Békés Megyei Népújság, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-14 / 11. szám
'KW a. Magyar í^éplkítetársaság, a világ egyik kié (országa, gazdaságilag közepesen fejlett szocialista állam. Európa középpontjának egyike, történelmi viharok súlyos megpróbálta.- sásait állta ki. Sok évszázados függőség után csak egy negyed- százada jutott újra ahhoz a lehetőséghez. hogy saját önálló ‘külpolitikája legyen. Az önálló magyar külpolitika lehetőségét a szocializmus és a szocialista világrendszerhez tartozás teremtette meg. A szocialista külpolitikában nemzeti és nemzetközi érdekeink érvényesülnek. Külpolitikánknak is fontos szerepe van abban, hogy hazánk nemzetközi tekintélye — különösen az elmúlt másfél évtizedben — nagyott nőtt Mivel érdemeltük kj ezt a megbecsülést? Mi jellemzi a magyar külpolitikát? Melyek az adapeíved és a fő célkitűzésed? A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben aktív és kezdeményező szerepet' játszik, nemzetközi kapcsolatai állandóan fejlődnek. 1970 novemberében 88 országgal volt diplomáciai kapcsolatunk. Hazánk 610 nemzetközi szervezet munkájában vesz részt, mintegy- 40 országgal kötött kulturális egyezményt, csaknem 300 tudományos és 100 kulturális nemzetközi szervezetben tevékenykedik, több mint 100 országgal van kereskedelmi kapcsolata. Magyar- ország valamennyi szocialista országgal nagyköveti szinten tartja a diplomáciai kapcsolatot. A Magyar Népköztársaság aktív külpolitikát folytat, részi vesz a szocialista országok, a Varsói Szerződés és a KGST minden fontosabb tanácskozásán. Az utóbb} két évben felújította a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Bulgáriával. A baráti szocialista országokkal egyéb államközi megállapodásokat is kötöttünk, amelyek kiterjednek a kereskedelem, a közlekedés, a távközlés, az egészségügy, a kultúra, a tudomány, a technika számos területére. Jelentős eredményeket értünk el a fejlődő országokkal ás a fejlett tőkés országokkal váló kapcsolatokban is. Hazánk fontos szerepet vállal a kommunista világmozgalom egységéért folyó harcban. Az MSZMP aktívan részt vett a budapesti konzultatív tanácskozás sikeres lebonyolításában és a kommunista és munkáspártok 1969. évi moszkvai tanácskozásának előkészítésében. Magyarország a szocialista országok, a fejlődő országok és a fejlett tőkés országok viszonylatában egyaránt számos magas szintű megbeszélésen vett részt, különböző javaslatokat dolgozott ki és terjesztett elő. Magyarország nemzetközi kapcsolatainak, külpolitikai aktivitásának és kezdeményezésének, s e kapcsolatok fejlődésének alapja hazánk szocialista rendszere és helyes szocialista politikája. Kifejeződnek ebben a szocializmus építésének eredményei, a kiegyensúlyozott belpolitikai élet, népünk nyugodt építőmunkája, a tömegek bizalma, a szocialista demokrácia erősödése, az életszínvonal emelkedése, a derűs és alkotó légkör. A belpolitika és a külpolitika szoros összefüggésben, egységben van. A belső helyzet szilárdsága adja meg a külpolitika szilárdságát és kiegyensúlyozottságát. Ellenségeink is kénytelenek elismerni, hogy Magyarországon a nép aktív híve és építője a szocializmusnak, bizalommal követi a pártot és harcol annak politikájáért. A magyar külpolitika a szocialista társadalmi rendszer és a szocialista világrendszer bázisán, szilárd elvi alapokon áll Külpolitikánk legfőbb alapél- j v* a‘ szocialista intemacionaliz- 2SÜE- Hazánk szolidáris valaGondolatok külpolitikánk alapelveirol es célkitűzéséiről mennyi fiorrada’imi mozgalommal, a világ proletariátusának harcaival és a nemzeti felszabadító harcokkal. Minden erejével támogatja ezeket a mozgalmakat és harcokat, külpolitikájában figyelembe veszi érdekeiket. Állami és államközi politikájában a szocialista internacionalizmus elvének megfelelőéin következetesen megvalósítja a testvéri barátság, az egység, a szövetség, az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás, a szuverenitás, a területi sérthetetlenség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveit. A Magyar Népköztársaság, akárcsak belpolitikájában, külpolitikájában is következetesen alkalmazza nemzeti sajátosságainkra a szocializmus közös törvényszerűségeit. A szocialista országok kö’csön- hatásban vannak egymással, egymás eredményei, és kudarcai közös következményekkel járnak, erősítik vagy gyengítik a szocializmus pozícióit A szocialista internacionalizmus hűség a nemzetköti munkásosztályhoz és a szocialista világrendszerhez. Ezen belül is kulcskérdés a Szovjetunióhoz való viszony. Kádár elvtárs az MSZMP X. kongresszusán ezt az elvet így fogalmazta meg: „A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a haladás és a reakció erőinek megkülönböztetésében. Mozgalmunkban a Szovjetunióhoz való helyes, elvi viszony az internacionalizmus fokmérője. Pártunk elutasítja a szovjetelle- nesség minden formáját, mert a 6zovjetellenességnek tett legkisebb engedmény is rombolja a haladás. a szocializmus erőit, és az osztályellenség, az imperializmus kezére játszik. A Szovjetunió felszabadítónk, igaz barátunk és legjobb segítőnk az élet minden területén. A Szovjetunióhoz való viszonyunk nvílt és megingathatatlan, szilárd elvi, internacionalista alapokon nyugszik, és teljes összhangban van nemzeti érdekeinkkel. Pártunk, kormányunk, országunk és népünk a beszámolási időszakban is erősítette, bővítette és feilesztette Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait a Szovietunióval, és ezt fogja tenni a jövőben is.” ülpolitikánk másik aSapefi- ve a fejlődő országok haladó és antiimperialista erőivel való szolidaritás baráti együttműködés, segítségnyúitás és imperialist!1 ellenes eavség. Ez az elv magában foglalja a nemzeti szuverenitás, a nemzeti függetlenség, a nemzeti önrendelkezési jog és a belügvekbe való be nem avatkozás elveit. Feltételezi a nemzeti felszabadító mozgalommal való szoros együttműködést a gazdaság, a politika, a tudomány, a kultúra, a technika, az egészségügy és a honvédelem terüfetein. Feltételezi a fejlődő i országok haladó erőinek min- deno’dalú támogatását és védel- i mét. Feltételezi továbbá a közös imperialistaéllenes harcot. Mindez alapvető internacionalista kötelességünk és egyben érdekünk a nemzetköti osztályharcban. Pártunkat és kormányunkat az az eredményes törekvés ve-1 zérli. hogy fejlessze az együtt-j működést Ázsia, Afrika és La- tin-Amerika független országaival. A IX. kongresszus idején j e térség negyven országával áll-, tunk diplomáciai kapcsolatban,! jelenleg ötvenhét államhoz fűz-j nek bennünket ilyen kapcsola-l tok. Szövetségesünknek tekintjük! az imperializmus ellen küzdő gyarmati népeket, szolidárisak vagyunk nemzeti felszabadító mozgalmukkal, és mindent megteszünk, hogy támogassuk harcukat. A fejlődő országokkal való szolidaritás elve nemcsak nemzeti érdekeinknek, hanem a nemzetközi osztályharc és a vi- lágforradalmi folyamat érdekeinek is megfelel . Külpolitikánk harmadik alap. elve a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Ezzel kapcsolatban az MSZMP X. kongresszusán Kádár elvtárs megjegyezte: „Ami a kapitalista országokkal való állami kapcsolatokat illeti, pártunk, kormányunk, népünk állhatatosan küzd a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Ez a politika arra a felismerésre épül hogy korunkban létrejöttek a békés egymás mellett élés objektív alapjai, a világháború elkerülhető, a szocializmus győzelméhez nincs szükség háborúra. E politikában a rendszerünk fölényébe Vetett hitünk is tükröződik. A békés egymás mellett élés politikája ma a szocialista világrendszer külpolitikájának egyik legfontosabb alapelve.” ülpolitikánk általános ** alapelve az osztályszemlélet, a nemzetközi kérdések osztályszempontok alapián való megítélése és gyakorlati kezelése. A szocialista világrendszernek megvan az ereje, hogy érvényesítse érdekeit. Ez bebizonyosodott akkor, amikor egyes országokban » szocialistaellenes erők veszélyeztették a nép hatalmát. Az imperializmus és az ellenforradalom 1919-ben leverhette a Magyar Tanácsköztársaságot, mert a szovjet államnak még nem volt ereje és lehetősége ezt megakadályozni. De ma egészen más a helyzet Élnünk kell és élni tudunk osztályelvünkkel és osztályerőnkkel. Több más szocialista országgal együtt hazánk ebben a meggyőződésben sietett a veszélybe került csehszlovák szocialista állam segítségére. Az élet teljes egészében igazolta ezt az osztálypolitikát A magyar külpolitika ugyanígy osztályszempontból közelíti meg az indokínai háborút, a közel-keleti konfliktust, az európai biztonság kérdését és a nemzetközi helyzet egyéb problémáit. Ha azonban az ügy azt kívánja, nem zárkózik el kölcsönös engedményektől, kompromisszumoktól sem. A z olyan fogalmak sem vo_ natkoztathatók el az osztálytársadalomtól, mint a szuverenitás, az önállóság, a függetlenség, a semlegesség, a „külön nemzeti út”, a „tömbönkívüli- ség”, a „kis” és a „nagy” államok viszonya vagy a nemzeti sajátosság. A szocialista országok szuverenitása, függetlensége. egyenjogúsága — a szocialista világrendszerhez való tartozás és a szocialista társadalmi rendszer függvénye. Az imperializmus természetéből és osztályérdekéből következik az,' hogy elfojtaná a szocializmust és vele együtt a függetlenséget is. Tudomásul kell venni, hogy két ellentétes rendszer van, és szocialista ország nem lehet ilyen körülmények között semleges. A Magyar Népköztársaság a nemzetközi életben következeid sen érvényesíti külpolitikai alapelveit. Ezt bizonyítják külpolitikai kapcsolataink, akcióink ás javaslataink is. Hazánk alapvető érdekeinek és külpolitikai alapélveinek megfelelően a nemzetközi tevékenység légfőbb területe a szocialista országokkal való kapcsolatok fejlesztése. Magyarországot a szocialista országokkal baráti, együttműködési kölcsönös sÉ^ítségnyújtási és egyéb nemzetköti szerződések rendszere fűzi. Aktív és kezdeményező tagja a Varsói Szerződésnek, valamint a KGST-nek. Szoros szövetségi kapcsolat * fűzi a szocializmust, a békét védelmező Varsói Szerződés Szervezetének tagállamaihoz, eleget tett és a jövőben is eleget fog tenni e tagságiból eredő minden kötelezettségének. Hazánkat egyre bővülő gazdasági kapcsolatok fűzik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországaihoz; támogat minden olyan lépést, amely a tagállamok együttműködésének bővítését és magasabb színvonalra emelését szolgálja. Magyarország együttműködésre és az együttműködés bővítésére törekszik azokkal a szocialista országokkal is, amelyektől nézet- különbségek választják éL A szocialista országokkal valamennyi nemzetközi kérdést megtárgyalunk, és az álláspontok egyeztetésére, a közös politika érvényesítésére törekszünk. Az elmúlt időszakban a szocia- alista országok vezető szerveivel több ízben is tanácskoztunk a közel-keleti helyzetről, az európai biztonság kérdéseiről, a Varsói Szerződés politikai és katonai szervezetének tökéletesítéséről, az atomsorompó -szerződés előkészítéséről, a leszerelés problémáiról, a szovjet—nyugat, német és a lengyel—nyugatnémet szerződésről, a nyugat-berlini kérdésről, az indokínai háborúról, a Kelet—Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről. M-Bazánk érdekeinek és külpolitikai alapelveinek 1 szellemében nagy figyelmet fordítunk a fejlődő országokkal való kapcsolatok fejlesztésére is. Ezek a kapcsolatok eredményesen fejlődnek, jelentőségük és szerepük állandóan növekszik. A kölcsönösen előnyös gazdasági és egyéb kapcsolatok mellett arra törekszünk, hogy minél nagyobb segítséget nyújtsunk fejlődésükhöz. Anyagi erőnkhöz mérten segítjük az önálló nemzeti gazdaság kialakítását, az oktatási és tudományos hálózat bővítését, az új szakemberek nevelését Hazánk érdekeinek és külpolitikai alapél vei nek megfelelően fejlődnek kapcsolataink a kapitalista országokkal is. Az elmúlt időszakban magas szintű kölcsönös látogatásokat bonyolítottunk le Ausztriával, Finnországgal, Belgiummal, Hollandiával, Svédországgal, Norvégiával, Olaszországgal, Franciaországgal, Japánnal és más országokkal. Nyolc kapitalista országgal kulturális egyezményeket néggyel műszaki-tudományos egyez, ményt kötöttünk Számos kapitalista országgal hosszú lejáratú kereskedelmi és más nemzetközi egyezményünk született Egyes vállalataink és intézményeink i egyre több kooperációs vállalkozást bonyolítanak le kapitalista vállalatokkal, és ezek a kapcsolatok is gyümölcsözőnek bizonyultak. Az európai biztonság kémeseibe®) «hob kapitalista wr= aiíaág 'kom&nyávái te iátgy&° tunk, egyes kérdésekben sikerült megegyezésre jutni. A nemzetközi politikai kés*= désekben kezdeményező és baráti szocialista országokkal összehangolt politikát folyta., tunk. Minden tölünk telhetőt elkövetünk, hogy létrejöjjön az európai kollektív biztonsági rendszer. Ehhez persze valamennyi országnak el kell ismernie a realitásokat, a fennálló európai határokat, az NDK léiét, Nyugat-Berlin különleges státusát Szorgalmazzuk az összeurópai biztonsági konferencia összehívását Üdvözöljük a Szovjetunió és az NSZK, Lenr gyelország és az NSZK közötti szerződéseket, és sürgetjük azok ratifikálását Helyeseljük, hogy az NSZK kormánypolitikája közelebb került a realitásokhoz. Magyarország elitéli az amerikai imperializmus vietnami háborúját és indokínai agresszióját. Követeli, hogy az amerikai kormány vonja "ki intervencióé csapatait Vietnamból, Kambodzsából és LaoszbóL Követeli, hogy az Egyesült Államok szüntesse be ezen országok belügyeibe való beavatkozását, tartsa tiszteletben Indokína népeinek azon jogát, hogy saját maguk oldják meg problémáikat, saját maguk válasszák meg társadalr mi, gazdasági és politikai rendszerüket, életformájukat Támogatja a VDK és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány javaslatait a párizsi békekonferencián. Minden téren szolidáris az indokínai népekkel. A Magyar Népköztársaság lehetőségeihez képest mindent elkövet a közel-keleti válság pozitív megoldásáért Szolidáris a haladó arab népekkel, és segítséget ad az agresszor visszaszorításához. Magyarország követeli a gyarmatok felszabadítását a neoko- lonializmus megszüntetését Elitéli a dél-afrikai, az észak-rho- détiai és a többi fajüldöző rendszert, Portugália és más országok gyarmatosító terrorját, a reakció és agresszió mesterkedéseit a reakciós puccsokat és a diktatórikus rendszereket, S ezekkel szemben minden erejével támogatja a haladó erőket Hazánk harcol a fegyverkezési hajsza ellen, sürgeti a katonai szervezetek és a külföldi támaszpontok felszámolását, kiáll a tömegpusztító fegyvereik eltiltásáért A Magyar Népköztársaság valamennyi fontos kérdőben következetesen támogatja a Szovjetunió békepolitikáját, harcol a szocialista világrendszer egységének helyreállításáén és megszilárdításáért A magyar külpolitika tehát harcos szocialista és antiimperialista politika, amelyben egységesen érvényesülnek hazánk nemzeti és nemzetközi érdekei, a szocializmus közős vonásai és Magyarország nemzeti sajátosságai. Az MS2MP X. kongresszusának meghatározása szerint nemzetköti tevékenységünk „fő célja,hogy biztosítsuk népmük számára a szocialista építőmunka külső feltételeit, valamint, hogy erőnktől telhetőén védjük és szilárdítsuk a nemzetközi küzdőtéren a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség, a béke pozícióit” A Magyar Népköztársaság külpolitikájának fő célkitűzése; a magyar nép építőmunkájához kedvező nemzetközi feltételeket biztosítani és a viiágforradalmá folyamat kibontakozását segíteni. Ezt a politikát a magyar nép egységesen támogatja.
