Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-30 / 282. szám

99 fCctműsznkos 99 iniézménjck Gliiiláo Miklósvarosban épfiit a legújabb napközi Gyula iélekszámra kisváros, mindössze 26 400 lakosa van, mé­gis nagy területen fekszik. Bel­területének átmérője 7—9 kilo­méter között mozog. Ez a kö­rülmény hozta felszínre azt az igényt, hogy városrészenként építsünk olyan objektumokat, amelyek alkalmasak a szociális ellátás, a társadalmi, politikai és kulturális élet terén jelentkező igények kielégítésére. A tanács 1967-ben fogott hoz­zá egy ilyen, az egész várost át­fogó intézményhálózat létreho­zásához. Most, amikor az elmúlt napokban — városunk felszaba­dulásának 27. évfordulóján — megnyitottuk a 4. öregek nap­közi otthonát és már megvan az 5. számára is az épület, elmond­hattuk, sikerült teljesíteni ter­vünket. Hogyan is néznek ki ezek az otthonok? Általában 100—160 négyzetméter alapterületűek, amelyek magukban foglalnak egy nagyobb társalgót, s ez egy­ben ebédlőnek is szolgál, továb­bá egy kisebb pihenőszobát, va­lamint egy tálaló-mosogató he­lyiséget. ezen felül a legutóbbi épületnél külön könyvtárat és olvasót is építettek. Mindegyiket gondozott kerti bútorokkal be­rendezett pihenőudvar veszi kö­rül. Az elmúlt évék elegendő ta­pasztalatot adtak arra, hogy mennyiben képesek betölteni ezek az intézmények a célúk ki­tűzött többirányú rendeltetésü­ket. Szociális téren 200. többnyi­re egvedül élő és szerény jára­dékkal rendelkező idős ember számára sikerült olyan emberi □lést tart az SZMT elnöksége A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának Elnöksége december 3- án, pénteken délelőtt 9 órai kez­dettel ülést tart. Először az ipari szakmunkásképzés helyzetéről és problémáiról, majd a IV. öt­éves terv egészségügyi és szoci­álpolitikai feladatairól szóló elő. 1 terjesztéseket vitatják meg. Ez- S után a kereskedelmi dolgozók S élet- és munkakörülményeinek | javításáról, különös tekintettel a 5 munkaidőcsökkentés feltételei 3 megteremtésének lehetőségeiről szóló jelentést tárgyalják, majd megvitatják és jóváhagyják az SZMT és az elnökség 1972. első félévi munkatervére tett javas­latokat. gondoskodást nyújtani, amely megszépíti és megkönnyíti nap­jaikat anélkül, hogy kiszakítot­tuk volna őket megszokott ott­honukból, családi, baráti kömye zetükből. Egy-egy személy na­ponkénti ebédeltetése és gondo­zása évi átlagban 3800 forintba kerül, amelyből átlagosan mind­össze 400 forintot térítenek. Fon­tos dolognak tartjuk, hogy sze­rencsésen sikerült kiválasztani az otthonok személyzetét, akik nagy szeretettel és türelemmel, sok leleményességgel foglalkozó­nak a gondozásukra bízott öre­gekkel. Városunk üzemei, szö­vetkezetei is segítséget nyújtot­tak az otthonok jó berendezésé­hez és felszereléséhez, valamint évente néhányszor külön prog­ramot szerveznek részükre: ki­rándulni viszik őket más váro­sokba, vagy ünnepi alkalomkor megajándékozzák és megvendé­gelik az öregeket. Elmondhatjuk, hogy a mi öre­geink és hozzátartozóik nagvon elégedettek és hálásak a róluk való gondoskodásért. Ezek az otthonok városunk­ban kétműszakban üzemelnek. Napközben az öregek pihennek itt, az esti órákban pedig egy- egy városrész társadalmi élete zajlik bennük. Két he'ven lakó- területi pártszervezet is műkö­dik. Mindeevikhen tartanak kü­lönböző ismeretteriesztő előadá­sokat. kisebb műsoros esteket és otthont nyűitanak a fiók- könyvtáraknak is. Ezt a tevé­kenységet társadalmi aktívákra támaszkodva, tiszttűetdílas nép­művelők szervezik. Itt tartiák a tanáes+agi hps-ámi-JóVat és ezek­ben bonvolítotóik le a szavazá­sokat. de a kö'öoböző tömeg- szervo-etek számára is nyitva vannak. Meoánamthatüik. hogy a ta­nács tömegkapcsolatának erősí­tésében, valamint a városköz­ponttól távoleső lakóterii1 eteken élők közötti nolitikai kulturális nevelő munkában fontos bázis­ként jelentkeznek ezek az in­tézmények. I étrehozásuk nem kis anvagí áidozatot —- Összesen közel 3 millió Ft-ha kerültek — kívánt a tanácstól. de úgv ítéljük meg műVödésíjket. bngv érdemes volt övén intézményhálózatot létesíteni. Dr. Vidó István tanácselnök Kétnapos békéscsabai tanácskozás a pedagógusok helyzetérő! Tanácsi és szakszervezeti ve­zetők, általános és középiskolai, diákotthoni, kollégiumi igazga­tók részére rendez szakmai tan­folyamot szerdán reggel kilenc órától a Jókai Színházban és csütörtökön a Megyei Művelődé­si Központ nagytermében a Me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága. Nagy Jánosnak, a Megyei Ta­nács elnökhelyettesének meg­nyitója után dr. Ferencz Győző, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetőhelyettese az alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyek vezetőinek munkáltatói jogköréről, Németh István előadó a pedagógus munkakö­rök betöltéséről tart előadást. A második napon a pedagógus bér­rendezés tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos igazgatói fel­adatokról beszél dr. Újlaki Sán­dor főelőadó, míg a technikai dolgozók bérrendezésével kap­csolatos kérdésekről dr Lugosi Andor főelőadó ismerteti meg a résztvevőket. Az előadásokat mindkét na­pon konzultáció követi, melyen a hallgatók választ kapnak a té­mákkal kapcsolatos valamennyi kérdésükre. Statisztikai könyvszemle FÖLDTERÜLET 1870—1970, I—II—III A kiadvány három kötete rész­letesen tartalmazza hazánk földterületének adatait globáli­san, megyénként, művelési ágan­ként, 1949-től szektoronként. A közölt mutatók megtalálhatók hektárban, kataszteri holdban. 1870-től napjainkig. Foglalkozik a kataszteri tiszta jövedelem alakulásával, a gazdaságok nagy­ságával és termelési értékeivel, valamint az egyes községek te­rületi változásaival HAZTARTAS-STATISZTIKA 1970. A széles közérdeklődésre szá- mottartó kiadvány részletesen tájékoztatja az életkörülménye­inkkel foglalkozó szakembereket, hathatós segítséget ad a termelő, értékesítő és szolgáltató tevé­kenységet végző vállalatok ke­resletkutatási munkájához. Négyezer háztartás folyama­tos megfigyeléséből származó 1965—1970. évi adatokat dolgoz­za fel. Bemutatja a jövedelmek alakulását rétegenként, háztartá­sonként és felhasználásukat főbb fogyasztási csoportonként forint­értékben és mennyiségben. Ké­pét ad az átlagárak, a tartós ja­vakkal való ellátottság, a fo­gyasztási szokások változásáról. Elemzi a háztartások taglétszá­mát, a keresők és eltartottak arányát, az életkor szerinti meg­oszlást Hasznos segítséget adnak a táblázatokhoz s szöveges elemzé­sekhez csatolt módszertani meg­jegyzések. az Állami építőipari VÁLLALATOK ÁLTAL A MEGRENDELŐKNEK 1970-ben Átadott ÉPÍTMÉNYEK ADATAI A már korábban kiadott, ha­sonló című, 1960—69. évi adato­kat tartalmazó kötet szerves ki­egészítője, de önállóan is érté­kes adatgyűjtemény. Részletesen feldolgozott, sok­oldalúan csoportosított mutató­kat közöl a főbb építménycso- portok és az átlagos építési költ­ségek, a kivitelezési idő alaku­lásáról. Foglalkozik az átadott építmények műszaki adataival, az épületgépészeti megoldások­kal. SB9saaaaBes£Bs93S3 cbbbbbsbsxsbbsbbsqbssbbbbbbbbbbbbi ISBSBSSSSBBBSae eSBBQBSSBBSBBBBBSBSSSBSBSBBSSSSD: A KNER NYOMDA Mvess: FÉRFI SEGÉDMUNKÁSO­KAT, TAKARÍTÓNŐKET Jelentkezni: Békéscsaba, tetóss «. 9. Munkaügyi osztály. s Kettő a fejbe, kettő a szívbe Visszaemlékezés Vízből kitermelt, jé | minőségű ­bányahomok van eladó korlátlan mennyiségben. A homok elszállítását is vállaljuk, ár megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: BÉKE MG. TSZ, KAMUT, központi iroda, SE 4 ^ ISII. NOVEMBER 3«, | Szinte sokkot kap az em­ber, amikor csikorogva bezárul mögötte a börtöncella ajtaja. Különösen, ha előzőleg belökik oda és még utána is rúgnak. Aki pedig ilyenkor önérzetesked- ni próbál, azt alaposan meglec­kéztetik. Hogy mennyire, az a foglár kedvétől, esetleg idegálla­potától. nem pedig az őrizetes érzékenységétől függ. Ilyen helyzetbe kerülve, már nem tudom megmondani, hogy mennyi idő múlva ocsúdtam fel, Csak álltam anélkül, hogy va­lamit is észleltem volna magam körül. Egyszer aztán kezdtek ki­rajzolódni a tárgyak körvonalai: a prices, a hokerli, rajta egy kancsó és pléhpohár. Nem valami nagy kényelem, de legalább le lehetett ülni. A prices szélére. Itt nem bántanak. Legalábbis addig, amíg újra nem csikorog a zár. A Bécsi kapu téri nyilasházban ugyanis éppen ele­get kaptam. Volt ott egy tüzér őrnagy hegyes cugoscipőben, fe­kete nadrágban, nyilas karsza­laggal. Nádpálcát suhogtatott a kezében. A szobájában a falnál géppisztollyal a hóna alatt, szét­tett lábakkal állt egy „nyilas testvér”. Mozdulatlanul, mint valami gárdista. Szögletes arca, előrenyúló álla, féktelen gyűlö­letet tükröző szeme elárulta, hogy ő nem ismer tréfát. Csak akkor mosolyodott el, amikor az őrnagy a pálcával a fejemre súj­tott Váratlanul ért az ütés. Egy pillanatra szinte elsötétült előttem a világ. Védekezésül ön­kéntelenül felrántottam a karom. A második ütést már arra kap­tam. És szaporázta az őrnagy, mint valami eszelős... —■ Tiszt voltál?... Százados?... Kikkel szűrted össze a levet, te hazaáruló... te plutokrata.- te, rühes zsidóbérenc? Eltalálta a fülem. Beszakadt. Éreztem, csordogál a vér. Véde­kezésül a szőnyegre vetettem magam, akkor pedig a hegyes- orrú cipőjével rugdosott és csak úgy szórta az átkot. Hiába mond­tam volna, hogy senkivel sem „szűrtem össze a levet”. Egy an­gol kémet vagy orosz bolsevikot sem ismerek. Még azt sem tu­dom, hogy mi az a plutokrata. Egyedül az erőszakot gyűlölöm. Azt, amit ő csinál, fölénye tu­datában. Torkig vagyok a há­borúval, a gyilkolással, a fékte­len pusztítással. Azzal, hogy a német fasizmus saját érdekei szolgálatában feláldozza a ma­gyar népet. Ennyi az egész. Abbahagyta. Felálltam, leka­pott Csak akkor töröltem le, amikor a pincébe kísértek. Na­pokon át ismétlődött a tortúra. Aztán ideszállítottak a Margit körúti börtönbe. Még mindig ká­bult voltam. Tapogattam a fe­jem. Az izgalom ugyan tompí­totta a fájdalmamat. Mert őszin­tén bevallom, féltem. Hallottam a VKF—2-ről, tudtam, hogy aki ennek a szervezetnek a kezébe jut, az lemondhat minden re­ményről. Kint szürkült A magasan le­vő rácsos ablakon át alig szű­rődött be már fény. Végigdőltem a priccsen. A szomszéd cellában valaki állandóan köhécselt. A folyosón egyenletes léptekkel járt fel, s alá az őr. Csizmája nagyokat koppant. Fáradt vol­tam, elnyomott az álom. Dörömbölésre riadtam fel. Va­cogott a fogam a hidegtől. Ki­nyílt az ajtó. Bedobtak két pok­rócot. Elrendezkedtem valahogy és újra lefeküdtem. Legalább melegben legyek. Kívülről mo­torzúgás. dübörgés hallatszott be, néha egy-egy távoli robba­nás. Figyeltem, s közben ezer­nyi gondolat járt az eszembe®. Reggel elvitték a két pokrócot, aztán beadtak egy sep­rőt, lapátot a takarításhoz. A szemben levő cella ajtajában egy idősebb ezredest pillantottam meg. Kádár Gyulát. Halkan kér­dezte: — Te miért vagy itt? — A vád hazaárulás, kor- mányzógyalázás és zsidómentés. — Hm... Nehéz lesstl — Gondolom. — Tudod ki van a szomszé­dodban? — Nem. — Kállay Miklós, mellette pe­dig Kánya Kálmán. Elhallgattunk. Szinte futva jött az őr. Odaért, megállt — Ki pofázott? — kérdezte, s feleletet sem várva, akkorát rú­gott belém, hogy elterültem a priccsen. Egyszer később ismét csikor­góit a zár és kinyílt az ajtó. — Szedje a cókmókját! Más­hová kerül — hangzik az utasí­tás és menten el is indúltunk. Az őr a földszintre irányított, egy kétszemélyes cellába. Itt ta­lálkoztam Molontay KárollyaL Az ő társaságában már elvi­selhetőbbé vált a börtönélet. Mindjárt megtudtam, hogy 23 éves és mezőkövesdi. Egy hadi­foglyokból szervezett partizán- csoport parancsnokaként repü­lőn érkezett Magyarország fölé és társaival Ajnácskőn szállt le ejtőernyővel. Az akció nem si­került, a csendőrök csaknem mindnyájukat kézrekerítették. Még Kuznyec szovjet rádióst is. Molontay Károly szánalmas helyzetében is jókedélyű maradt Bízott abban, hogy a szovjet hadsereg hamarosan eljut Buda­pestre, Mondta is a foglárnak; hogy nemsokára fordul a kocka és aki most kint van, az lesz itt bent, a mi helyünkön. Az őrmes­ter néha-néha bejött hozzánk egy kis eszmecserére, meet m*m

Next

/
Oldalképek
Tartalom