Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

Felavatták Változnak az idő!:, a kommunista mártír sokat változtak az emberek November 28-án, vasárnap délelőtt Nagykamaráson a köz- ség művelődési hám előtt lep­lezték le Bojtos Sándor kom­munista mártírnak a szobrát Nagykamarás szülöttjére em­lékeztek a község lakéi és a vendégek. A művelődési ház nagyter­mében ünnepi nagygyűlést tar­tottak, amelyen Czinege János, a Ságvári Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte a megjelen­tekéi, közöttük Enyedi G. Sán­dort, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkárát Ezután ár. Deák Lívia, az MSZMP Központi Bizottságának tagja leleplezte a szobrot, majd ün­nepi beszédet mondott Vissza­emlékezett a 30 év előtti no­vember 24-i éjszakájára, ami­kor álllg felfegyverkezett csendőrök szállták meg a köz­séget, s hurcolták el azokat az igazi hazafiakat, akiknek pusz­ta léte egyet jelentet* a re­ménnyel, és hittel és akiknek személyes jelenléte képezte azt a szervezett erőt, amely a nincstelenek utolsó fegyvere voüit akkor. — Akkor éjjel nemeseik asas­szonyaik könnye és gyerekeik sírása rázta meg a lelkeket de erőt vett a szorongás minden becsületes ember szívén. Volt, aki tudva tudta, de ösztönösen mindenki érezte, hogy Bojtos Sándor éa társainak elhurco­lása csak az első lépés a nép teljes tönkretételének útján, És a nép megérzése igaz lett, mert az ország és nemzetvesz­tő urak valóban kegyetlen hár borút gyászt nyomort éa pusztulást hoztak az országra — mondta többek között Deák Lívia. , I Majd elmondottal ' — Bojtos Sándor, a Viharsa­rok kimagasló kommunista mártírja már 12 éves komában béres volt s mint olyan so­kan, ezen a vidéken, ő sem ta­nulhatott Mégis önerőből szin­te ezermester lett Örökké nyu "tálán ,tudásra éhes em­ber. Jellemző, hogy letartózta­tásáig saját maga készített rö­vidíti üli .á mű rádiókészülékem hallgatta a Moszkvai Rádió magyar adásait A családi kör­ből az ifjú Bojtos Sándor kap­csolatba került M. Szántó And­rással és Szűcs Ferenccel. En­nek az ismeretségnek a Nyo­mán iratkozott be később a Szociáldemokrata Pártba. A ke­mény munka mellett éjszaká­kon át olvasott, tanult hogy minél jobban megismerje a szocializmus eszméjét Megis­merkedett Marx és Engels műveivel és képessé lett arra is, hogy elvont, tudományos kérdésekről kialakítsa saját álláspontját Az őszi és téli estéket arra használta fel, hogy sorstársainak a minden­napi élet súlyos problémáiról és a politikai helyzetről be­széljen. Bátor, szókimondó em­ber volt. Bojtos Sándor. Ellen­ségei féltek tőle, de nagy em­beri tekintélye miatt tisztelték is. 0 és közvetlen munkatár­sad ; M. Szántó András, Ko­vács István, Szűcs Ferenc és Czinege János komoly eredmé­nyeket tudtak felmutatni 1930 —1938 közölt az agrárproleta­riátus szervezésében. Munká­juk nyomán alakulhatott ki az, hogy egyes években a községi képviselő testületben többségbe került a pártfrakció. Bojtos Sándor ezekben az években résztvevője, később irányítója a mozgalmaknak. Ezután Deák Lívia arról be­szélt, hogy a háború milyen feladatokat rótt a mozgalomra, a hogyan vette ki ébbői részét Bojtos Sándor. S a íegszomo- rúbto időponthoz eljutva el­csuklott a hangja, amikor el­Bojtos Sándor szobrát Dr. Deák Lívia, at MítMP KB tagja ünnepi beszédét mond­ja, mellette Bojtos Sándor harcostársa, Czinege János, a Ság­vári Termelőszövetkezet elnöke. (Fotó: Dcmény Gyula) mondta, hogy 1841. november 24-én hogyan tartóztatták te, s vitték éL a viharsarki kommu­nistákat, köztük 36 nagyka.íia­lyért küzdött, s amelyért már­tírhalált halt. Boty&nnkl János As IDEI ősz igen kedvezett a mezőgazdasági munkáknak. Persze volt máskor is ehhez ha­sonló időjárás, de akkor vala­hogy mégsem haladt úgy az őszi betakarítás, szántás és a vetés a csanádapácal Üj Barázda Tsz- bem, mint most. Alig tíz éve még Januárban is törték a kukoricát. Az MSZMP VIII. kongresszusán nagy derültség közepette fogal­mazták meg, hogy nálunk két dolog töretlen; a párt politikája és a kukorica. Akkoriban ez va­lójában így volt és egy kicsit nagyon is oda címezték a mező- gazdasági üzemek dolgozóinak, vezetőinek: 1116 lenne januárra a kukoricát Is betakarítaniuk. A szövetkezeti gazdálkodás szervezésének időszakában bi­zony a csanádapácal Űj Baráz­da Tsz-ben is nagyon nehéz volt útjára indítani a közös gaz­dálkodást. A falu módosabb pa­rasztjai ide tömörültek. A párt és a kormány politikájával sok mindenben egyetértettek, de a szövetkezésben, a közös gazda­ság kialakításában nem az ösz- szetartó szálakat keresték, ha­Búza vetőmag­termesztés háromezer holdon A FelsÖnyamásd Állami Gaz­daság 1971-ben 400 vagon búza­vetőmagot adott át a mezőgaz­dasági üzemeknek. Az 1972. évi tervben pedig már 600 vagon elit és első fokú vetőmag elő­állítása szerepel A szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézettel kötött hétéves szerződésük alapján célul tűz­ték ki a gabonatermesztés szak- tanácsadását. Ezzel Igyekszenek elősegíteni azt, hogy a kutató­intézet legújabb és legintenzí­vebb búzafajtáira beállított kí­sérletek eredményét a Tiszán­túl más mezőgazdasági üzemed is hasznosíthassák. A gazdaság kidolgozta a* őszi búza vetőmagtermesztésének egész rendszerét és korszerűsíti nemcsak a vetőmag előállítását, hanem annak ..kikészítését” is. A jövőben azon gazdaságok szá­mára, amelyek azt igénylik, szolgáltatásként a vetőmagot be is csávázzák és ki Is szállítják. A Felsőnyomási Állami Gaz­daság az intézettel kötött szer­ződés értelmében a továbbiak­ban búzatermesztő bemutató gazdaságként is szerepel. Ehhez az eredmények mellett az is alapul szolgál, hogy 3 ezer hol­don termesztenek búzavetőma­got. A 23,5 mázsás átlagtermése vetőmagból egyébként 1971-ben mintegy 60 vagonnal még ex­portáltak is. A búza mellett ugyanakkor egyéb nővények — a kukorica, a repce és a lucerna — vető­magját is előállítják itt. Össze­sen a szántóterület egyharmadán foglalkoznak vetőmagtermesz­téssel nem azt; mit hogyan nem lehet megcsinálni. Ezért volt töretlen a kukoricájuk, szedettem a ré­pájuk. ezért maradtak el • szántással és a vetéssel. Az akkori késlekedések végig kísérték tízegynéhány éves tör-* térne tűket. Más községekben a hasonló Időben szervezett gazda­ságok előrébb állnak, mint ók. A tudat nehezen változott, ne­hezen barátkoztak meg a közös gazdaság gondolatával. Minden egyes előrelépésért nagyon is meg kellett dolgozniuk azoknak, akik a haladás élvonalába áll­tak. A VALAMIKORI állapot ma már a múlté. Ha lassan is, de magukra eszméltek, megba­rátkoztak a szövetkezet gondo­latával Ezen az őszön már nem okozott különösebb gondot, hogy október végére, optimális Időben elvessék a búzát és felszántsák a közösen művelt határrészt. Ko­rábban a háztáji föld termésé­vel többet törődtek, mint a közösével. Innen takarították be először a kukoricát, innen hord­ták haza a kukoricaszárat és ha jött a tél. akkor szívességből le­törték a közös termését. Most fordított a helvzet. A közös ku­koricát törték le először. A szá­rat s levágták. A háztáltn még rajta a szár. A tsz vezetősége azon fáradozik, hogy a háztáji­ról minél hamarább elszállítsák a kukoricájára! Alig akad je­lentkező. aki a szár-bertaknrítáa- nál a fogadósoknak segédkezne!. Sőt mi több, vannak, akik le sem vágták a szárat. Nincs rá szükségük. Ezt a termelőszövetkezetet M- asemy gyakran segítem kellett* hogy a mezőgazdaság] munkák­kal valahogyan elkészüljenek. Most viszont ez a szövetkezet adott segítséget a gerendási Bú­zakalásznak és a békéscsabai! Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-nek. A GÉPESÍTÉSBEN előrelép­ték. Speciális munkagépeket vásároltak. Ilyen a ZMÄJ cső­törő és fosztó is .amely nagyon sok erőfeszítéstől mentesítette a kukorica-betakarítás idején a fan-gazdákat Több tsz-tag azt kérte a vezetőségtől, hogy Jö­vőre a háztáji kukoricát Is ZMÁJ-Jal törjék, s ők addig más, jövedelmezőbb munkát vé­geznek a közösség Javára. Figye­lemre méltó, hogy ezeket az eredményeket olyan körülmé­nyek között érték el. amikor a munkaerő-ellátottság romlott Tíz évvel ezelőtt a növényter­mesztésben majdnem háromszá­zan dolgoztak. Most pedig alig vannak negyvenen, akik a kü­lönböző szántóföldi munkából részt vállalnak. Kiöregedtek, nyugdíjba mentek az emberek, másik részük pedig az állatte­nyésztésben, a kertészkedésben és a gépesítésben helyezkedett el. Lassan génesítik, au tómat L zálják a növénytermesztést NAGT GONDOT fordítanak a növényvédelemre. Egy mon­datban: az utóbbi évtizedben tudatban igen sokat változtak. Ennek kézzel fogható bizonyító* ka a betakarított és a felszántott határ. Dupsl Károly ráat embert. Bojios Sándor egyik börtönből a másikba ke­rült, megjárta a Margit körúti katonai Legynáziat is, majd egy munkaszolgál tos századdal a szovjet fron-ra, Ukrajnába ke­rült S a nagyszerű forradal­már nem jött vissza. Utoljá­ra sógora, Wolf József látta, 1943. január elején Kurksz kör­nyékén. Nem élhette meg azt amiért harcolt, nem lehetett ott 1945-ben, amikor 4500 ka­taszteri holdat osztottak fel 800 földogénylő között — Bojtos Sándor alakja — mondotta befejezésül —, mi­előtt szobor lett, itt élt itt küzdött. Ezért elidegeníthetet­len része a községnek. E szo­bor azonban nemcsak neüti állít maradandó emléket, hanem annak az eszmélnék eme­Ratal esztergályosok és marósok versenye A Hajtómű és Felvonógyár békéscsabai gyár. egységének KISZ-alapszervezete a KISZ kong­resszusa tiszteletére versenyt kezdeményezett. A vállalat öt gyáregysége két esztergályosból' és egy marósból álló csapattal indul Az évenként Ismétlődő verseny elméleti és gyakorlati részből tevődik össze. A győztes csapat részére a békés­csabai fiatalok Viharsarok elnevezéssel kupát ajánlottak fel A háziversenyt november 27-én tartották meg Békéscsabán. Az esztergályosok közül Seres Mihály lett az első, Andó István a második, a marósok közül Tyetyák Pál lett a győztes. Mind a hárman értékes tárgyjutalomban részesültek, ök képviselik majd a békéscsabai gyáregység fiataljait a vállalati versenyen, melyet a Jövő év januárjában rendeznek meg Budapesten, Kibernetika Oz begisztán ban Huszonhét hatalmas gépgyártóüzem, kohó- ém vegyikombinát termelését irányítják kiberneti­kai berendezések az Üzbég Köztársaságban. A közeljövőben a nemzeti ipar egész sor ágazatára terjesztik ki az automata irányítási rendszert* Szerephez Jut a kibernetika a mezőgazdaságban, például az öntözőberendezések működtetésében is. Az elektronika eredményeinek felhasználása elősegíti a céltudatosabb tervezést, a termelé­kenység növekedését. Nagy a jelentősége abban is, hogy képzett szakembereket szabadit fel* akiknek tudását más területen hasznosíthatják. Ok képezik majd az Üzbég Köztársaságban a kilencedik ötéves tervben létesítendő 17 új üzem nélkülözhetetlen A mártír szobra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom