Békés Megyei Népújság, 1972. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-15 / 38. szám
Radarállomás - tető alatt A csehszlovák mezőgazdasági repülés Nemregiben egy angol lapban elismerő sorok jelentek meg a csehszlovák mezőgazdasági repülés helyzetéről. Különösen a géppark fejlődik mind mennyiségi, mind minőségi szempont? bői igen szép ütemben. A statisztikai adatok szerint 1968-ban a repülőgépes kezelés 655 ezer hektárra terjedt ki. Már 1966- tól a korábbi típusú gépek zömét újabb és korszerűbb gépekkel váltották fel. Az új géptípust jól átgondolt szerkezeti megoldások jellemzik, amelyek sok éves gy akorlati tapasztalatok alapján forrtak ki. A gépet 315 lóerő teljesítményű csdllagmotorral szerelték fél. Utazósebessége 180 km/óra, hasznos vegvianyag- temeléstí 600 kg. I iiÉMiÉny Klinika Tenger a homokban A Lenin nevét viselő karakulul csatorna 153 km-es hosszán, Asha'oadtól nyugatra lázasan folytatják az építkezést. Itt ugyanis a jövő tengerének, a Kopetdatszkoje víztárolónak a duzzasztója épül. Magassága egy 9 emeletes házéval lesz egyenlő. Már nincs messze az az idő. amikor a pusztaságnak ezen a vidékén mintegy 50 négyzetkilométernyi mesterséges „tenger” jön létre. Ebben a gigantikus „csészében” 1,5 milliárd köbméter víz lesz, amely 70 ezer hektár terméketlen földre hozza el az életet. A víztárolótól nem messze, Geok-Tepe és Baha-den helységek között új település nőtt ki a földből. A térképeken még nem szerepel, de neve már van: Kopet-Dag. Az új település közelében a vizet nyugatra, a Kászpi-tenger irányába fogják vezetni és az építkezések harmadik szakaszának befejezése után mintegy 220 ezer hektárnyi föld válik öntözhetővé, illetve 150 ezer hektár jelenleg is öntözhető terület vízellátása fog megjavulni. A radarállomások hatalmas forgó reflektorai kiszolgáltatottak az időjárás viszontagságainak, az élettartamukat erősen csökkentő korróziónak. Szabályos működésüket is erősen befolyásolják a légköri hatások (szél, zápor stb.), pedig a szerkezetnek egyenletes — percenkénti tízfordulates — sebességgel állandóan köröznie kell. Svédországban a légiforgalom biztonsága felett őrködő radar- állomásokat újabban üvegszál szövetből készített burkolattal látják el, ami nem akadályozza a rádióhullámok terjedését, viszont hathatós védelmet nyújt a drága szerkezetnek. fi W 1972. FEBRUÁR lő. Tengeri„hernyó” Talán sehol nincs olyan nagy jelentősége a korrózióvédelemnek, mint a tengeri hajózásban. A sótartalmú víz állandó jelenléte ugyanis a fémek egyik legnagyobb ellensége (jól tudják ezt a téli, sózott utakon közlekedő gépkocsitulajdonosok is). A hajótest külső felületét vastag korróziógátlő fedőréteg védi, amit rendszeresen karbantartanak. A fedélzeti berendezéseket nem mindig lehet ilyen jól megóvni a párás-sós levegő, a felcsapó hullámok hatásától. A forgalomból egy időre kivont, vagy rakodás miatt sokáig veszteglő hajókat különösen fenyegeti a fokozott korrózió veszélye. “ Amerikai hajótuiajdonosok újabban a képen látható módon védik a hajók felépítményét, (s a fedélzeten levő esetleges rakományt) : vékony fóliából készült, felfújható burkolattal látják el a veszteglés idejére. Az egyes — kettős falú — „hurkákat” kü- lön-külön fújják fel légkompresszorral, tehát a burkolat alatt nincs túlnyomás. A leeresztett I „fóliasátor” összecsomagolva viszonylag kis helyen elfér a hajó gyomrában egy-másféi óra alatt bármikor ismét „felépíthető”. Érdekes kísérlet A Ribinszld vízierömű , második turbináján érdekes kísérletet hajtottak végre: kicseréltek a járókerékházat és megszilárdították a Salaitj Korábban, ha javításra került sor, a gépcsoportot 25 napra le kellett állítani. A vízierömű ezért évente néhány millió kilowattóra villamos energiával kevesebbet adott. A járókerékház falát borító rozsdamentes acéllemezek ugyanis néhány év alatt olyan lyukacsossá váltak; mint a szivacs. Oka a kavitáció, a víz „hideg forrása”. A turbina legnagyobb . megterhelésekor a tízniéterea csövön egy másodpere alatt 600 köbméter folyadék áramlik át. A járókerék alatt csökkentett nyomású terület alakul ki, és fellép a kavitáció- nak nevezett jelenség. A esöppecskék egészen százötven atmoszféráé nyomásig terjedő erővel pattanliatnak szét. Bár parányiak, de millió és millió a számuk, és majdnem mindegyik kiszakítja a fém egy parányi részét. Az új járókerékház létesítésekor aa energetikusok úgy döntöttek ,hogy a dolgozó felületeket nem borítják rozsdamentes acéllemezekkel, hanem pobjeditbűl készült védőréteget visznek fel rá, ráadásul hatalmas felületen — 70 négyzetméteren. A kipróbálás napján az irányító állomáson elhangzott a vezényszó: „indítás”. A gépteremben a gépcsoport felet* megmozdultak a készülékek mutatóig és a dolgozó turbina zaja megtörte a csendet, A turbina járókerekének lapátjai alatt tombolva zubogott a víz, de erőtlenül ahhoz, hogy bármit is tegyen: a podjeditből álló vékony, mindössze néhány tized mi- liméter vastagságú hártya megbízhatóan megvédte a fémet. Sejt a kémcsőben Mennyit tudott meg eddig a tudomány az emberi és állati sejtekről? Sokat is. keveset is Egyszerű, mikroszkóppal is megállapítható, hogy a sejt finom hártyával körülvett citoplazmá- ból és sejtmagból áll. A sejtmag »ötétebb és osztódáskor az öröklődő információt hordozó részecskék, az ún. kromoszómák keletkeznek benne. Az elektronikus mikroszkóp mór jóval részletesebb és teljesebb képet nyújt. Kiderül, hogy a citoplazma különféle sejtszer veket tartalmaz, ezekben játszódnak le a sejtélet létfontosságú folyamatai. Biokémiai elemzés és radioaktív izotópok segítségével a sejt anyagesere- folyamaitairól mennyiségi információ is nyerhető. Mindez azonban az elhalt sejtre vonatkozik, az élő sejt titkaiba csak a filmezés segítségével pillanthatunk be. Még az állatok, rovarok életéről vagy vulkánokról szóló ismeretterjesztő filmekhez hozzászokott néző is megdöbben a vásznon kirajzolódó, kémcsőben neveli elő emberi sejt láttán. A filmkockák hőse élő sejt... Kiderül, hogy rendkívül gyors mozgásra is képes. Eközben nyúlványok keletkeznek rajta, ezekkel tapogatja ki az utat. Ha nekiütközik egy másik sejtnek, azonnal megáll „gondolkozik”, majd megkerüli a szomszédot; A sejt középpontjában mintha valami forrásba jönne, a sejt ki- kerekedik, még egy ideig forr, majd két egyforma sejtre esik szét. Megtörtént az osztódás. Az egyre szaporodó sejtek egymáshoz szorulva mór kitöltik az egész vásznat Az osztódás később ritkul, és eljön a látszólagos nyugalom ideje. Néhány percig nem észlelhető semmi mozgás. Ezután-osztódik az idősebbek egyike, a többiek pedig helyet szorítanak a jövevénynek. Az is nagyon érdekes, amikor egy daganatos szövetből származó sejtet kapnak lencsevégre. A rákos sejt — a normálistól eltérően — nem marad nyugodtan a helyén és nem csökkenti osztódásának gyakoriságát Állandóan azonos sebességgel osztódik, az új sejtéle szomszédaira csúsznak és újra osztódnak. Sikerült tehát bebizonyítaná a filmen, hogy az egészséges sejt szaporodását a szomszédaival való kölcsönhatás szabályozza^ míg a rákos sejteknél az osztódás nincs korlátozva. A további vizsgálatok érdekében azonban még meg kell oldani az élő sejtek hosszabb ideig való mesterséges tenyésztésének problémáját Az emberi szervezetből származó élő sejt csak meghatározott funkciókat képes eHátrlá, környezetéből kiragadva. Mindezekhez szigorúan meghatározott feltételek biztosítósa szükséges: egyszerű, külön feldolgozásra nem szoruló anyagokra, állandó hőmérsékletre és sterilitásra. Körülbelül fél évszázadra volt szíj tőség, mire a tudósok meghatározták az élő sejt mesterséges tenyésztésének feltételeit. A sejt számára szükséges anyagok milyenségét és meny- nyiségét a biokémia viharos fejlődése eredményéként határozták meg. A legú- ’ jabb szintetikus táptalajokban (aminósavakat, sókat, vitaminokat, szénhidrátokat és nukle- insavat tartalmaznak), gyakorlatilag bármely sejt életképes^ A szövetkultúrák módszerét elsősorban a vírusta tatásbari alkalmazzák. A vírusok ugyanis [kizárólag megfelelő szövetkultúrák segítségével tarthatók életben és vizsgálhatók. Ete: a módszer a vírusos fertőzéseket (pl. gyermekbénulást) megelőző vakcinák kidolgozása során is hatalmas szerepet játszott. A szövetkultúrák segítségével elkészített védőoltó-anyagok ma már embermilliók életét óvják. A kanyaró ellen védelmet nyújtó vakcina létrehozásáig például ezen a betegségen majdnem minden gyerek átesett A szövetkultúrák pótolhatatla- nokká váltak az új gyógyszerek kipróbálásánál is. A rákkutatók a daganatos folyamat valamennyi fázisát kutatják — mesterségesen tenyésztett rákos sejteken. Egyes rákos sejtek laboratóriumi feltételek között 20 éven át osztódnak. Rajtuk próbálnak ki daganat elleni készítményeket Számos rosszindulatú daganat, ha időben felfedezik, tökéletesen gyógyítható. A korai diagnózist a beteg vérsavójának megfelelő szövetkultürákra gyakorolt hatása teszi lehetővé. Végül fontos szerepet játszik a szövettenyésztés a szervek és szövetek átültetése során a szervezetből kiszakított sejtek élettartamának meghosszabbításában is. A sebészek széles körben alkalmaznak mesterséges tápoldatokat az átültetendő szervek konzerválására. Vándormadarak is terjesztik a salmouellát A salmonella baktériumok részben az ember (tífusz, para- tífusz). részben az állatok számára jelentenek fertőző forrást. Egészségügyi szakemberek a dél. afrikai partoktól egészen Európáig sirályok, kormoránok és más vándormadarak fertőzöttsé. gét -vizsgálták. A kísérletek azt igazolták, hogy a salmonella terjesztésében a vándormadarak nagy szerepet játszanak. Különösen az afrikai kontinens déli részén található vándormadarak jelentenek veszélyt a salmonella fertőzés terjesztésében.
