Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

Befejeződött a KGST T égrehajté Bizottságának ölese Január 18 és 20 körött Moszkvában megtartották a K81r«8n5s Gazdasági Segítség Tanács» Végrehajtó Bizottságának 5«. ülését. A Végrehajtó Bizottság a barátság és az egyetértés légkörében végezte munkáját. Az ülésről közős közleményt adtak kL (MTI) Lenin mailéit dolgoztam Elmondta: T. Tyihomirova 1918-ban a moszkvai területen , Kiin városában dolgoztam, titkárnő voltam, majd a bűnügyi nyomozó bizottsághoz kerültem. Sokszor kértem idősebb munkatársaimat, küldjenek Moszkvába, nagyon szerettem volna látni lenini. 1920-ban beteljesült a vágyam. Lelkiismeretes munkámért Moszkvába helyeztek, a Népbiztosok Ta- '■ nácsának ügyintéző csoportjához. Határtalan örömmel fogadtam,- amikor közölték, hogy a telefonközpontban kapok munkát. Amikor először mentem be új munkahelyemre, nagyon izgul­tam. A szobába bejött Vlagyimir lljics. Hámnézett és valami me­legség sugárzott szeméből. Hozzámlépett és mosolyogva kérdezte: , — Űj ember, itt? Hol dolgozott eddig? Elmondtam. — Nos, akkor együtt dolgozunk, A telefonközpont közvetlenül Lenin dolgozószobája mellett állt. Nem voltunk sokan és 24 óráztunk. Ehhez a központhoz tar- : toztak a politikai bizottság, a kormány tagjainak irodái és lakása, a népbiztosok, a Vörös Hadsereg vezérkara, közvetlen vonalunk volt Pétervárral és Harkovval. A telefon kezelése mellett Lenin külön­féle megbízásait is teljesítettük, hogy valamelyest könnyítsünk a. j titkárság munkáján. Szobánkban kis táblán vezettük Lenin meg­bízásait. Nemegyszer 6 maga írta fel oda a teendőket: kiket kell késedelem nélkül bekapcsolni hozzá, kit hívjunk fel azok közül, \ akik találkozni kívántak Leninnel. Vlagyimir lljics csodálatosan be tudta osztani az idejét, kihasznált minden percet. Gyakran jöttek hozzá parasztok, munkások az ország különböző vidékeiről. Lenin szeretett beszélgetni velük, ö maga Is gyakran kijárt az üzemekbe. ; Mi továbbítottuk Lenin leveleit a központi bizottság és a kormány \ tagjaihoz. Megkövetelte, hogy mindenki személyesen írja alá a bo- ' rítékot, hogy hány óra hány perckor kapta meg a küldeményt. Ha ‘ levelet hoztunk Lenin azonnal felbontatta és a borítékot beidegzett mozdulattal a fény felé tartotta, nem maradt-e benn* valami. Via- i gyimir lljics rendszerető ember volt és tőlünk is ezt követelte. Dol­gozószobájában, íróasztalán mindig rend volt Ha bármit kért, soha nem mulasztotta el hozzátenni: „Legyen szíves, intézze el!" S ha valamit el intéztünk, amit ránk bízott, mindig megköszönte. Mi továbbítottuk Leninnek a szikratávírón l érkezett üzeneteket a polgárháborúban aratott győzelmekről, a nagy- városok ellátásáról, a vasút munkájáról, a tűzifa-kitermelésről, ■ szállításáról. Lenin rendkívül nagy figyelemmel olvasta ezeket a táviratokat, különösen a frontról érkezett' jelentéseket. Vlagyimir lljics sok időt szentelt katonai kérdéseknek. Soronkívül fogadta a frontokról érkezett parancsnokokat. Velünk, munkatársaival idősebb barátként viselkedett. Mindig segítőkész volt, ha bármelyikünk nem értett valamit. Vlagyimir lljics sokszor féléjszakákat bent dolgozott irodájá­ban. Elmenetele előtt mindig beköszönt hozzánk: „Pihenni mertem, jó éjszakát." Ilyenkor elcsendesedett a munka és egyikünk lepihent a Lenin szobájában levő díványon. Előfordult, hogy Lenin vissza­jött. elnézést kért a zavarásért, magához vette a szükséges Iratokat és — pihenjen csak — szavakkal visszament lakásába. Lenin uta- ! sitására aztán egy pihenőszobát is berendeztek nekünk. Lenin a fo­lyosó végén lakott. Előfordult, hogy valamit otthon felejtett, olyan­kor odaadta « kulcsot és kérte, hogy hozzuk el a megfelelő köny­vet, iratot. Ha Nagyezsda Kon&ztantyinovna beteg volt, vagy pi­hent, mindig felhívta erre a figyelmet és kérte, csendben menjünk be, ne zavarjuk őt. Egyszer, amikor éjszakai ügyeletes voltam, az egész épületben felberregtek a csengők, a Kreml udvaráról pedig, ahol a Központi Végrehajtó Bizottság iskolája volt, zaj, rohanó léptek zaja hallat­szott. Ijedten kiszaladtam a folyosóra, hogy megtudjam, mi történt. Az őr azt mondta, riadó van, senki sem járhat a Kremlben. Visz- szamentem a szobámba és riadtan néztem ki az ablakon. Hirtelen éreztem, hogy valaki a váltamra tette a kezét. Lenin volt. — Megijedt? — kérdezte, majd elmondta, hogy próbariadót rendeltek el, így ellenőrzik a Kreml őrségének készenlétét. Vlagyi­mir lljics az ablakból elégedetten figyelte, hogy minden rendben zajlott le, Vlagyimir lljics nagyon figyelmes volt munkatársaihoz. Ami­kor például megtudta, hogy az egyik telefonkezelőnk a kimerültség­től megbetegedett, személyesen intézkedett, hogy szanatóriumba utalják. Máskor arra volt,gondja, hogy egyik kolléganőnk gyerme­két elhelyezzék óvodában. A kronstadti lázadás napjaiban Lenin egyik éjszaka nagyon későn tért pihenni. Alighogy elment dolgozószobájából, jelentkezett a Forradalmi Katonatanács ügyeletese és közölte: rövid idő múlva sürgős táviratot küldenek. Én voltam az ügyeletes, és — mint más­kor is tettük, amikor nem akartuk Lenint zavarni — felhívtam a bátyját, Dmitri} lljlcset (o akkor náluk lakott) és elmondtam a Leninnek szóló üzenetet. Két perc sem telt el, amikor Vlagyimir lljics felhívott és idegesen kérdezte, miért nem viszem a táviratot. Szerencsére az hamar megérkezett és már szaladtam is vele hozzá. Másnap reggel első dolga volt, hogy elnézést kérjen esti türelmet­lenségéért. 1922-ben Lenin többször betegeskedett: jelentkezett az 1918-as merénylet hatása. Mind gyakrabban utazott ki Gorkijba és mind hosszabb időt töltött ott. Gorkijba továbbítottunk mindén leveiat, táviratot, újságot. Az orvosok tilalma ellenére Vlagyimir lljics időn­ként bejött a Kremlbe. Utoljára 1922. december 12-én járt az iro­dájában. 1923. október 18-án kérte, hogy gépkocsin hozzák be Gorkijból és váratlanul megjelent a Kremlben. Akkor láttam utoljára Siet- j . ben. 1924. janáur 22-én vettünk végső búcsút tőle. Szaporítja bfiicselekményelt az amerikai légierő Tagad a tettes Jelentés a béc»i perről Csütörtökön volt a harmadik I tárgyalási nap a bécsi esküdt-| széken az auschwitzi haláltábor osztrák építőinek perében. WaL tér Dejaco és Fritz Érti osztrák állampolgárok az SS tagjaiként az auschwitzi főépítésvezető­séghez tartoztak és a vád sze­rint tevékenyen részt vettek a haláltábor krematóriumainak és gázkamráinak tervezésében, va­lamint kivitelezésében. A tárgyalás eddigi szakaszá­ban mindkét vádlott azzal vé­dekezett, hogy „szolgálati kö­telességüket teljesítették”. Fő­képpen Dejaco nem akart em­lékezni a tényekre. Kezdetben tagadott mindent, s ki jelentette: „semmihez nincs köze”. Ké­sőbb azt mondta, hogy nem tu­dott arról, milyen célt szolgál az építkezés. Amikor eléje tet­ték a bizonyítékot, amely sze­rint a krematórium tervein az ó sajátkezű aláírása van, kény­telen volt beismerni, hogy ré­szese a tervrajzoknak. Az esküdtszék tárgyalása he­tekig tart. Eddig 65 tanú ki­hallgatását jegyezték elő. (MTI) Pakisztán állandó ENSZ-kűl- dötte, Aga Sahj nagykövet út­ján szóban tiltakozott Kurt Waldheimnél, a világszervezet főtitkáránál amiatt, hogy — mint állította — India folya­matosan megszegi a hadifog­lyokra vonatkozó genii egyez­ményt. Aga Sahi nagykövet Waldhe­im főtitkárra] tartott megbeszé­lése után azt erősítette, hogy A sexhullám továbbra 1« hó­dít Nyugaton. Bécsben Is. A mozik műsorát böngészve csak nehezen találtunk olyan fil­met, amely nélkülözte a sexet — már a címben is. Megnéz­tünk egyet ,s a legjobban nem a „mondanivalón” csodálkoz­tunk, hanem a nézőtéren. A széksorokban itt-otr ült valaki, többnyire nyugdíjasok. Szóval a film nem „cikk’ Mint ahogy a hosszú, ápolatlan haj sem. A férfiak küllemében széles, vá­gott bajusznak van sikere, & választékos, ruhadarabokkal együtt. Az üzletekről már esett szó, kis boltok százai és hatalmas áruházak várják a vevőket. 1921 óta évente kétszer nem­zetközi vásárt rendeznek, me­lyeken hazánk Is rendszeresen részt vesz. Látogatásunk negyedik nap­ját sokan egyéni városnézésre, a kisebb-nagyobb bevásárlások­ra használták fel. Mesterem­berekről, kisiparosokról lévén szó, kl-kl szerszámkészletét egé­szítette kl. Este aztán Inkább gyaluvasak, „fándllk ’. apróbb — de annál értékesebb alkat­részek lapultak a szatyrok mé­lyén mintsem értékesítésre szánt „nyugati cuccok”. Voltak, akik csaknem egész nap talpaltak, így méginkább kellemes kikapcsolódást, esti programot jelentett a bécsi he­gyek egyik csendes panziójá­ba-, elfogyasztott pompás va­Az amerikai légierő B—52-es légierődjei csütörtökön már ötödik nap'a folytatták sző­nyegtombázásaikat a három indokínai ország határának ta­lálkozása közelében. Csütörtö­kön éjszaka az óriásgépek thai­földi támaszpontjaikról felszá'l- va négy hullámban több száz tonna bombát szórtak le Kon- tum-tartomány különböző te­rületeire. Ngo Dzu tábornok, a körzet dél-vietnami katonai parancs­noka szerdán azzal indoko’ta a rendkívül felfokozott légitavé- kenységet, hogy a népi erők nagy arányú csapatmozgásait „Tetőfokára hágott a máltai kormányra gyakorolt nyomás, amelynek az a célja, hogy Ang­lia és a NATO megtarthassa a szigeten katonai támaszpontjai” — írja a Pravdában Vlagyimir Jermakov, Lord Carrington an­gol hadügyminiszter és Mintotf máltai miniszterelnök tárgyalá­sainak újabb fordulóját kom­mentálva. Az angol—máltai vitába nyíl­tan beavatkozott az Egyesült Államok. Olaszország, a Vatikán és az És?aka*lanti Tömb is. Jer­makov emlékeztet: a NATO-or­Indía „egyoldalú feltételeik női­kül” köteles hazatelepíteni az Indiai—pakisztáni háborúban fog’yu] ejtett 70 000 pakisztáni katonát. Jelezte, hogy kormá­nya írásben is tesz majd lépé­seket Wa'dhelmné] az ügyben, és sürgetni fogja az indiai csa­patok mielőbbi kivonását Pa­kisztán volt keleti országrészé­ből. (MTI) •csór». Az étteremmel, presszó­val, játékteremmel ellátott foga­dó ízléses barátságot árasztó berendezését talán már említe­ni sem kell. Éjjel, ahogy autóbuszunk az erdőben lefelé ereszkedett, az Idegenvezető megjegyezte: — itt elég gyakori a bűntény, sö­tétedés után nem tanácsos sé­tálgatni. .. Ezért a vidék lakói­nak van fegyverviselési engedé­lye is! Mi azonban nem sétáltunk, de, hogy az embert a belváros­ban is érhetik meglepetéseik, arra bizonyíték a következő eset: az egyik férj, neve kö­zömbös, feleségével gyanútlanul sétált. Bámészkodtak, nézték a kirakatokat A hitvest éppen egv bunda-csoda foglalkoztatta, ezt használta ki a „Jóbarát”, felkínálva Bécs egyfajta éjjeli szórakozását, mindjárt címet is ajánlva. És, mint minden útnak, a miénknek is elérkezett utolsó napja. A hazautazást azonban megelőzte a semmeringi kirán­dulás. E táj — a mi Mátránkhoz hasonlítanám — az egyik leg­látogatottabb magaslati üdülő­hely. Nagy előnye, hogy a fő­városból alig két óra alatt elér­hető a Bécs—Klagenfurt autó­sztrádán. Október ajándékát élveztük. A szelíd ősz arányló napfény­ben fürdette a 2 ezer méteres, ltt-ott hófödte csúcsokat. A vi­dék üdülőhely, gyógyhely, a tó­észlelték a bombázott körzetek­ben, a központi fennsíkon. A DNFF tüzérsége aknatáma­dást intézett a Mekong-deltá- ban levő My Tho város. Dinh Tuong-tartomány székhelye el­len. Aknatámadás érte az 5. dél-vietnami hadosztály egyik zászlóalj-parancsnokságát is, Saigontól ötven kilométerre. Egyébként ez a zászlóalj !s részt vesz abban a „tisztogató akcióban”, amit a saigoni csa­patok a főváros közvetlen kör­zetében, a kambodzsai határ és a D élkínai-ten ger között indí­tották öt napja „Teiles győze­lem, 72” fedőnéven. (MTI) szágok hadügyminiszterei leg­utóbbi értekezletükön ismét megígérték Laird amerikai had­ügyminiszternek, hogy összesen egymil'iárd dollárral növelik katonai költségvetésüket Elvben jóváhagyták már azt az ameri­kai tervet is, hogy a Földközi­tengeren amerikai, angol, olasz, görög és török részvétellel állan­dó NATO-flottát hozzanak létre. Az Egyesült Államok korszerű fegyvereket ós elektronikus ké­szülékeket szállít európai szövet­ségeseinek Vietnamból, moder­nizálják a Nyugat-Európában állomásozó amerikai csapátok fegyverzetét. „Olyan militarista tervvel van tehát dolgunk — ál­lapítja meg a kommentátor — amelynek éle az európai enyhü­lés ellen, a fegyverkezési hajsza fokozására, a bizonytalanság és félelem légkörének kialakítására Irányul." „Mind világosabbá válik, hogy az Északatlanti Tömb vezető körei kettős játékot folytatnak — írja befejezésül Jermakov. — A világközvélemény éberségé­nek elaltatására békés tervekről szónokolnak, ugyanakkor titok­ban a militarizálás és a fegyver­kezési haisra ú1 terveit szövö­getik.” (TASZSZ) H—nyári sport központja és a hegymászók paradicsoma egy­szerre. A természet remekmű­ve. Amikor elhagytuk Semroe­Semmering: harapni lehet a le­vegőt Pakisztán követeli a hadifoglyait Öí nap osztrák földön o Eros nyomás nehezedik Máltára

Next

/
Oldalképek
Tartalom