Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A' MEGYE! TANÁCS' bAPJ A 1971. DECEMBER 22., SZERDA Ara SC HU«? XXVI. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Befejezte munkáját az országgyűlés Mai szamunkhoz falinaptárt mellékelünk Kedden délelőtt tíz órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1912. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöld Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Fock Jenő. a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés álelnöke nyitotta meg, s először Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének adta meg a szót, majd több felszólalás hangzott el. Ebédszünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az első felszólaló dr. Csikós Nagy Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke volt. ’ Öf. Csikós Nagy Béla felszólalása Bevezetőben, az árak idei alakulását elemezve rámutatott: — A fogyasztói árszínvonal 1971-ben mintegy 2 százalékkal emelkedik. A fogyasztás 50 szá. zaléika közszüks égle bekre és I közszolgáltatásokra irányul. Ezeknek ára rögzített, vagy -maximált Ebben a körben 1971-ben csak a lakbér emelkedett, de a lakbérkülönböze- tet a költségvetés lakbérpól lékiként folyósítja a dolgozóknak és ez a bérkiegészítés a következő években a béremelkedés arányában fokozatosan szűnik meg. Abban a körben, ahol az árak szabadabban változhatnak néhány termék ára csökkent, mint például a harisnyafélék, a műbőrcsizmáik. Az áremelkedések három területre koncentrálódnak. Ezek: a zöldség és gyümölcs, az óoítke- zés és néhány szolgáltatás, végül egyes divatcikkek. Az idényáras termékek, ezen bélül a zöldség- és gyümölcsárak 1971-ben átlag 12—15 százalék- ikal emelkedtek. Ez az alacsony- fizetésű dolgozók, a sokgyermekes családok és nyugdíjasok számára okozott gondot A drágulás elsősorban a, kedvezőtlen terméssel függ össze. Ennek kedvezőtlen ártóhatását még az export visszafogásával sem tudtuk közömbösíteni, pedig a friss zöldség és gyümölcsfélékből az előirányzottnál 10 százalékkal kevesebbet engedtünk ßdilföJdre. Az állami támogatóst a burgonyára és a hagymára, mint alaptermékre összpontosítottuk. A burgonya ára jelenleg azonos a tavalyival; a kimért hagyma ára pedig 4 forint 60 fillér. Tavaly ilyenkor 4 forint 40 fillér volt. A lakossági építkezéseknél 1971-ben az áremelkedés 4 százalékos. Ez a drágulás azok kiadásait és hitelkereteit növeli, akik társasházat, családi házat, vikendházat, garázst építenek, karbantartó és javító munkát végeztetnek. A lakossági éoítkezésev drá- i gulása annaiir éllenére következett be hogy a hazai termelésű alapvető építés anyagok fogyasztói árát 1968- ban maximáltuk és ez ideig nem változtattuk. 1972-ben a belföldi építőanyagok árának emelése is egyelőre tovább növeli az építkezési költségeket. Viszont a beruházási piac egyensúlyának fokozatos megteremtésével és az építkezési árképzés megszigorításával el akarjuk érni, hogy az új anyagárak mellett az építési díjak emelkedése lényegesen mérséklődjön. A divatcikkek árviszonyainak fogyasztói megítélésében sok zavar forrása a termékek választékának gyors cserélődése. A lakosság az olcsó cikkek eltűnését, részarányának csökkenését áremelésként érzékeli. Ugyanakkor a vásárlók döntő többsége, a munkásság nagy része tehát ma már igényli a nemeskikészítésű, korszerű I használati tulajdonságókkal bíró és a divat változásaihoz igazodó termékeket. Olyan időszakokban, amikor ezt a termelés szervezésénél nem vettük figyelembe, felszaporodtak az el nem adható vagy csak jelentős leértékeléssel eladható készletek. A költségvetés nem tudta realizálni a ruházati cikkek órában foglalt adót, noha éppen ez finanszírozza az élelmiszerek és közszolgáltatások deficites árát. Ezekre az összefüggésekre is gondolnunk kellett, amikor megváltoztattuk politikánkat a divatcikk ellátásban. Arra persze gondot kell fordítani, hogy az olcsó standard cikkek mindig kaphatók legyenek. Az 1972. évi árpolitikai intézkedések döntően termeléspolitikai meggondolásokon alapulnak. Az 1968. évi gazdasági reform nyomán a termelési struktúra kedvező átalakulása meggyorsult műszaki fejlődési folyamat során megy végbe. Ugyanakkor néhány termelési ág lemaradása veszel yezfceig a termelőerők tervszerű fejlesztésének általános menetét. Az iparban csökkent az öntvény- gyártás. Az alumínium, és műanyagipar önfinanszírozó képessége nincs összhangban a tervezett fejlesztéssel Az építőanyagipar, különösen pedig a tégla- és cserépipar — anyagi eszközök hiányában — nem képes a szükségleteknek megfelelően fejlődni. A hatékony ipari struktúra kibontakoztatása szempontjából nehézséget okoz az is, hogy a színesfémek, különösen a réz és ötvöző- anyagdk ipari átadási ára alacsonyabb mint amennyit ezekért ' a külföldi szállítóiknak fizetnünk kell. A mezőgazdaságban évről évre csökken a cukorrépa, a dohány és néhány zöldségféleség vetésterülete. Az állattenyésztésben is jelentkeznek strukturális problémák. A baromfinál már hosz- szabb ideje tartó és a sertésnél az utóbbi időben bekövetkezett dinamikus fejlődéssel szemben a szarvasmarhatenyésztés stagnál. Az 1970. január 1-i állattenyésztési fejlesztési intézkedések hatására bekövetkezett kisebb javulás csak átmenetinek bizonyult, a tehénállomány és a tejtermelés csökkent. E problémák csak a fejlesztési politika átfogó rendezésével oldhatók meg és ezzel összefüggésben viszonylag széles körben kell a termelői árakat emelni. E problémák megoldásának komplex rendszelében viszonylag széles 'körben kell a termelői arákat emelnünk. A vas-, acél. és temperen evén yek aiap^ árát 15 százalékkal emeljük és nagyobb felárakkal ösztönözzük a minőségi öntvénygyártást A réz és az alumínium 10 százalékkal, a műanyag-alapanyagok átlag 14 százalékkal drágulnak. Nagyobb mérvű áremelést hajtunk végre az ötvözőanyagoknál. Az építőanyagok ^körében legnagyobb súlyú a tégla és a cserép termelői árának mintegy 32 százalékos emelése. Ezzel összefüggésben kell emelni az egyéb falazó- és tetőfedő-anyagok termelői árát is. A cukorrépa és a dohány felvásárlási alapárát 20 százalékkal emeljük. Továbbá 10, illetőleg 5 százalék felárat kap az, aki több éves szerződésben vállalja a termőterület növelését. Ezek az áremelések ugyanakkor csak korlátozott körben gyakorolnak hatást a fogyasztói árakra. A cukorrépa és a dohány felvásárlási árának emeiese nem érinti a cukor és a trafikáruk fogyasztói árát. Az öntvény ,a réz, az alumínium és a műanyag a'címanyagok termelői árának emelése is legtöbb esetben a fogyasztói árak (Folytatás a 2. oldalon) A ünnepek alatt több autóbusz közlekedik December végén megszűnik o Déváványe— Kisújszállás közötti vasútvonalon a forgalom A Volán 8. számú Vállalat a karácsonyi és az újévi személyforgalom zavartalan lebonyolítására növeli a járatok számát. Figyelembe veszi azt is, hogy a szünidőben* * * sok diák utazik haza. • A távolsági (több megyét érintő vonalon közlekedő) járatokon az autóbuszok számát megkétszerezi. Ezek a menetrend szerinti időben egyszerre indulnak és egyszerre érintik a közbeeső városokat, községeket. A mentesítő vonatokat — ahol egyébként • is vannak járatok — a vasútállomásokon autóbuszok várják. Röviden (például Kondoros—Szarvas, Gyula—Sarkad) helyközi járatokon az utasok számától függően mentesítő autóbuszokat indít a vállalat. Azokon a távoláéi járatokon, amelyeket Békés megyén át más Volán-vállalatok közlekedtetnék (Debrecen—. Szeged, Kecskemét—Békéscsaba, Szeged—Hajdúszoboszló, Eger—Békéscsaba. Buda- pest-T- B ék éscsaba) két autóbuszt indítanak. A „nonstöp”-járatok a kiinduló állomásoktól a végállomásig nem állnak meg, ha annyi az utasok száma, hogy az autóbusz megtelik. Ilyen a Budapest—Békéscsaba, a Szeged—Békéscsaba, a Debrecen—Békéscsaba, a Kecskemét—Békéscsaba közötti járat. December 31-én megszűnik a Dévaványa—Kisújszállás közötti vasútvonalon a közlekedés. A személy- és áruforgalmat január 1-től a közúton bonyolítják le, amit a Volán 7. számú (szolnoki) és a Volán 8. számú Vállalat szervez meg. Az autóbuszmenetrendet Dévaványán és Ecstígfalván már kiadták,
