Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

Á bázismunka — ihlető erő Interjú Litauszí? Tiborral, a megyei művelődési központ Igazgatójával »,Mi az, hogy bázis — a nép­művelésben?” címmel lapunk ■október 24-i számában Csende Béla, a megyed tanács népmű­velési csoportvezetője beszélt egy tervről. A terv, a közmű­velődési bázisközpontok létreho­zása volt. A7 országosan egye­dülálló kísérlet első szakasza néhány évvel ezelőtt a mezőko- vácsháai járásban kezdődött. LiüauffizKy Tibor, a Megyei Mű­velődési Központ igazgatója akkor még a mezőkovácsházá já­rási művelődési központot ve­zette. Jól ismeri tehát a kísérlet kísérletének minden szakaszát, eredményeit és a problémákat is. Tapasztalatait a Békési Elet 1970. évi harmadik számában — Kulturális Intézményeink­nek növekvő jelentőségű kül­detést kell betölteniük a tömeg- felvilágositó munkában, a mű­veltség terjesztésében, a kultu­rális szórakozás iránt fokozódó igények kielégítésében. Ezek azok az alapvető elvi meggon­dolások, melyek arra késztették a megye közművelődésének irányítóit, hogy a mezőkovács­házi járásban végzett kísérlet nyomán az egész megyére terje­dően megszervezzék a bázisköz. pontokat. Az előkészületek so­rán jelentős volt az október 13-i megyei tanácskozás, melyen a bázisközpontok igazgatói, a köz­ségek tanácselnökei, párttitkárai és azok vettek részt, akik vala­mely szakágazatban kiemelkedő tevékenységet folytatnak. Ezen a tanácskozáson megkértük a bázisközpontok igazgatóit az 1972 évi terv elkészítésére, va­lamint egy 5 éves távla/ti terv összeállítására is. Az előkészület további szakaszában Csende Bé- láné, művelődési központunk módszertani főelőadója kereste fel a központokat és vitatta meg vezetőikkel a készülő tervet. Ál­landó személyes kapcsolatban álltunk a bázisközpontokkal, ugyanakkor a központok veze­tői is rendszeresen tájékoztat­tak bennünket elgondolásaik­ról, problémáikról. A tervek időre elkészültek és meglepő következtetésre adnak okot. Vé­jj l január$ tette közzé. Kifejtette, hogy a községekben élő szakemberek­re a nagy feladat serkentőleg hatott, és kilépve a község ke­reteiből a járás egészében tanul­tak meg gondolkodni. Ezzel egy- idobén a járási művelődési köz­pont és a községi művelődési otthonok közötti kapcsolat is sokszínűbbé vált, ez pedig a módszertani tevékenység való­ságos reneszánszát hozta. Most, hogy a bázisközpontok már az egész megyében megkez­dik a munkájukat, a több év előtti tapasztalatokra visszate­kintve adódik a kérdés, mélyre a megyei művelődési központ igazgatójától kérünk választ leményünk szerint a bázisköz­pontok megszervezése első. nagy sikerét már meghozta. Ez pe­dig az, hogy a 13 művelődési otthonban megpezsdült a mun­ka, változatos, érdekes, ötletek, javaslatok születtek, a szakem­bereket egyszerűen megihlette a nagy feladat Az, hogy egy-egy művelődési ágazatban az egész megye lakosságában kell gon­dolkozniuk, hogy a kijelölt szakterületen mélyreható, tudo­mányosan elemző munkát vár­nak tőlünk. Ugyanakkor, — és minden aggály ellenére —, az is világos, hogy a művelődési otthonok helyi tevékenysége semmiféle hátrányt nem szen­ved, sőt hatóköre jobban kiter­jed. Az is nagyon lényeges, hogy a bázisrendszer elmélyíti a közművelődés demokratizmu­sát, vagy még egyszerűbben: az a szakember, aki nem a megye- központban él, ugyanúgy gyü- mölcsöztetheti tudását, ugyan­úgy megyei mértékben adhatja át tapasztalatait valósíthatja meg ötleteit, mint aki történe­tesen a megyei művelődési köz­pont apparátusában dolgozik. — A bázisközpontok munka­terveit áttanulmányoztuk. Jelen­leg tehát az a helyzet hogy megkezdődik a nagy kísérlet. A tervek az új művelődési koncep­ciót tükrözik. Tele vannak ere­deti ötletekkel, javaslatokkal. Sokan már — és talán kissé jo­gosan is — a népművelés el- szürküléséről beszéltek. Arról hogy valamiféle megújulás nél­kül nagy visszaesés várható. Ezt úgy fogalmaztuk, hogy az em­berek nem nagyon jártak a mű­velődéi otthonokba, mert azok nem tudtak vonzó programokat nyújtani, mert besdegződött egy gyakorlat és az non tudta át­törni önmaga korlátáit Most vi­szont már az első jelzősek is a megújulás lehetőségeit bizonyít­ják. Példákat mondok. A me­gyei művelődési központban a táncművészet a 'bázistevékeny­ség közé tartozik. A táncklub ve­zetője, Nyíri Lajos olyan mun­katervet állított össze 1972-re, mely nemcsak hogy tanulmány­nak is beillik, nemcsak, hogy ki­tűnően és tudományos alapos­sággal összegezi több éves ta­pasztalatait hanem azokból megfelelő következtetésekre is jut. Többek között azt javasolja, hogy a békéscsabai Társastánc Klub rendszeresen járjon ki 10 —15 községbe — hírverő jelleg­gél — bemutató klubfoglalko­zásokat tartani, mindaddig, míg ezekben a községekben önálló táncklubok nem alakulnak. Azt is javasolja, hogy az eddiginél több megyei táncversenyt ren­dezzünk, hogy újra a régi fé­nyében ragyogjon Békés megye társastánc-mozgalma. Hasonlóan érdekes dolgokat javasoltak a szeghalmiak, a meaőkovácsházi- ak, ahol a mindennapi élethez kapcsolódó műszaki ismeretek terjesztésének új formáit és módszereit dolgozzák ki bázis- feladatként. Mindkét intézmény­ben kiállításokat rendeznek, ezeket szintén hírverő jelleggel a környéken is bemutatják. Bat- tonyán, ahol a nemzetiségi kul­túra ápolása a fő feladat, nem­zetiségi klub szervezésén fára­doznak. Szarvason a könyvtár­ral együttműködve keresik a ta­nyai lakosság kulturális ellátá­sának és nevelésének új útjait. — Azt tartom, hogy a bázis­tevékenység lényege: a megye lakosságának kulturális igényeit a lehetőségek messzemenő fel­használásával biztosítani. A leg­kiválóbb szakembereket szá­mukra méltó feladattal foglal­koztatni, egyszóval megszervez­ni a munkamegosztást. Ez az el­gondolás alapja A bázistevé- kenység ugyanakkor sokoldalú megyed áttekintést kíván. Ügy is mondhatnám, hogy minden eredményt, minden új módszert széles körben kell terjeszteni, máshol is alkalmazni. Ennek szervezése elsősorban a megyei művelődési központ feladata Szolgálatába állítjuk a havonta megjelenő Információs Szolgá­lat című kiadványt, melynek de­cemberi számában már jó né­hány művelődési intézmény köz­zétette felhívását, közleményeit. A márciusban előszór megjele­nő Békési Műhely című mód­szertani gyűjteményünkben többségében a bázisközpontok­ban született, megvalósított népművelési módszereket, ötle­teket ismertetik majd az ott dol­gozó szakemberek. Azt is ter­vezzük, hogy az egészen kiemel­kedő, tudományosan feldolgo­zott tanulmányok közlésére a TIT népszerű kiadványát, a Bé­kési Életet is felkérjük. Ezen kí­vül a tapasztalatok átadásának számos, hagyományosan jó for­máját felhasználjuk, és javasol­juk azokat a bázisközpontok- nak. Szervezünk bemutató fog­lalkozásokat, vitákat, tájékozta­tókat, mindent, ami a jó dolgok elterjesztését lehetővé teszi. — Az interjú konklúziójaként azt mondatom, hogv a 13 bázis­központban régen tapasztalt ak­tivitás kezdődött, a szakemberek tisztában vannak a feladat nagy­ságával és szépségével. Ha pe­dig így kezdődik valami új. sik­kor jogosan számíthatunk sike­rekre, amely ezúttal megyénk­ben egyenlő lesz a közművelődés igazi megújulásával. Az interjút lejegvezie: Sasa Ervto A BÁZISKÖZPONTOK (SZÁM SZERINT 13 INTÉZMÉNY) JA­NUAR ELSEJÉVEL AZ ÜJ ELGONDOLÁSOK SZERINT DOL­GOZNAK. KÉREM, VÁZOLJ A AZ ELŐKÉSZÍTÉS TAPASZTA­LATAIT, A JELENLEGI HELYZETET, ÉS AZT, HOGY MIT VAR­NAK AZ ELSŐ, A KÍSÉRLETI ÉVIÖL? Shakespeare-bemutató Békéscsabán Pénteken este mutatta be a Jókai Színház Shakespeare TV. Henrik című drámáját, Sándor János rendezésében. A sikeres, szép előadás három jelenetét idézzük felvételeinkkel. A „Vadkan főhöz” címzett vendégfogadóban. Falstaff — Si­mon György, Surge asszony, kocsmárosné — Demeter Uedvig és Pistol — Széplaky Endre. Uővér IV. Uenrik előtt. Cscrnák Árpád és Lengyel Jánoa, Apa és fia nae-- »-’»nele a nri-o’lk -észben. Lenivel »-Snos és az ifjú herceg: Köttvéljessy Zsolt, íDemény felvj. IV. Henrik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom