Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-20 / 43. szám

Van erre orvosság Tisztelt Szerkesztőség! dnngedélmet kérek, hogy leírom e pár sort, mert néha f&i J az igazság és tálán nem is merik megmondani. Én is eáV kicsit félek, de mégis Iákívánkozik a leesem alól, hogy írjak, mesét, álmot, valóságot, egy most született fiatal városról. A 30-as években meg emlékszem, a Tessedik téren dinnyepiac volt, de nekem akkor is szép volt Szarvas, pedig még akkor város sem volt. Meg az emberek is mások voltak, a sok nyomorúság, szegénység gyötörte őket, ami itt is, ott is kivillant, mini a rossz ruha alól a meztelenség. De mégis szép volt ez a köz­ség, mert itt születtem, itt jártam iskolába, sokszor mezítláb, és néztem a csodás kirakatokat, az elérhetetlen csodákat. Alom volt, elmúlt. Aztán még sokáig község volt Szarvas, de épült, szépült, gomba módra nőttek a házak, a terek eltűntek, a kis házak he­lyett csodás nagy házak, lettek. És aztán város lett, és ez is való­ság, nem álom, nem mese. De van itt mese is. Volt postája, és most? Vem is, meg í«« is, mert tálán jobb lett volna a régi, mert az szilárdan áll, de az ■új. aminek úgy örültünk, most vaksin néz repedt áblákszemeivel, belül össze-vissza van támasztva. Miért nem lehet megcsinálni? Már évek óta így van. Vagy megvárják míg összedől? A szép kul- túrház talán jól sikerült, belül vagyon szép, csak egy a baj, a má­sik fele hol maradt? Mese, álom? Hiszen a makettjét egy újság­ból kivágtam és azon rajta volt. Vagy jól építették és rosszul raj­zolták? Azután itt a szövetkezeti áruház, ott minden nagyon szép, fönt a lakások ás lent az üzletek. Csak néha pottyan le a mennye­zetről egy kis malter, de annyi baj legyen. Egy kicsit siettek az építők, mint az ÁBC-vel, mikor átadták, örültünk, mert abban minden ■volt és sokan oda jártunk, mert olyan szép és gyönyörű volt. Mert csak volt, de most már több lesz az oszlop, hogy le ne szakadjon a plafon, és kiszorulnák a vevők. Én nem tudom, hogy“ lehet igy építem, hol a hiba, márt bár egyik épület szebbre sike­rül mint a másik, de lessük, hol lesz a mese a valóság, és akkor aztán nem volna annyi baj. Mert bajok máshol is vannak. Már az is baj, hogy pár évvel ezelőtt lehetett olcsóbb ruhaneműt kapni, és akinek a keresete kevesebb volt, mégis ruházkodott, de most a műszálas, a szivacs, a női készruhák, a férfi- meg a fiúruhák. Az én férjem keveset keres, és miért nem gyártanák olcsóbbat is, amit a nagy családot nevelő emberek is meg bírnák vermi. Nemcsak énrótam vám szó. /Mztám itt van es Steimiszer. A kenyérbe néha idegen __/m anyagok kerülnek, egérpiszok, meg madzag, tintace­^ y# ruza, homok, szalma. Aztán a liszt néha nem liszt, hanem búzadara. Vagy kiseperték a malmot tisztára? Néha sok mindent vesz az ember pénzért. Akinek sok pénze van, nem veszi úgy észre, mert eldobja. De akinek a keresete l<evés és talán az utolsót költötte arra a valamire, s nem használhatja, má­sikat nem bír venni, akkor mit csináljon? Ezt nem értem, erről még szakácskönyvet sem írtak. Aztán meg itt van a buszjárat. A herényi kövesét már egészben véve mostohagyereke a városnak, hepehupás hullámvasút, hol földobja az utasokat, hol le, pedig nem mindenki akrobata, és jó erős gyomor kell hozzá. Piaci na­pokon mehetne három busz is befelé, és a Velas tanyánál jo lenne egy baszván», csak legalább olyan, mint a sorompónál van, mert ezen a részen várakozik a legtöbb iskolás gyerek, öregek, betegei: és csak állnak ott az esőben, sárban, szélben. Hát nincs erre orvos­ság? Mert van egy dal: „Védd a gyárat elvtars, vedd az eletet , meg más orvosság: építs erős házat védd a nagy csaltóokat es szeresd a «árost hibáival, jóságaival es segítsd, ahol lehet, és minden valóság lesz. \ Nem álom, nem mese Bauender Györgyné Szarvas, VKK.T 45. Próbán Békéscsabán, a Jókai Színházban új premierre készülnek. Cse­hov: Manó című színművét mutatják be. Képünk a próbán készült, balról a rendező Sándor János, jobbról Szabó Ildikó és Simon György Jaszal-díjas. (Fotó; Deményj Felnőttek játékéi DISNEYLAND-nek hívják a nagyszerű amerikai rajzfilm, és képeskönyv-művész mesebiro­dalmát, ahol a belépő megvaló­sulva látja a gyermeki képzelet megannyi színes, vidám elemét, embereket, állatokat, hajókat, épületeket. A példa nyomé» s a Szarvasi Felsőfokú Óvónőképző Intézet közismert rövidítését felhasználva bízvást FOKI- EAND-nak nevezhetjük az isko­la folyosóit, ahol faliképeken, tablókon, üveges szekrények polcain elevenedik meg a szín­pompás mesevilág. Emberek, ál­latok, hajók, repülők, házak, nö­vények.» •*« — Tizenhárom esztendeje fog. lalkozom óvodai játékok, eszkö­zök készítéséinek, felhasználásá­nak elméleti és gyakorlati kér­déseivel — kezdi érdeklődé­sünkre Bessenyei Antal, az in­tézet tanára. Ezek a tárgyak színessé, érdekessé teszik a fog­lalkozásokat, fejlesztik a gyere­kek arányérzékét, kézügyességét, kombinációs készségét s ha ők maguk is részt vesznek az alko­tásban, ezáltal megismerik a sikeres munka örömét Eddigi tapasztalataimat mint­egy ezeroldalnyi publikáció tartalmazza. Az óvónőképző in­tézetek országszerte használják a Játék termésből, Játék gally­ból, Játék tárok, és kukorica­szárból, Játék csutkából című jegyzeteimet. Öt évvel ezelőtt jelent meg A kis barkácsoló könyvem — nagyrészt elfogyott már a boltokból. Segítséget nyújt ez a gyerekek óvodai és otthoni foglalkoztatásához, a szabad idő hasznos eltöltéséhez. Készülőben van félezer szö­veg. és illusztrációs oldalra ter­vezett könyvem, Praktikus peda­gógiai ábrázolások lesz a címe. Egy esztendő múlva kel] lead­nom a kéziratot *«» Nehéz megszerezni A kis bar­kácsolót. Mindkét békéscsabai könyvesboltból már évekkel ez­előtt elfogyott. Így aztán a szer­ző példányát kell kölcsönkér­nünk betekintésre. A kötetben rövid, haszs cs út­baigazító szöveg és rengeteg szí­nes ábra. Olyan kedvesek, han­gulatosak, hogy szinte csábíta­nak: keressünk drótot, dugót, apró dobozokat, műanyag fla­kont s ügyeskedjünk belőle kí­gyót sündisznót, virágvázát, táncosnőt, mérleget, pálmafát Négy C-vitaminos dobozból s néhány kartoncsíkból létrát ké­szíthetünk, darabka fából és sö­rösüveg-kupakokból gombfes- téktartót, színes bevonatú dr őri­ből meg baglyot hajlíthatunk. Őszi levelekből pedig mókust, nyulal ragaszthatunk papírra — magasabb, szinten ugyanezzel a technikával készülnek Ruzics- kay György bio-képei is. Nagy kár, hogy nem kapható A kis barkácsoló. Minden „iga­zi1’, készen vett játéknál na­gyobb élményt szereznek — szereznének a legkisebbeknek a szülői, testvéri segítséggel ma- guk-készítette eszközök. **• Mária, Márta, Margit, Mag­dolna, Julianna, Katalin. Má­sodéves óvónőjelöltek. A külön­böző pedagógiai és egyéb tudo­mányok elsajátítása mellett megtanulták — megtanulják az eszközkészítés mesterségét, és joggal mondhatjuk, egy ’kicsit művészetét is. Azt kérjük tőlük, erről a tevékenységükről beszél­jenek. Szenvedéllyel, szeretet, tel, olykor egymás szavába vág­va mondják: — Most jöttünk vissza egyhó­napos óvodai gyakorlatról. Fő­leg különböző tárgyakkal, eszkö­zökkel tudtam aktivitásra, kez­deményezésre késztetni a gyere­keket. — Kellenek ezek az eszközök a játékhoz éppen úgy, mint a matematikai gondolkodás fej­lesztéséhez. — Matematika az óvodában? — Négyféle halmazművelettel ismerkednek meg a gyerekek. A bontással, kizárással, csoporto­sítással, kiemeléssel. Természete­sen ezt csak kézzelfogható tár­gyak segítségével tudjuk elérni, ügy, hogy minden gyereknek azonos számú és formájú esz­közei vannak, amit önállóan, a többiektől külön tud használni. — Ábrázolás és kézimunka órán, valamint bábmodszertan órán tanuljuk az eszközkészí­tést A különböző nyersanyagok mellett néhány egyszerű szer­számra — kés, olló, tű, ragasztó^ fogó — van szükségünk és kéz­ügyességre, képzelőerőre, hogy a holt tárgyakból eleven játék, eszköz legyen. — Ezekből a tantárgyakból vizsgafeladat is van. Egy-egy darab annyira hozzánk nő, hogy szinte fáj, amikor beadjuk. — Az óvodai munkában meny­nyiben nyílik lehetőség az esz­közkészítésre ? — Részben i együtt csináljuk majd a játékokat a gyerekekkel, részben saját magunk altatása idő alatt. Főként pedig otthon, az óvodai munkaidő után. — Nem kíván ez túl sokat az óvónőktől? — Benne van a fizetésünkben. Másfelől meg: nagyon nagy ösztönző a gyerekek öröme, amit egy-egy színes, érdekes tárgy láttán, használatakor nyilvánítanak. *** ...POKILAND, mesebirodalom az intézet folyosóin. Ugyanilyen mesebirodalom van az óvodák foglalkozási termeiben. S tulaj­donképpen nagyon egyszerű do­log — figyelem s némi türelem szükséges hozzá — megteremte­ni minden kisgyerek otthoni környeaetébea A könyv, amiből időszerű lenne a második kiadás. {Fotó: Barnácz István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom