Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Egy esztendeje balt meg Szabó Pál A sírkő: egyszerű, mint, aki alatta nyugszik. A felhők mögül csak időn­ként kíváncsiskodott a Nap a csillogó víztükrű iavakkal kö­rülvett Biharugrára. A határ­ban, helyesebben a halasta­vaknál vasárnap sem szünetel a munka, de ezen az októberi utolsó vasárnapon csak néhá- nyan szorgoskodtak. Miért volt ez a nagy csend? Mert ezen a borongós napon emlé­kezett meg a falu apraja-nagy- ja a nagy íróról az embersé­ges emberről. — aki innen in­dult a magyar irodalom leg­magasabb csúcsára — Szabó Pálról, Pali bácsiról, halálá­nak egyéves évfordulóján. Egymás után érkeztek a gépkocsik a tanácsháza elé. Jöttek a pályatársak, a bará­tok, a tisztelők. Fábián Zol­tán. Sipos Gyula, Kónya La­jos, Tamási Lajos. Hegyesi Já­nos, Benjámin László, Bartha Imre és még sokan mások. És amikor delet harangoztak a toronyban, az országút mel­letti temető egyik sírjánál fe­ketébe öltözött emberek, va­kítóan fehér ingben, fényesre tisztított csizmában és fekete fejkendős asszonyok; meg aa 1971. NOVEMBER *, özvegy, a gyerekek és az unó- j kák. A sírkő egyszerű és még- j is monumentális. Mint az em- ! ;ber, akinek emlékét őrzi. A j matt, rozsdaszínű sziklán min- ! den ciráda nélküli réztábla: : Szabó PáL Semmi több. Sem j évszám, sem más írás, ami } tolakodóan felhívná a figyel- \ met a halottra. De kell-e több? : Különösen itthon, Biharug- £ rán, ahol mindenkinek Pali ! bácsi volt? : A sírkő körüli tiszteletteljes • csendet Bartha Imre töri meg. | A barátok nevében szólt —; Ma egy esztendeje halt | meg Pali bácsi... : És beszélt a barátról, az | emberről, az íróróL ■ A Magyar Írók Szövetsége ; nevében Benjámin László lé- ■ pett a sír mellé: : —■ Amikor Pali bácsi már j nem tudott eljönni a szövetség j ülésére — mondotta többek j között — levelet küldött Még j akkor is, és abban is figyel- : meztette a magyar írókat a ; kötelességükre. Ez volt az j utolsó levele, amelyet végren- : deletének is tekinthetünk. Ezután úttörők fogadták ! meg. hogy mindig gondját vi- ; selik a falu nagy szülötte sír- ■ jának, majd a család, a bará- j tok, a pályatársak és a köz- • ség vezetői helyezték el a tisz- ■ telet, a megemlékezés koszo- ■ rúit Béla Ottó ' Kongresszus! kommunista műszak Gyulán Eliíaz'ak a szovjet távközlési szakemberek Vasárnap elutazott Budapest­ről a szovjet távközlési szakér­tőknek az a küldöttsége, amely fi. V. Talizinnak, a Szovjetunió postaügyi minisztere első he­lyettesének vezetésével a KPM vezetőivel és szakértőivel az űr­távközléssel kapcsolatos kérdé­sekről tárgyalt. N. V. Talizint fogadta ár. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter. (MTI) Munkavédelmi tervet kell készíteniük a vállalatoknak Ä kolhó- és gépipari minisz­ter most megjelent utasításában felhívja a vállalatok igazgatóit, hogy vizsgálják meg a dolgo­zók munkavédelmi és üzem­egészségügyi helyzetét, szociá­lis ellátását és ennek alapján egészítsék ki intézkedési ter­veiket. A középtávú vállalati tervvel összhangban minden évben március 31-ig komplex munkavédelmi, szociális és kul­turális tervet is kötelesek ké­szíteni a vállalatok, s ennek teljesítéséről minden évben be kell számolniuk a Kohó- és Gépipari Minisztériumnak. A jövőben a szokásos fői- évi jelentésekben a számszerű adatokon kívül a vállalatok­nak elemzést is kell készíte­niük a minisztérium és a szak- szervezet részére a balesetek okairól, körülményeiről. A ha­lálos, a tömeges, illetve súlyos balesetekről 15 napon bélül írásos jelentésiben kell beszá- malniok. Ha a vállalat mulasztása mi­att fordul elő halálos baleset, akkor csökkentik az illetékes vezetők nyereségprémi urnát (MTI) M. — Hát, Galambos elvtárs, nagyon sajnálom, hogy a múlt­kor, amikor kint volt nálunk cikket írni, engem nem kere­sett meg. Elvégre, mégis csak mi ismerjük a tisztelt elnö­künket a legjobban. Nem ér­tem például, mért nem írta meg, hogy tavaly egy traktor a határban szőrén-szálán eltűnt és az elnök meghamisította a leltárt, hogy ne vonják fele­lősségre. ... Ne jegyezze, mert ez még semmi. Jöjjön ki, tudok én magának olyan adatokat mondani... Azt az esetet sem említették magának, hogy a szovjet parancsnokságtól kapott ingyen egy darut és azzal a da­ruval hónapokon keresztül bér­munkát végzett a járásban... ? Nézze, ha nem érdekli magát, felhívom a Népszabadságot... Jó. Itt leszek a tsz-irodán. Es­te hétkor, igen. A viszontlá­tásra. — Zsuppán leteszi a kagylót s fergetegesen elneveti magát. Niklaiéknál már fürdetés után vannak, a két gyerek pizsamá­ban. Géza fotelban ül, a kislá­nya a nyaka körött, a kisfia előtte a padlón, nézik a tévében A Békés megyéi Állatforgal­mi és Húsipari Vállalatnál Gyu­lán október 30-án a megszokott szabad szombati csendet fia­talok jókedvű lármája verte fél. Reggel 6 órákor kezdődött a kongresszusi műszak, amelyet a húsipari vállalat KlSZ-szerve- zete kezdeményezett és az üzemi pártszervezet, valamint a szak­szervezet is csatlakozott a fia­talok felhívásához. Ezen a sza­bad szombaton kilencven fia­tallal együtt összesen százhar­mincán dolgoztak. Ötvenen vi­dékről' jöttek be eleget tenni önként vállalt kötelezettségük­nek. A munkát a vágóhídon kezd­ték. Kővári József ifjúsági szo­cialista brigádvezető negyvened magával 250 sertést vágott le a műszak alatt, amelyeket a szalonnázó részlegnél már fel­készülve vártak. E részlegnél dolgozott Szilágyi Gergely, a vállalat KISZ-titkára és Thű- róczi Géza fiatal műszáki is. Itt szabadultak meg vastag zsírré­tegüktől az állatok a harmadikos ipari tanulók „jóvoltából”. A keverő részlegben Kiss Gábor ifjúsági szocialista brigádja ál­lította össze a csabai, illetve a gyulai kolbász alapanyagát. Az innen került a töltő műhelybe, ahol a gyártást ketten —Váral­jai Vidomé fiatal művezetőnő és Á mdniteigy 8000 holdas Szeged-1 környéki fűszerpaprika termelő1 körzet termésének feldolgozó központja a szegedi paprikagyár, ott őrlik, csomagolják, s indítják a világ minden tájára a hírneves piros fűszert- Az egyik legfonto­sabb műveletet, az őrlés előtti hasítást és szárítást azonban ész. szerűen decentralizálták. Az idén befejezték a „kis-paprika- gyárak” rendszerének kiépítését. Ezek a paprikás tájkörzetben arányosan elosztott — Üllésen, a híradót. Géza hangulata rend­kívül nyomott A szomszéd szobában Anna készíti a gyerekek fekhelyét A bejárati ajtó kivágódik s a bivalyerős Zsuppán a gallérjá­nál fogva maga előtt taszigálja a nyápic és halálravált újság­írót. — Galambos, az újságíró — mondja Zsuppán s Galambost megállítja Géza előtt. Géza cso­dálkozva bámul rájuk. — El akarja nekünk monda­ni, hogyan született az a cikk — magyarázza Zsuppán. Géza a kislányát lerakja a nyakából s — menjetek anyuká­hoz — betuszkolja őket a szom­széd szobába s becsukja utánuk az ajtót Kikapcsolja a tévét. — Ereszd el — mondja Zsúp- pánnak s helyet mutat az asztal mellett. Mindannyian leülnek. Galambos a nyakát tapogatja. A beszélgetés alatt kialszik a szomszéd szobában a fény, meg­jelenik Anna, csöndesen leül a háttérben s gyermekruhát kezd horgolni. — Kérem — mondja Galam­bos félve és zavartan — egyedül vagyok a mezőgazdasági rovat­ban... 280 falu... nem tudok ala­posan utánajárni semminek... A főszerkesztőnek ez a jelszava: Tomka János szakmunkás — ellenőrizték. A sajtol óműheiyben a fiatal arcokat idősebbek váltották feL Am a törzsigárdatagok is fia­talos lendülettel dolgoztak. A csabai kolbász utolsó állomása a füstölő. Nyitó Etelka, Varga Gyöngyi és Zsótér Margit ösz- szesen még hatvan évesek sin­csenek. A műszak alatt 66 má­zsa kolbászt raktak füstre. Túri Sándor, a vállalat szakszerve­zetének titkára maga is beállt az ipari tanulók közé. Lovász András a fiatal TMK-lakatos több társával együtt az üzeme­lés zavartalanságát biztosítani ment ezen a szombaton dol­gozni, A kommunista műszak végén Kovács János, a vállalat párt- szervezetének titkára úgy érté­kelte a munkát, hogy az a KISZ. szervezetüknek egyik legna­gyobb akciója volt Eredménye­ként több mint egymillió fo­rint termelési értéket hoztak létre. Cserébe a vállalat KISZ- szervezetének pénztárába 5 ez» forint került. Megállapította, hogy ez a mun­kaakció újabb bizonyítéka an­nak az ifjúkommunista helyt­állásnak, amely megyénk ifjú­ságának a KISZ VIII. kongresz- szusára tett felkészülését jel­lemzi. K. P. Mőrahalmon, Részkén és Szőre­gein kialakított — előkészítő üze­mek számos előnnyel rendelkez­nek. A községekben a vállalat könnyebben kap munkaerőt, mint Szegeden, így könnyen, gyorsan, romlási veszteség nél­kül készítik elő, szárítják a pap- rikacsöveket A gazdaságosság szempontjából nagy előnyt je­lent az a körülmény, hogy a ter­mőterületről nem kell a nyers növényben levő sok vizet a sze­gedi központba szállítani. (MTI) Nálunk helyreigazítás nincs.,- Van olyan nap, hogy három ri­portot... Zsuppán hatalmas öklét kite­szi az asztalra. Galambos riadtan elkapja a tekintetét. — Úgyis örök lelkiismeretiur- dalásban élek — mit akarnak tő­lem? — Az igazat! — mondja Gé­za. — önök életveszélyesen meg­fenyegettek — sóhajt megadóan Galambos. — Mi az informáci­óinkat a megyei és a járási szer­vektől szerezzük be. Ez is ott merült fel valahol. — Felmerült! — mondja meg. vetően Zsuppán. — Név szerint kitől „merült fel”? — Az ilyesmi nem név szerint merül feL Telefonál a titkárnő, hogy az „elvtársak” szeretnék, ha például Niklai Gézáról írnék riportot. Én meg szoktam kér­dezni: pozitíve vagy negative? Ha azt mondják negative — ak­kor abban a szellemben írom meg. Elvégre, ők ismerik a „te­rületet”. — És maga mért nem ismeri? — kérdezi Géza. — Miért nemi jár utána a dolgoknak? — Értsék meg, nincs rá időm. Egy nevet mondtak az elvtársak: Pigniczki, azzal beszéltem is. Aztán jött vissza értem az autó s addigra készen kellett len­nem. Ugyanis, egyetlen autója van a szerkesztőségnek — Elképesztő! — nevet dühö­sen Zsuppán. — A többi cikkét is így írja meg? — Igen... Mondtam már, hogy örök lelki ismeretfurdalásban élek, Tájkörzetekben dolgozzák fe! a szegedi paprikát Az írószövetség koszorújának felírása: Pali bácsinak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom