Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

Szadat átvette a fegyveres erők közvetlen irányítását Laird Saigonban Saigon Melvin Laífd amerikai had­ügyminiszter péntek reggel Nguyen Van Vy saigoni hadügy­miniszterrel tanácskozott. Hírek szerint a két hadügyminiszter a Dél-Vietnamiban állomásozó amerikai hadsereg létszámának esetleges csökkentéséről beszélt Egyébként Nguyen Van Vy volt az első hivatalos saigoni szemé­lyiség, akivel Lalid megérkezése után összejött, A pentagon vezetője szerint az egész csütörtöki napot azzal tötötte, hogy a Saigonban tar­tózkodó magas rangú amerikai személyiségekkel zárt ajtók mö­gött tanácskozott. Miként hírügynökségek rámu­tatnak, Lalrd dél-vietnami láto­gatásának egyik témája annak tanulmányozása, miként lehet csökkenteni a Dél-Vietnamba vezényelt amerikai expedíció* hadsereg létszámát anélkül, hogy az USA ezáltal, veszélyeztetné saigoni kiszolgálóinak helyzetét. • • • Fontos fejlemények színhelye volt Egyiptom az elmúlt 24 órá­ban. 1. Anvar Szadat, a köztársa­ság elnöke átvette a fegyveres erők közvetlen irányításét; 2. Heikal, az A1 Ahram fő­szerkesztője közölte: már meg­született a döntés arról, Vájoö politikai vagy katonai eszközök­kel oldható-e meg Egyiptom konfliktusa Izraellel; 3. Ugyancsak Heikal jelentette be, hogy az Egyesült Államok legutolsó közvetítési javaslata elfogadhatatlan Egyiptom szá­mára. Szadat elnök csütörtökön, a fegyveres erők főparancsnoksá­gán három órán át tárgyalt Sza- dek hadügyminiszterrel és az egyes fegyvernemek parancsno­kaival. A találkozó befejeztével közleményt adtak ki arról, hogy Szadat átvette a fegyveres erők közvetlen irányítását, s elnöki funkcióit ezután a főhadiszállás- ról gyakorolja. A közlemény sze­rint erre a lépésre azért került sor, mert „a haza mind politi­kai, mind katonai szempontból életének sorsdöntő szakaszához érkezett”. — minden megoldás amerikai megoldás, — a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i határozata nem kiindulási alap többé. — elvesztik jelentőségüket a négyhatalmi tárgyalások, — eltemetődik Gunnar Jarring missziója. Visszatérve a minapi nyugat­európai útjára, Heikal kifejtette, számosán kérdezték meg tőle, vajon felkészülten várja-e az egyiptomi hadsereg az ütköze­tet? A válasz ez: az egyiptomi fegyveres erők még soha nem Nyugat-Berlin i A Telegraf című nyugat-ber-| lini szociáldemokrata napilap különkiadásban közölte Willy Brandt bonni kancellár nyilatko­zatát. A nyugatnémet kormányfő hangot adott meggyőződésének, hagy a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi keret-megállapodás gyakorlati végrehajtáséra irá­voltak olyan ütőképesek, mint most. Semmit nem látszik javítani a béke távlatain a négy afrikai elnök közel-keleti körútja, amely első (jeruzsálemi) szaka­sza pénteken befejeződik, s a második (kairói) elkezdődik, Szenegál, Nigéria, Zaire és Ka­merun államfői, mint ismeretes, konkrét javaslatokkal kívánják előmozdítani az arab—izraeli „párbeszédet”. Ennek azonban pillanatnyilag nem nagy az esé­lye. nyúló német államközi tárgyalá­sok „kielégítő eredményre” fog­nak vezetni. Megfogalmazása szerint Leo- nyid Brezsnyewel, az SZKP KB főtitkárával tartott megbeszélé­sei megerősítették az európai enyhülést célzó „új irányvona­lat” és „folyamatban vannak a tárgyalások” az európai bizton­sági konferenciáról. Brandt nyilatkozata A DNFF hírügynöksége Mel­vin Laird dél-vietnami látogatá­sát új háborúé tervek kiinduló­pontjának minősítette. ,.Laird mostani látogatásának nyilvánvalóan az a célja, hogy aládúcolja az omladozó saigoni adminisztrációt és csillapítsa az elnökválasztási komédia után a saigoni bábok között fellángolt acsarkodóét” — írja a hírügy­nökség, majd hangsúlyozza, hogy miként az eddigi látogatá­sok után történt, moet is várha­tó, hogy Lalrd dél-vietnami út­ja az indokínai háború újabb ki- szélesítését hozza. Heikal részletesen beszámolt arról, mit tartalmazott a leg­utóbbi amerikai közvetítési ja­vaslat Az ajánlat elfogadhatatlan volt Egyiptom számára számos oknál fogva, ugyanis: semmilyen új elemet nem hozott, mivel Egyiptom és Izrael álláspontja már jól ismert az Egyesült Ál­lamok számára; visszatérést je­lentett volna az úgynevezett „rhohoszi formulához, de rosz- szabb lett volna annál, hiszen a közvetítő nem Gunnar Jarring, hanem — ami mindennél rosz- szabb — az Egyesült Államok lett volna. Ez viszont egyenlő lenne azzal, hogy A háború küszöbén? Hetek óta egyre több cikk Je­lenik meg a világsajtó különbö­ző orgánumaiban aa indiai—’ s pakisztáni konfliktus elmérgese­déséről. Egyes lapok még jósla­tokba is bocsátkoznak; azt állít­ván, hogy a napirenden levő ha.árviúongások novemberben tényleges háborúban fognak ki­robbanni, Megint más lapok odáig is elmerészkednek, hogy leírják: máris kitört a háború a két nagy ázsiai szomszéd állam között. Ismét mások szerint a háború kitörése csupán addig várat magára, amíg Inéira Gan­dhi miniszterelnökasszony kül­földi körúton van. A helyzet csakugyan rendkí­vül feszült. Az ENSZ Indiában, tartózkodó megfigyelő csoport­jának egyik vezetője pénteken úgy nyilatkozott: a kasmír! tűs- szünet! vonalnál a szembenálló felek olyan méretű csapatössze- vonásokat hajtottak végre, hogy a helyzet „rendkívül súlyosnak’' mondható. Az USA egyik veze­tő publicistája a Newsweek szá­mára interjút készített Jahja Khan pakisztáni elnökkel — , párbeszédük az International Herald Tribune első oldalán Is megjelent —, s ebben Jahja Khan azt mondja „a háború ve­szélye csakugyan küszöbön áll, az indiaiak máris háborúban állnak velünk, de mi nem ütünk vissza”. Így van-e csakugyan? Hiszen maga Jahja Khan indította el a lavinát, á^ Avami Liga betiltá­sával, vezetőinek letartóztatá­sával és kivetnek páratlan ke­gyetlenségé pusztításával, amely­nek nyomán immár 9—10 mil­lió bengállai menekült tartózko­dik leírhatatlanul borzalmas kö­rülmények között India földjén. Indira Gandhi most azért járja a világ különböző országait, hogy segítséget kérjen e mene­kült tömeg részére, mert a prob­léma elviselhetetlen terheket je­lent India számára, Gandhi asszonynak a minap Nlxonnal folytatott tárgyalása azonban, a párbeszédükről ki-, adott pénteki jelentés szerint, nem hozott kézzelfogható ered- . ményt. Ismeretes, milyen hosz- i azú ideig támogatta Pakisztánt£ az Egyeaült Államok egyfelől,; az Indiával Igen rossz viszony- £ ban levő Kínai Népköztársaság [ másfelől. A pakisztáni vérengzé- £ sek hírére Washingtonban a pa- £ kisztáni fegyver- és más segély- £ szállítmányok leállítását köve- £ telték, de máig sem bizonyos, { hogy ez megtörtént-e? Pekingi j jelentések szerint a Kínai Nép- £ köztársaságban ugyan máig : sem adták a közvélemény tud- : tára a pakisztáni menekültprob- £ lémát, de állítólag javítani ki- { vánják viszonyukat Oj-Delhi- : vei a ezért csak óvatosan támo- j gatják Daccal. Meglehet, a £ pénteken Pekingbe érkezett pa- £ kisztáni magas rangú delegáció, ■ All Bhutto vezetésével, éppen j ezt kívánja szóvá tenni és foko- ■ zott támogatást kér Peklngtől. Ám Pekingnek, Washington- j nak, de a világ bármely álla- ! mának sem a^ a feladata ebben ; a rendkívül puskaporos helyzet­ben, hogy fegyveres támogatást nyújtson az amúgyis meglehető­sen elvadult pakisztáni vezetők­nek. Hanem az, hogy közös erő­vel próbálja megállítani a konf­liktus további éleződését. Egy­felől a pakisztáni menekültek sorsának megoldására, másfelől a helyzet békés, politikai rende­zésére kell törekedni A nemrég megkötött szovjet—Indiai barát­sági szerződés e térség békéjé­nek ügyét vitte előbbre. Hason­ló lépések tovább segíthetik a helyzet tisztázását. S 5 ■ ■ « ■ I A segélyprogram töredékét szavazták csak meg A szenátus külügyi bizottsága csütörtökön megszavazta az Egyesült Államok külföldi se­gélyprogramjának — töredékét. A szenátus elé továbbított se­gélytervezet összesen 2 milliárd 32,9 millió dollárt hagyott jóvá, ez közel 1 milliárd 200 millióval kevesebb annál, amit Nixon kor­mánya kért. A külügyi bizottság kettéoszt­va tárgyalta a programot. Az egyik kizárólag a gazdasági & emberiességi, a másik pedig a katonai segélyt tartalmazza. Ez szintén a kormány törekvése ellen való, mert a Fehér Ház egy összesített program — leg­alább eddigi szinten való —< fenntartását kérte a honatyák­tól. A döntést korményszem- pontból még csak súlyosbítja Mansfield szenátor javaslatának elfogadása és csatolása, A ja­vaslat szerint ki kell dolgozni a Vietnamból hat hónapon belül »■•«•••««••■■■■MM ■•■■■■■■■■■■■■■■■■•■■■■»»■ történő "teljes kivonulás poütí­Icáján. WlÚiam Bogéra külügyminisz­ter egy szóvivő szerint annak a véleményének adott hangot, nem j hiszi, hogy lehetséges volna „ilyen toldozott-toldozott” tor-' mában megtárgyalni a külföldi ^ segélyprogramot, * New York Nyugati hírügynökségi jelen­tések szerint Peking a napok­ban jelezte: szeretné, ha Kalph Bunche posztját — aki az ENSZ főtitkárhelyettese volt különle­ges politikai ügyekben — a jö­vőben a Kínai Népköztársaság képviselője töltené be. A béke Nóbel-díjas Bunche ez év júniusában vonult vissza, egészségügyi megfontolásokra hivatkozva. $ ziher i(L tájain A szent Baikál partján A ttmguzok szent tengernek nevezték a Bajkált. A híres orosz dal is „fenséges tengernek, szent Bajkálként” említi. Evenk nyelven ugyancsak láma, vagyis tenger a neve, a kínai króni­kákban pedig Pe-haj, azaz Észa­ki-tenger néven szerepel. A va­lóban tengernyi Bajkál-tó hasz- sza 630 kilométer, szélessége 25 és 79 kilométer között változik, területe 31 500 négyzetkilométer, Magyarország területének egy- harmada. A legnagyobb vízmély­sége — a legújabb kutatások alapján — 1620 méter. Tudott dolog, hogy a világ egyik leg­égetőbb problémája a vízhiány. A tó jelentőségét mi sem bizo­nyítja. hogy a tó vize — egyes adatok szerint 12, mások szerint 20 százalékét jelenti a föld édes­víz-készletének. A Bajkál-tó az afrikai Tanganyika-tóvai együtt a világ legöregebb tava. Kelet­kezését 10 millió évvel ezelőtti­re teszik. Keletkezésére vonat­kozólag különbözőek az elméle­tek, a legvalószínűbb hogy a környező hegység lesüllyedésé­ből támadt. Ennek a feltevésnek azonban ellentmond, hogy olyan állatfajtákat találunk ott, mint az óceánok jellegzetes hala, az ómul, továbbá a fóka és a ten­geriborjú. Vize kristálytiszta, o alig negyedannyi ásványi anya­got tartalmaz, mint a Duna, szénsavdús, ennek következté­ben egészen a fenekéig élet ta­lálható benne. Eredeti terveim szerint Ir- kutszkbói az Angarán menet­rendszerűen közlekedő szárnyas­hajóval kívántam eljutni a Baj- kál-hoz, de a helybeliek arra hivatkoztak, hogy a hűvös, nyir­kos időjárásban sokkal kelleme­sebb és látványosabb az autóút. S valóban: a 65 km-es úton Szi­béria jellegzetes őserdején, a tajgán keresztül elém tárul a világ egyik legszebb panorámá­ja, A látvány szépségét még a szemerkélő eső sem csökkenti. Kétoldalt égbenyúló hegyek és lent a végeláthatatlan víz tükre amelyet a szél borzol habosra. Ahol az Angara elhagyja a Baj­kált. a folyó közénen, hatalmas szikla, amelyről az a legenda, hogy amikor az Angara össze­veszett anyjával, a Bajkáüal, el­határozta, hogy felkeresi test­vérét, a Jeniszej-t, A Bajkál ek­kor dühödten utánavágta a szik­lát, hogy megakadályozza az An­gara szökését. Első utam a tó partján fekvő Limnomológlai Kutató Intézet múzeumába vezet, ahol az intó­Szovjet leszerelési javaslat az ENSZ-ben Ax ENSZ-közgyűlés vitája a leszerelési világkonferenciával kapcsolatos szovjet Javaslatról. A képen: Malik szovjet ENSZ- fődelegátus felszólal. (Teiefotó — AP—MTI—KS) Az ENSZ vezérkari bizottsá­gának csütörtökre tervezett ülé­sét elhalasztottók, hogy megvár­ják a Kínai Népköztársaság kép­viselőinek megérkezését. A Biz­tonsági Tanács állandó tagjainak képviselőiből álló bizottságba a szabályok értelmében Peking négy tagot küldhet. A vezérkari bizottság, amelynek feladata, hogy a BT munkájának katonai vonatkozásaival foglalkozzék, kétehetnként tartja ülését. saet igazgatója, Galkina Valen- tyina Ivanovna kalauzol végig bennünket A csinos, magas igazgatónő nagy szeretettel em­lékezik vissza tavalyi magyaror­szági látogatására, amikor a Ti­hanyi Biológiai Intézetben ren­dezett nemzetközi szimpóziumon vett részt. Tőle tudtuk meg a Bajkálra vonatkozó adatokat. Az intézet nemcsak a Bajkál-tó környéke hanem egész Szibéria biológiai kutatásával foglalko­zik. A múzeumban megismer­kedünk a vidék ásványi kínoséi­val és a tó környékének mesés vadállományával, amelyeket a környék őslakói a burjátok, evenkék és tunguzok évezredek óta vadásznak. Hatalmas med­vék, rénszarvasok és különleges, csak itt található állatok, vala­mint coboly, barguzina és más értékes prémállatok találhatók az erdőségben; bár ez utóbbiak száma az intenzív vadászat kö­vetkeztében erősen csökkent Éppen ezért tervezik, hogy a közeljövőben a vidéken Nem­zeti Parkot létesítenek. — A tó­ban rengeteg a hasznos élőlény; nem kevesebb, mint 560 féle növényt és 1200 fajta állatot tar­tanak itt számon. Nem egy kö­zülük cúyan őslény, amely a föld más területein már régen kipusztult, itt azonban megma­radt. Több mint 300 fajta rák, halak kagylók és csigák népe­sítik be a tavat, gazdag zsák­mányt nyújtva a halászoknak. Az intézet mellett szerpentin­ül vezet a közeli kilátóhoz. ENSZ-hírek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom