Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-09 / 7. szám

„Színes napok"' a Centrum Áruházakban A Centrum Á ruházak ez utóbbi két évben különféle kedvezmé­nyekkel igyekeznek helytállni a fogyasztói piacon kialakult, s az áruellátás javítás® nyomán mindinkább élénkülő verseny­ben. Egyik jól sikerült akciójuk az egy év óta tartó Centrum hétfő, amely —- mint ismeretes — azt jelenti, hogy hétfőnként más­Roíí a iT-plőfízeiők száma Mezokovácsházán as etaütt évben jelentősen nőtt & 'eievízió előfizetők száma. Be bizonyítja a lakossá# anya#! helyzetének további javulását. Az újonnan belépett előfizetők száma Mii­ben 838 volt. A napilapok, heti­lapok és folyóiratok példány- száma is növekedett, a község­ben havonta átlagosan 15 ezer példány érkezik ezekből. A na­pilapok közül a Népújság pél­dányszáma meghaladja a havi ’45 ezer darabot, más cikkeiket kínálnak 20 száza­lékkal olcsóbban az áruházak. Az akció egyeszíendős eredmé­nye: hétfőnként átlagosan tíz százalékkal magasabb forgalmat bonyolítottak le az áruházak, mint 1970 azonos napjain. A vállalat az idén változatlanul fenntartja hétfői kedvezményét Ezenkívül az évet máris újabb, újszerű akcióval kezdi a válla­lat, elsősorban azért, he®? & tél- köaepi holtszezonban élénkítse a forgalmat, felkeltse a vásárlók érdeklődését. Január 10—15 kö­zött valamennyi fővárosi és vi­déki Centrum Áruházban meg­rendezik a „színes napokat”. Hétfőtől szombatig mindennap más-más színű ruházati cikkeiket tíz százalékkal olcsóbban árusí­tanak. A kedvezmény kiterjed a ruházati kereskedelem körébe tartozó teljes áruskálára, a cipő­re, a lakástextiliára, a kötött­árura, a fehérneműre, a méter­árura stb. — egyetlen megkötés van, hogy a termék csak egyszí­nű — például sárga — lehet. A hétfő a piros nap, a többi nap barna, kék, fekete, szürke és fehér lesz, a színek sorrend­jét azonban csak aznap közük rádió- és sajtóhirdetés útján. Ezerre! több olvasó a szakszervezeti '1970-ben hét és fél ezer olva­sója volt a megye mintegy hat­van szakszervezeti — körzeti és letéti — könyvtárának. Az el­múlt esztendőben ez a szám «ezerrel emelkedett, s a megyei központ vezetői úgy tervezik, hogy hasonló mértékű lesz a nö­vekedés az idén is. Százhatvanezer forint érték­ben körülbelül ötezer kötettel nőtt a könyvállomány s ugyan­kőnyvtárakban ennyi őj könyv kerül 5972-ben is a polcokra — ez jelentősen frissít majd a kölcsönözaetö művek összetételén. Az olvasók érdekeit szolgálja, hogy a következő hónapokban három letéti könyvtár kap új he­lyiséget, ahol kulturáltabb kö­rülmények között, gazdagabb választékból kölcsönözhetnek, mint eddig. Népszerűek a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda rendezvényei PÉ év® működik Békéscsa­bán a Társadalmi Ünnepsége­ket és Szertartásokat Szervező Iroda ,s ez idő alatt igen nép­szerűvé vált. Az első rendez­vényt 1971. július 11-én tar­tották, három kisgyermek név­adása vaj, Azóta már 244 alka­lommal rendeztek családi jel­legű ünnepségeket. Kedves meglepetés a szülők részére, hogy a kisgyermek születésekor az iroda üdvözlőkártyát küld a családnak és felhívja a lehető­séget a névadó megrendezésé­re. Ünnepélyesebbé tételében közreműködik az irodalmi szín­pad, kórus, gondoskodnak a zenei szolgáltatásról, a névadás utáni ebéd megrendezéséről, vi­rágú is zftésről & felvételeik ké­szítéséről is. Hasonló kedveflt a házasság­kötések ilyen formájú megren­dezése, melyeket szintén igen ünnepélyessé tesznek, többek között orgonazenéi szolgáltat­nak, megnetofon-felvéteit ké­szítenek ,sőt színesfilmfelvéteű- ről is gondoskodnak, az egyéb szolgáltatások mellett. A nép­szerűségre jellemző, hogy már eddig i60 házasságkötés ünne­pélyes lebonyolítását szervez­ték meg. A munkában segíte­nek az üzemi szakszervezeti bizottságok, valamint ifjúsági szervezetek, melyekkel az iro­dának igen jó a kapcsolata. Építészmérnököt legalább 4 éves gyakorlattal, építésztechnikusi legalább 5 éves gyakorlattal műszakfejlesztési osztályunkra, beruházást előkészítő munkákra azonnal felveszünk. Fizeftés megegyezés szerint. Jelentkezés: MEZŐHEGYES! ÁLLAMI GAZDASÁG személyzeti vezetőjének kérjük megküldeni. s Szivattyú és jeckekönyv Vizsgaidőszak a Szarvasi Öntözéses-Meliorációs Főiskolai Karom «. és a vizsgázó ott áll a vizsgáztató előtt. Kimagyará®» kodnj itt már nem lehet. Csak megmagyarázni; hogy műkö- (áUk ez a fránya szivattyú. Ügy Mön-fcűlón sa Öntóaéa gépeivel, illetve az indexszel nem sok baj lenne, de így együtt a kettő már naigyon „rá­zás” dolog. Főleg a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Öntözés is Meliorációs Főiskolai Karán. Ott sem min­dig. Csak nyár elején, meg ilyenkor januárban. Vizsgaidő- szakiban. A vizsgázók majdan üzem­mérnökök lesznek. Öntözéses agronómusok. Addig azonban hat vizsgaidőszakon kell „át­esniük”-. Húsz vagy harminc vizsga, megannyi tantárgy. Jegy­zetek, tankönyvek tízeit kell átrágniuk. Száz meg száz oldal képletekkel. Geodézia, agroké­mia, géptan. No igen: a gép­tan. Ennél a tárgynál kerül egy­más mellé a szivattyú és a leckékönyv. Emiatt olyan feszült a légkör a főiskola 106-os szo­bája előtt. A harmadéveseik vizsgáznak mezőgazdasági gép­tanból. A szarvasi Tóth László és Balczó István, a békésszent- andrási Tóth Imre, az öcsödi Molnár Zsuzsa és a törökszent­miklósi Szók® Imre végzősök. Most értek az utolsó előtti .ka­nyarba”. Most még itt izgulnak, itt drukkolnak. Magukért, egy­másért Még egy pillantás a jegyzetbe: hogy mik is a szi­vattyúkat meghajtó motorok kiválasztásának irányelved? S hogy az esőztető öntözőberen­dezések hidraulikai ellenőrzé­sét hogyan is kell elvégezni? Még egy fohász: bárcsak ezt húznám kü Aztán nincs to­vább. Be kell menni. Valaki tréfálkozni próbál: ki itt be­lépsz, hagyj fed minden re­ménnyel ! Vacogó mosolyok vá­laszolnak. Pedig harmadévesek. Már megszokhatták volna. De ezt nem lehet megszokni: ez vizsgadrukk. A vizsgáztató jókedvű. (Köny- nyű neki.) Igazán nincs miért félni tődé. A vizsgázók mégis úgy érzik, jobb lenne már kinn a gyakorlatban, mint itt izgul­ni Remegő kézzel kihúzni a tétéLt™ Nézik a kihúzott lapra gépelt kérdést, fis a felkészülés ideje alatt teljesen megnyugszanak. Higgadtan, komolyan beszélnek. Hozzáértéssel magyarázzák eä a tanszékvezetőnek, hogy miként is működik az a fránya szi­vattyú. Utána Jöhet ae index, a leckekönyv. Belekerül az osz­tályzat. fis a diák sóhajt: ezen is túl vagyunk, igazán kár vodt izgulni! Mégsem baj, hogy itt vagyok a főiskolán. Most át­megyek a koleszba. A kényel­mesen, szépen berendezett szo­bámba. Levetem magam a he- verőre, és úgy mesélem ed a többieknek, hogy milyen állati szerencsém volt, hogy éppen ezt a tételt néztem meg az ajtó előtt Pedig nesn szerencse volt es. A tanulás, a tudni akarás gyü­mölcse. fis a gyakorlatban — a termelőszövetkezetekben, az állami gazdaságokban —■ sem lesz könnyebb. Ott majd nap mint nap vizsgázniuk kell. S a mérce — munkájuk gazda­sági eredménye — sem lesz kevésbé magas, mint amilyet a tanárok állítanak eléjük. Ma még a könyvekké! bir­kóznak. Holnap már a talajjal, a vízzel, a gépekkel, a szivaty- tyúkkal, a csövekkel, az embe­rekkel. De már itt is azért bir­kóznak, amiért ott kint (az élet­Sikerült. így ítéli meg dr. Sértők János tanszékvezető docens. Tolla a leckekönyv- höz közelít. Még egy pillanat; és a vizsgázó fellélegezheti ben) küzdenek majd: a jobb eredményért. Ezért nem lehet megszokni, legyűrni a vizsga- lázat. fis erre a lázra sajnos nin- «sen priznie. Annyit tehetünk csak, hogy „szorítunk” értük. Annál is inkább, meri nemso­kára üzembe lép a Tisza EL vMépcső. Schat Edit a tiszaföldvári Lenin Tsz ösztöndíjasa az esőzte- tő öntözőberendezésekről, a ceglédi Saebeni Ferenc pedig fi csatom-’ készítés gépeiről tanultakon töri a fejét. Már csak né­hány per%. gPetéj S»<méatg Gytiteg ISŐvéry 25, Pété?

Next

/
Oldalképek
Tartalom