Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-05 / 3. szám

Tarka keverék

"W^mlékezetem „csücske?0 B-j tarka keveréket is elein I I dobnak most as év elején a „lepergett” esztendőről. Apropó: keverék! A nyár elején vettem egy Orbita táskarádiót, s természetesen a boltos elemeket is tett bele, mégpedig bolgár gyártmányút. Tartalékba is vettem ilyet. Későbben, vagy há- ro...szor magyar gyártmányúnkkal cseréltem a . ’•imeriilt” elemeket, mert olyat kaptam. Ezután, ha hozzányúltam a rádióhoz, ragacsos keverék tapadt a kezemhez, ezen kívül -pedig hörgő hangot hallatott a masina, mint a begyulladt torkú ember. Nem tudom pontosan miként is mondta aztán egy szakértő, hogy marja-e vagy eszi a sav ettől az elemtől, de az biztos, hogy engem evett a méreg. S most már csak bolgár vagy szovjet gyártmányú elemeket keresek, mert azok nem *eszik’ meg az Ortö- tát sem.

Tavaly ötlőtt fel bennem, — olykor milyen naiv az ember — hogy a 8 éves Alba Regia tévénket odaajándékozom a lányomnak, és modernebbet veszünk. Annak rendje-módja szerint ezért a modernebb tévéért leszámoltam a 7800 forintot. Nem nyolc év, még nyolc hónap sem telt él, talán csak a fele, és se hang, se fény. Szakértők szerint „bedöglött a képcső”. Az Álba Regia ekkor is jó volt és most is az. Pedig a nyolc esztendő alatt csak a főbiztosítékot és kereskedelmi áron egy 60 forintos lámpát kellett benne kicserélni. Pedig ez is, az is magyar gyártmány. Aztán, ugyancsak tavaly, „fékezhető” centrifugával leptem meg a feleségem, s a fél évtizede vásároltat, amely nem lábon áll, 'csak afféle autóbelső gumin, szintén a lányomnak adtam. De az most is „kiveri” a ■mosott ruhából a vizet, ha bekapcsolja a lányom az áramkör•nrntmumHiMiBMiMiHiiMHiminm

be. Az űj pedig, amelyikkel a féleségemet megleptem, most- már nem is pörög, hiába kapcsoljuk az áramkörbe. A masina búg, Be a henger, amelybe a ruhákat -rakjuk, mozdulatlan. Bár lehet, hogy ez előnyösebb, mert nem régen a henger pörgés közben „kibillent’ függőleges helyzetéből és úgy állt, mint egy félrecsapott kalap Akkor a henger három lába közül kettő „meghibásodott” és ki kellett cserélni.

Mind a két centrifuga magyar gyártmányú, a végi most is nekünk pörög, jobban mondva a ilányomnak. Az új, a „korszerűbb” pedig jó lenne, ha azokat „pörgetné” be, akik gyártották. Hagynák ki a „billenő’ játékocs- kákból azokat, akik azért veszik, hogy használják.

De van nem elektronikus „keverék” is. Decemberben vettem 65 grammos tiszta súlyú sertésmájkrémet 4,60-ért, amely a cégjelzés ' szerint a Debreceni Konzervgyárban készült. Csupán kíváncsiságból a dobozra körül ragasztott színes nyomtatott szövegű szalagot ketté vágtam. Meg is lepődtem, mert a doboz fém oldalára marha-májkrém van nyomtatva, a fogyasztói ára 4,20, tiszta súlya ugyancsak 65 gramm. Ennél csak az volt a szerencsém, hogy a feleségem kocsonyát főzött, s a tetejére pergetett -piros paprika nem volt hamis. így aztán tudtam nélkülözni a nem tudom milyen májkrémet, és „elfekvő készlet”-nek tettem el. De hát centrifugát, televíziót, Orbitába alkalmas óle- .met nem tud készíteni a feleségem sem. És hát én is úgy keresem az elemre, meg a májkrémre valót, ha dolgozom. Mert ha mindig a Gelkát járom, nem leeresem meg a kibillent henger visszabillentésénék a költségeit. Cserei Pál

ÉPÜL AZ OROSHÁZI SÍKÜVEGGYÁR

Fotó; Demény Gyula

A tanácsi szervezeti és működési szabályzatok felnivizsgálatának tapasztalatai Békés megyében

írta: Dr. Kertész Márton, a megyei tanács vb-titkára

1

971. augusztus és szeptember hónapokban a megye 4 városi, 24 nagyközségi és 49 községi tanácsa megalkotta a saját és szervei szervezeti és működési szabályzatát, melyet a Tanácstörvény szerint a megyei tanács végrehajtó bizottságának kellett felülvizsgálni és jóváhagyni.

Ennek során minden esetben azt mérlegelte, hogy a szabályzat tartalmazza-e azokat a rendelkezéseket, amelyek a tanács és szervei eredményes tevékenysége biztosításához szüsségesék.

E cél figyelembe vételével a városok, nagyközségek és községek szabályzatait — mivel azok a szabályozási feladatoknak eleget tettek — jóváhagyta, egyidejűleg az esetenként előfordult jogszabálysértő rendelkezéseket megsemmisítette, illetve a szabályzatok nem jogszabálysértő, de a tanács vagy szervei működését nem segítő rendelkezéseire javaslatot tett a helyi tanácsnak a kifogásolt rendelkezések elhagyására, módosítására, vagy kiegészítésére. A megyében 10 községnek 14 jogszabályellenes rendelkezését a megyei végrehajtó bizottság megsemmisítette.

A végrehajtó bizottság az értékelő munka során figyelemmel volt arra, hogy számottevő nemzetiségi lakossággal is rendelkezik megyénk. A szabályzatok ebben a vonatkozásban az igényeknek megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak és egy esetben sem kellett módosító, illetve kiegészítő javaslatot tartalmazó határozatot hozni,

A

z űj Tanácstörvény sarkalatos igénye a tanácsok helyi önállóságának és a szocialista demokratizmus mind teljesebb kibontakozásának biztosítása. A szabályzatok felülvizsgálata szükségessé tette annak a vizsgálatát is, hogy a helyi szabályozások ezzel — valamint a Tanácstörvényben megfogalmazott egyéb elvekkel menynyire vannak összhangban. Kiemelkedő e témakörön belül, hogy a szabályzatok hogyan rögzítik a tanácsi vezetők és tanácstagok lakossággal való kapcsolatainak formáit, a tanácsi és nem tanácsi szervek kapcsolatainak újszerűségét, a tanácstagok széles skálájú jogait és kötelességeit, a tanácsi bizottságok új helyzetét és lehetőségeit.

Valamennyi szabályzat azonos logikai rendszerben épült fel. A rendelkezések követik a Tanács- törvény és végrehajtási rendelkezésének sorrendjét.

Végigvonul a szabályzatokon a tanács jellegének újszerű megfogalmazása is. Helyesen és világosan kifejeződik bennük a ’ tanácsok népképviseleti-önkormányzati és államigazgatási jel. lege.

J

ól foglalják össze a képviseleti. szervek feladatát, hatáskörét, ezen túl pedig helyes megfogalmazást kaptak a szabályzatokban a választókerület, illetve a település érdekei is.

Igényesen tartalmazzák a megváltozott megyei képviseletben a helyi érdekek érvényesülésének lehetőségeit. Jól szabályozzák a delegálást, a helyi érdekek, vitelét. A beszámoltatás kérdését azonban több helyi tanács (különösen a szeghalmi és a békési járásban) nem tudta egyértelműen rendezni olyan esetekben, amikor egy megyei tanácstagot több község választott meg.

A szabályzatok összességükben jól biztosítják, hogy a képviselet a társadalmi ellenőrzés egyik lényeges elemévé válhasson. A tanács, mint testület előtérbe került, az alapvető jogosítványok tanácsi hatáskörben kerültek rögzítésre.

A szabályzatok helyesen tartalmazzák az önkormányzat jogszabályi garantáltságát. Jogi szempontból ez azt jelenti, hogy tilos a hatáskörelvonás, a helyi, döntések pedig csak jogszabály- sértés esetén vizsgálhatók felül. Társadalmilag az önállóság alátámasztását biztosítja a falugyűlés rendszere. Megemlíthető, hogy több nagyközség a falugyűlést, mint lehetőséget nem rögzítette. A kisközségek jelentős része pedig nem domborította ki megfelelően a falugyűlési rendszer lehetséges politikai és társadalmi előnyeit.

Itt említem meg, hogy a szabályzatok a hatáskörök gyakorlásának módját az egyes hatáskörök végrehajtó bizottságra történt átruházását helyesen rendezték. Vigyáztak arra, hogy a tanács meghatározó szerepe ne csökkenjen. Csak néhány esetben kellett ezzel összefüggésben t a megyei végrehajtó bizottságnak módosító, illetve kiegészítő javaslatot tenni.

A nagyközségi és községi szabályzatok a törvényben foglaltaknak megfelelően rögzítik a szakigazgatási szerv szervezetére vonatkozó elveket, az államigazgatással szemben támasztott követelményeket. E témakörben a felülvizsgálat során javasló jelleggel sem kellett beavatkozni. A szabályzatok helyesen tartalmazzák a törvényesség igényét, feltételeit és biztosítékait, továbbá az egyéni és társadalmi érdek összhangjának, az ügyintézés kulturáltságának, társadalmi ellenőrzésének színvonalasabbá tételének igényét is.

Ü

" gy ítélhető meg, hogy a városi és községi szabályzatok megfelelően rögzítették annak igényét, hogy a helyi vezetőle fokozottabban tárják fel a helyi erőforrásokat, megteremtve ezzel az önkormányzat gazdasági alapjait. Különösen jól ismerték fel e szempontból a tanácsi tisztségviselők a helyi termelő, gazdálkodási egységekkel való, a szükségletek kielégítését célzó sokirányú együttműködés lehetőségeit. Ez a koordinációs tevékenység a szabályzatok szerint korrekt, a kölcsönösség ellvén, a közös tevékenység igényén alapuló és a hatósági eszközöket csak másodlagosnak tekintő.

A tanácsok jellegének megváltozása értelem szerint megváltoztatta a tanácsi tisztségviselők jogállását is. A szabályzatok túlnyomó többsége ezt a kérdést helyesen rendezte. Felmerült olyan igény, hogy több községnél; ahol nem választottak tanácselnök-helyettest, indokolt lett volna társadalmi megbízatású tanácselnök-helyettes választása és feladatainak meghatározása.

H

iányosság volt több helyen, hogy a megválasztott tanácselnök-helyettes feladatait a szabályzatban nem munkálták ki. E néhány problémától eltekintve, a szabályzatok a kérdésre részletesen tartalmaznak rendelkezéseket, amelyek egyértelműen kifejezik, hogy a tanácselnök a tanács, de végső soron az egész település élén áll, a település felelős állami vezetője, akinek a testületi munkában elsődleges szerepe van, de fel1972. JANUAR &

ügyelője a szakigazgatási tevékenységnek is.

Jó a szabályzatokban a vb-tit- kár feladatait illető kimunkálás is. Kellően kifejezésre jut a vb- titkár feladata testületi munkával és a törvényességgel, valamint a hatósági tevékenységgel összefüggésben.

A tanácsok népképviseleti- önkormányzati jellegébe jól illeszkedik be a’bizottságok megnövekedett hatásköre. A helyi tanácsok túlnyomó részt — a kötelezően alakított bizottságok mellett — az igényeknek megfelelő számú bizottságot hoztak létre. Egyedül Békéssám- son esetében kellett javasolni, hogy mintegy 4 ezer fős községben a kötelező . 3 bizottság mellett indokolt a művelődésügyi, szociális-egészségügyi, illetve a kommunális bizottság létrehozása is. Ezen utóbbi bizottság egyébként a legkisebb községekben is funkcionál. A szeghalmi járás több községében — az új ifjúsági törvény hatására — ifjúsági bizottság is alakult.

A városi, nagyközségi, községi tanácsok és szerveik szervezeti és működési szabályzatai felülvizsgálatának eredményeként az alábbi típushibákat lehet kiemelni:

T

íz kisközség a megválasztott tanácselnök-helyettes feladatait nem határozta meg részletesen annak ellenére, hogy a meghatározást jogszabály előírta. Ugyancsak néhány kisközség esetében kellett olyan észrevételt tenni, hogy a tanácsi bizottságok és albizottságok, egymáshoz való viszonyát nem rögzítették megfelelően.

A felülvizsgálat során hibának minősült az is, hogy mintegy 20 szabályzat az együttműködési megállapodás kötése szempontjából figyelmen kívül hagyta a helyi. Hazafias Népfront bizottságát. Ezzel társadalompolitikai okok miatt sem, de a tanácsok és a HNF helyi szervei jogszabályszerű együttműködésének igénye alapján sem lehetett egyetérteni.

A szeghalmi és békési járás néhány községében (Körös- nagyharsány, Ecsegfalva, Zsa- dány, Köröstarcsa) nem rendez, ték egyértelműen a .szabályzatban a kisebb községek által közösen választott megyei tanácstagok beszámoltatásának rendjét.

A gyulai, a szarvasi járásiban több helyütt úgy rendelkeztek a szabályzatok, hogy a testületek ^lé kerülő minden anyag esetében előzetesen törvényességi szempontból a vb titkára által felülvizsgálat szükséges. Ezt csak a tanácsi szerv előterjesztése esetén lehetett elfogadni. Többnyire a gyulai járás községeiben fordult elő az is, hogy a vb-titkár kinevezését a' szabályzat elvileg minden alakuló tanácsülésen sorrakerü- lőnek minősítette, pedig erre csak akkor kerülhet sor, ha ez a tisztség nincs betöltve. A kinevezési rendszer egyik jellemzője éppen ez a joghelyzet Egyes kisközségekben tévesen értelmezték a tanácstagi összeférhetetlenség problematikáját. Ezt csak „tanácstagi” minőség- ' ben tanúsított kifogásolt magatartás esetében látták fennfo- roghatónak. Ez helvtelen. mert bármely politikai, társadalmi és egyéb tevékenység, amely ellentétes a tanácstagsággal, összeférhetetlenséget idéz elő.

A felülvizsgálatok íaoaszta- latai szerint a helyi tanácsok gondosan és a legtöbb esetben jól éltek azzal a lehetőséggel, hogy a tanács és szervei szervezeti és működési szabályzatát maguk határozhatták meg. Köszönet illeti mindazok közreműködését, akik a szabályzatok kimunkálásához segítséget nyújtottak,