új jogszabályok hatályba lépésétől kezdődően a tagok tagsági viszonyát az eddiginél egyszerűbb feltételek mellett szüntethetik meg. Ezek szerint a tagsági viszony megszüntetéséhez nem szükséges közgyűlési hozzájárulás, hanem a tag bejelenti a termelőszövetkezet vezetőségének, a tagsági viszony megszüntetésére vonatkozó szándékát, s ezzel a tagság automatikusan megszűnik. A termelő- szövetkezeteknek szabályozni kell, hogy egyes munkakörökben mennyi idővel korábban kell a tagsági viszony megszüntetését bejelenteni. Ez az időtartam azonban 6 hónapnál hosszabb nem lehet. Az alapszabályban a termelőszövetkezet olyan szabályozást is felvehet, hogy a kilépéshez a vezetőség hozzájárulása is szükséges. Bővült a termelőszövetkezeti tagok joga azzal is, hogy a jövőben valamennyi magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozónak díjazását maga a közgyűlés állapítja meg, s emellett a tisztségviselők, a szövetkezeti döntőbizottság tagjai feletti fegyelmi jogkört is a közgyűlés gyakorolja. AZ EDDIGI szabályozás szerint vállalkozás, vagy vállalat alapításához a közgyűlés hozzájárulása szükséges, belépéshez elegendő volt a vezetőség döntése. Az új jogszabály szerint a termelőszövetkezet közgyűlésének hozzájárulása szükséges a vállalkozásba, vagy vállalatba történő belépéshez is. Egyértelműen és a tagok érdekében rendezik az új jogszabályok, hogy a termelőszövetkezeti tagokat megillető föld járadék a zárszámadás megállapításának napján válik esedékessé. Újonnan és a kölcsönös igényeknek megfelelően szabályozzák az új jogszabályok a tsz-ek és tagok közötti vagyoni kapcsolatot. Az eddigi kapcsolatokon túlmenően lehetőség nyílik arra, hogy a tagok a közgyűlés által jóváhagyott célkitűzés megvalósításához anyagilag hozzájárulhassanak. Ez esetben a tagok a közös célkitűzéshez való hozzájárulás után — részesedés címén — a törvényes kamatot megkaphatják. Fordított eset is lehetséges, amikor a termelő- szövetkezet ad a termelőszövetkezeti tagok részére meghatározott esetekben és feltételek mellett anyagi segítséget. Egyértelműen és az eddigiektől kedvezőbben rendezték a munkaidőn túl végzett, munkáért járó díjazást. Ez ideig olyan szabályozás volt érvényben, hogy a napi 10 órán felül végzett munkáért a szövetkezet a tag részére a munkarendtől függően 25—75 százalék között pótlékot fizethetett. Az új rendelkezések szerint azok részére, akik a megállapított munkaidejükön túl dolgoznak (a tízórás meghatározás elmarad), a munkarend rendelkezésétől függően részükre túlmunkadíjat kell fizetni, vagy megfelelő szabad időt biztosítani. Az eddigi vitáikat rendezték azzal, hogy kimondták: a termelőszövetkezeti tagok fizetett szabadsága alap- és pótszabadságból áll. Ennek mértékét a munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Bővült a szabadságra jogosultak köre is. Ezek szerint a vezetőség engedélyével továbbtanuló dolgozókat munikaidő-kedvezmény ós‘ tanulmányi szabadság illeti meg. A kiváló munkát végző és állami kitüntetésben részesülő tagoknak évente 12 munkanapot meg nem haladó .jutalomszabadság adható. A korábbá jogszabályok szerint a szülő nő szülés címén 20 heti szabadságot vehet igénybe. E szabályozás akként módosult, hogy rendellenes szülés esetén — szakorvosi javaslat alapján a 20 hét további 4 héttel meghosszabbítható. További kedvezményt jelent a szülő nőknél az is, hogy a szülési segély összegét a korábbi ®0 százalék helyett, minimum 75 százalékban kell megállapítani JELENTŐS változás történt a betegségi segélyre való jogosult, ság tekintetében is. Eddig betegségi segélyre az volt jogosult, aki. az alapszabályban előírt munkát teljesített. Az új szabályok szerint azt a keresőképtelen termelőszövetkezeti tagot is betegségi segélyben kell részesíteni, aki nődolgozó esetén 100, férfidolgozó esetén a 150 tízórás munkanapot ledolgozta. Az új szabályok szerint az üzemi balesetet szenvedett tag, valamint a szakmunkástanuló részére akkor is kell betegségi segélyt adni, ha a munkavégzésként előírt feltételekkel nem rendelkezik. Üj és jelentős jogszabályi rendelkezés az is, hogy a nyugdíjas és járadékos tagok a nyugdíj, illetve a járadék megállapítása «tón végzett munkájuk alapján az általános szabály szerint jogosultak betegségi segélyre. Jelentősen bővült azoknak az időknek a köre, amelyeket a betegségi és szülési segélyre való jogosultság elbírálásánál ledolgozott napként kell figyelembe venni. LÉNYEGES, hogy a tagot a betegségi segély akkor is megilleti, ha a tagsági viszonya megszűnik, feltéve, hogy más címen keresetpótló készpénzszolgáltatást nem kap. Szabályozta a nyugdíjjogosultságot szerzett tagok betegségi segélyét is az új jogszabály, s kimondja, hogy a betegségi segélyt nem lehet leállítani azzal, hogy a tag nyugdíjjogosultságot szerzett. A nyugdíj folyósításáig kifizetett betegségi segélyt nem lehet visszakövetelni. Megszüntette az új jogszabály a tagok által sokszor bírált azon korlátozó rendelkezést, mely szerint december 1 és március 1 között betegségi segélyt csak alckor lehet folyósítani, ha a munkaszervezeti egység vezetője igazolta, hogy a keresőképtelenné vált tag részére ebben az időszakban is tudott munkát biztosítani. Az új jogszabály olyan általános rendelkezést vet fel, hogy betegség címén azt a termelőszövetkezeti tagot kell jövedelempótló készpénzsegélyben részesíteni, aki orvosilag igazolt keresőképtelensége miatt munkáját nem tudja ellátni. Az új szabályozás értelmében a termelőszövetkezeteknek módjukban: áll a hosszabb ideje tagsági viszonyban álló termelőszövetkezeti tagoknak tagsági pótlékot fizetni. EZEK a legjelentősebb intézkedések. A termelőszövetkezetek a közeljövőben kiegészítik az eddig érvényes alapszabályaikat. E nagy jelentőségű belső alkotmány elkészítése nagy felelősséget ró a termelőszövetkezet vezetőire és tagságára. Az ismertetett változásokon túl minden olyan kérdést az alapszabályban kell szabályozni, amely a termelőszövetkezet és a tagok gazdálkodását. működését, életkörülményeiket, munkavégzésüket, kölcsönös jogaikat, kötelezettségeiket jelentősen meghatározza. Dr. Drágán Iván, a Körösök Vidéke Tsz Szövetség jogtanácsosa tizenegymilliós bevételkiesési pótoltak Kunágotán Egy éwei ezelőtt az 1970. évi gazdálkodás 11 millió forintos bevételi kieséssel járt a kun* ágotaá Bercsényi Tsz-ben. Ezért szanálni kellett ezt a szövetkezetét. A felsőbb szervek megvizsgálták a közös gazdaság helyzetét és megállapították azt, hogy az . igen jelentős bevételi kieséseket az 1970. évi belvízkárok mellett a gazdálkodás szervezésében fellelhető hiányosságok is okozták. Ezért a szanáló bizottság javaslatára olyan döntés született, hogy a bevételi hiányok pótlására rövidlejáratú hitelt kapjon a szövetkezet, amit 1971-ben árbevételeiből fizessen vissza. A kunágotai Bercsényi Tsz- ben alaposan megvizsgálták és körülményeikre alkalmazták a szanáló bizottság javaslatát. Több intézkedést tettek a termelési fegyelem szilárdítására, a termelés és a gazdaságszervező munka színvonalának javítására. Az eredmény nem maradt el. Egy év alatt 11 millió forintos bevételi kiesést pótoltak Kunágotán. Ezzel egyidőbeo a termelés műszaki fejlesztésének anyagi alapjait tovább bővítették. Elkezdték a kukorica- betakarítás teljes gépesítését, a cukorrépatermesztés komplex gépsorának beszerzését, a szövetkezeti táblák művelésére alkalmas korszerű traktorokat és munkagépeket vásároltak. A gabonatermesztés gépesítését befejezték azzal, hogy egy új COL.MAN típusú szárítógépet is üzembe helyeztek, mellyel óránként 100 mázsa terményt tudnák szárítani. . . A7 állattenyésztésben is növelték beruházásaikat. A SER- TÖV kunágotai telepén 360 kocának készítettek fiaztatót és építettek kettő, egyenként 600 férőhelyes hizlaldát is. Ezzel a beruházással az idén a tavalyi 6300 hízott sertés helyett már 7—8 ezret értékesíthetnek. Befejezték a baromfitelepen két 5 ezer férőhelyes tojóház építését is. A szövetkezet tiszta vagyona elérte a 80,8 millió forintot. A tagság közösből származó jövedelme 1971-ben meghaladta a 22,4 millió forintot. (dupsi) A szövetkezet gépműhelyében tavaszra készítik a tányéros műtrágyaszóró gépeket. Kardos Lajos és Fodor Mátyás szere* lök ellenőrzik a műtrágyaszóró szerkezetek működését. Kunágotára érkezett a cukorrépa talaját előkészítő kultivá- tor-csoport. Az uj gépeket összeszerelés előtt ellenőrzik a műszakiak« A szövetkezet vezetősége minden traktorosnak kötelezően előírta, hogy két héten át tanfolyamszerű oktatáson ismerkedjen meg a legkorszerűbb technológiával, gépsorral. A traktorosoknak Sebők Mihály, a tsz műszaki vezetője az NDK gyártmányú cukorrépabetakarító gépsor működését ismerteti. Ezekkel a gépekkel ősszel 331 holdról szedik fel a répát. (Fotó: Ifj. Márton)
