Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

MA A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES AM EGTET IÄNACV 1972. FEBRUAR 16., SZERDA Ara: 80 fillér XXVII. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Világ proletárjai, Javítsuk a párttagság összetételét (3. oldali Hat év után.», (3. oldal) Partnerek vagy ellenfelek? A társadalmi munkamegosz lás természetes velejárója egy­részt a szakosítás, másrészt a részfeladatok specializálódott termelőegységek együttműködé­se, kooperációja. A munka ter­melékenységnek emelése, a mű­szaki haladás, a tudomány ter­melőerővé válása korunkban kü­lönösen magasíökú specializáló­dást és együttműködést igényel. Mégis, nálunk a kooperációt többnyire valamiféle szükséges .rcxasanák tekintik. Mivel gyakori­ak a szállítási késedelmek, az árviták és az egyéb zavarok, ezért helyenként csökkentik a kooperációt, vagyis lemondanak a szakosított nagyüzemi gyártás előnyeiről. Előfordulhat, hogy a kooperá­ció valóban drága, gazdaságta­lan, korszerűtlen. Ilyenkor indo­kolt annak megszüntetése. Gyakran viszont népgazdasági. lag kívánatos és hasznos koope­ráció fölött is pálcát törnek. Kétségtelen, hogy a felhasználó sokszor kiszolgáltatott helyzet ­ben van, s a szállító partner egyoldalúan diktálhatja a ha­táridőt, az árat, a minőséget és a többi feltételt. Azért, mert a kooperációs piacon, mint álta­lában, többnyire a szállító, — az eladó — és nem a felhaszná­ló —- a vevő — az úr. A reform részben kedvezett a kooperációs kapcsolátok fejlesz­tésének. Lehetőség nyílt ugyan­is a kooperáló vállalatok sokol­dalú érdekegyeztetésére. A szál­lítás valamennyi feltételében — többnyire az anyag, az alkat­rész árában is — a partnerek szabadon állapodhatnak meg. Így tartós, hosszútávú szerződé­ses kapcsolatok alakulhatnak ki, esetenként javult a minőség, bő­vült a választék, egyenletesbe vált a szállítás. Persze csak ott, ahol megfelelő volt a kínálat, s a felhasználót kedvező helyzet­be hozta a hazai és az import­termékek versenye. A monopol- helyzetben lévő szállítók — és egyenlőre óik vanak többségben — viszont az új lehetőségeket ál­talában a maguk hasznára ka­matoztatták. így egyre-másra emelték az árakat és főként i-endsaerfeienül, késedelmesen szállítottak. Ez utóbbi miatt nö­vekedtek a felhasználói készle­tek, s vele együtt a pénzügyi •nehézségek, a piaca az ellátási feszültségek. A speciális anyagok, alkatré­szeik, szerelési egységek vásár­lása, beszerzése sokszor a szo­cialista országokból sem sike­rült. Főként azért nem. mert a -készáru-szemlélet’ ezekben az országokban is uralkodott, s a feldolgozó- és szeréiőipar fejlesz­tésével nem tartott lépést a koo­perációs termékek gyártása. Növekedett tehát a tőkés alkat- lész. és részegység import, sza­porítva a külkereskedelmi mér­leg amúgyis meglévő deficitjét. Vagy maradt még egy, ugyan­csak káros megoldás: berendez­kedett maga a felhasználó olyan kooperációs termékek gyártásá­ra. amelyek egyébként csak tö- megszerűen, sok vállalat, sőt, több ország szükségleteit kie­légítve készülhetnek korszerűen, olcson. jó minőségben. A kooperáció mindennapi fel­adat, azaz a tennivalókat sem odázhatjuk el hosszútávra. Az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozata az idei év és a következő két há­rom esztendő feladatainak kö­zéppontjába ezért állította a munka- és üzemszervezést. A termelő munkahelyek magasfo­kú szervezettsége feltételezi ugyanis a programozók, az anyagbeszerzők és — gazdálko­dók, az üzletkötők jól körülha­tárolt és lelkiismeretesen vég­zett munkáját, a szerződéses fe­gyelem megszilárdítását. Vagy­is a belső szervezettség tükre a jól olajozott kooperáció, akár a szállító, akár a felhasználó ol­daláról nézzük is azt. Ugyanakkor a felhasználótól is függ, hogy ne kerüljön ki­szolgáltatott helyzetbe. Elkerül, heti ezt például azzal, hogy elő­relátóan, rugalmasan alakítja a kooperációs kapcsolatait, szer­vezi a hazai és az importver­senyt. Az esetleges szűk kapaci­tásokat gépek és fejlesztési esz­közök átcsoportosításával bővít­hetik ,hosszútávú szállítási szer. J zodések és tartós kooperációs [ kapcsolatok kialakítására töre­kedve. Abban az esetben vi- j szont,ha a'szállító nem teljesíti a szerződésben váltót feltétele­ket, késve, vagy rossz minőség­ben juttatja el termékeit s in­dokolatlanul magas árat kér ér­tük, a felhasználó éljen törvé­nyes jogaival, érvényesítse köt­bérigényét. tegyen feljelentést az űrhatóságnál, s így tovább. Segíts magadon, hogy a part­nered is segíthessen! Ha ezt vallja mind a szállító, mind a felhasználó, akkor bizonyára megtaláljál! majd a kölcsönös érdekegyeztetés hatékony mód­ját, formáit. S lehetőség nyílik az irányító szervek hatásos köz­reműködésére is ott, ahol a partnerek ereje véget ér. A mun­kamegosztás, a specializálódás és a kooperáció csak így juthat túl a mai hullámvölgyön, s emelkedhet a társadalmi, gaz­dasági, műszaki fejlettség kor­szerű szintjére. Kovács József IVépfroni-válasísiág Megtartott» váiasatógyűléset; Békéscsabán a Hazafias Nép­front I. kerületi bizottsága. A rendezvényen Mészáros János kerületi népfront-titkár számolt be az elmúlt négy évi munkáról. Ezt követően Vaüikovsaki Mi­hály kerületi elnök méltatta a népfrontmozgalmat, a beszélt a következő időszak feladatairól. * <£> caatunem azaz jelenlevő Közűi többen felszólaltak, elmondták észrevételeiket az I. kerület éle­téről. A hozzászólások elhangzá­sa után a négyévi tevékenysé­gükért 34-an elismerő oiklevelet kaptak. A jelenlévőik megválasz­tották az üj népfront-bizottsá­got, az elnökséget., a tisztségvi­selőket. A következő ciklusban elnök Mészáros János, titkár pedig Válikovszki Mihály lesz. Sikeres évet zárt ! s a gyulai húsipar Tízszeresére emelkedett a csabai kolbász exportja Halak — emberek •— akvaristák «4. oldal) Kevesebb összegből hatékonyabbá \ A tavaly meghirdetett hús­program végrehajtása nemcsak a tenyésztőkre, hanem a feldol­gozó iparra is nagyobb felada­tokat ró. A Békés megyei Ál- iatforgalmi és Húsipari Válla­latnál most dolgoznak az 1971- es évi mérlegen, de a legfonto­sabb adatok már rendelkezésre állnak. Csíki József igazgató ál­ról számolhatott be, hogy a ta­valyra tervezett 426 ezer 600 sertés helyett 518 -ezer 303 da­rabot vásároltak fel, ami 73,4 százalékos emelkedésnek felel meg. Vágómarhából és birkából, valamivel mérsékeltebbek az eredmények, ám így is jelentős volt a forgalmazás. Tavaly ösz- szesen 103 ezer 219 sertést ék több mint 5 ezer szarvasmarhát vágtak le az állandóan fejlődő vágóhídon. A jól megalapozott hírnév bi­zonyítéka, hogy az elmúlt esz­tendőben termelt 247 vagon gyulai kolbászból 232 vagon ke­rült exportra. A még eléggé újnak mondható csípős csabai kolbászból — főleg nyugati pi­acra — 55 vagonnal szállítottak. Ezzel két év alatt a csabai kol­bász exportja tízszeresére emel­kedett. Nagy súlyt helyeztek tavaly az export-kötelezettség mellett a megye lakosságának hússal és húskészítményekkel való ellátásra is, amit bizonyít, hogy a 210 vagon forgalomba hozott hentesáruból 77 százalék — az úgynevezett olcsó, kilón­ként 40 forintos fogyasztói ár alatt volt. Az élő-expamdl elmondta az igazgató, hogy szarvasmarhából 15 ezer 810 került olasz és nyu­gatnémet piacokra, juhból és birkából pedig több mint 32 ezer Francia-, Görög- és Olasz­országba. A. vállalat árbevétele az elmúlt évben meghaladta a 2 milliárd 757 miliő forintot, amely az előző, vagyis az 1970- es évnél egymilliárd forinttal több. tesszük a beruházást (9. oldal) Takarmánykeverő épül Békéscsabán A megyei tanács végrehajtó bizottsága február 15-d ülésén megtárgyalta a Békés megyei Gabonafalvásárló és Feldolgozó Vállalat tevékenységét Bánki Béla igazgató beszámolója alap­ján. Megállapította, hogy a vál­lalat megfelelően a termelőszö­vetkezetekkel való kapcsolat ki­alakításában pedig kiválóan te­vékenykedett az elmúlt eszten­dőben, a nagymérvű . létszám- fluktuáció ellenére is. Á sóik megoldásira váró feladatok kö­zött szerepen a negyedük ötéves tervben a vállalat fejlesztési alapjából mintegy 82 millió fo­rintos beruházás. Ez az összeg elsősorban az üzem korszerűsí­tését, gépek pótlását, a külön­böző tedmioiógiaj átalakításokat szállító eszközök és anyagmo^ gató gépek beszerzését tartal­mazza. Legnagyobb összeget 82 millió forintból egyetlen új üzem létesítése képvisel — 38 millió forint — mégpedig a békéscsa­bai északi ipartelepen létesíten­dő takarmánykeverő üssem. Az 1972-re tervezik még Szeghalom nagyközségben egy siló építé­sét mintegy 6 millió forintos költséggel. E napirend után a testület a szeghalmi tanács vb munkájá- ‘ ról szóló, valamint a járási hi­vatal elnöke által készített jelen­tést elfogadta és a Vb irányító, ellenőrző tevékenységének to­vábbi javítására határozatokat hozott. leswBSBaanca^issadiaiseaeasKiaasaiavaaefsaeaeBaesefioseffisiBcaBZssiMBaBesaaxftctsaafisaacassBaBMMU ■ ■ i j Lehet, hogy ez már tavaszi eső? Tovább javul | a húsellátás j » Ugrásszerűen megnőtt a ser- » téshizlalási kedv az utóbbi : években megyénk nagyüzemi : és háztáji gazdaságaiban. Az el- ; múlt évben állami gazdaságok- S bői, termelőszövetkezetekből és * háztáji portákról összesen 518 f ezer hízott sertést vásárolt fel a 5 megyei állatforgalmi és húsipa- j ri vállalat, jóval többet még az ! 1975. évre tervezettnél is. Az s idén még több, az előzetes fel- 8 mérés szerint összesen 600 ezer ; hízott sertést értékesítenek a 8 vidék állattartói. A vállalat ín- * ■ tézkedési tervet készített a nagy 8 forgalom lebonyolítására. Meg- j erősíti a járási kirendeltségeit, jj új szállító járművet vásárol s ■ bérfuvarozási szerződést köt tér- : mélőszövetkezetekkel. A szerző- 8 dő partnerekkel külön-külön 5 megtárgyalják és rögzítik az át- j adasi határidőt. 3 A borongásnak tűnő időben Békéscsabára is tavaszi as leve­gőt hozott a várva várt eső. (Fotó: Demcny)

Next

/
Oldalképek
Tartalom