Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-21 / 17. szám
Ha túlteszik magukat az egyéni sérelmaken, megvalósul a cselekvési egység Taggyűlésen az ÁFÉSZ eleki pártszervezeténél Mindössze nyolc gSS* meg Eleiken a fogyasztási és értékesítő szövetkezet pártszervezetét Amikor kísérőmtől, Paulák Jánostól, a gyulai ÁFÉSZ elnökétől megtudtam, hogy ilyen kis létszámú pártszervezet taggyűlésére érkezem, mitagadás egy kicsit azon kezdtem töprengeni: vajon mit tudok írni e. taggyűlésről, annak múlt évű munkájáról. Ez a kétely azonban már akkor eloszlott, amikor Lázár Flórián párt titkár beszámolóját hallgattam. És a taggyűlés után, amikor jegyzetem alapján írni kezdtem, ismét töprengtem, Mégpedig azon, hogy miként adjam közre mindazt, amit e nyolc párttagból álló alapszervezet taggyűlésén hallottam. Ott kell kezdenem: még rosszindulattal sem lehetnie azt mondani, hogy a múlt évet illetően csak szépeket mondott volna beszámolójában a párttitkár. Ugyanis miközben megállapította, hogy a párttagság kapcsolata a párton, kívüliekkel igen jó, hogy a múlt. évben sem került sor fegyelmi eljárásra, máris azokról a gondokról szólt lázár Flórián, amelyek megoldásában 1971-ben sem lépett előbbre az alapszervezet Amint tőle hallattuk, egész évben egyetlen párttagot nem vettek fel. Ezzel párhuzamosan tette szóvá önkritikusan a párttitkár, hogy nemcsak a pártépítésben, de más vonatkozásban is pasz- szívak a pártalapszervezet kommunistái. S, ez nemcsak abban jut kifejezésre, hogy a tagság sok esetben távol tartja megát a pártmunkától. Még pártoktatást sem tudott s tervezni a vezetőség. A beszámoló második felében ismertette az elapszervezet titkára a gyulai ÁFÉSZ múlt évi — és e nagy egészen belül — az eleki szövetkezeti dolgozók 1971 évi gazdasági tevékenységének alakulását. Sajnos e témát elemezve sem tudóit lázár Flórián pártfci tikár sók dicsérettel élni. Következett ez abból, hogy Elek község szövetkezeti kiske- resekdelme — egy-két bolt kivételével — nem teljesítette Csak szakirányítással szabad régi épületeket lebontani Mostanában megyeszerte több hülyém is bontanak régi épülete- ttoeft, ami tulajdonképpen a tavasszal kezdődő építkezések előkészülete. Ez a tál munka más években is áldozatokat szedett, s az idén egy hét alatt egy embernek a halálát, kettőnek pedig a sérülését okozta. Füzes- gyarmaton bódítás közben a fal egy idősebb emberre dőlt, aki a helyszínen meghalt. A közelben tartózkodó másik ember súlyosan megsérült. Békéscsabán, a vasútállomás egyik épületében ring községet az út mellett zord, elhagyott malomépüiet tűnt fel. ötven náci menedékhelye volt a háború utolsó '.lapjaiban. Ma, 26 év múltán is néma, szigorú figyelmeztetés a malom. Hajtűkanyarok után, amikor kiszálltunk a buszból, szinte haraptuk a levegőt. A pormentes levegő minden literje megfizethetetlen ajándék a tüdőnek. Ottjáriunkkor túl a nyári, de még a téli Idény előtt viszonylag kevés turistával találkoztunk. Fölmentünk a kötélpályán, a tetőről jól látni Stájerországot. A látvány leírhatatlan. Ifj. Csete István két filmet is fűzött 8 milliméteres felvevőjébe. Alkalom adódott hógolyózásra is. Az osztrák földön töltött utolsó órák már gyorsan teltek. Keresztülhaladtunk Rohraun, sajnos, nem volt idő megállni a halhatatlan zeneszerző, Haydn szülőfalujában. Eisenstadt következett. Mi gyulaiak keveset tudunk róla, de Gyula város motoros bajnoka, Gyepes Barnabás sokat versenyzett itt. Aztán feltűnt Nickelsdorf, az osztrák határállomás. A győri vacsora már hazai hangulatot idézett. A következő GY betűig sem kelleti már sokat várni. Bizonyára minden résztvevősnek emlékezetes marad az ötnapos osztrák út élménycsokra. A Schönnbrunn, a Semmering, a hideg vegyes saláta, a bécsi fiakkerek. Az öt nap megannyi nagyobb es apróbb élménye. Fábián István az emeleten falbontásnál az anyaigot szakszerűtlenül a padlóra rakták. A nagy súlytól az alatta levő iroda mennyezete beszakadt. Szerencsére csak egy személy szenvedett kisebb sérülést, a kár azonban tetemes. Mindkét balesetnél elmulasztói táik az Építőipari BaAeseteLha- rító és Egészségvédő óvórend- szabály bontási munkák!^ vonatkozó előírásainak a betartását. Eszerint bontást csak olyan kivitelező végezhet, aki hasonló létesítmény építésére is jogosult. Egyszerű földszintes épületek bontásánál építőmesteri vagy technikusi, nagyobb és bonyolultabb szerkezetűekmét mérnöki irányítás szükséges. A tervben egyéb inté2kedések mellett az állványok, a csúzdák, a védőkorlátok, az ideiglenes alátámasztások alkalmazását és az égvén! védőfelszerelések használatát is meg kell határozni. Szakirányítás nélkül tilos dolgozni Mindez nem jelent külön költséget, s ahol betartják az előírásokat, ott a balesetek és az anyagi károk elkerülhetők. Táska magneto fon a szerencsés mozi látogatónak A tanév elején harmincezer órarendet juttatott el a Megyei Mozi üzemi Vállalat a megye általános iskolásaihoz, középfokú oktatási intézményekben tanuló fiataljaihoz. Az órarendhez csatoltak egy igazoló lapot, melyet mozilátogatáskor a pénztárak lebélyegeztek. Amelyik diák szeptember közepe és december vége között hetenként megnézett egy-egy fűmet s az igazolólapot beküldte, vasárnap déielőttig várományosa a táskamagnetofonnak, a pályázat fődíjának, amelyet sorsolás útján nyer majd a legszerencsésebb fiatal mozilátogató. A sorsolást vasárnap délelőtt, a Dél csillaga című kalandfilm vetítése előtt tartják a békéscsabai Szabadság filmszínházban, ahol a fődíj mellett további húsz nyere- ménytárgy talál gazdára. forgalmi tervét a múlt évben. Be a kiskereskedelem mellett is messze elmaradt a vemdéglátó- ipar. livpit vaUe fogyatékossá. Ilyen VdlOü gok megállapítása után joggal várt a tagság a pártvezetőségtől néhány javaslatot, melyben megjelölte volna az említett helyzetből a kivezető utat Sajnos ilyen javaslat egy sem hangzott eL Mint ahogyan a pártmunkában jelentkező szinte teljes mérvű passzivitásnak, a gazdasági munkában tapasztalható lemaradásnak okait sem kereste, nem kutatta a beszámoló. Vagyis csak megállapított és szóvá tett néhány rfagyon figyelemre méltó problémát, minden olyan igényesség nélkül, hogy akár egy kicsit is bonckés alá vette volna a bajok okait. így aztán érthető, hogy a párttagságnak egyetlen megjegyzése sem volt a beszámolóban említettekhez. Sajnálatos módon az 1971. évi pártáiét elemzése helyett olyan egyéni sérelmek kerültek szóba, amelyek nem taggyűlési témák. Kár, hogy a beszámolóban szó- vátett és egyedül Bencsík János által megerősített párt- és gazdaságvezetés közötti nem kielégítő kapcsolat bírálata is egyéni sérelmekre épült. De a beszámolót és a mindössze két- három felszólalást egybevetve sem töltötte be feladatát az ÁFÉSZ életei aiapszervezetének párttaggyűlése. Minden bizonnyal jó lenne, ha a nyolctagú pártszervezet figyelembe venné Perei Andrásnak, a járási pártbizottság képviselőjének és Paulik Jánosnak, a gyulai ÁFÉSZ elnökének szavait, akik mindenekelőtt a párt- élet erősítésére hívták fel az alapszervezet kommunistáinak figyelmét. S ezzel párhuzamosan arra, hogy a jogok és kívánalmak mindenekelőtt! hangoztatásán túl gondoljanak a kötelességek teljesítésére is. Először cselekedniük kell, mégpedig a mindennapi munkában. Azaz a jogokat hozzák összhangba a kötelességek teljesítésével. Es ezt valahol ott kellene kezdeni, hogy dolgozzon ki a pártszervezet javaslatokat, és vigye azt a gazdasági vezetők elé. Ugyanis egyéni sérelmekre alapozva bírálni a gazdaságvezetést, ez aligha szülhet mást, mint további «mentéteket. Sajnos az eleki pártszervezet egyetlen esetben sem tett az ÁFÉSZ központi igazgatása elé évek óta olyan javaslatot, amely közelebb hozta volna a párt és a gazdasági vezetést egymáshoz. Ezen a párttaggyűlésen sem hangzott el ilyen vagy ehhez hasonló javaslat. Egy taggyűlésen nem tehet teljesen meggyőződni egy pártszervezet munkájáról. Eleken azonban azt éreztük, hogy a nyolc tagot számláló pártszervezet kommunistái nem tudnak egy nyelven beszélni. Hiányzik itt a cselekvési egység. Ez csak úgy jöhet létre és alakulhat ki, ha az egyéni sérelmeket félre tudják tenni. Amint hallottuk elkövetkező hetekben kerül a községi pártb'zottság ülése elé ennek az alapszervezetnek a munkája és bizonyára e taggyűlés tapasztalatai is. Jó lenne, ha a pártvezetőség akkorra papírra vetné elképzeléseit. Azt, hogy miként akaria a pártéletet igazán élővé tenni. Nem volna viszont helyes, ha a pártfeladatok mellett megfeledkezne a vezetőség’ a mindennapi gazdasági tennivalókról. TTgyarés a párténítés, a partéiét erősítése és a gazdasági élet jobbá tétele Eleken sem választható el egymástól B alkus Imre Nem mindegy, hogyan öntözünk! Van-e szakadék a szakemberképzésben? •— De kérem, csak nézzen körül: térdig járunk a vízben. Minek ide öntözés?! Ezekkel a szavakkal fogadták a megye egyes termelőszövetkezeteiben a békési szakmunkásképző intézet igazgatóját, aki tanulókat toborzott az ár- és belvizeket követő iskolaévre. Az alföldi öntözésfejlesztés iránti lelkesedést tehát ez idő tájt egy félig-meddig érthető „víziszony" váltotta fél. Ez mégsem lehet ok arra, hogy a gazdaságokban ezután már úgy gondolkodjanak, hogy ami van az biztos, ami lesz, arról pedig mindenki csak nagyon keveset tudhat A jövőről ilyen értelemben lemondani nem lehet és nem szabad. A jelen esetben ugyanis a jövő nem más, mint maga az öntözés! Hogy miért? Ahhoz, hogy egy hold földön 400 mázsa cukorrépa teremjen, 6 millió liter víz szükséges. Hazánkban pedig egy évben egy hold földre átlagosain 3 mdlliő liternyi csapadék hull. Ennek fele elfolyik, elpárolog, azaz a növény szempontjából elvész. így a termés kifejlesztéséhez mindössze másfél millió liter víz jut Ez viszont csak száz mázsa cukorrépaterméshez elég. Még akkor is, ha az összes többi termelési tényező (napfény, levegő, tápanyag, technika, technológia, növényfajta! a lehető legoptimálisabb mennyiségben és minőségben van jelen. A termés mennyisége ugyanis mindig a lekszűkösebben rendelkezésre álló tényezőhöz — példánkban a vízhez — igazodik. Az elmondottak azt igazolják tehát hogy a termés továbbá fokozásának az öntözés nélkülözhetetlen feltétele. Az öntözés eredménye ugyanis egy második terméssel egyenértékű. Be...! De nem mindegy, hogy hogyan öntözünk! Az eredmény« öntözéshez a szaktudás nélkülözhetetlen. A helytelen öntözés nem hasznot hoz, hanem kárt okoz. Békés megye 578 ezer holdnyi termőterületének jelenleg csak. nem tíz százalékát áztatja rendszeresen mesterséges csapadék. A negyedik ötéves tervben és azt követően — a Tisza IL vízlépcső üzembelépésével és az öntözőfürtök fokozatos kiépítésével — az öntözött terület tovább növekszik. E további területek öntözésbe való bekapcsolásának azonban csak akkor van értelme, ha az anyagiakon és a technikai előkészítésen túl még két igen fontos feltétéi is biztosítható. Az egyik az — ami minden egyéb beruházásra is általánosítható —, hogy a lehető legmodernebb megoldást kell megvar- lósítani (ez minden kommentár nélkül belátható). A másik pedig, amit éppen ez az előbbi tesz szükségessé az, hogy a nagyarányú öntözésfejlesztéssel a mindenkori szakképzés legalább lépést tartson! Azért „legalább”, mert igazság szerint még ez is nagyon kevés. A szakképzésnek bizonyos értelemben előtte kell járnia a fejlesztésnek. Azaz a megfelelő szakemberek, a szakmunkások képzését nem akkor kell kezdeni, amikor a modem öntözőtele. pi beruházásokat megkezdik, Lehetőleg úgy kell ezt tervezni és szervezni, hogy az indulás éve egybeessék a szakemberképzés befejezésének évével. Ehhez pedig — miként arra a békési szakmunkásképző intézetben is rájöttek — az szükséges, hogy, a tervezők, a kivitelezők és a szakképzést végzők szorosan együttműködjenek. Hogy erre szükség van, azt bizonyítja az is> hogy már az első és nem hivatalos konzultáció során elhangzott, hogy az öntözés szakembereinek képzésében még nincs meg a kellő összhang. Igaz, hogy a szarvasi Öntözéses Meliorációs Főiskola mérnököket (az öntözés irányítóit), a békési szakmunkásképző pedig öntöző szakmunkásokat (azaz „végrehajtókat’’) képez, de a két szint között szakadék van. Olyan szakadék, aminek létét semmi nem indokolja. Sőt! Az új, modem öntözőtelepek, egyenest megkívánják, megkövetelik a középfokú hozzáértést. Másfelől pedig a legtehetségesebb szakmunkások előbb-utóbb elhagyják ezt a pályát. Hajtja őket a „többet akarok tudni”. És ehhez az öntözés területén jelenleg még nincs zöld út biztosítva, mivel a szakmunkásképzőintézet érettségit nem ad. Ugyanakkor a szakközépiskolai oktatáshoz a békési szakmunkás- képző intézetben (ahol egyébként alapszakmaként a növény- termesztő gépész szakmát oktatják és öntözéssel csak féléves „ráképzés” formájában foglalkoznak) mind a személyi, mind pedig a tárgyi feltételek biztosítottnak, illetve kialakíthatónak látszanak. Talán nem ártana ezeket ki is használni az öntözés érdekében (mindannyiunk érdekében), mert aki öntöz, többet termel. Tehát öntözni kell! & — mint már említtetett nem mindegy, hogyan öntözünk! Kőváry E. Péter Sikeres kísérlet a tartósított zöldségfélék konzerválására Az édélmiszertudomány szakembereit régóta foglalkoztatja az a kérdés: hogyan lehetne elérni azt hogy a tartósított zöldség- és főzelékfélék eredeti ízüket, zamatokat és frisseségüket felhasználásukig mindvégig tökéletesen megőrizzék? • Pálfi Gábor, a Szegedi József Attila Tudományegyetem tudományos kutatója, a Magyar Tudományos Akadémián megvédett biológiai doktori értekezése keretében arról számolt be, hogy laboratóriumi kísérletei eredménnyel jártak. Kutatásai során abból az egyébként ismert biológiai tényből indult ki, hogy a növények vízhiány esetén életük biztosítására olyan egyszerűbb vegyü- iereket, aminosavákat halmoznak fék amelyekből normális körülmények között a növekedésükhöz szükséges fehérjéket hozzák létre. Ehhez a felhalmozáshoz 3—4 vízhiányos hétre van szükségük. A laboratóriumi kísérletek során bebizonyosodott, hogy ezt az időt lényegesen meg lehet rövidíteni. Ha a levágott hajtásokat vagy levekelet megfelelő hőfokon és a levegő megfelelő pára- tartalmán jól előkészítik, akkor ugyanez a folyamat két-három nap alatt végbemegy. A nagy jelentőségű felismerésre az élelmiszeripar illetékesei máris felfigyeltek: a Csengnéd megyei Mezőgazdasági Értékesítő Szövetkezett Közös Vállalat szabadalom alapján megkezdte a kísérteti gyártást.
