Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-06 / 262. szám
Üjabb intézkedés nz egyszerűbb9 gyorsabb ügyintézésre A Magyar Közlönyben megjelent az Elnöki Tanács törvényerejű rendedet©, amely felhatalmazza a kormányt, hogy az óvodák, az alsó- és középfokú oktatási intézményeik, valamint a múzeumok létesítésének, működésének és megszüntetésének egyes kérdéseit — átmeneti időire — az említett intézményekre vonatkozó törvényben, illetve törvényerejű rendeletben foglaltaktól eltérően szabályozza. Egyidejűleg több kormányrendelet is megjelent, amelyek már konkrét intézkedéseket tartalmaznak. A Művelődésügyi Minisztériumban tájékoztatták az MTI munkatársát arról, má tette szükségessé a változásokat, ml a céljuk és jelentőségük. — A módosításokra elsősorban azért került sor, hogy a szabályozások — ott is, ahol ez még nem volt meg — összhangban álljanak a tanácstörvénnyel: tovább növeljük a különböző helyi szervek és intézmények hatáskörét; megszüntessünk indokolatlan kötöttségeket. Mindez — úgy vél. jük — egyszerűsíti, gyorsítja majd az ügyintézést is. Néhány példa a változások érzékeltetésére: elő volt írva, hogy községi vagy helyi tanács csak a megyei tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása alapján létesíthet óvodát Ezentúl ez a helyi tanácsok joga. Kollégium létesítéséhez eddig a művelődésügyi miniszter előzetes hozzájárulása kellett. A jövőben erről a tanácsok döntenek. Korábban, ha egy általános iskolában külön fiú-, illetve leányosztály szervezése volt indokolt, ezt csak a felettes szakigazgatási szerv engedélye alapján tehették. Most az intézkedés joga az iskolaigazgató hatáskörébe kerül. — A tanácstörvény végrehaj. tási rendelete és a kormány most megjelent rendelete alapján — a tanácstörvénnyel összhangban — szabályozni kellett egyes művelődési intézmények létesítését, megszüntetését, tevékenységi körének megváltoztatását. Az új szabályozás során igyekeztünk tisztázni, hogy tanácsszintenként, melyik tanács milyen művelődésügyi intézményt létesíthet, figyelemmel a tanácstörvénynek arra a előírására, amely szerint a helyi tanácsok elsősorban a lakosság alapfokú művelődési igényeit kötelesek kielégíteni. Ugyanakkor tisztázódott az is, hogy a középfokú művelődési igények kielégítése a megyei, megyei városi, fővárosi, egyes középfokú intézmények esetében a fővárosi kerületi tanácsok feladata. — A most megjelent kormányrendelet tehát a tanács- törvénnyel összhangban, tanácsi szintenként szabályozza a létesítéssel, átszervezéssel, meg. szüntetéssel kapcsolatos tennivalókat, összegezve rögzíti mindazokat a szabályokait, ame. lyek eddig különféle jogszabályokban, szétszórtan voltak meghatározva. — A kormányrendeletek megjelenése lehetővé teszi, hogy gyors ütemben elkészüljenek az egyes tanácsok művelődésügyi szakigazgatási feladatairól szóló miniszteri utasítások. A községi, nagyközségi művelődésügyi szakigazgatási feladatokat tartalmazó miniszteri utasítás tervezete például már készen van, s az utasítás rövidesen megjelenik (MTI) Dr. Dimény Imre Rómába utazott A FAO-konferencia XVI. ülésszakára dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter vezetésével pénteken küldöttség utazott Rómába. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kazareczki Kálmán, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a FAO magyar nemzeti bizottságának elnöke. (MTI) «■■■■■■■■■■■■■■■■■■■a flSgSSStaSBgaeSBHMHanilHtBBIHKllRfliHBCa» ahonnan mesés táj tárul a szemünk elé. De hogy a hazaiakról se feledkezzünk meg, a kilátó parkjában bicskával bevésve ezt olvastam: „Tokodi Béla Budapest 1971. augusztus 29”. És ha mir itt tartunk, még csak anynyit, hogy a nagy számú turista: részére létesített közeli étterem- ■ ben sikerült halat kapnunk.; Szinte a Balaton mellett érez-: tem magam... Gáti István j (Folytatása következik) Olhon-szlgete. Ennek köz iében mé.iék a B.íjkál tó 1 »nagyobb vízmélységét: 1620 métert. (A szerző felvétele) : A KSH megyei Igazgatóságának jelentése (Folytatás az X. oldalról) lődés kezdetét jelenti. A termelés-növekedésnek ugyanis 61 százaléka származott a termelékenység emelkedéséből. A megye negyedik ötéves fejlesztési tervében ezt az arányt 75—80 százalékban irányozták elő. Ennek teljesítésére elsősorban az állami ipar termelését kell — műszaki fejlesztések útján — intenzívebbé tenni. A szocialista ipar termelése az egyes fontosabb cikkekből a következőképpen alakult: 1971.1—m. negyedév 1970.1 —III. negyedév •/o-ában Kőolaj 99 Földgáz 94 Égetett tégla 102 Egetett cserép 107 Konzervipari idényüveg 60 Öntött síküveg 94 Kötöttáru 115 Férfiing 93 Kolbászfélék 117 Vágott baromfi 126 Feldolgozott tojás 104 Cukor 68 Gyümölcskonzerv 54 Főzelékkonzerv 94 Az ipari termelés mérsékelt ütemű növekedése mellett is emelkedtek a készletek. A megyei székhelyű vállalatoknál és szövetkezeteknél 1971. szeptember 30-án 11 százalékkal több készterméket tartottak raktáron, mint egy évvel azelőtt. A gazdaságosság szempontjából további probléma, hogy egyidejűleg 31 százalékkal több anyagot és fogyóeszközt készleteztek az üzemek. Az ipari üzemek és a kereskedelem között még mindig nem alakult ki olyan piaci kapcsolat, amely mindenkor biztosítaná az egyes termékféleségek kereslet—kínálati egyensúlyát. Az iparban is csökkent a munkaerőforgalom, a ki. és belépés gyakorisága. Lényegesen kisebb volt a túlóráztatás is. Megfelel a gazdaságpolitikai célkitűzéseknek, hogy a munkások átlagos havi keresete az egy órára jutó termeléssel arányosan emelkedett. | A mezőgazdaság termelése 1971-ben várhatóan jobban nő az országosan előirányzottnál, s természetesen az előző évinél is. Ez évben az eddigi legnagyobb (kát. holdanként 18,1 q) búzatermést takarították be a megyé. ben. A megye mezőgazdasági üzemei 1971 első háromnegyedévében csaknem 23 600 vagon búzát értékesítettek, 90 százalékkal többet, mint egy évvel korábban ( 1970-ben az elemi károk miatt igen alacsony volt a búza hozama). A sertéstartás realizálta az 1970. január 1-én bevezetett köz- gazdasági intézkedéseket. Az állomány nem csökkent, mint ahogy az a korábbi évek ciklusainak megfelelően várható volt, hanem tovább emelkedett, és az eddigi legmagasabb szintet érte el. 1971. szeptember 30-án csaknem 900 000 sertést tartottak a megyében; 8 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Az állomány növekedését és összetételét a szakosított sertéstelepek betelepítésének megkezdése kedvezően befolyásolta. Legnagyobb mértékben a mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságainak sertés-, illetve kocaállománya nőtt egy év alatt 1971 első háromnegyedében 49 300 tonna vágósertést értékesítettek a megyében — az országos mennyiségnek csaknem 13 százalékát —, 4 százalékkal többet, mint, amennyi az 1970. egész évi (kiemelkedően magas) értékesítés volt. A negyedik negyedévben további kb. 20 000 tonna vágósertés átadása várható. A mezőgazdaság termelése — amellett, hogy általában kedvező — nem mindenben felelt meg BÍKÉS Micm^sn 3 197L NOVEMBER 6. az igényeknek. A cukor-, a konzerv. és a tejipar nem kapott elegendő alapanyagot, így feldolgozó kapacitását, amelyet jelentős összegű beruházásokkal hoztak létre, nem tudja megfelelően kihasználni. A megye' mezőgazdasági termelésében a növénytermelés te- relületén a cukorrépa, és a zöldségtermelésben, az állattenyésztés területén pedig a szarvasmarha-tartásnál tapasztalhatók feszültségek. 1971-ben mind a cukorrépa, mind a zöldség- és főzelékfélék vetésterülete csökkent 1971. szeptember 30-án 129 000 szarvasmarhát tartottak a megyében; az állomány, a szakosított szarvasmarha-telepek üzem belépése ellenére, egy év alatt több mint 3 százalékkal csökkent. Terményekből, állatokból és állati eredetű termékekből együttesen 1971 első kilenc hónapjában a szocialista kereskedelem és az ipar összesen 34 százalékkal többet vásárolt fel, mint 1970 és 12 százalékkal többet mint az igen kedvező 1969. óv azonos időszakában. A megye élelmiszeripara a fontosabb élelmiszeripari termékekből — csontos marhahús, cukor, gyümölcs- és főzelékkon- zerv, liszt és száraztészta kivételével — többet termelt, mint 1970 első kilenc hónapjában. Különösen dinamikusan nőtt a sertéshúsból készült cikkek, a vágott baromfi és a takarmány- keverék előállítása. Foglalkoztatottság— jövedelem ~ vásárids Az év első kilenc hónapjában — a mezőgazdaság kivételével — tovább emelkedett az egyes nép- gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, együttesen 3 százalékkal. A létszámnövekedés legkisebb mértékű volt az iparban, legnagyobb a közúti közlekedési ágazatban. A lakosság pénzbevételei az év első kilenc hónapjában — az országossal csaknem azonosan — 12 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ezen belül a munkabérek 7 százalékkal emelkedtek. Legjelentősebb a költségvetési szervek munkabérének növekedése, amely összefügg az egyes költségvetési intézmények dolgozóinak július 1-től történt bérrendezésével. A munkások és alkalmazottak egy főre jutó átlagos havi jövedelme az év eddig eltelt időszakában 2160 forint volt, valamivel több, mint egy évvel korábban. A mezőgazdasági jellegű lakossági pénzbevétel az év első kilenc hónapjában 23 százalékkal — országosan 18 százalékkal — haladta meg az egy évvel korábbit Legjelentősebb az áru- értékesítésből eredő pénzbevétel 49 százalékos emelkedése, amit a változatlanul nagyarányú élőállat-értékesítés eredményezett. A kiskereskedelem 1971. szép. tember végéig 4 milliárd 284 millió forint forgalmat bonyolított le, 14 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. (Országosan 10 százalékkal emelkedett a forgalom). A kiskereskedelem eladási forgalma bolti élelmiszerekből és vendéglátásból együtt 15, iparcikkekből 14 százalékkal nőtt. Az utóbbin belül a vegyesiparcikkek eladása továbbra is az átlagot meghaladó mértékben, 18 százalékkal, mig a ruházati cikkeké viszonylag mérsékelt ütemben, 5 százalékkal emelkedett. Az év folyamán az élelmiszer- ellátás sem volt hiánytalan. Továbbra is akadozik az ellátás — a jelentős sertésfelvásárlás ellenére — gyulai kolbászból, csemege-szalámiból, továbbá étolajból stb. A harmadik negyedévben a háztartások részéről lökésszerűen jelentkező igényt egyes cikkekből (mint pl. ecetből) az ipar folyamatos termelése mellett sem tudta a kereskedelem kielégíteni. Többször hiányzott — főként a községi boltokban — a csomagolt liszt és cukor. A ruházati ellátásnál továbbra is előfordultak mennyiségi és választékhiányok: pl. szintetikus kötött- és habselyemáruk nagyobb méreteiből, női ruhából és kiskosztümből. Hiányzott a boltokból a megfelelő mennyiségű ágygamitúra és teritex függöny, gyermek tornacipő stb. Az eddig eltelt időszakban vegyes iparcikkekből volt a leg- kielégítőbb az ellátás. Átmeneti hiányok azonban itt is voltak: pl. feles fekete gázcső, lánc. és csavaráru, egyes zománcedények, olló stb. Az olajkályha-ellátás lényegesen jobb volt, mint tavaly, azonban a hazai típusokból így sem tudták kielégíteni a keresletet. Lakásépítés A megyében 1971 első kilenc hónapjában 2172 lakást vettek használatba, majdnem annyit, mint 1969-ben egy év alatt Az épített lakások túlnyomó része (68 százaléka) magánlakás, és 58 százaléka a községekben épült A megyében épült összes lakásoknak több mint 80 százaléka két. vagy több szobás. Ezen belül a városokban kb. 90 százaléka. A lakásépítés a békési és a gyulai járás községeiben volt jelentős (440, illetve 280 lakás), a városok közül viszont Orosházán építettek legtöbbet (412). Békéscsabán az első három negyedévben épített 303 lakás a fejlesz, tési célkitűzések megvalósításához nem kielégítő ütemű. Oktatás A tanulók száma az új tanévben tovább csökkent: az általános iskolákban 45 100-an, a középiskolákban 8670-en kezdték meg a tanulást. A 8. osztályosok száma 13 százalékkal, a középiskolák első osztályosainak szá. ma 6 százalékkal kevesebb, mint az előző tanévben. A létszám- csökkenés hatására a tanerő-, illetve osztálytermi ellátottság mutatói is némileg kedvezőbbek a tavalyinál. Az általános iskolák szükségtantermeinek aránya tovább csökkent, ennek ellenére számuk — különösen a községekben — még jelentős. A középiskolai tanulók évről évre növekvő hányada — az idén 62 százaléka — fizikai dolgozó szülők gyermeke. Ez a tendencia várhatóan a következő években is érvényesül, amit az első évfolyamos tanulók közötti csaknem kétharmados többségük is jelez. A középiskolai oktatás szerkezete az előirányzatnak megfelelően alakul. A gimnázium első osztályába 13 százalékkal kevesebben, a szakközép- iskolákba 4 százalékkal többen iratkoztak be, mint egy évvel korábban. Ennek megfelelően az utóbbi iskolatípusban tanulók aránya 39 százalékról 42 százalékra emelkedett A BUDAPESTI MEZŐGAZDASÁGI GÉPGYÁR BÉKÉSI GYÁRA feltételre keres esztergályos, lakatos, (betanított lakatos), hegesztő, festő szakmunkásokat, illetve férfi és női segédmunkásokat Fizetés megegyezés szerint. 44 órás munkahét, minden második szombat szabad. Jelentkezni lehet: a gyár üzemgazdasági osztályán, munkanapokon: 8—15 óráig. 111340
