Békés Megyei Népújság, 1971. december (26. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-22 / 301. szám
Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) változtatása nélkül hatjhatők végre, mert a fogyasztói áraikban a forgalmi adó fedezi a termelési költségtöbbletet, ez persze azt jelenti, hogy a költségvetés mond le bevételekről. Viszont a forgalmi adómentes cikkek fogyasztói árát a termelési költségnövekedéssel összhangban emelnünk kell. Ezért drágul például a kerékpár, néhány alumíndumedémy, vagy a garzon-tűzhely. A gyermek- csikkek, mint például a gyermek- fürdőkád, gyermeksportkocsi fogyasztói áráit a költségvetés eddig is támogatta. Ezt a támogatást fenntartjuk. így az árak változatlanok maradnak. Más a helyzet az építőanyagoknál. A költségvetés a múltban is támogatta és a jövőben is támogatni fogja a szövetkezeti és társasházépítkezést. Ezeknél és a családi ház építkezéséknél hosszúlejáratú kedvezményes hitelek is segítik a családok lakásépítését. Mindezeken kívül a dolgozók lakásgondjai megoldásához az állami intézmények és vállalatok egyre fokozódó segítséget nyújtanak. De a költségvetés nincs abban a helyzetben, hogy mindezeken kívül még az építőanyag árakon keresztül is burkolt állami támogatást nyújthasson az építtetőknek. Ezért kell az építőanyag fogyasztói árakat az új termelői árakkal összhangban felemelnünk. Ennek legjelentősebb tétele a tégla és cserépfé- ileségeknél végrehajtásra kerülő és cserép árának átlag 32 százalékos áremelése. Emelkedik a tetőfedő pala, a vasbetontermé- kek, egyes parkettaféleségek, valamint a cementkötésű falazóblokk fogyasztói ára. A ce- “' rnent fogyasztód ára nem változik. A' A termelés felfutása és a jobb gyártásszervezés teszi lehetővé, hogy leszállítsuk a szappan, a szintetikus mosószer és néhány háztartási tisztítószer árát. Számolunk az Írószerek és műbőrruházati termékek árcsökkenésével is. Viszont drágul a sör, néhány import szeszesital, valamint a személyautó gumiabroncs.A mosószappan árát 25 százalékkal, a pipereszappan árát 23 százalékkal, a szintetikus mosóporok árát átlag 18 százalékkal csökkentjük. A sör áremelését indokolja, hogy a keresletet a bővülő termelés és a növekvő import mellett sem tudjuk zavartalanul kielégíteni. A jelenlegi helyzetre jellemző, hogy amíg az egy főre jutó évi borfogyasztás 30—35 liter körül alakul és ez nagyjából megfelel a felszabadulás előtti fogyasztásnak, addig az egy főre jutó sörfogyasztás a háború előtti kevesebb mint 4 literről 60 literre, vagyis a borfogyasztás duplájára emelkedett. A hatósági termelői árintézkedésekkel összefüggő fogyasztói árintézkedések 1972. január 3-án lépnek hatályba. A sör és egyes import szeszes italok ár- változtatására 1972. február 1- vei kerül sor. A hatósági árintézkedés . nyomán a fogyasztói árszínvonal 1972-ben 1 százalékkal emel- ] kedik. Az árszínvonal további 0,3 százalékkal azért emelkedik, mert a lakbárkülönbözet felét az 1972. évi árstatisztikában számoljuk ed, hiszen az új lakbéreket július 1-én vezettük be. A piaci árváltozások hatásaként az eddigieknek megfelelő- en 1,5—1,7 százalékos árszinte- i 1 «edkedés következik be. E há- j rom tényező együttesen magyarázza, hogy 1972-ben a fogyasztói árszínvonal legfeljebb 3 százalékos emelkedését tervezzük. Az 1972. évi árpolitikai intézkedések megfelelnek árpolitikánk általános elveinek, amelyek a gazdasági hatékonyság és az árstabilitás egyeztetésén alapulnak. Arra törekszünk, hogy e két követelménynek az árhatósági és vállalati árképzés megosztott ’ hatáskörében tegyünk eleget A gazdasági hatékonyság azt a követelményt támasztja, hogy az árak igazodjanak a kereslet és kínálat . egyensúlyi feltételiéihez, és a külkereskedelmi árak vál tozásaihoz. Az árstabilitás lényege nem a száz százalékig fix és merev ár, hanem az inflációval szembeni állásfoglalás. E két követelmény egyeztetését ezután is rugalmas ármechanizmusban kívánjuk megoldani, ahol egymás mellett léteznek rögzített, maximált, korlátok között mozgó és szabadon meghatározható áraik. A szabadárak szférájában a magatartásbeli szabályok betartásának megkövetelésével hatunk a vállalati árpolitikára. Az alkalmazott ármechanizmus eddig sem volt és ezuitán sem lesz problémamentes. Mindenekelőtt hatékony árellenőrzést tesz szükségessé. 1971-ben az árhatóságok és a társadalmi szervezetek több mint 32 000 árellenőrzést végeztek. A vizsgálatok során megállapított szabálytalanságok miatt 1971-ben 19 bűnvádi, több mint 2200 szabálysértési, 173 fegyelmi eljárást- kezdeményeztek. Több esetben került sor vállalati vezetők nyereség- prémiumának elvonására, illetőleg csökkentésére. Amikor szükségesnek mutatkozott, korlátoztuk az önálló vállalati árképzést, amikor megbomlott az összhang a vállalati és a társadalmi érdek között. A jövőben is élni kívánunk ezzel a lehetőséggel. így például az építésügyi miniszterrel egyetértésben átmenetileg fel kívánjuk függeszteni az építési vállalatok szabad árképzését, szabályozni kívánjuk. a költség- felszámítás módját. fii etszínvonalpoli tikáruk sarkalatos alapelve, hogy a bér- emelkedéseknek minden évben meg kell haladnia az áremelkedést. Jövedelempolitikánk tehát számol a fogyasztód árak tervezett növekedésével. Természetes, hogy a társadalmi tudatban jobban rögzítődik az áremelkedés, mint az árcsökkenés. Könnyebben felejtjük él azokat a problémá| lkat, amelyeket egyes cikkek I magas ára és hiánya valami- 1 kor a fogyasztónak okozott' Szint*, természetessé válik a hiány megszűnése ess az alacsonyabb ár. > Engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmet néhány olyan fogyasztási cikkre, amely ma már lényegesen olcsóbban kapható, mint 15 évvel ezelőtt. 1957-ben 1 kg sertészsír ára 30,— Ft volt, ma 20,— Ft; a vaj 25 százalékkal lett olcsóbb. Számottevően csőikként a déligyümölcs ára. 1 kg I. osztályú pörkölt kávéért 1957- ben 400,— Ft-ot kellett fizetni, ma ennek az ára 200,— Ft alatt van. A bors ára 800,— forintról 260,— forintra csökkent. A női nylon harisnya árát 104,— Ft- ról csökkentettük, fokozatosan 28,—i Ft-ra. A szövött férfi nylon ingért 300,— Ft helyett 171,— Ft-ot kell fizetni. A fésűsgyapjú kötőfonal ára a felére csökkent. A gépipari tartós fogyasztási cikkeknél 1957-ben például a 250 köbcentis motorkerékpár ára súrolta a 20 000,— Ft-ot és ma 14 400 Ft Lényegesen ol-' csobban vásárolható a hűtőszekrény, a tűzhely, a porszívógép, a fényképezőgép. A hordozható és kisméretű rádiónál 25 százalékos, az óránál 20 százalékos árszintcsökkenés ment végbe. Olcsóbb a tűzifa, a szap. pan, a mosószer. Tisztelt Országgyűlés! Az áremelkedésekre az utóbbi években különösen három tényező hatott: a keresletnek általános, néhány területen pedig ugrásszerű emelkedése, a meggyorsult műszaki fejlesztés, amit a nemzetközi versenyképesség és a lakossági igények növekedése szabályoz, végül,- de- nem utolsó sorban-^ z importált termékek áremelkedése. A világpiacon 1971-ben jobban drágultak azok a termékek, amelyekre népgazdaságunknak szüksége van és ezért azokat importálnunk kell, mint exportcikkeink, amelyekkel az importot finanszírozzuk. Ezzel kell számolnunk 1972-ben is. Most a külkereskededmd cserearány romlásának' időszakába kerültünk és erűnek megakadályozásában korlátozottak a lehetőségeink. Nem vonhatjuk ki magunkat á világpiaci árak hatása alól, hiszen exportunk összértéke a nemzeti jövedelem 40 százaléka körül alakul, és a nemzeti jövedelem minden 1 százalékos növelése csak 1,3 százalékos importnövekménnyel valósulhat; meg. A külkereskedelmi cserearány romlásából származó veszteséget csak a mainál jobb külkereskedelmi ■ üzletpolitikával és hatékonyabb termelő munkával közömbösíthetjük. Ezért is van oly nagy jelentősége a munkatermelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének, a gyártás, és gyártmánykorszerűsítésnek, és nem utolsó sorban a gazdaságtalan termelés korlátozásának. Az árproblémában a termelés és fogyasztás a munka- és életkörülmények bonyolult ösz. szefüggései összegeződneik. Ma még nem tudatosodik éléggé, hogy a termékek árát alapvetően azok termelése, a munka termelékenysége, a termelés költsége határozza meg. Bizonyos árakat eltéríthetünk az értéküktől lefelé, de akkor más áruk árát felfelé kell eltéríteni. Petrovics Emil Kossuth-díjas zeneszerző a hangiemezgyártás- sal kapcsolatban interpellált a kohó_ és gépipari miniszterhez. Elmondotta, hogy a hang- jeimezgyártó vállalat megren- rendeiésére a viUamosszigetelő- és műanyaggyár préseli a hanglemezeket, ezért a lemezkiadás nyereségének töob mint kétharmada is a kohó- és gépiparban halmozódik fel. Véleménye szerint a, említett nagyüzem ennek, ellenére sem fejleszti hanglemezgyártását Nehezményezte, hogy emiatt már csaknem egyesztendős a lemaradás a műveszLemeakiadás- ban. Dr. Horgos Gyula, kohó. és gépipari miniszter válaszában elmondotta, hogy az idén 115 komolyzenei műből 163 000 hanglemezt igényeltek. S csupán 103 000 készült el. A hanglemezüzem nyereségből képzett fejlesztési alapja így 5 millió forintot tett ki — a vizsgálatok szerint a vállalat 4 millió forintot fel is használt a hangle- mezgyártás fejlesztésére. Korszerű gépeket és technológiai berendezéseket vásároltak, bővítették kapacitásukat Az ennek ellenére meglevő hiányosságok egyik oka az, hogy a fejlesztésiek mellett sem tudta a vállalat a mind gyorsabban növekvő igényeket kielégítem. A másik ok a termelési kooperáció nem elég hatékony volta. A miniszter tájékoztatta a képviselőket arról, hogy utasította a villamosszigetelő- és műanyaggyár igazgatóját: a komolyzenei művek kiadásának lemaradását a jövő esztendő első hat hónapjában szüntesse meg, készítsen tervet a hangleHa ezt nem tennénk, még állami tervezéssel is lehetetlen összhangot teremteni a termelés és a fogyasztás között. Az árprobléma gyökere a társadalmi tevékenység. Ezért a nemzetköz versenyképesség javításával, a fogyasztói elvárások és a termelésben való helytállás jobb összekapcsolásával kell munkálkodnunk a negyedik ötéves tervben lefektetett céljaink maradéktalan megvalósításán — fejezte be beszédét az Árhivatal elnöke. Több felszólalás hangzott el ezután, majd Apró Antal lezárta a jövő évi költségvetési törvényjavaslat feletti vitát, s megadta a szót Faluvégi Lajosnak, aki válaszolt a vitában, elhangzottakra. Ezután — a napirend szerint — interpellációk következtek. mezgyártás gyorsabb ütemű fejlesztésére s tegyen intézkedéseiket az érdekelt vállalatok együttműködésének erősítésére. Dr. Horgos Gyula válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés — egy tartózkodással — tudomásul vette. Fegyveres István, a szombat- helyi nyomdaipari vállalat nyomdásza a közlekedés- és pcs. taügyi miniszterhez interpellált. Elmondta ,hogy Vas megyében nem kielégítőek, sőt kimondottan rosszabbodtak a Kossuth rádió és a televízió vételi lehetőségei. A Kossuth rádió adása — időjárási, légköri, és egyéb viszonyoktól függően — gyenge, gyakran élvezhetetlen. A televízió műsora pedig a kabhe- gyi közvetítő állomás üzemzavarai miatt sokszor megszakad, anélkül, hogy jeleznék az adáshibát. Tájékoztatást kért a minisztertől: mikor várható javulás a vételi lehetőségekben? Dr. Csanádi György közlekedés- és posiiaügyi miniszter válaszában elmondotta, hogy a képviselő felvetésed jogosak. Sajnos a mindössze 300 kilo- wattos Kossuth rádió műsorát az ország távolabbi vidékein 1500—2000 wattos külföldi adók zavarják, amelyek a számukra tilos hullámsávon vagy annak közvetlen közelében dolgoznak. Emiatt a nemzetközi fórumokon a KPM illetékesei már tiltakoztak nnindezideig, azonban, eredménytelenül. A Kossuth- adót későbbi esztendőkben erősítik, addig azonban URH-adók telepítésével ultrarövidhullámú lánc kiépítésével igyekszenek segíteni a vételi gondokon. A napokban készült el egy ilyen URH-adó Sopronban. S nemsokára Nagykanizsán is építenek egyet— ezek várhatóan Vas megyében is jobbá teszilk a vételi viszonyokat. A televízió vételi lehetőségeit három külföldi adó interferen- cia-za varai nehezítik, közrejátszik a hálózati feszültség- kimaradás. illetve a kabhegyi adó elavult volta. A negyedik ötéves tervben itt új, korszerűt adót építenek, a meglevőt tartalékként üzemeltetik majd. A miniszter válaszát az interpelláló képviselő elfogadta, az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Az országgyűlés ülésszaka Apró Antal zárszavával ért vé- bet. Az országgyűlés elnöke kellemes ünnepeket, boldog új esztendőt kívánt a képviselőknek. (MTI) Interpellációk Kádár János as országgyűlésen
