Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
Egyetemisták, főiskolások népművelési gyakorlata Békés megyében Hétfőn harminchárom szegedi, vásárhelyi egyetemista, főiskolás — orvos, jogász, bölcsész, gyógyszerész, mezőgazdasági szakember — érkezett Békés megyébe, ahol háromfős brigádokban tíznapos népművelési gyakorlaton vesz részt A fiatalok délután meglátogatták a békéscsabai Ifjúsági és Üttörőhá- zat. a Megyei Könyvtárat a Munkácsy Mihály Múzeumot majd meghallgatták Varga Istvánnak, a Megyei Tanács Műve. lődésügyi Osztálya főelőadójának és Réthy Istvánnak, a KISZ Békés megyei Bizottsága munka, társának tájékoztatóját a megye időszerű közművelődési kérdéseiről, helyzetéről, KlSZ-éle- térőL A fiatalok ma kendik meg munkájukat Battonyán, Békésen, Dévaványán, Eleken, Gádoroson, Gyomán, Medgyesegyházán, Mezőberényben, Mezőko- váesházán, Sarkadon és Újkígyóson. Megismerkednek a községek életével, segítik a népművelési és KISZ- tevékenységet Ki mit tud?" elődöntő Gyomán Február lS-án Gyomán zajlott le az idei Ki mit tud? vetélkedő utolsó, negyedik megyei elő. döntője. A szarvasi és szeghalmi járásból, valamint Szarvasról érkező fiatalok hatvannál több produkciót mutattak be — a gyomai volt a legnépesebb hasonló jellegű megyei verseny. A mezőnyből a versmondók és a beat-együttesek emelkedtek ki, ebből a két kategóriából 'került ki a legtöbb továbbjutói A zsűri döntése alapján a megyei döntőbe jutott Kisuczki Olga csabacsűdl, Nyúzó Eszter dévaványai és Tímár Judit gyomai versmondó, a gyomai Lézer, a vésztői Pop-Star beatzenekar és a szeghalmi Meteor pol-beat együttes, Kónya Márta gyomai és Varga Katalin vésztői népdal, énekesek, Kugyela Balázs szarvasi csellista, Tóth Ilona táncdalénékes Szeghalomról, a dévaványai ifjúsági citerazeneipar, a gyomai Körösmenti Tánc. együttes, a szarvasi főiskola Tes- .sedik Néptánccsoportja, Mráu- csik Ferenc és Nagy János gyomai néptáncosok, valamint a közönség szavazataival Bíró Róza gyomai szavaló. A négy elődöntőben sikerrel szerepelt együttesek, szólisták március 26-án megyei versenyen mérik össze tudásukat, ahonnan a legjobbak a további fordulókba jutnak, illetőleg a televízió- kamerák elé kerülnék. 1 db üzemképes DT—54-es erőgéppel Szemelő Dózer MEZŐTIEGYES1 CUKORGYÁRBAN eladó Megtekinthető a gyártelepen. Eladási ára 50 ezer forint. ügyintéző: Szép Ferenc művezető. Munkahelyük: az ufcaj A munkahely: közelebbről a vállalaton belül — ahol valaki állásban van — az a gép, íróasztal, területrész vagy helyiség, ahol ez a valaki dolgozik. Az utca: a házsorok között a közlekedés lebonyolítására kialakított egybefüggő terület. Rendszerint közút, a két szélén gyalogjárdával. Gyakran fákkal, árokkal szegélyezett Az utca alatt Pontosabban a járda alatt, a Lenin úton, szemben a békéscsabai Kner Nyomdával nyolcán hajlonganak egymás mögötti nyolc gödörben. Az első kettőben Fesető József, illetve Cser Imre tartókengyelt szerel a kábelek részére. A kiemelt járdadarab, a fedőlap a füvön fekszik. így könnyű az utca alá kerülni. — Persze volt olyan tél Is, hogy alig bírtuk kicsákányózni a megfagyott hó alól — mondja Fesető József, aki mindennap háromkor kel, hogy Szeghalomról a munkahelyére érjen. Van úgy, hogy még korábban is, attól függően, hogy hol az a munkahely. Egy biztos: nem fűtött helyen. Iglicz Gyula, a munkavezető is állandóan a szabadban van. — Minket csak nyáron irigyelnek azok, akik mindig melegben ülnek... — Pedig akkor Is csak másfél ezret keresünk — toldja meg főnöke szavait a gerlai Cser Imre. —és a kalapács lesújt. A gödrökből csak a görnyedt hátak látszanak ki. Az utca közepén A kábelezők közelében az úton a rohanó autók, motorok között kis kézi kocsi kerekei nyikorognak. Reszelő József megáll. Elengedi a kocsi rúdját Gondosan megigazítja a sárga, mellénykét — Ezt mindenki már messziről meglátja — magyarázza. — Nem kell félni, hogy elütnek, nem is félek. A seprű nekifekszik a kis kupacoknak és a lapát „arcába” löki a szemetet A kiskocsi meg mindent elnyel. Reszelő József feltekint; messze még az út vége. Hátranéz. Fejét csóválja. A diáklányok könnyed mozdulattal ejtik a felsepert útra a csokipapírokat. Reszelő József fáradtan visszacsoszog. Havonta 1200 forintot hord haza Békésre az asszonynak, a két gyereknek. — Jő, hogy ilyen ez a tél — mondja még mielőtt elindul a nyomda hatalmas fehér épülete felé — kevesebb megy el lélek- melegítőre. Az utca mellett Az asszonyok: Farkas Gábor- né, Móka Pálné, Nagy Istvánné és Rákóczi Rudolfné legtöbbet az utcák mellett a tereken dol-| goznak. Virágot ültetnek, kapál- jj nak, locsolnak. Most, mint min- ■ den tavasz elején, az árkokat ■ tisztítják. Éppen az Irányi ut- j cában járnak, ötödik munkatár- | sukkal, Köteles Lászlónéval be- : szélgetnek, aki már szabadsá- ■ gon van. Ugyanis hatodik gye- • rekének készül életet adni. Rákócziné és Mokáné csabai- : ak. Farkasné pedig Sarkadról: jár be mindennap. — Merthogy ez állandó mun- : ka. Én meg családfenntartó va- • gyök, mert a fiam mellett én • tartom el özvegy édesanyámat: is. — Mennyiből. — Mennyiből, mennyiből? • Hát amennyit adnak. — No és mennyit adnak? : — Ezerszázötven forintot. : N Az utca felett A gallyazók hadjáratának útvonalát, nyomait a fák földön fekvő friss skalpja jelzi. Létrán állva az utcák „felett” kopaszra nyírják az akácokat. Bondár János, Ásós Antal és Bécsi János már nagy gyakorlatú fafodrászok. A gallyakat Horváth Juli gyűjti „hűvös halomba.” örülnek a jő időnek, a meleg napnak. A jókedv, a nevetés, a tréfa ágról-ágra száll. Ha magasra kapaszkodnak, az egyik János, átszól a másiknak. — Mi van Jankó, fészket raktál? A másik visszaszól: — Még mindig így a legolcsóbb. Mert hát kies! a pénz. Igaz, a levágott ágakból meg lehet pótolni a tüzelőt. De Asós Antal erre azt mondja: — Ahhoz nem a gallyára lenne szükség! KÉP. A Metró leghosszabb mozgólépcsője A Metró második szakaszának Kos suth-téri mélyállomásárdl rezed a felszínre Budapest leghosszabb mozgólépcsője. A N méter bosszú szerkezet 14,8« m mélységből szállítja majd a felszínre aa utasokat. A építők jól haladnak a munkálatokkal, hamarosan megkezdik a mozgólépcső műszaki átadását, (MTI Fotói — Bars latrán fel.) Nyolc év alatt csaknem háromszorosára nőtt a termelés Látogatóban a megyei szolgáltató ktsz-nél A közelmúltban a szolgáltatói tevékenységet vizsgálta a NEB Békéscsabán. Többek között olyan problémák is felmerültek, hogy a szövetkezetek inkább fejlesztik a nagyobb hasznot hozó termelő üzemet, mint a szolgáltató részleget Ez adta az ötletet, hogy közelebbről is megismerjék a Békés megyei Szolgáltató Ktsz munkáját — Sok igazság van abban, amit a NEB-vizsgálat kiderített —^mondja erről Pérdi Béla elnök. — De van az éremnek másik oldala is. Ahhoz, hogy a szolgáltatói ágazat rentabilitáblztositási és Önsegélyző csoport MINDEN MUNKAHELYEN sát megtartsuk s az improduktív munkások aránya kedvező legyen, szükség van termelő üzemre. Mondhatnám úgy is, hogy kényszerítő körülmény a termelés kiszélesítése. A mi szövetkezetünk például 1963-ban alakult. Akkoriban főként fényképészek, fodrászok tartoztak hozzánk. Az éves termelés 19 millió 77 ezer forint volt, 1971-ben pedig 29 millió. Ebből a szolgáltatás hozott mintegy 18 milliót. Elmondotta az elnök azt Is, hogy a megyében hét saját szolgáltatóházat tartanak fenn. Erre összesen félmillió forint az effektiv ráfizetés, ezenkívül mintegy 800—900 ezer forinttal csökkenti az osztható alapot. A hálózatban 817 fő dolgozik s ebből az úgynevezett pennaforgató mindössze 27. Százhuszonnyolc csökkent munkaképességű dolgozóról gondoskodnak s 50 a nyugdíjasok létszáma. Nyugdíj előtt 5 évvel 7 százalékkal magasabb bért kapnak a dolonzók. Horn/ kedvezőbb feltételek mellett vonuljanak nyugalomba. — Ahhoz, hogy eredményesen gazdálkodjunk, három termelő részleget hoztunk létre az elmúlt években: lakáskarbantartó, ruhatisztító és műanyagfeldolgozó üzemet. Az elmúlt évben például a lakáskarbantartó részleg 4,1 millió forint termelési értéket produkált, a műanyagfeldolgozó 4,5 milliót, a ruhatisztító szalonunk pedig — korszerűtlen körülményeik között — 1,3 milliót. A fenti üzemek létrehozására összesen hatmillió 657 ezer forintot szántunk saját erőnkből. Utólag a tanácstól — a fejlesztési alapból — kaptunk összesen 2 millió 910 ezer forintot A műanyagfeldolgozónk rendkívül fontos termékeket állít elő többek között állategészségügyi cikkeket, mezőgazdasági gépalkatrészeket cipőgyártáshoz műanyag talpat sarkat és egyebet. A műanyagpadló gyártását azonban még nem tudtuk felfuttatni, mert mint minden újtól, ettől is idegenkednek a lakosok. Pedig ahol megrendelték — intézmények és magánosok — nem jártak rosszul. Ezen a téren a közeljövőben sokkal nagyobb erőfeszítéseket teszünk. Kiderült az is, hogy a szövetkezet sokoldalúan igyekszik gondoskodni a dolgozókról. Lakásfejlesztési alapból például 20 ezer forint hitelt adnak ötévi törlesztésre az arra legjobban rászorulóknak. Az önköltség csökkentését szolgálja a magánautók használatbavétele is. A szövetkezeti hálózatban összesen öt magánkocsit használnak hivatali célra s erre évente 100—120 ezer forintot költenek. Azelőtt volt egy szövetkezeti Moszkvics, amelyre évente 150 ezer forintot költöttek. A feladatok viszont annyira megnőttek, hogy egyetlen gépkocsival képtelenség volna ellátni. Sok gondot okoz még a zsúfoltság. Két egymásbanyíló teremben 17-en dolgoznak, közülük öten állandóan verik az író- és számológépeket. A nagy zajban már délre elfáradnak, pedig az adminisztrációban véteni nem szabad. — Ary —