Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek igazgatóinak tanácskozása A MÉM Szakoktatási Főosz­tályának szegedi területi és to­vábbképzési felügyelősége a múlt hét végén Szabadkígyóson Békés, Csöng rád és Bács megye mezőgazdasági, valamint az or­szág valamennyi erdőgazdasági szakmunkásképző iskola igazga­tóinak értekezletet tartott. Az értekezleten az iskolák há. roméves fejlődését és feladatait Halápi Ferenc, a szegedi fel­ügyelőség vezetője értékelte. Is­mertette azokat az eredménye­ket, amelyeket az iskolai neve­lésben és oktatásban az intéze­tek nevelőtestülete elért. Az is­kolák személyi és tárgyi feltéte­leinek elemzése után beszélt az iskolák előtt álló feladatok meg­oldásának lehetőségeiről. Első­sorban arról, hogy miképpen le­hetséges a technikai és techno­lógiai igényeknek leginkább meg­felelő, jól képzett szakmunká­sokat biztosítani az élelmiszer- gazdaságnak, illetve a fagazda­ságoknak. Elismeréssel szólt a kétegyházi tablós-rendszerű oktatás kidol­gozásáról és bevezetéséről, vala­mint a gyomai és szabadkígyósi tan- és gyakorló gazdasági ok­tatás célratörő megoldásáról; to­vábbá a békési szakmunkáskép­ző iskolának az elméleti és a gyakorlati oktatás összhangját, egységét biztosító táblázatos tan­terv kidolgozásáról. E rendszer külön érdemének tartotta, hogy az elsősorban a növénytermesztő gépész oktatásban alkalmazha­tó kiválóan. Az előadó referá­tumában nem feledkezett meg a tantestületek tervszerű tovább­képzésének kérdéseiről sem. A nevelési módszerek fejlesztésé­nek tárgyalásakor szólt a Kalo­csai Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola által 1969-ben összeállított és ma már széles körben elismert nevelési terv jelentőségéről. Ennek tanul­mányozását javasolta a szak­munkásképző iskolák nevelő tes­tületéinek. Az előadást követő hozzászólá­sok szintén elősegítették az élel­miszergazdaság előtt álló felada­tok megismerését. Sokan foglal­koztak a jobb és korszerűbb tárgyi, illetve személyi feltéte­lek kialakításával, a szertárak fejlesztésének szükségességével K. P. Perzsavásár a 700 éves Győrben**. A Békésszentandrási Szdnyegszövű Háziipari Szövetkezet újabb sikere A 700 éves Győr jubileu­mi ünnepségsorozatának egyik kiemelkedő rendezvénye a nagyszabású Perzsavásár. A Népművészeti Vállalat győri boltjában rendezte meg sző- nyegbemutóját a világhírű szövetkezet, a hazai perzsa­szövés ősi központja. Váloga­tott szépségű, hagyományos, kézicsomózású gyapjúsző­nyegből, a kerek perzsából, a modem mintás szőnyegek­ből láthatnak gyönyörű pél­dányokat az érdeklődők. El­készült Győr címere is a vá­ros lakóinak legnagyobb meg­lepetésére. A kiállítás ünnepi megnyi­tására szombaton került sor. Ott voltak a Békésszentand­rási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet vezetői, Nagy Béla elnökkel az élen, ott voltak a Népművészeti Vál­lalat szakemberei, Győr vá­ros vezetői. A nagysikerű „perzsavá­sáron” már az első napon több gyönyörű szőnyeg talált gazdára .ezenkívül a megren­delések egész sorát jegyezték fel azé), a Lena és az Amur. As Angarán felépült két erőmű, az irkutszki és a bratszki. Épül már a következő Uszty-Ilim-nél és tervezik a negyediket Bogu- hamszkájánál* No de ne vágjunk a dolgok elé, egyelőre ott tartunk, hogy meg­érkeztem Irkutszkba és kezdtem ismerkedni a 300 éves várossal. Gáti István (Folytatjuk) fisibériai falusi utcarészlet, régi, Jellegzetes faházakkal Vasasok — munkásőrök Bánszki László nem ér rá meggyújtani a cigarettáját Legutóbb' éleslövészeten ta­lálkoztunk. Akkor géppisztolyt tartott a vasportól és olajtól érdes keze. Amikor a gyárban a köszörűgép mellett látom, ci­garetta lóg Báruszflíi László szá­jában. Meggyújtani még nem ért rá, de a dohány ízét azért érzi. A mindig vidám férfi most sem tagadja meg önma­gát Mosolyogva tiltakozik: — Nem vagyok én fontos ember, hogy velem beszélges­sen. Mit tudnék mondani? A további beszélgetésre ez­zel a kérdéssel bírtam rá: — Mi a véleményük a szak- társainak, ha magának, mint mtinkásőmek a műszakból kell elmennie szolgálatba? — Semmit nem szólnak — válaszolja és közben egy rongy­ban megtörli kezét, rágyújt — megszokták, mint ahogyan mi is. Aztán itt nálunk az igaz­gató, a főkönyvelő, a főmérnök is munkásőr és jól tudják ho­gyan kell beosztani a szolgála­tot, no meg a munkát hogy minél kevesebb kiesés legyen a termelésben. A forgácsológyáriak, szaka­sza általában szabad szombato­kon és vasárnapokon vesz részt kiképzéseken. Előfordul persze, hogy hétközben is adódik fel­adat, munkaidőben kell ellát­ná a szolgálatot. — Akkor sem dől össze a világ — mondja Bánszki Lász­ló — teljesítménybérben dolgo­zunk, s ha kiesik egy műszak, a következőben jobban „ráve­rünk” hogy ne legyen lemara­dás. És ha nem tudjuk utólémi magunkat egy nap alatt, akkor a következő műszakokban is jobban „hajtunk”. Szikrázó acél, olajos, égett szag, egyenletesen zúgó gépek, kígyózó fémforgácsok kékes spi­ráljai, olajtól maszatos arcú férfiak és kendővel megkötött hajú asszonyok, lányok. Sok ismerős tekinget felénk, miköz­ben beszélgetünk, de a vidia- késdk marják a vasat, nincs idő otthagyni a gépet. Nem egy és kettő van közöttük, akiket szabadidejükben a munkásőr­ségnél látok, különböző felada­tok teljesítése közben. Fegyve­res szolgálatot adnak, ünnepsé­geken díszelegnek, vagy bizto­sítják a rendet, részt vesznek harcászati gyakorlatokon. A meős, Miklós Bálint szin­tén munkásőr. Az egyik gépnél műszerrel a kezében ellenőrzi a körfűrészlap méreteit és né­hány szót vált a gépen dolgozó asszonnyal — Másodszor léptem be a munkásőrségbe. Néhány évvel ezelőtt hozzák ezdtem a gép­ipari technikum elvégzéséhez, így minden szabadidőmre szük­ség volt. Hogy nem nehéz-e a munka és a szolgálat? Amikor beléptünk a szürkeruhások ala­kulatához, tudtuk mit válla­lunk. Szó se róla, néhány do­logról le kell mondani, ám a megbecsülés és a bizalom, hogy Körfűrészlapot ellenőriz Mik­lós Bálint Fotó: Demény Gyula Űj hatosat a könyvterjesztésben Korszerűsítik a magyar könyv- terjesztő hálózat szervezetét: ja­nuár elsejétől megalakul a Könyvértékesítő és Készletezési Vállalat, könyvtárellátó feladat­tal. Ugyanakkor megszűnik a Szövetkezeti Könyvterjesztő Vál­lalat: a fővárosban ezentúl az Állami Könyvterjesztő, vidéken pedig a Művelt Nép Könyvter­jesztő bonyolítja le a kiskeres­kedelmi forgalmat. A Művelődésügyi Miniszté­rium Kiadói Főigazgatóságának vezetője, dr. Marczall László, a szervezeti változásról elmondta: a vállalatok eddig, függetlenül a könyvek műfajától, 21 százalé­kos kiskereskedelmi árrést — vagyis hasznot — számolhattak el, ami azt jelenti, hogy a drá­gábban forgalomba hozott kri­min például jóval többet keres­tek, mint az értékes klasszikus műveken. A jövőben megváltozik a hely­zet: Az értékes irodalmi művek haszna 26—33 százalék lesz, míg a krimiké 18 százalék. Ami ugyancsak újdonság: a Könyvértékesítő Vállalat az or­szág 16 könyvkiadójának bizo­mányosa lesz, átveszi tőlük a műveket, ellátja a könyvtárakat, és külön szövetkezeti osztálya szállítja a fogyasztási szövetke­zetek üzleteinek a könyveket. A Szövetkezeti Könyvterjesztő dol­gozóinak egy részét a Művelt Nép veszi át, más részük január­tól az új értékesítő vállalat ál­lományába kerüL lÉKtSHCSWSzn Q ISII. NOVLMBEB 2. fegyveresen szolgálhatjuk mun­kánk mellett hazánkat, nagy megtiszteltetés. A főmérnök irodájában ép­pen véget ért a megbeszélés és Bárdos Miklós hozzálát a dél­utáni posta aláírásához, amikor benyitottunk. Leültet bennün­ket és mielőtt aláírja az előtte levő papírokat, mindet elol­vassa. Csak aztán kérdezhet­jük meg: — Hogyan egyezteti össze a gyár főmérnöke az irányíts munkát és a munkásőrszolgá­latot? A munkásőr főmérnök — Hiába mondanám, hogy könnyen, úgysem hinnék eL De ez valóban így is van, hogy néha gondot okoz, de azért, mindent meg lehet csinálni, ha az ember nagyon akarja. Per­sze az akarat sem minden, mert 1968-ban mégis kénytelen voltam kilépni a munkásőrség­ből Akkor indítottuk be ezt az üzemet és bizony jócskán volt tennivaló. A gépipari techni­kum esti tagozatát is én veze­tem itt, Békéscsabán. Sok időim rámegy. Most már „sínen van­nak a dolgok”, így ismét el­foglaltam a helyemet, a „forgá­csolósok” szakaszában. — Mit mond a felesége és a gyerekek, hogy alig van ve1 ük? Szabad szombatjai, de van úgy, hogy vasárnapjai is fegyver­forgatással telnek. Mosolyog. — Mi tagadás, néha jó lenne több időt otthon tölteni, dehát ami nem megy, az nem megy. A gyerekek és a féleségem meg is szokták már, hiszen a mun­kám és a társadalmi feladatok ellátása sok időt igényel, de azért hetenként négy estét ve­lük tölthettek, hacsak valami közbe nem jön... A műhelyekben, Irodákban hiába keresem a forgácsoló- és gépelemek gyárának többi munkásőrét. Éppen bent van­nak a zászlóaljnál, november 7-i diszelgésre készülnek. Jó néhányan a műszakból mentek el és vissza is jönnek dolgozni; Amikor este 10 órakor a többi munkás hazamegy, ők még itt maradnak. Pótolják a mimicás- őr-elfoglaltság miatt mulasz­tottakat. S hogy nem dolgoz­nak rosszul, arra bizonyíték, hogy valamennyien, vasas- munkásőrök 120—140 százalék­ra teljesítik tervüket Nemcsak a kezük kemény, hanem az el­határozásuk is. Többet vállal­tak és vállalnak ezután is a társadalomért. Nem fizetésért, becsületből teszik. Botyánszki János

Next

/
Oldalképek
Tartalom