Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Áz alkohol szerepe a bűnözésben Az alkoholizmus elleni küzdelem — az ügyész szemével R. meg a többiek Az italozással, a szeszesital-fo­gyasztással kapcsolatos komven- ciók ma is széles körben érvé­nyesülnek és hatnak. Számos olyan eseményt (névnap, fizetés, születésnap, katonai bevonulás, búosii stb.) tartunk nyilván, amely Italozásra szolgálhat ala­pul. Dr. Csendes Károlynak, a legfőbb ügyész helyettesének vé­leményét kérdeztük meg e prob­léma társadalompolitikai vonat­kozásairól, delöintézetS elvonő-kezelésröl, a részeg személyek kijózanító szo­bába szállításáról és a családjá­ról nem gondoskodó alkoholista munkabérének kifizetéséről ren­delkezett, addig az új rendelet átfogóan szabályozza az alkoho­listák önkéntes és kötelező gon­dozását, elvonó kezelését, beve­zetve a kórházi elvonó kezelést és a munkaterápiás intézeti gyógykezelést is. — Az alkoholizmus, a mért ék­a kedvét az italozástól. Es hogy visszaesés ne következzen be a brigád tagjai egy ideiig gondosan ügyeltek array hogy R. a tablettákat szorgal­masan szedje. Ilyenkor rövid „háziünnepség” keretében meg is éljenezték őt ,aki „bátorsá­gával” valóban tanúbizonyságot tett arra, fiogy méltó a brigád- vezetői tisztségre. Ami volt, elmúlt. R-nefc már tabletta nélkül sem hiányzik az ital A brigád tavaly nagyon kitett magáért és most a szo­cialista cím első számú váro­mányosa. Egy építkezésen olyan teljesítményt ért el, amilyet a vállalat vezetői csak titokban mertek remélni; Pásztor Béla MEGGYÓGYULNAK A RÉGI KÖNYVEK — Az alkoholizmus elleni küz­delem egészségügyi és társa­dalompolitikai kérdésként je­lentkezik. Ügy gondoljuk, hogy az ügyészséget, mint bűnüldöző hatóságot, főleg az alkoholizmus társadalompoli­tikai vetületel foglalkoztatják. — A bűnözés alakulásában az alkoholizmus valóban igen jelen­tős tényezőként szerepel; a bűn- cselekmények elkövetésében — különösen egyes bűntett! kate­góriákban — meghatározó sze­repe van. A számos objektív vagy szubjektív ok és körül­mény kölcsönhatásának eredmé­nyeként jelentkező bűnözés okai között egyre nagyobb helyet fog­lal el az alkoholizmus, illetve az alkohol eseti, de mértéktelen fogyasztása. Amíg 1966-ban a bűntettet al­kohol közrejátszásával megvaló­sítóknak az összes elkövetőkhöz viszonyított aránya 18 százalék volt, addig ez az arány 1970-ben már 24,6 százalékra emelkedett; vagyis az elmúlt évben minden ismert negyedik bűnelkövető al­kohol hatása alatt cselekedett, így került összeütközésbe a tör­vénnyel Még megdöbbentőbb képet ka- punjc akkor, ha az alkohol 'bűnö­zésre gyakorolt hatását egyes kiemelt, magas társadalmi ve szélyességű bűntetteknél vizs­gáljuk. Például 1970-ben a sú lyos testi sértést elkövetők 32,5 százalékánál, az emberölést megkísérlők 49,3 százalékánál, a garázdaságon értek 50,3 százalé­kánál, a hivatalos személy elleni erőszak bűntettét elkövetők 62,5 százalékánál játszott közre az alkohol '— Az alkoholnak a bűnözés kialakulásában játszott ki­emelkedő szerepéből követke­zik, hogy az -alkoholizmus el­leni harcban jelentős felada­tuk van a bűnüldöző hatósá­goknak. Hogyan látják el ezt a feladatot? — A bűnüldöző szerveknek a magúk eszközeivel elsősorban a notórius alkoholisták ellen kell fellépniük. Amennyiben a büntetőeljárás során azt állapítják meg. hogy a bűntett elkövetése mértéktelen alkoholfogyasztással függ össze, a bíróság az elkövetőt arra kö­telezheti, hogy kényszerelvonó kezelésnek vesse magát alá. Míg a korábbi jogszabály csak a reru telen italozás és a velejáró bű­nözés elleni küzdelem nem korlátozódhat csupán a bűnül­döző szervek tevékenységére. Milyen további feladatokat lát? — Valóban, ez a harc csak akkor vezethet sikerre, ha az al­koholizmus elleni küzdelem a társadalom, mindannyiunk kö­zös ügyévé válik. Az al­koholizmus megfékezése, visz- szaszerítása az egész társadalom érdeke lévén, az ellene való megfelelően hatékony küzdelem társadalmi és gazdasági téren egyaránt átfogó intézkedéseket kíván. Az a semmiképpen sem helye­selhető anyagi érdekeltség, amely arra ösztönzi a belkeres­kedelmi vállalatokat, különösen a vendéglátó üzemeket, hogy minél több alkoholt adjanak el. Lehet, hogy államunk kasszájá­ba ez sok pénzt hoz, de meg va­gyok győződve arról, hogy ennél jóval nagyobb anyagi és erkölcsi értékek- mennek veszendőbe az alkoholos állapotban elkövetett károkozással A másik ilyen káröb tényező az az eléggé el nem ítélhető ma­gatartás, amelyet — tisztelet a kivételnek — egyes vendéglátó­ipari üzemi dolgozók, legtöbb­ször üzemi vezetőikkel cinkosan összejátszva, követnek el ma­gasabb borravaló reményében. Az ő bűnös támogatósuk nélkül £ jóval kevesebb kár keletkezne, E kevesebben ülnének börtönben 5 és talán kevesebb család hullna : szét, : m m Megítélésem szerint a sajtó- : nak, a rádiónak, a televíziónak l az eddiginél hatásosabb propa-: gandát kellene kifejtenie az al- ; koholizmus leküzdése, illetve S visszaszorítása érdekében. Emel- s lett a tanácsi és a társadalmi ; szerveknek is fokozottabb gon-: dot kellene fordítaniuk erre, be- : leértve az alkoholizmussal kap- ; csolatos gyermek- és ifjúságvé- s delmi problémák megoldását is. E ■ Az alkoholizmus elleni haté- j kony propagandának vélemé- ■ hyem szerint olyan társadalmi■ szemlélet kialakítását kellene el- ■ érnie, amely az eddiginél hatá- ■ rozottabban elítéli az iszákossá- * got. a részegséget és amely al- ■ kalmas az e téren általában ta- ■ pasztaiható közömbösség felszá- • molására. 5 R. nagyszerű kőműves volt Ami kikerült a keze alól, azoi a legélesebb szemű építésveze­tő vagy műszaki ellenőr égj mákszemnyi hibát sem találha­tott Ráadásul munka közben magával tudta ragadni a társa­it is. A lógósok, hanyagok nem éltek meg a környezetében. Volt ebben valami virtus, de kár lenne tagadná, hogy a pénzt is szerette. Megválasztották brigád vezető­nek. Azt ugyan tudták róla, hogy nem veti meg az italt, de mindent összevetve mégis az ő javára billent a mérleg. Csak amikor célul tűzték a szocia­lista cím elnyerését, akkor vált kétségessé, hogy R. maradhat-e továbbra is a brigád vezetője, sőt egyáltalán a tagja is. Nem tudott magán uralkod­ni. Előfordult, hogy munka­időben is elszaladt valamelyik közeli italboltba és lehajtott egy féldecit. Ennyi elegendő volt, hogy jókedvre derüljön, de a munka akkor is égett a keze alatt Veszélyes dolog ez az áll­ványán, a művezető egyszer- kétszer le is parancsolta onnan. Persze ivott munkaidő után is. A helyzetet tulajdonképpen a Népújságban megjelent egyik riport mentette meg. Szólt pe­dig R. brigádjáról méghozzá a tettek alapján a legnagyobb el­ismeréssel. Igaz azt az újságíró előtt elhallgatták, hogy a brt- gádvezető italos embeé. Am a riport megjelenése után megszólalt a lelkiismeret. A brigád tagjai eképpen vélekedtek: „Ha az egész me­gye lakossága előtt így mutatott be minket a Népújság, akkor a jó hírünket meg is kell őriz­nünk. Nincs más hátra, a jbri- gádvezető menjen alkoholelvo- nó-kurára”. Amikor szavazásra került a sor, a kezek egyszerre lendültek a magasba. R. nem ellenkezett: „így dön­töttek, rendben van, megyek”. Állta a szavát El is vették Az Országos Széchenyi Könyviár restauráld műhelyében évente 100- iíO régi könyvet, kéziratot, zenei kéziratokat és térképeket újítanak fel, mentenek meg a pusztulástól. Az elmúlt években S2 könyvtár ban általános felmérést végeztek és megállapították, hogy csaknem 1M ezer könyv, kézirat vár restaurálásra. E munka nagy részét a Széchenyi Könyvtár laboratóriuma végzi. Jelenleg a debreceni Refor­mátus Nagykönyvtár tulajdonát képezd középkori pergament kódexe ken dolgoznak. (MTI fotó — Hadas János felv, — KS) A MEZŐGÉP Vállalat Központi Gyáregység* azonnali belépésre felvesz: esztergályos, marős, köszörűs, fúrús, hegesztő, lakatos szakmunkásokat A fenti munkakörben, valamint daraboló és sajtoló gépekre szakképzettség nélküli női és férfi munkavállalókat betaní­tunk. A vidéki férfi munkavállalók részére munkásszállást biztosítunk. Cím: Békéscsaba, Szarvasi üt (8-as busz végállomás). 350594 Százat egy ellen, hogy nem hisznek neki, otromba tréfá­nak tartaná. Vagy arra gondol­na, hógy berúgott. Esetleg — megboldogult. És lecsapná a kagylót. Ö is ezt tenné a he- lyéban. Ezért taktikusan kell eljárni. — Itt Kopra. Elnézést a korai ébresztőért, Ipacs elvtárs — fu­volázta a hallgatóba —, a hol­nap reggeli rendkívüli kiadás­ról van szó. — Miféle rendkívüli kiadás­ról? Mi történt? — Majd .mindenről személye­sein tájékoztatlak. Valószínűleg két rendkívüli kiadást is ki kell dobnunk az utcára. Légy szíves, gyorsan öltözz fel, ugorj kocsi­ba. Hozz magaddal fotóst föl- tétlen. Az meg hozzon magá­val vakut is, sötétben kell dol­goznia. Jóskára gondolok, há­rom saroknyira lakik tőletek. Negyven perc alatt itt lehet­tek. — Hol? Az ördög bújna be­léd, honnan beszélsz? Tehát már horgon van! Hiá­ba, az emberismeret! Indulatos, hiú, goromba fickó az öreg, gyakran igazságtalan, kötekedő, de ez újság — az élete. Ha meg­hallja a bűvös igét: „Rendkívüli kiadás”, ha felcsillan előtte a lehetőség, hogy az ő lapja min­denki mást meglőzve tájékoztat­hatja az olvasót valami fontos eseményről, négykézláb is el­menne a világ végére. • — Várlak benneteket M. köz*- ségben, az autóbusz végállomá­sánál Ugye ismered az utat? Vagy magyarázzam el? Kattanás. A főnök letette a kagylót. Egy pillanatot sem akar elveszíteni. Ha újra hívná, foglaltat jelezne a készülék. Az öreg most riaszt­ja a lap munkatársait, taxival jöjjenek^ kérjenek számlát. Az­tán, kocsit rendel, üzen a fotós­nak, hogy legyen fiz perc múlva a kapu előtt, hozzon vakut, érte­sítse a laboránst, hogy az is men­jen be a Szerkesztőségbe. Még arra is lesz gondja biztosan, hogy Márta, a titkárnő, főzzön egy liter erős feketét, mire had­rendbe áll a gárda. Lelki szemé­vel Kopra szinte látta, amint a főnök tárcsáz, utasít, szervez, fojtott hangon káromkodik, köz­ben felveszi a cipőiét, ballont húz a pizsamája fölé, és végül lábujjhegyen oson ki a lépcső­házba, hogy fel ne keltse a szom­széd szobában #’vó feleségét. Vajon lesz-e benne is ennyi tűz, ügybuzgalom ötvenöt éves korá­ban? Visszaakasztotta a villára a kagylót, kilépett a fülkéből . — Köszönöm, Ilike, végeztünk. Egész életemben hálás leszek, nevét imába foglalom. Mit fi­zetek? — Tizenkét forint De azt mondta, másokkal is akar be­szélni. — Meggondoltam. Megtalál­nak ök ma engem maguktól is. Tessék, a pénz... Mégegyszer kö­szönöm a kedvességét, a viszont­látásra, csókolom a kezét Indult kifelé. — És az a tudományos szen­záció?! — szólt utána a postás­kisasszony. — Azt ígérte, hogy én leszek a második, aki hall róla. — Hát persze! — nézett vissza a küszöbről a válla felett Kopra. — Egy Mars-lakó szállt le a tel­kemre. Egy nagy gömbben, ame­lyik sárgán világít. Ö meg egy zöld labdában közlekedik. Egye­lőre csak ennyit. Eltűnt a sötétben. — Hülye huligán!'— sziszegte Ilike és csalódottan zárta be a postahivatal ajtaját. Eloltotta a villanyt, sietett vissza a szobá­jába, gyorsan bebújt az ágyába, lehunyta a szemét. Hátha még ott gyakorlatoznak azok a tüzé­rek azon a madárdalos réten... A falon a régimódi kakukkos óra, amelyet a postáskisasszony apjától örökölt, aki nemcsak kertészeti szakkönyveket, hanem öreg órákat is gyűjtött, fél kettőt mutatott •M A Déli Űjság főszerkesztőjé­nek kocsija negyed hl omkor fé­kezett le M. község autóbusz­végállomás mellett, ahol Kopra a járda szélén ült és a közvilá­gítási lámpa gyér fénye mellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom