Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-23 / 19. szám
KORO STAJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Á bibliográfia történetéből bibliográfia, ha nem is ómegája, de alfája valamennyi tudománynak, amely nélkül a legnagyobb tudós is csak vaktában tapogatózik. De amilyen túlzás a bibliográfiát a „tudományok koroná”-jának tekinteni, (Ugyanolyan túlzás a lebecsülése is. Fajtájától függetlenül módszere szem- pántjából kétféle bibliográfiát ismerünk: A leíró bibliográfiát, amely megelégszik a publikáló szerzőjének, címének, megjelenési adatainak a feltünte- sésévei s az értékelő bibliográfiát, amely a fentieken túlmenően tartalmi ismertetést és értékelést is ad. Bár az előbbi is nélkülözhetetlen minden kuta* fáshoz, feladatát haladéktalanul csak az utóbbi tölti Öa. 9 Már a XVI. század könyvtermése olyan meny- nyiséget ért el, hogy a bibliográfiának szükségképp pen meg kellett születnie Az első bibliográfia 1545- ben látott napvilágot „Biblioteea Universalis” címmel és Conrad Gesner, a sokoldalú humanista tudós volt a szerzője. Ezerháromszáz oldalon ezerketto- száz munkát írt le és tartalmi Ismertetést is adott. Ez az első egyetemesés egyúttal válogató bibliográfia. Az 1555-ben kiadott második kötet már 3 000 címet tartalmazott, a harmadik rész azonban nyomtatásban már nem látott napvilágot. Gesner a feldolgozható 40 000 kötetből 15 000-et dolgozott fel s már ez az első kísérlet is azt mutatja, hogy a bibliográfiának teljességre kell törekednie ugyan, de Sugarat fonsz Pinczésl Judit A pere a teljes, De félsz, elárul. Kevés csak éj csak éjszakául, sugarat fonsz meg szemhatárul. HjiI! rám büszkén koholt reményed .s a mindig minden elborít, Nem várok én se jót, se rosszad A puszta léted boldogít. ez csak ritka esetben ft1- heíő éL A humanizmus nyomdászai, akik legtöbb^- szőr kiváló tudósok is voltak, sokáig nyomdai katalógusokkal pótolták a bibliográfiákat . amelyek a nagy könyvkereskedelmi központok közül Frankfurtban 1595 és 1749., Lipcsében pedig 1594 és 1860 között rendszeresen megjelentek. A XVI. században megjelent a tiltott könyvek első bibliográfiája (Index Tridentinus) és az első szakbibliográfia (Champier orvosi bibliográfiája) is. Ekkor látott napvilágot az első autobiblioeráfia is (1523), Rotterdami Erasmus munkáiról A magyar bibliográfia bölcsője a XVIII. századból való. Az első magyar bibliográfia Czwittinger Dávid (1676—1743) nevéhez fűződik „Specimen Hungáriáé litteratae” e. munkája (1711) 350 magyar író életét és munkáságát ismerteti. Bőd Péter „Magyar Athénás”-ában (Bécs 1775—1777) már közel ezer írót dolgoz fel; kiegészítése csak az első kötetig jutott el. Mellettük meg kell még említenünk Weszpréml István orvosi bibliográfiáját (1777—1787), Molnár János „Magyar Könyvesház”-át (1783), Wallaszky Pál könyvészeti adattárát (1785) valamint Cornides Dániel és Benkő József bibliográfiáit, A magyar bibliográfia tulajdonképpeni megalapozása a XIX. század második feléhez fűződik. Ekkor rákfák íg,a nemzeti bibtiográ- fia alapjait is. Szabó Károly: Régi magyar könyvtára az 1711-ig megjelent hazai és magyar szerzők külföldön megjelent munkáit dolgozta fel; pótlása és kiegészítése most folyik. A Jcésőbbi korszakok nemzeti bibliográfiájának elkészítése Petiik Géza (1712—1860, 1860—1875, 1886—1900 közötti éyek). Kiszlingstein Sándor (1876 —1885 közötti évek), Bar- eza és Petrik (1901—1910 közötti évek) valamint Kozocsa Sándor (1911—1920 közötti évek) nevéhez fűződik. Az 1921—1944 közötti évek könyvtermésének bibliográfiája .meglehetősen hiányos; az Országos Széchenyi Könyvtár most dolgozik a pótlásán és kiegészítésén. A kor alkotása volt min-, den idők legnagyobb magyar bibliográfusának, Szí- nyei Józsefnek „Magyar írók élete és munkái” című 14 kötetes bibliográfiája. (1891—19)4), amely 29 553 magvar író életrajzát és bibliográfiáiét tartalmazza. Kár. hogy pótlása és kiegészítése, amelyet G”lyás Pál készített, a hatodik kötettel abbamaradt Hazánk felszabudotásia. a kulturális forradalom gyökeres és igen eredményes változást hozott a bibliográfiában is. Ebből az Országos Széchenyi Könyvtár, a Magyar Tudományos Akadémia és kutatóintézeteink tudományos egyesületeink egyaránt kiveszik a részüket. Nagy haladást jelentett az 1946-ban megindult és ma is megjelenő két íönyvészeti folyóirat, a Magyar Nemzeti Bibliográfia, amely a könyvanyagot regisztrálja, s a Magyar Folyóiratok Repertóriuma, mely a cikkanyagot dolgozza fel. A szakbibliográfiák, btobibüográfiák, sajtó- bibliográfiák sth. száma igén tekintélyes és a folyóiratrepertóriumok is nagyban elősegítik a kutatást Tennivaló persze akad még bőven, de bátran elmondhatjuk, hogy a magyar bibliográfia korszerű színvonalon áll s ki tudja elégíteni azokat az igényeket, amelyeket a kutatók, másrészt a gyakorlati szakemberek elvárnak tőle Cíalamhos Feless® Eodr@ . Leányvár Szfotta András Farkasok Valaki eltévedt a falka-esapástéB valaki elszakadt a nagy, fehér havazó rohanásból a pelyhek, a fogak, » lábak, a pfisÄSs® gombolyagok, a gömbölyű szemben a zsákmány vérbe a síkra zubogó fekete láb-zivatar, az inaszakadtáig guruló, hörgő csont-tÖBa®®, egymásig csattogó körmök, kea-ékfeetört dobhártyák, elbillent lejtő, jézus maria, biszmilláh, herrgott, repülő molekulák rengetegéből valaki elvágta magát -í valaki elvágta magát; ott kullog a fazék-soron egyaaes® a kutyatejszagú éden felé, ahol kerítés van a házak előtt, reggel, délben, este azt mondják „hogy «W*1 <&s tányérból eszik megmosott foggal ® Mis®, Isadáítys Lejm Hordó-kongásű Sszö® apám. hajál belepte, Medve szél jött, de le nem seperte. Ott maradt a haján, Most már örökre. Deres - ezfistösen tettük a földbe. Sírját is befödte, meg a nevét... De a szívét nem, nem. nem a szívét.
