Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-16 / 39. szám

Egy bérsük és az ezredesek A Centropress kedd esti kommentárja Az utóbbi napokban ismét so­kasodnak a Ciprussal kapcsola­tos hírek. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a szép mediterrán sziget neve naponta véres ese­ményekkel kapcsolatban szere­pelt a világsajtó hasábjain. Cip­rus földrajzi és történelmi kö­rülményeinél fogva gyakran volt török és görög érdekék üt­közőpontja és az ilyen konflik­tusok során sokszor igyekezett •— aligha önzetlenül — a döntő­bíró szerepét vállalni Nagy-FSri- tannia és az Észak-Atlanti Szö­vetség. Az örökség súlyos, a műit problémáit nem lehet egyik napról a másikra megszüntetni —r különösen ott nem-, ahol lel­kiismeretlen erők mindent meg­tesznek a dilemmák elmélyítésé­re. Nem utolsósorban ezeknek az erőknek tulajdonítható, hogy a görög és a török szigetlakok kö­zött a közelmúltban is sor ke­rült kisebb konfliktusokra. Makari ősz érsek, a Független. Ciprusi Köztársaság elnöke szembefordult az ország érdekeit sértő külső erőkkel. Volt bátor­sága elítélni a mérgező, nemze­tiségi gyűlölködésre buzdító propagandát. Noha ő maga is a ciprusi görög népcsoporthoz tar­tozik, arra törekedett, hogy a szigeten élő görögökből és törö­kökből egymást támogató, szülő­földjük szuverenitásáért lelkese­dő ciprusiakat neveljen. Amióta Görögországban át- | vette a hatalmat az ezredesek | juntája, Athén számtalan nehéz­séget gördített MaKariosz helyes és emberséges politikájának út­jába. Már régebben nyílt titok, hogy Grivasz tábornok, az úgy­nevezett Enózisz, a Görögország­hoz való csatlakozás szélsőjobb- oldali prófétája, zendülést szer­vez az érsek ellen Cipruson, Athén és a helybéli görög nagy­követség teljes támogatásával. Ezek az erők komolyan moz­golódni kezdtek, és az érsek-el­nök kénytelen volt védekezésre gondolni: a napokban korszerű fegyvereket vásárolt hadseregé­nek. Az athéni junta erre ul­timátumfélét intézett az érsek­hez. Ebben nemcsak arra adott instrukciókat egy független or-j Kína várja Nixonf „Pekingi sajtőkörök" a kínai tavaszünnep alkalmából éveik óta először kötetlen vacsorával és filmbemutatóval egybekötött fogadást rendeztek a nemzetközi sajtó Pdkingben akkreditált ál­landó tudósítói számára s ezen az oldott esten is ezt hangsú­lyozták a kínai újságírók kül­földi partnereiknek. A fehér asztal melletti beszélgetéseken a pekingi sajtóköröík a kínai bel­ső propaganda három motívu­mát emelték ki újra. Az egyik az, hogy Nixon maga akart Kí­nába látogatni, s ez a Kín® el­szigetelésére irányuló politika kudarcának beismerése, a másik az, hogy a vitás kérdéseket az országok vezetőinek kell meg- tárgyalmiok egymással; a har* madák az, hogy Kína nem árul­ja el elveit és szövetségeseit, nem mond le az indokínai népek harcának támogatásáról ég Taj­van felszabadításáról. A beszélgetéseken továbbra sem tisztázódott, vajon Nixonit hogyan fogadja majd a lakos­ság, milyen megegyezésre, vagy eredményekre számítanak kínai részről és végül, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak majd a pekingi állandó tudósítóknak; a látogatás idején. A külügymi­nisztérium jelenlévő munkatár­sai közölték, hogy a kérdést most tanulmányozzák. (MTI) Piros könyv A Mao-idézetek piros köny­vecskéje nem fog hiányozni Nixon látogatása idejét a pekin­gi könyvesboltokból. Vasárnap ugyanis új kiadást hoztak forga­lomba Lin Piao ismert előszava nélkül Mint ismeretes, Lin Piao honvédelmi miniszter, akit a KKP 1969. áprilisában megtar­tott 9. kongresszusán Mao Ce- tung. utódává neveztek ki, 1971. szeptembere óta eltűnt a politi­kai életből, s ugyanakkor a könyvesboltokból kivonták a Mao-idézetek piros könyvecskéit, amelykhez 6 írt előszót A most több nyelven újra forgalomba hozott kötet a régi változatlan utánnyomása — csak éppen Lin Piao korábbi bevezetőjét és Mao Cc-tung műveinek tanulmá­nyozására szólító jelmondatát kihagyták belőle. (MTI) szág államfőjének, mit tehet, il­letve mit nem tehet a vásárolt fegyverekkel, hanem arra is, hogyan alakítsa át kormányát. Makariosz természetesen nem hajtott fejet a diplomácia törté­netében párját ritkító ultimátum előtt. A NATO minden jel szerint támogatja a' junta agresszív lé­péseit, persze „valamit válásai­ért” alapon. A szovjet kormány éppen most tiltakozott Washing­tonnál és Athénnél amiatt, hogy görög területen bázisokat akar­nak létesíteni az amerikai ha­todik flotta számára így függ össze a görög kabinet ciprusi po­litikája általános kül- és kato­napolitikai irányvonalával. fiiul Fái felelésével küldöttség utazott Szófiába Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter vezetésével kedden kül­döttség utazott Szófiába — Szte. fan Vaszilev bolgár közoktatás- ügyi miniszter meghívására — a két minisztérium közötti közvet­len együttműködési megállapo­dás megvitatására és aláírására, valamint az oktatási együttmű­ködés időszerű kérdéseinek meg­tárgyalására. A küldöttséget a Keleti pálya­udvaron dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Művelődésügyi Mi­nisztérium több vezető munka­társ^, valamint Sztoio Sztanoev, a Bolgár Népköztársaság buda­pesti nagykövete búcsúztatta. (MTI) Kína mindmáig nem reagált a ■ hamarosan Pekingbe-' érkező Nixon legutóbbi külpolitikai üzenetére, annak az amerikai- kínai viszonnyal foglalkozó ré­szére. A kínai tájékoztatás nyil­vános fórumai mindeddig egyet­len szóval sem tették efniítést az elnöki üzenetről, amely már jelzi Nixon pekingi beszédeinek várható hangnemét is. Ez egy­úttal megmutatja: a kínai veze­tés miképpen közelíti meg a lá­togatás nyilvános előkészítésé­nek kérdését. A kínai lapok ugyanakkor továbbra is mapröl- napra publikálják a Nixon nyolcpontos tervét bíráló külföl­di nyilatkozatokat és cikkeket, hogy eloszlassák azt a benyo­mást, mintha külön megegye­zés 'készülne az indokínai népek háta meglőtt az amerikai elnök­kel. Szemmel láthatóan ez tnost tíz nappal a látogatás előtt az egész kínai tájékoztatási appa­rátus fő célja. Tüntetés Londonban A londoni Rhodesia-ház « előtt letartóztatnak egy fiatal jj tüntetőt, aki — nagyoij sokad- jj magával — a Smith-rezsimmel j kötött brit megállapodás ellen | tiltakozott. (Telefotó: AP—MTI—KS) j DANIEL LANG: INCIDENS A 192—ES MAGASLATON Fonodái munkára felveszünk! Fonó szak mun kásnőket, női betanulókat 14—16 éves borig bét mii* sah ha, 16 év betöltése után három müssabha Betanulási idő: 1 hónap. Bérezés betanulási-időre .-1200 Ft. Betanulási idő után 19UQ — 2500 Fi fizetéssel. Kéthetenként szabad szombat. Vidéki nődolgozók részére szállást biztosítunk. Férfi munkásokat is keresünk betanított és segédmunkára. Bővebb felvilágosítást levélben is adunk. et»,. Pamuttextil művek Fonógyára, Budapest, XI, Bocskai u. 90 Munkaügyi osztály. : (Dokumentum-regény) l 12. * j A két osztag esetlenül ücsörgött • egymással szemben, és Eriksson : őrmestere, még mindig harago­• san, kijelentette, hogy amióta • Vietnamban van, ilyen „téve- S dést” még nem tapasztalt. Mi- j közben arra vártak, hogy őr- 5 mesterük haragja csillapodjék, ■ Eriksson, más dolga nem lévén, • végignézte a másik osztag tag- » jait Szeme hirtelen megakadt S egy kifejezéstelenül bámuló is­• merős arcon. „Manuel volt az!” ■ — emlékezett Eriksson. „Csak • egymásra néztünk, nem is üd- j vözöltük egymást. Ahogy az ar­• cát néztem, eszembe jutott egy- : szerre két kérdés is, amit tő- ; le vagy az őrmesterétől szívesen ■ megkérdeztem volna. Hogy ki 5 nyitott tüzet először Manuel : osztagából. És hogy ki adta le: ! az utolsó lövést. Nem tudom, • mit feleltek volna —, azt min- I denesetre tudtam, hogy Manuel •. alánosán benne érezhette magát :! a slamasztikában.” !j így vagy úgy, Vorst százados • gondoskodott róla, hogy Eriks- : son még a következő nap hajna- 5 Ián eltávozzék paranCsnókságá­■ róL A hetverr mérföldre eső Fordítottam Hernádi Miklós Camp Radoliffre küldte, az el­ső légi hadosztály támaszpont­jára, An Khe városka közelébe. Erikssonnak addig kellett ott maradnia, amíg meg nem érke­zik gépfegyverkezelői kinevezé­se, mert Vorst már elküldte Eriksson áthelyezési papírjait a helikopter-parancsnokságra, hogy ott hivatalosan jóváhagy­ják az áthelyezést. Addig ideig­lenes szolgálatát egy ács-külö­nítményben kellett végeznie, amely a húszezres lélekszámú támaszpont számára új lakhe­lyeket épített. Eriksson boldogan hallotta ezt, mert mindig szen­vedélye volt az ácsmunka. De egy lényegesebb okból is örö­mére volt. hogy Radoliffbe he­lyezték. Abban bízott, hogy itt több esélye lesz segítőtársat ta­lálni, mint a szakaszparancsiiok. Ságon. A mindennapos, kímélet­len harcoktól távoleső Radoliff- be talán kevésbé tértek napi­rendre az emberek az indoko­latlan kegyetlenkedések fölött; no meg sokkal többen voltak itt, egy hadosztály támaszpontján, és így sokkal nagyobb volt rá az esélve, hogy megtalálta azt a haféVonv pártfogót, akire szük­sége volt „Attól a perctől fog­ara, hogy megérkeztem Radclift. be állandóan őt kerestem, akár­ki legyen is” — emlékezik Eriks­son. Alig telt el egy hét, amikor megtört a jég. Merő véletlenség- ből, természetesen, hiszen más­ként nem is történhetett volna. Késő délután volt, húsz társá­val éppen egy barakot ácsoltak, és aznapra már majdnem vé­geztek is, amikor Eriksson azt látta, hogy egyikük. Boyd Gree- nacre kiválik közülük, hogy be­szédbe elegyedjék egy arra já­ró szőke, hosszú orrú, magas, századosi rangfokozatú lelkész­szel; a két férfi látnivalóan jó viszonyban volt egymással. Eriksson sohasem látta addig a lelkészt. Nem mintha Greenac- re-t olyan jól ismerte volna — csak annyit tudott felőle, hogy odahaza cowboy volt Arizoná­ban, szívós fickó, jó ács. és nem sokat beszél. Ahogy a lelkésztől elköszönni látta, úgy érezte, ér­demes lesz jóban lenni Greenac- re-rel. Eltökélte, hogy öaszeismer- kedik a hosszú orrú lelkész se­gít majd neki Mao ügyének tisz­tázásában. A hogv ketteiüket be­szélgetni Írttá, ráíött. hogv csak­is egv lelkészen keresztül tudja megkerülni a szolgálati láncot. Az igazsághoz tartozik, hogy égvszer Reillv-tól is kért rá en- gedé’vt, hogv Mao esetét meg­beszélhesse egy lelkésszel, de a hadnagy lebeszélte róla. Lehet­séges. hogv azért vetődött fel benne ez az ötlet éonen akkor útra mert azéta sokat töonen- petf Vonctről és a tisztességről. Akárhogyan is, úgy érezte, jó

Next

/
Oldalképek
Tartalom