Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

Változások néhány iparcikk fogyasztói árában Az Országos Anyag- és Árhlvaial és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye Évzáró és évnyitó Négyszemközt négy gazdasági vezetővel két kérdésről millió forint beruházáshoz sziik­Az Országos Anyag, és Ár­iái vaíai elnöke, a bedíkeresíke- deimi miniszterrel, valamint az érdekeit űrhatóságok vezetői­vel egyetértésben 1972. janu­ár 3-val megváltoztatja né­hány termék fogyasztói árá/t. Az intézkedés révéin emelke­dik egyes építőanyagok ára. A legfontosabb árváltozások a feö- vetSaeaőte Drágább lesz... — a kisméretű, I. osztályú tö­mör íalazótégla fogyasztói maximált ára ezer darabon­ként, a termelő üzem telephe­lyén rakatba rakva 914 Ft. Ke­reskedelem telephelyén 989 Ft; —- az I. osztályú, kettős méretű soküyukú falazótégla ára ezer darabonként a termelő üzem te. 'epén 2290 Ft, a kereskede­lem telepén 2480 Ft. Az I. osz­tályú magasított tégla ára, ha termelő üzem telepén vásárol­ják meg, 1240 Ft, illetve ha a vétó! a kereskedelmi telepén történik, maximálisam 1340 Ft tehet; —a kervéslyukü, I. oszitályű B 30-as blokk-tégla ezer dara­bonkénti maximált ára a ter­melőnél 4060 Ft, a kereskedel­mi vállalat telepén 4400 Ft; — az I. osztályú soMyukűB 25- 6s blokktégla ára pedig 4930, illetve 5340 Ft; <=» a válaszfal-tégla ára, ha az S. osztályú minőségű, ezer da­rabonként a termelőnéi 3200. a kereskedelmi vállalatnál 3460 forintnál nem tehet magasabb; = a B 29-es falazóblokk-tégla •tenmelőné'i ezer darabonként, I. oszt. minőségiben 4750 Ft­ért, kereskedelmi vállalatnál 5140 forintért árusítható; — a 100-as nyomószilárdságú, előregyártóit tégla, középblokk köbméterenkénti ára termelőnél 900 Ft, a kereskedelem), telepén 975 Ft; — a homyoät szaäagtetöcse- repet és a hódfarkú tetőcsere­pet a termelőnél ezer darabon­ként legfeljebb 1420,— Ft-ért, kereskedelem saját telepén pe- dte 1 540 Ft-ért értékesíthetik; — a vasbeton áthidaló-geren­dák közül az A—12 jelű, 150 cm hosszú, szabványos minő­ségben gyártott gerenda dara­bontként! maximált ára a gyár­telepen, szállítóeszközre felrak­va, a kereskedelem telepén szállítóeszközre való felrakás nélkül 67 Ft; — a fecskefarkű. I. osztályú minőségű tölgypahkefcta maxi­mált fogyasztói ára négyzetmé­teremként 198 Ft, a normál csaphornyos töflgyparketfca maxi­mált éra 200 Ft Ezek, az ext­ra „K” osztályba sorolt minő­ségben maximálisan 238, illet­ve 240 Ft-ért hozhatók forga­lomba Az egyéb faféleségekből Skőris, akác, sib.) készített par­ketták maximált ára nem vál­tozik. , Az eüőzőakfoen ismertetett építőanyag árak a termelő­üzem, illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazott, fuvar nélküli árak. A fuvardíjat kü­lön számítják feL A színesfémeik, az alumínium és a hőre táguló műanyagok valamint az öntvények termelői ára 1972. január elsejével fel­emelésre kerül, A termelői árak emelése a legtöbb esetben végre­hajtható volt a fogyasztói árak változtatása nélkül, mivel a ter­melői áremelés következményét m ÉnttgaiKsi adó csökkentésével a 'költségvetés viseli. Egyes cikkeik fogyasztói árát azonban még így is emelni kellett, de ezek a teljes lakossági fogyasz­tás értékének csak kis hánya­dát képviselik. így a garzon gáztűáidly korábbi 977 Ft-os maximált fo­gyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhanytál (z 90) eddigi 555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogató medence (tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 167 Ft-os falikúié 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft-ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 105 Ft-ród 226 Ft-ra, míg a 18 cma-es fél­magas vágottsizólű, csiszolt, lak­kos fülled készült fazekaké 28,30 Ft-rűL 30,70 Ft-ra változik. Ugyancsak emelkedik a mosó­gép, a centrifuga ára 30—60 Ft- tai, a gázboylereké 70—80 Ft- tal, a gáztűzhelyeké 20—50 Ft- tal. A kerékpárok fogyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft- tal lesz magasabb. Nem emel­kedik viszont a motorkerékpá­rok ára, továbbá a kályha, tűz­hely, a hűtőszekrény, a rádió, valamint a tv-toósizülékek cso­portjába tartozó iparcikkeik ára és általában a kisméretű alu­mínium edényeké sem. Ezen termékeknél is a termelői árak emelkednek, de a forgalmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a terheket a fogyasz­tód árak változatlanságának biztosítása érdekében. Emelke­dik néhány, nem alapvető mű- anyaigcikk ára is. A személygépkocsi gumi­abroncs és tömlőfóleségék fo­gyasztói ára mintegy 26 száza­lékkal emelkedik. Így például a Tratoant-gépkocsihoz használt gumiabroncs jelenlegi 340,— Ft fogyasztói ára 406,-— Ft-ra emelkedik. , Az intézkedés eredményeként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztítószerek, va­lamint a szappanféleségek ára. E szerint a leggyakrabban hasz­nált termékek ára az alábbiak szerint módosul: Olcsóbb lesz... ­A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6-20 Ft, új fo­gyasztói- ára 4,60; a Tisztaság mosópor régi fogyasztói ára 6 Ft, új fogyasztói ára 4,40 Ft; a 250 grammos Tomi-Super és a 350 grammos Tomi -Automat mosóporok ára 1 Ft-tai lesz alacsonyabb. A Bio Automate 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a Tip mo­sogatópor ára 8 Ft-ról 5,90 Ft- ra, az Ultra mosogatóporé pe­dig 5,80 Ft-ról 5,— Ft-ra csök­ken. A pillírozott mosószappan ára 20,— Ft helyett 15,20 Ft; a márkázott 1/6-os pipereszappa­nok Icg-kénti ára 35,40 Ft helyett 27,— Ft, darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4,50 Ft. A Ba­baszappan jelenlegi 4,40 Ft-ról fél 3,40 Ft-ra csökken. A bcr rotvákrémek ára is csökken. A hatóságilag megállapított űj árak 1972. január 3-án lép­nek életbe. A szabadáras ter­mékeknél az áremelkedéseket a vállalatok a piaci helyzet ala­kulásának hatására fokozatosan valósítják meg. (MTI) 3 1972, JANUÁR L Mit tart 1971. kiemelkedő munkasikerének? Milyen fel­adatokra csoportosítják erőiket 1972-ben? Ezzel a két kérdéssel kerestünk fel négy gazdasági ve­zetőt, hogy válaszát lapunk új­évi számában évzáró és évnyitó témakörben közzétegyük, Gajdács György* £ megyei tanács vb, mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának vezetője; — Kukorica-termesztésben me­gyénk termelőszövetkezetei 1971- ben világra szóló eredményt ér­tek él. Hektáronként 43 mázsa szemesterményt takarítottak be! Növeli ennek a kimagasló ter­méseredménynek az értékét az, hogy a nyári időszakban alig volt csapadék. Másrészt ez a termésmennyiség a tavalyinál 17 500 hektárral nagyobb terüle­ten ért be, azaz csaknem 100 ezer hektáron. Véleményem sze­rint a 43 mázsa hektáronkénti kukorica az agrotechnikában el­ért fejlődésnek és a ltemizáláe térhódításának tudható be. Ter­mészetesen a kiváló minőségű kukorica fajta is nagy szerepet tölt be a kérdésre adandó vá­laszban . Még talán annyit, hogy a ku- koricatermesztés iránt jelentő­sen megváltozott az üzemi ve­zetők és a tsz-tagok szemlélete. Az a tény, hogy 1970-ben az őszi mélyszántást teljes egészében befejezték a termelőszövetkeze­tek és nagy adagú műtrágyát is használtak a 43 mázsa szemes­termés elérésére mutatja azt a nagy változást, amely a kukori­ca kézi művelésétől a teljes gé­pesítésig. kemázálásig vezet. Ké­zi műveléssel katasztrális bel­li dákban számolva alig érte el a megye a 18—20 mázsás hozamot. A jő takarmánytermés lehető­vé tette, hogy megyénkben is ki­egyensúlyozottá váljon a takar-1 mányellátás. Erre nagyon nagy szükség van, hiszen jelenleg 900 ezer sertést gondoznak a megyében, melvből félmillió hí­zott sertés került felvásárlásra 1971- ben. Ami a második kérdést illeti: Ügy érzem, hogy a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztésében és a zöldségtermesztés fellendítésé­ben kellene előrébb lépnünk. Ez egyben országos feladat, s mi itt Békésben erőnk legjavát vetjük latba azért, hogy 1972-ben e két nagyon fontos ágazat közgazda- sági körülményei közelebb jus­sanak a rendezéshez. Különösen áll ez a szarvasmarha-tenyész­tésre, mivel 1971-ben a tehénál­lomány továbbá 3 százalékkal csökkent A hozamok. is alacso­nyak. így hát most már sürgő­sen be kellene avatkozni, hogy az ágazatot visszahúzó erők ne hassanak. A zöldségtermesztés­ben a paradicsom, a vöröshagy­ma és az uborka termesztése egyike a legfontosabb feladat­nak. Meggyőződésem, hogy gé­pesítéssel, gépi műveléssel és vegyszerezéssel, új fajtákkal megoldható az ágazat fejleszté­se. Ilyen vonatkozásban már vannak gyakorlati eredménye­ink is .melleket szélesebb kör­ben szeretnénk elterjeszteni 1972- ben. Körősíalví Pál, a Békés megyei Tervező Vál­lalat igazgatója: — Az ország megyei tervező vállalatai közül az első hat közé' jutottunk a korábbi C-kategó-j riából. A létszám növekedése és a termelési értek gyarapításai tette számunkra ezt lehetővé. Vállalatunknak 1971-ben 76® | séges tervező kapacitása volt. A .vállalat dolgozóinak alkal­ma volt országos jelentőségű be­ruházások előkészítésében részt venni. Az üvegszál-, és az üveg­gyapot-gyártás beruházási prog­ramjára gondolok. Tervezői szemszögből ez azért izgalmas, mert a beruházás megalkotásá­nál tervezőinknek lehetősége nyílt egy új könnyűszerkezetes technológia bevezetésén mun­kálkodni. Az általunk készített tervdokumentációt az üvegipar vezetői elismerésben részesítet­ték. 1971-ben 566 lakás tervdoku­mentációját készítettük el, túl­nyomó részben, kerámia vázbe- tótes paneles technológia kivite­lezésére. Az épületek zömét Bé­késcsabán és Orosházán építik fel. A lakótelepek tervezésében a békéscsabai Lencsési úti jelen­tette a legnagyobb feladatot. El­készítettük a közművesítési ter­vet és a lakóépületek dokumen­tációját. Itt most már nagyobb iramban folyhat a munka, mi­vel a szükséges adatok az építők rendelkezésére állnak. A következő esztendőben a legfontosabb feladatok közé so­rolom a tervező és a kivitelező, a beruházást bonyolító vállala­tok jó együttműködésének to­vábbfejlesztését. Már tárgyal­tunk a megyei beruházási válla­lattal és az állami építőipar ve­zetőivel, arról* hogy 1972-ben együttműködési megállapodást kötünk. Ezzel, már a tervezés időszakában lehetőséget kívá­nunk teremteni a kivitelezési technológia és a műszaki tech­nológia egyeztetésére. Részt ve. szürk ipari üzemeik bővítésében, köztük a Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár békési gyáregysé­gének fejlesztésében. Itt alkal­mazzuk először a megvalósítás hálótervéé ütemezését a kivite­lezés gyorsítására, az átfutási idő terv szerinti betartására. En­nél az építkezésnél a lebonyolító szerepét is vállalatunk tölti be. Tovább fejlesztjük a kerámia vázbetétes lakóépületek tervdo­kumentációját a változatosabb elrendezésű lakások kialakításá­ra és a homlokzatok városképbe illesztésére. Békéscsabán iskola- centrumot tervezünk és részt veszünk a város — Erzsébethely — felszíni vizeinek elvezetésé­ben. Ide tervdokumentációt ké­szítünk. Ügy érzem, hogy ez a feladat nagyon bonyolult, mert évek, sőt évtizedek óta kísérte­nek Erzsébetbe! yen a felszíni vizek. Eddig bizony nem nagy eredménnyel tudtuk a veszélyt elhárítani. Ez a munka feladja a leckét valamennyiünknek, Korek Ferenc, a, Békés megyei Állami Építő­ipari Vállalat igazgatója: — Vállalatunk előtt olyan fel­adat állt 1971-ben, hogy emel­jük gazdálkodásunk színvonalát, szervezzük úgy a termelést, hogy az eredményes legyen. En­nek a feladatnak eleget tettünk. Az 1971-re tervezett 600 lakást átadtuk. Részt vettünk a Kner Nyomda és a Hűtőház építésé­ben. Azokat a beruházásokat, melyeket 1971-re átadásra ter­veztünk, elkészítettük. Ez azért jelentős, mert a termelési fegye­lem tovább javult. Csökkentett létszámmal 35—10 millió forint­tal nagyobb termelési értéket állítottunk elő, így a termelés volumenének felfutása 100 szá­zalékban a munka termelékeny­ségéből fakadt Ennek köszönhe­tő, hogy sikerült megállítanunk néhány negatív irányba tartó j tendenciát, mely különösen a! bérgazdálkodásban mutatkozott meg. Vállalatunk gazdasági i megalapozottsága 1971 végén I jobb volt, lényegesen jobb volt, mint 1970 végén. 1972-ben 950—1000 lakást sze­retnénk átadni. Anyagi, mű­szaki lehetőségeinket most már teljesen a lakásprogramra össz­pontosítjuk. Az 1000 lakás át­adására megvannak az objektív lehetőségeink, hiszen év végé­vel 747 lakáson dolgozunk. Ezekből 422 már tető alatt van, 325 pedig alapozás, szerelés stádiumába került. 1970-ről 71- re 250—300 ilyen lakásunk volt A 747 áthúzódó lakással 1972- ban az egyenletesebb munka fel­tételeit tudjuk biztosítani. To­vább szeretnénk lépni a munka- szervezésben is. Technológiai rendszerű brigádokat szerve­zünk és olyan gépláncokat ala­kítunk ki, melyek gyorsítják az építőipari munkát, hogy eleget tegyünk a gazdasági vezetők or­szágos aktívaértekezletén meg­fogalmazott követelményeknek. Berki László, a Békés megyei Tégla- és Cse» répipari Vállalat igazgatója: — Az utóbbi években vállala­tunk dolgozói olyan munkasike­reket értek el, melyekkel kiér­demelték a párt és a kormány, valamint a szakszervezetek elis­merését. 1968-ban, 1969-ben, és 1970- ben elnyertük a Miniszter­tanács és a SZOT vörös vándor­zászlóját. Amikor legutóbb át­vettük e magas kitüntetést, ar­ról beszéltünk, hogy 1971-ben is jó lenne megismételni az 1970. évi termelési eredményeket. A tégla- és cserénipar dolgozói 1971- ben megdöntötték korábbi rekordjukat Négymillió cserép­pel és 7 millió égetett téglával teljesítették túl az 1970. évi ter­melési színvonalat. Növeli e munkasiker jelentőségét, hogy ez a nagymennyiségű cserép és tégla ugyanarról a gépsorról jött le. mint amelyik ' 1970-ben is üzemelt A szocialista munka- versenv kibontakozása, a 101 szocialista brigád jól összedolgo­zott a műszakiakkal. Az ered­mény nem maradt el. A termelési érték növelésével jelentősen hozzájárult vállala­tunk a Békés megyében folyó beruházások megvalósításához az árvíz és a belvíz okozta károk helyreállításához. Nagyon jelen­tősnek tartom az új cserépgyári, beruházás e1 kezdését. Lényegé­ben jó ütemben folytatjuk a IV. ötéves tervben előirányzott be­ruházási programunkat. Az új cserépgyár, a rakodás gépesítése, a gázprogram kiterjesztése, bő­vítése mutatja ezt legjobban. Már 1971-ben is jelentősen korszerűsítettük bérrendszerün­ket. Ezt a munkát tovább foly­tatjuk és a dolgozók anyagi megbecsülésére, a személyi, jöve­delem növelésére újabb feltéte­leket teremtünk. Rajtunk, dol­gozóinkon múlik, hogy ezeket a feltételeket hogyan fordítjuk sa­ját hasznunkra. Reméljük, hogy a személyi jövedelem növelésé­vel, a dolgozók szociális és munkakörülményeinek javításá­val sikerül áthidalnunk, elejét vennünk annak a nagyfokú munkásvándorlásnak, amely eb­ben az iparágban tapasztalható. Feladataink között szerepel a technológia továbbfejlesztése, a gáztüzelés bevezetése újabb ége_ tő kemencékbe és egy új típusú tetőfedőcserép gyártásának szer­vezése, a gyártástechnológia ki- fejleszitése. Ezenkívül a hagyo­mányos építőipari anyagok gyár­tása mellett tovább fejlesztjük a vázkerámia falazó- és födémele­mek készítését a legkorszerűbb építési technológiának megfele­lően. Bogiéi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom