Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-06 / 4. szám

Színvonalasabb vezetést - hatékonyabb gazdálkodást Ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság Br. Vágó Ferenc előadása a közgazdász továbbképző tanfolyamon 'Végnap, január 6-éri délután a MED ŐSZ békéscsabai Luther utcai székhazában megtartották a Magyar Közgazdasági Társa­ság Békés megyei Szervezete által indított egyéves, közgaz­dász továbbképző élőadássoro. zat első féléves programjának aoromkövetkező előadását. A n ezőgazdaság negyedik ötéves tervének aktuális közgazdasági problémát taglaló sorozat témái közűi ez alkalommal ,,Koncent­ráció és specializááő a termelő- szövetkezetekben” című előa­dást hallgatták meg. Az előadó: dr. Vági Ferenc, a Mars Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára elemezte a szövetkezeti termelés koncentrációjának főbb jellem­zőit, a szakosodást meghatározó tényezőket és az iparszerű ter­melés megvalósításár, a mező­gazdaságban. 70 ezer hazai és külföldi vendég járt 1971-ben a szarvasi Arborétumban A szarvasi Arborétumot évről évre több hazai és külföldi ven­dég keresd fel. Botanikusok, ter­mészetbarátok, szakemberek, tu­dományos kutatók, fotósok, kép­zőművészek töltenek itt felejt­hetetlen órákat, napokat. Az el­múlt évben például több mint hetvenezren keresték fel a ter­mészetvédelmi kertet, ahol ezer- hatszáz fajta fa, cserje, dísznö­vény éL Az ország minden tájáról és szinte valamennyi földrészről jártak vendégek a szarvasi Ar­borétumban. Többek között csoportosan keresték fél a Kö­rös-parti kertet svéd, német, szovjet, csehszlovák, jugoszláv és más állambeli turisták. Nemcsak idegenforgalomban, de facsemete és egyéb szaporító­anyag értékesítésben is szép eredményeket ért el s teljesítet­te éves tervét a világhírű Arbo­rétum. 90 ezer szárnyas rajai exportálnak vérfrissítésre a gyomai telepről 'A Magyar Vadkereskedelmi Szövetkezeti Vállalat gyomai te­lepére az ország minden tájáról^ de legtöbbet az alföldi megyék­ből szállítanak élőfácámt. Egy­szerre 15'ezer élőfácánt tartanak •karanténban. Háromhetes meg­figyelés után indítják Olaszor­szágba, Franciaországba a szár­nyasvadakat. A külföldi fácán- állomány vérfrissítésére ebben az idényben összesen mintegy kilencvenezer élőfácánt szállí­tanak. Az idei fácánállomány minő­ségre megfelel a követelmé­nyeknek. A legszebb, legjobban fejlett példányok főként Békés, Ceongrád és Bács megyéből ér- Ikcanek a telepre. Az új esztendő első ülését tar­totta meg a Békéscsabai Városi Pártbizottság Gyulavári Pál első titkár elnökletével tegnap, szer­dán a KISZÖV-székhózbain. A tanácskozáson, amelyen több meghívott vett részt, megjelent és felszólalt Supala Pál, az MSZMP Békés megyei Bizottsá­gának titkára is. Az írásos jelen­tés alapján, melyhez Araczki János titkár terjesztett elő szó- beid kiegészítést, a pártbizottság megvitatta az 1971-es év gazda­sági tapasztalatait, majd megha­tározta az idei esztendő felada­tait. A tervezettnél szerényebb eredmények Mindenekelőtt a fenti meg­alapítást lehet leszűrni azok­ból az értékelésekből, amelye­ket ötvein jelentősen gazdálko­dó egység tevékenységének múlt évi vizsgálatánál szerez­tek. Mind az írásos jelentés, mind a szóbeli kiegészítés e- közben épített az 1971. III. ne­gyedév mérlegbeszámolóira és a IV. negyedév várható telje­sítésére. így végső soron szinte teljes pontossággal rajzolódtak ki a megyeszékhely tavalyi gazdasági tapasztalatai. Nos, ezek között van jó, akad né­hány elgondolkoztató és feltét­len cselekvésre figyelmeztető. Az előzetes számítások sze­rint a város ipari egységeinek m.últ esztendei termelőd árbe­vétele mintegy 9 százalékkal meghaladja az előző évit. Ked­vezőtlenebbnek ítélhető azon­ban a termelési tervek teljesí­tése, mivel várhatóan ez csak 97 százalékra tehető. Az okok indoklására érdemes szó szerint is idézni az írásos jelentésnek ezzel kapcsolatos megállapításait: A tervek — hangzik — reálisak és teljesít­hetők voltak. Az árbevételből származó lemaradások előáor- bam különböző érdekellentétek­ből, belső vállalati szervezet­lenségekből adódtak. Ha nem is általános, de néhány üzem­ben a vezetés sem volt követ­kezetes. Üzemi szervezetlenség tapasztalható, emiatt romlott a munkafegyelem, a termékek minősége ,az eszközök kihasz­nálása. Mindezek alapján az is tör­vényszerű, hogy a gazdálkodás1 fokmérője ,a nyereség, csak mintegy egy százalékkal lesz több, mint 1970-ben. Ám ehhez mindjárt azt is szükséges hoz­zátenni, hogy a tervezetthez képest a kiesés nemcsak az ár­bevétel elmaradásából, hanem a különböző költségek növeke­déséből is adódik. Hagy a termelékenység szóródása A jelentések szűrte vala­mennyi iparág és termelőegy­ség munkáját értékelték. S mint ahogyan már említettük, jó tapasztalatokat is szereztek. A Békés megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat a múlt évben 7 millió égetett téglával és 4 millió égetett cseréppel termelt többet, mint tavalyelőtt. He­lyénvaló tehát a megállapítás, hogy 1971-ben az előző eszten­dőhöz képest javult az állami építő, és építőanyagipar tevé­kenysége, s munkájuk eredmé­nyeként a város több új léte­sítménnyel gazdagodott. Hasonló kedvező jelek fi­gyelhetők meg több vállalat munkájában. Ezek közé tarto­zik többek közt múlt évi telje­sítményei alapján a Békés me­gyei Tanácsi Építőipari Válla­lat, a Férfi Fehémemügyár békéscsabai gyáregysége, a Bé­kés megyei Villanyszerelési Vál­ladat, a Pamuttextilművek bé­késcsabai gyára, a 8-as Volán. Vállalat, s még lehetne a sort folytatni. Á tapasztalatok sze­rint a kisipari termelőszövet­kezetek közül a faipari Írisz­ben és a szőnyegszövőben a legkiegyensúlyozottabb a gaz­dálkodás. S, hogy ez így igaz, bizonyíték rá az, hogy a két szövetkezet tavaly 90 millió forintnál több árut exportált. Mégpedig javuló devizakihoz»- tál mellett. A város termelőszövetkezetei 1970 őszén jól megalapozták a múlt esztendőt. A javuló gaz­dálkodás eredményeként az 1969. évi termésátlagokat is túl­teljesítették. A kedvező növény- termesztési hozamok az árbevé­tel 8—10 százalékos növelését eredményezik. Kevésbé lehet­nek elégedettek az állattenyész­téssel, mávéL a hízott sertés ós tejértékesítés lemaradása miatt mintegy két százalékkal lesz kisebb az árbevétel a tervezett­nél. Amint látható, eléggé tarka képet mutatnak az 1971. évi gazdasági tapasztalatok. Nem kivéted ez alól a munka ter­melékenységének alakulása sem. Márpedig a gazdasági ha­tékonyság növelése igen fon­tos követelmény. A megyeszék­hely ipari termelésnövekedé­sének tavaly mintegy 75 száza­léka a termelékenység emelke­déséből származott. A terme­lékenység növekedésének ked­vező fordulata ellenére — álla­pította meg az írásos jelentés — a gazdálkodó egységek felénél alatta maradt a lehetőségeknél. A kisipari szövetkezeteknél is hasonló a helyzet, mert a 'ter­melésnövekedésnek a termelé­kenység csak 44 százalékát ad­ta. Ezzel tulajdonképpen oiyan csomóponthoz érkeztünk, mely­nek sok az ága-boga. Pénzügyileg megalapozott beruházásokat Nem vitás, hogy a termelés és a termelékenység növekedésé". nefc több összetevője van. A helyzetelemzések szerint a mű­szaki fejlesztések, a beruházá­sok késedelmes belépése és a szükségesnél alacsonyabb haté­konysága szinte minden, ágazat­ban fellelhető. , A beruházási terület az — mondta Araczki el vtárs —, ahol. a város gazdálkodó egységei is előreszaladtak, s szinte min­denütt megtalálható kisebb na­gyobb pénzügyi fedezetienséig. A megvizsgált gazdálkodó egy­ségek 1971-ben 391 millió fo­rintot terveztek beruházásra ós fejlesztésre. Ezzel szemben, mintegy 480 millió forintot használtak fel. . Ezért nagyon is helyénvaló az igény: nem elég a sajnálko­zás, hanem meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket, hogy a lehetőségeken belül javulja­nak a• saját erőforrások, csök­kenjenek a fegyelmezetlensé­gek és megszűnjenek a beruhá. zási piacon a felelőtlenségek. De ugyanilyen fontos feladat a munkaerő-vándorlás csökkenté­se is. Tavaly ugyan mérsék­lődött, azonban még mindig nagyobb volt a kívánatosnál, mivel az évben minden negye­dik dolgozó munkahelyet vál­toztatott. Ebben — a különbö­ző vállalati vezetőikre tartozó intézkedéseken felül — sokat tehetnek a szocialista brigádok. A mozgaiom egészségesen fej­lődött. Tavalyelőtt a 628 szo­cialista címet nyert kollektí­vában 8842-en dolgoztak, a múlt esztendőben a brigádok száma 737-re, a tagok száma viszont 9 735-re növekedett, Az előterjesztések az Sdeá fő feladatokat a következők­ben. határozták meg, $ ezzel a pártbizottsága ülés résztvevői is messzemenően egyetértettek. Az ipari vállalatok tewcélkitű­zéseinek megfelelően az árbe­vételt 10 százalékkal, az ex­portra értékesített termékeket 24, a nyereséget 12—13 száza­lékkal szükséges a tavalyihoz képest növelni. Kívánatos, hogy a mezőgazdasági termelés ár­bevétele legalább 3—3,5 száza­lékkal meghaladja a múlt évit, s különösen törekedni keli az állattenyésztés fejlesztéséire és hozamainak növelésére. Mindezt úgy kell elérni, hogy a többlettermelés zömét a ter­melékenység emelkedése fedez, ze. Vagyis a vezetés színvona­lának emelésével, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésé­vel valósítható meg a hatéko­nyabb termelés és gazdálkodás. Fontos a tartalékok hasznosítása .Az előterjesztésekhez hason­lóan a vita is, amelyben tizen­hármán. leértek szót, igen gon­dolatgazdag és elemző volt. Többen elmondták, hogy az idei együk fontos tennivaló a belső tartalékok feltárása ós mielőbb; hasznosítása. Ám leg­alább ilyen hangsúlyt kapott a tanácskozáson a vezetés, bele­értve a közép- és alsószintű vezetés színvonalánál; emelése, a felelősségérzet általános erő­sítése. S ez nemcsak a terme­lés és a gazdálkodás haté­konyságának növelésében elen­gedhetetlen követelmény, ha­nem a különböző beruházások és fejlesztések eldöntésében, tervezésében és végrehaj­tásában is. Dr. Takács Lőrinc, az. SZMT titkára szót emelt azért, nehogy a beruházások felülvizsgálata során itt-ott ki­hagyják a tervekből a szociá­lis és egészségügyi létesítmé­nyek építését és fejlesztését. A színjvon álasabb vezetés, ter­melés és hatékonyabb gazdál­kodás érvényesítésében — mint dr. Vági József mondta — nél­külözhetetlen a szakmai tovább­képzés. Különösen a közép- ós alsószintű vezetőik képzése, ami úgy tűnik mindmáig nincs meg­nyugtatóan megoldva. S ha már megoldatlan kérdésék kerültek szóba, igazat keli adnunk azok­nak a felszólalóknak, akik a város lakosságának jobb zöld­ségellátását sürgették. Továbbá azoknak, akik azt tanácsolták, hogy a jövőben a vállalatok és az üzemek fordítsanak na­gyobb gondot az időarányos ter­melési tervek teljesítésére, s ha baj van, akkor idejekorán tegyék meg a szükséges intéz­kedéseket. Ezt hangsúlyozta Supala elv- társ is, amikor felszólalásában többek közt ezt mondta: Ha már felismertük a gazdasági élet gondjait, akkor most ezek elhárításán keli együttesén munkálkodnunk. Ebben viszont az eddiginél hatékonyabban szükséges segíteniük a párt- szervezeteknek is. Ezért töre­kedjenek olyan közszellem ki­alakítására, hogy mindenki jól megértse feladatait és ennek megfelelően is dolgozzék. A pártbizottság Araczki elv­társ válaszadása után az elő­terjesztéseket a vitában el­hangzottakká!! együtt, egyhan­gúlag elfogadta. Ügy határozott, hogy a múlt évi gazdasági ta­pasztalatokat és az idei fel­adatokat a pénteki alapszerve- zeti titkári értekezleten rész­letesen ismertessék. A testület ezután jóváhagyta a maga és munkabizottságainak idei mun­kaprogramját és mun>3+°rvét. Podin® Péter Őrségben a hídnál Három, idős emfoef beszélget Szarvason a munkásőrügyelet szobájában. Egyikük Behan Jár nos egyenruhában, a másik ket­tő Tolnai András és Torőcsik Sándor civilben. Az egyenruhás 70 éves Behan Jánossal váltunk: szót. Nehezen megy a visszaemlé­kezés. hiszen sok év telt el az­óta, amikor először fogott fegy­vert az idős mumkásőr a párt védelmében. Lassan azonban összeáll a kép, a 15 év előtti el­ső szolgálat története. — Innen, a párttól jötték ki a lakásomra, hogy jöjjek, mert szükség van rám. ‘Hát jöttem. Szombat dél tájban történt. A rendőrségen géppisztolyt nyom­tak a markomba, s azt mondták, menjek másod maga mm al a Ha­lásztelki híd Békés megyei híd­főjéhez, s őrizzem.. Ügy is volt. Hát bizony ez az első szolgálat nagyon emlékezetes maradt. Szombat déltől ugyanis hétfőn kettőig nem kaptunk, váltást. Hideg is volt, úgy március ele­jén. fáztunk, s ennivalónk is el­fogyott vasárnap délig. Nem. messze a halászok éppen ha­lászlét főztek. Nagyon csiklan­dozta az orromat a jó illat, de hát a felállítási helyet nem hagyhattam ott. Égjük halása- ember aztán odahozott nekem abból a jó halászléből, azt hi­szem olyan jóízűt még egyszer nem eszek az életben. Éjjel pe­dig úgy 10 óra körül egyszer csak hallom, hogy a híd talpfái, meg a vas úgy zörög, mintha egy egész regiment igyekezne át rajta. — Állj, ki vagy! Aztán még egyszer kiáltottam. De bizony a zörgés csak tovább erősödött. Hát egy rövid sorozatot odaen­gedtem. — Jaj, ne lőjön ‘Behan bácsi, én vagyok. — Hogy ki volt, csak akkor derült ki, amikor a lámpa alatt a Fafoó fiút felismertem. lámpa nélkül, motorkerékpárral jött át vasúti hídon. Szerencsére semmi, bgja nem történt, de ugyanúgy történhetett volna. A néhai béreslegény, majd ku­bikos még sok mindenről beszélt —szerényen bár — azj is el­mondta, hogy három kitüntetés birtokosa. Megvan az 5 éves és a 10 éves munkásőr emlékérme ós a 25 éves párttagságot igazoló emlékérem. 1961 óta nyugdíjast, ás 10 éve rendszeresen szolgála­tot ad a munkásőr ügyeletén. Azt mondja, addig, amíg bírja, s amíg szükség van rá, szívesem teszi. B. í.

Next

/
Oldalképek
Tartalom