Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-02 / 258. szám
Mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek igazgatóinak tanácskozása A MÉM Szakoktatási Főosztályának szegedi területi és továbbképzési felügyelősége a múlt hét végén Szabadkígyóson Békés, Csöng rád és Bács megye mezőgazdasági, valamint az ország valamennyi erdőgazdasági szakmunkásképző iskola igazgatóinak értekezletet tartott. Az értekezleten az iskolák há. roméves fejlődését és feladatait Halápi Ferenc, a szegedi felügyelőség vezetője értékelte. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket az iskolai nevelésben és oktatásban az intézetek nevelőtestülete elért. Az iskolák személyi és tárgyi feltételeinek elemzése után beszélt az iskolák előtt álló feladatok megoldásának lehetőségeiről. Elsősorban arról, hogy miképpen lehetséges a technikai és technológiai igényeknek leginkább megfelelő, jól képzett szakmunkásokat biztosítani az élelmiszer- gazdaságnak, illetve a fagazdaságoknak. Elismeréssel szólt a kétegyházi tablós-rendszerű oktatás kidolgozásáról és bevezetéséről, valamint a gyomai és szabadkígyósi tan- és gyakorló gazdasági oktatás célratörő megoldásáról; továbbá a békési szakmunkásképző iskolának az elméleti és a gyakorlati oktatás összhangját, egységét biztosító táblázatos tanterv kidolgozásáról. E rendszer külön érdemének tartotta, hogy az elsősorban a növénytermesztő gépész oktatásban alkalmazható kiválóan. Az előadó referátumában nem feledkezett meg a tantestületek tervszerű továbbképzésének kérdéseiről sem. A nevelési módszerek fejlesztésének tárgyalásakor szólt a Kalocsai Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola által 1969-ben összeállított és ma már széles körben elismert nevelési terv jelentőségéről. Ennek tanulmányozását javasolta a szakmunkásképző iskolák nevelő testületéinek. Az előadást követő hozzászólások szintén elősegítették az élelmiszergazdaság előtt álló feladatok megismerését. Sokan foglalkoztak a jobb és korszerűbb tárgyi, illetve személyi feltételek kialakításával, a szertárak fejlesztésének szükségességével K. P. Perzsavásár a 700 éves Győrben**. A Békésszentandrási Szdnyegszövű Háziipari Szövetkezet újabb sikere A 700 éves Győr jubileumi ünnepségsorozatának egyik kiemelkedő rendezvénye a nagyszabású Perzsavásár. A Népművészeti Vállalat győri boltjában rendezte meg sző- nyegbemutóját a világhírű szövetkezet, a hazai perzsaszövés ősi központja. Válogatott szépségű, hagyományos, kézicsomózású gyapjúszőnyegből, a kerek perzsából, a modem mintás szőnyegekből láthatnak gyönyörű példányokat az érdeklődők. Elkészült Győr címere is a város lakóinak legnagyobb meglepetésére. A kiállítás ünnepi megnyitására szombaton került sor. Ott voltak a Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet vezetői, Nagy Béla elnökkel az élen, ott voltak a Népművészeti Vállalat szakemberei, Győr város vezetői. A nagysikerű „perzsavásáron” már az első napon több gyönyörű szőnyeg talált gazdára .ezenkívül a megrendelések egész sorát jegyezték fel azé), a Lena és az Amur. As Angarán felépült két erőmű, az irkutszki és a bratszki. Épül már a következő Uszty-Ilim-nél és tervezik a negyediket Bogu- hamszkájánál* No de ne vágjunk a dolgok elé, egyelőre ott tartunk, hogy megérkeztem Irkutszkba és kezdtem ismerkedni a 300 éves várossal. Gáti István (Folytatjuk) fisibériai falusi utcarészlet, régi, Jellegzetes faházakkal Vasasok — munkásőrök Bánszki László nem ér rá meggyújtani a cigarettáját Legutóbb' éleslövészeten találkoztunk. Akkor géppisztolyt tartott a vasportól és olajtól érdes keze. Amikor a gyárban a köszörűgép mellett látom, cigaretta lóg Báruszflíi László szájában. Meggyújtani még nem ért rá, de a dohány ízét azért érzi. A mindig vidám férfi most sem tagadja meg önmagát Mosolyogva tiltakozik: — Nem vagyok én fontos ember, hogy velem beszélgessen. Mit tudnék mondani? A további beszélgetésre ezzel a kérdéssel bírtam rá: — Mi a véleményük a szak- társainak, ha magának, mint mtinkásőmek a műszakból kell elmennie szolgálatba? — Semmit nem szólnak — válaszolja és közben egy rongyban megtörli kezét, rágyújt — megszokták, mint ahogyan mi is. Aztán itt nálunk az igazgató, a főkönyvelő, a főmérnök is munkásőr és jól tudják hogyan kell beosztani a szolgálatot, no meg a munkát hogy minél kevesebb kiesés legyen a termelésben. A forgácsológyáriak, szakasza általában szabad szombatokon és vasárnapokon vesz részt kiképzéseken. Előfordul persze, hogy hétközben is adódik feladat, munkaidőben kell ellátná a szolgálatot. — Akkor sem dől össze a világ — mondja Bánszki László — teljesítménybérben dolgozunk, s ha kiesik egy műszak, a következőben jobban „ráverünk” hogy ne legyen lemaradás. És ha nem tudjuk utólémi magunkat egy nap alatt, akkor a következő műszakokban is jobban „hajtunk”. Szikrázó acél, olajos, égett szag, egyenletesen zúgó gépek, kígyózó fémforgácsok kékes spiráljai, olajtól maszatos arcú férfiak és kendővel megkötött hajú asszonyok, lányok. Sok ismerős tekinget felénk, miközben beszélgetünk, de a vidia- késdk marják a vasat, nincs idő otthagyni a gépet. Nem egy és kettő van közöttük, akiket szabadidejükben a munkásőrségnél látok, különböző feladatok teljesítése közben. Fegyveres szolgálatot adnak, ünnepségeken díszelegnek, vagy biztosítják a rendet, részt vesznek harcászati gyakorlatokon. A meős, Miklós Bálint szintén munkásőr. Az egyik gépnél műszerrel a kezében ellenőrzi a körfűrészlap méreteit és néhány szót vált a gépen dolgozó asszonnyal — Másodszor léptem be a munkásőrségbe. Néhány évvel ezelőtt hozzák ezdtem a gépipari technikum elvégzéséhez, így minden szabadidőmre szükség volt. Hogy nem nehéz-e a munka és a szolgálat? Amikor beléptünk a szürkeruhások alakulatához, tudtuk mit vállalunk. Szó se róla, néhány dologról le kell mondani, ám a megbecsülés és a bizalom, hogy Körfűrészlapot ellenőriz Miklós Bálint Fotó: Demény Gyula Űj hatosat a könyvterjesztésben Korszerűsítik a magyar könyv- terjesztő hálózat szervezetét: január elsejétől megalakul a Könyvértékesítő és Készletezési Vállalat, könyvtárellátó feladattal. Ugyanakkor megszűnik a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vállalat: a fővárosban ezentúl az Állami Könyvterjesztő, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvterjesztő bonyolítja le a kiskereskedelmi forgalmat. A Művelődésügyi Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának vezetője, dr. Marczall László, a szervezeti változásról elmondta: a vállalatok eddig, függetlenül a könyvek műfajától, 21 százalékos kiskereskedelmi árrést — vagyis hasznot — számolhattak el, ami azt jelenti, hogy a drágábban forgalomba hozott krimin például jóval többet kerestek, mint az értékes klasszikus műveken. A jövőben megváltozik a helyzet: Az értékes irodalmi művek haszna 26—33 százalék lesz, míg a krimiké 18 százalék. Ami ugyancsak újdonság: a Könyvértékesítő Vállalat az ország 16 könyvkiadójának bizományosa lesz, átveszi tőlük a műveket, ellátja a könyvtárakat, és külön szövetkezeti osztálya szállítja a fogyasztási szövetkezetek üzleteinek a könyveket. A Szövetkezeti Könyvterjesztő dolgozóinak egy részét a Művelt Nép veszi át, más részük januártól az új értékesítő vállalat állományába kerüL lÉKtSHCSWSzn Q ISII. NOVLMBEB 2. fegyveresen szolgálhatjuk munkánk mellett hazánkat, nagy megtiszteltetés. A főmérnök irodájában éppen véget ért a megbeszélés és Bárdos Miklós hozzálát a délutáni posta aláírásához, amikor benyitottunk. Leültet bennünket és mielőtt aláírja az előtte levő papírokat, mindet elolvassa. Csak aztán kérdezhetjük meg: — Hogyan egyezteti össze a gyár főmérnöke az irányíts munkát és a munkásőrszolgálatot? A munkásőr főmérnök — Hiába mondanám, hogy könnyen, úgysem hinnék eL De ez valóban így is van, hogy néha gondot okoz, de azért, mindent meg lehet csinálni, ha az ember nagyon akarja. Persze az akarat sem minden, mert 1968-ban mégis kénytelen voltam kilépni a munkásőrségből Akkor indítottuk be ezt az üzemet és bizony jócskán volt tennivaló. A gépipari technikum esti tagozatát is én vezetem itt, Békéscsabán. Sok időim rámegy. Most már „sínen vannak a dolgok”, így ismét elfoglaltam a helyemet, a „forgácsolósok” szakaszában. — Mit mond a felesége és a gyerekek, hogy alig van ve1 ük? Szabad szombatjai, de van úgy, hogy vasárnapjai is fegyverforgatással telnek. Mosolyog. — Mi tagadás, néha jó lenne több időt otthon tölteni, dehát ami nem megy, az nem megy. A gyerekek és a féleségem meg is szokták már, hiszen a munkám és a társadalmi feladatok ellátása sok időt igényel, de azért hetenként négy estét velük tölthettek, hacsak valami közbe nem jön... A műhelyekben, Irodákban hiába keresem a forgácsoló- és gépelemek gyárának többi munkásőrét. Éppen bent vannak a zászlóaljnál, november 7-i diszelgésre készülnek. Jó néhányan a műszakból mentek el és vissza is jönnek dolgozni; Amikor este 10 órakor a többi munkás hazamegy, ők még itt maradnak. Pótolják a mimicás- őr-elfoglaltság miatt mulasztottakat. S hogy nem dolgoznak rosszul, arra bizonyíték, hogy valamennyien, vasas- munkásőrök 120—140 százalékra teljesítik tervüket Nemcsak a kezük kemény, hanem az elhatározásuk is. Többet vállaltak és vállalnak ezután is a társadalomért. Nem fizetésért, becsületből teszik. Botyánszki János
