Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

így lálta a hete! hírmagyarázőnv, Pálfy József: Ban||kOk thai nyelven any- nyi, mint „angyalok városa". A hét közepe óta a thaiföldi ese­mények arra hívják fel a világ figyelmét, hogy nem csupa an­gyal lakja ezt a várost. Az eddi­gi korhadt, korrupt rendszer vé­delmére ragadta magához a ha­talmat Kit ti kacsom marsall és a thaiföldi fegyveres erő. Talán nem fölösleges emlé­kezetünkbe idézni, hogy ez a Thaiföld régen Sziám néven volt ismeretes. A Sziám nevet valaha — talán négy évszázada — az európai gyarmatosítók ag­gatták a thai nép földjére. Több­ször próbáltak megszabadulni ettől a névtől: 1939-ben is, az­tán 1949-ben lett végleg Thai­föld a neve, az ősi és mégis új neve. A több mint 32 millió lakosú, mintegy félmillió négyzetkilomé­ter területű ország Délkelet- Ázsiában fontos helyet foglal el, az indokínai félszigetet köti ösz- sze a Maláj félszigettel. Köz- j, ponti fekvése magyarázza, hogy éppen Bangkok, az „angyalok városa” a SEATO székhelye: az imperialista hatalmaknak a NATO-hoz hasonló, délkelet­ázsiai támadó katonai koalíciója ,, Thaiföld fővárosában talál ott­honra. Thaiföld és az indokínai fél­sziget országai között ma annyi a hasonlóság, hogy Bangkokban éppen úgy amerikaiak grasszál- nak, mint Vientianeban, Phnom Penh-ben vagy Saigonban. De Bangkokban már húsz éve ott vannak! 1950-ben létrejött a „katonai segélyegyezmény”, amely Thaiföldet az USA csat- lósává tette. I mostani puccs kapcsán I kézenfekvő a kérdés, Kittika­csom marsall püccsát hogyan fogadták az amerikaiak? Nos, valószínűnek tetszik nekik, hogy thaiföldi szövetségesük hűségét a marsall diktatúrájával bizto­sítottnak vehetik... Kittika- csorn ugyanis azt bizonygatta, hogy a hatalom teljes megraga­dását a „kommunista veszély” tette szükségessé. Az országban nagyszámú kí­nai nemzetiség él. A kínai ki­sebbség a lakosság egyötödét teszi ki. Kittikacsom azzal vá­dolta Thanat Khoman, a szer­dán megbuktatott kormány kül­ügyminisztere körül kialakult pdlitikai csoportot, hogy „Pe­king felé akartak nyitni”, azaz az Egyesült Államokkal való szövetség rovására a népi Kíná­val való kapcsolatokat kívánták kiépiteni. Emlékezetes, hogy a kínai ENSZ-tagságról való sza­vazásnál a bangkoki kormány képviselője tartózkodott, nem foglalt állást az amerikai javas­lat mellett. A thaiföldi puccs arra mutat, hogy Délkelet-Ázsiában, a Csen­des-óceán és az Indiai-óceán térségében megkezdődött a „do­minók” megingása. (A vietnami háború kezdetén lett divatossá Amerikában annak emlegetése, hogy az ázsiai országok, ame­lyek az USA védőszárnyai alá menekülnek, olyanok, mint az egymás mögött álló dominók. Azért is kell megvédeni, meg­erősíteni őket — mondták Wa­shingtonban — mert ha egy el­dől, magával rántja a többit is! j A tajvani „dominó” megingott' az ENSZ-közgyűlés szavazása következtében, .vietnami, kam­bodzsai „dominó” remeg, a la­oszi szintúgy. S most jön a thai­földi is... 2 gtäjmm 1971. NOVEMBER 21. A bangkoki puccs nyilvánva­lóan azt célozta, hogy megelőz­zék a „bajt”. Washingtonban és Bangkokban — a jelek szerint — nem okultak a saigoni példá­ból. Dél-Vietnamban hány ha­sonló puccs zajlott le. hány har­cias tábornok fogadkozott úgy, mint most Kittikacsom marsall, hogy „gátat emel a kommuniz­mus tériedésp elé!” Van Minh, Khanh, Ky puccsai és nagyhan­gú kijelentései épp az ellenkező hatást érték el. a felszabadítása front tömegeit gvarapították ... S ne feledjük: Thaiföldön már jó néhány esztendeje folyik par­tizánharc! ^ Ázsia másik nagy gondja e héten is az indiai—pakisztáni ellentét volt. A jelentések már kisebb összecsapásokról szólnak. A rendezés módja változatlanul az, amit Indira Gandhi asszony nyugat-európaj és amerikai kőr­útján hangoztatott és amit U Thant-hoz intézett levelében is kifejtett: a pakisztáni kor­mánynak kell lecsillapítania a kelet-pakisztáni bengál tömege­ket. neki kell megtalálná a gaz­dasági és szociális problémák megoldását csakúgy, mint a ke­let-pakisztáni autonómia meg­adásának módját. V SS7S»ér»e fluriWl». ér­demes felhívni a figyelmet arra, hogy most már szinte óramű­pontossá pgal folytatódnak a Né­met Szövetségi Köztársaság és az NDK, illetve Csehsz’ovákia, valamint az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus közti megbeszélések. A csehszlovák— nyugatnémet tárgyalások ugyan még csak — ez a hivatalos el­nevezés — „a táiAknzöcló meg­beszélések” formájánál tarta­nak, de mind"n okunk megvan annak feltételezésére, hogv Jiri Goetz csehszlovák államtitkár és bonni kollégája. Paul Frank rövidesen áttérhetnek az érdemi tárgyalásokra. Változatlanul de­rűlátás uralkodik Berlinben, Bonnban és Nvugat-Berlinben a köztük folyó tárgyalások tekin­tetében és közelinek mondják a megállapodást az olyan gyakor­lati kérdésekben, mint az NSZK és Nyugat-Berlin közti forgalom, vagy éppen a nyugat­berlini polgároknak az NDK fő­városába való át jutása. A Ber­lin, Bonn és Nyugat-Berlin közti tárgyalások meg gyorsu1 ás át az olyan külsőségek is jelzik, mint most a héten például az, hogy Bahr nyugatnémet államtitkár — ez alkalommal első ízben — már nem Nvugat-Berlinből ment át az NDK fővárosába, hanem Bonnból közvefenü] re­pülőgépen utazott a schönefeldi repülőtérre. Az NSZK belpolitikájában — de külpolitikai cselekvését ille­tően is — jelentős következmé­nyekkel járhat a szociáldemok­rata kormánypárt rendkívüli kongresszusa. Brandt itt fontos külpolitikai célként jelölte m°g a Szovjetunióval és a Lengyel- országgal megkötött szerződé­sek ratifikálását, a Nyugat-Ber- linről szóló egyezmény létreho­zását, valamint a csehszlovák— nyugatnémet szerződés megköté­sét. A jövő esztendő fontos té­májaként említette a további erőfeszítéseket a két Németor­szág közti kapcsolatok rendezé­sére. majd — távlati tervként — szólt az európai biztonsági konferenciáról is. íme, az idő és a népek követ­kezetes har"a — ha lassan is. de megérieli a problémák megoldá­sát. Egy lépéssel ismét előbbre jutottunk kontinensünk tartós békéjének és biztonságának megteremtése útján. • Magyar és olasz párlvszslöh mei Sssszélései Péter János Romaijában Szombaton délben Bukarestbe érkezett Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisz­tere, aki Cornelfu Manescu, a Román Szocialista Köztársaság küléigy minisztere meghívására hivatalos, baráti látogatást tesz Romániában. Külügyminiszterünk — a fo- godás után — a repülőtérről szálláshelyére ment, majd hiva­talos programja első eseménye­ként koszorút helyezett el A nép és haza szabadságáért, a szo­cializmusért vívott harc hősei­nek emlékművénél. A koszorúzás után Péter János a román külügyminisztérium épületében látogatást tett Come, liu Manescu külügyminiszternél. A két miniszter vasárnap dél­előtt kezdi meg a hivatalos tár­gyalásokat A hivatalos látogatáson Chi- ' lében tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök pénteken Salvador Allende chilei elnökkel együtt a haditengerészeti erők egyik rombolójára szállt, hogy a világ legdélebben fekvő váro­sába, Punta Arenasba utazzék. Fidel Castro két napon át a hajón piheni ki 4000 kilométeres útja fáradalmait Miként az AFP írja, Fidel Castro eddigi látogatása során egyformán tanúbizonyságot tett személyének komolyságáról, de humoráról is. A kubai minisz­terelnök programon kívül ha- j lászni indult, kosárlabdát ját- I szott újságírókkal, réz- és szén- I bányák mélyére szált, gyerme- J keket vett karjába, bányászok I kezét szorongatta, sőt egy foga­dáson táncra is perdült. Fidel Castro személyiségének komolysága — folytatja az AFP — a hivatalos tárgyalásokon és beszédeiben nyilvánult meg. Az esetenkint 30—50 ezres tömeghez szólva, Fidel Castro következe­tesen síkraszállt a „chilei tapasz­talatok” mellett, hangsúlyozta a Salvador Allende vezette népi I egység politikájának forradalmi jellegét, munkások előtt a ter­melés fokozásának szükségessé­gét fejtegette, míg Concepcion városának forradalmi diákjai előtt a chilei baloldal egységé­»iniiiiniiMiiiiiiMiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiN Az Olasz Kommunista Párt Központú Bizottságának meghí­vására Komócsin Zoltán, a Ma. gyár Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Garai Róbert a Központi Bi­zottság külügyi osztályának helyettes vezetője november 19—20-án Rómában megbeszé­lést folytatott az Olasz Ko.n- muniista Párt vezető képvise­lőivel Olasz részről részt vett a tárgyaláson Gian-Carlo Pajet- ta. az OKP Po’itikai Bizottsá­gának tagja, Carlo Galluzzi, a KB vezetőségének tagja. Ser­gio Sogre, a Központi Bizott­ság tagja, a KB külügyi osz­tályának vezetője és Rodo.fo Mechini, a KB külügvi osztá­lyának helyettes vezetője nek jelentőségéről beszélt és a szélsőbaloldali kalandorkodás veszélyeit ecsetelte. Az AFP nyomatékosan hang­súlyozza, hogy a kubai minisz­terelnököt a chilei tömegek mindenhol óriási lelkesedéssel fogadták. Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottságában a leszerelési kér­désekről folyó általános vitá­ban pénteken felszólalt dr. Kő- míves Imre nagykövet, a ma­gyar ENSZ-küldöttség tagja, hazánk képviselője a genfi le­szerelési bizottságban. Rámutatott többek között, hogy meggyőződésünk szerint az általános és teljes leszerelés, sei kapcsolatos intézkedéseket a szó igazi értelmében csak akkor lehet hatékonyan alkal­mazni, ha valamennyi atom­hatalom részt vesz benne. Eb­ből kifolyólag is hasznos lenne megvalósítani a Szovjetunió javaslatát arra, hogy az atom­leszerelés előmozdítása érdeké­ben hívnák össze az öt hata­lom konferenciáját. A pártközi eszmecserén át­tekints. ték a nemzetközi hely­zettel összefüggő kérdéseket. Különösen nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi fe­szültség enyhülésével, tovabhá az európai biztonságért kifej­tett tevékenységgel és a népiek antiimperia’ista harcának ki- bontakoza tavával kapcsolatos prob’ émáknak.. Megvizsgálták a két. testvér­párt hagyományos együt.1 mű­ködésének továbbfejlesztését A tárgyalást szívélyes, bará­ti légkör jellemezte. Izrael „türelmetlenkedik” Azok, akik az amerikai poli­tika kormánykerekénél ülnek, Golda Meir izraeli miniszterel­nök szavaival élve, „türelmetle­nek”. Szerinte ez a türelmetlen­ség az oka annak, hogy a közel- keleti rendezés ügye zsákutcába jutott. Meir pénteken az Izraeli Jo­gászszövetség képviselői előtt beszélt. Felrótta Washingtonnak, hogy korábban támogatta Izra­elnek azt az álláspontját, misze­rint „visszavonulás csak béke­kötés után”, újabban azonban elállt ettől, s azt követeli, hogy Izrael „előre fizessen”. Az általános és íefles lesze­relésben minden részintézke­dést a hozzá vezető út minden szakaszában úgy kell megten­ni, hogv egyetlen állam vagy államcsoport se nyerjen kato­nai előnyöket, hogy mindenki­nek a biztonságát egyformán garantálják. * •• Az ENSZ menekültügyi biz­tosának jelentéséről folyó vitában a közgyűlés szociális bizottságában csütörtökön fel­szólalt Buda Gyula, a magyar delegáció tagja. A kelet-pakisz­táni menekültek helyzetéről szólva rámutatott, hogy a ma­gvar kormány és a nem kor­mányzati szervezetek megkezd­ték a közvetlen segítség kül­dését (MTI) tBavaai«*iaeraa« A chilei tömegek mindenütt óriási lelkesedéssel fogadják Fidel Castro! Magyar felszólalások az ENSZ-ben Szaunában Kibfrhatatlannak hittük a 30 —32 fokos meleget augusztus­ban, dupláját mutatott a szauna borszeszhőmérője ,amikor belép­tünk. Felmentünk a háromlép­csős padkára, ott még melegebb volt. Száraz meleg. A kályha te­tején kőhalom parázslóit, ontot­ta a meleget. És amikor azt hit­tük, hogy ennél melegebbet már nem lehet kibírni, Valje Beek, az Avangard kolhoz elnöke oda­lett yintett egy pohár vizet az izzó kőhalomra. Ezt már valóban nem lehetett kibírni. Mintha forró vízbe estünk volna. El­telt egy perc, aztán még né- j hány és egyre kellemesebben ; éreztük magunkat. Amikor pe­• dig már patakokban folyt ró- 5 lünk a víz, vagy tíz perc után, ! ki a szabadba' nyakig a tó hi~ j deg vizébe. — Ez a víz tisztább. mint • sokhelyütt a vezetékből folyó. 3 Ezt szakemberek állapították ; meg! — dicsekedett úszás kez- 5 ben Evald Kaldu, a tartui járási • tanács elnöke. j Valóban, minden kis kavics ; látszott az alján. ■ — Van ilyen tavunk még né­■ hány, de ezt szeretik az ernbe­e rek. Már szabályozni kellett, hogy hova lehet szaunát építeni. — Néhány tó? — Észtországban 1500 tó van. — És a járásban? — Itt is van száz. Bár a járás nem nagy. A tartui járásnak 55 ezer lakosa van és területe 3032 négyzetkilométer. Két városa is bizony aprócska. Elválnak (i—7 ezer lakosa van. Kal'asrt ennek mindössze kétezer. Tartu nem tartozik a járáshoz. A városi rangot egy település nem a lé- lekszáma. hanem az ipara, terü­leti jelentősége és történelmi múltja alapján kapja meg. A járás „vegyes érdekeltségű” vidék. Van mezőgazdasága, jól termelő kolhoza több is. de nem hiányzik a változatos ipar sem. Az ipari üzemek többsége a me­zőgazdaságra épült, települt. Másszóval: elsősorban a mező­gazdasági nagyüzemek termé­keit dolgozza' fel. Van a tartui járásban konzervgyár, tejfeldol­gozó, halkombinát. Ezenkívül tőzegfe’dől gozó. elektromos üzem. áramszabályozókat evártó vá'lalat. Elektromos készüléke­ket nemcsak a köztársaság, ha­nem az esö«z Szovjetunió szá­mára készítenek. Néhány száz méternyi úszás után — vissza a szaunába. Ott talán még melegebb volt. mint először, de már nem kellemet­len. Sőt Nyírfalevélből kötött „csokrokat” hideg vízbe már­tottunk és pirosra csapkodtuk magunkat vele. Már magunk öntöttük a vizet a kőre. És köz­ben faggattuk a tanácselnököt — Milyen a választottak és a választók kapcsolata, hogyan alakul a demokratizmus? — Az első kapcsolat a válasz­tások alkalmával alakul ki, ami­kor a jelöltet szavazataikkal el­küldik a tanácsba a választók. Ez a kapcsolat erősödik a hóna­pok, az évek során. A tanács tagjai nemcsak üléseznek, ha­nem rendszeresen találkoznak a választóikkal is. Évente kétszer kötelesek számot adni a munká­jukról. elmondják.^hocv miiven határozatokat szavaztak m^g az üléseken és azokat miképpen hajtották végre. — Hoeyan segíti a tanács a tanácstagok megfelelő tájéko­zódását? — Az ü’éseken valamennyien részt vesznek, véleményt nyil­vánítanak. döntenek. Itt mindig elmondjuk, miiven kisebb dön­téseket hoztunk a két ülésszak között. Ezenkívül írásos anya­got állíto’tun.V össze szájukra, hogy megfe’elő választ adhassa­nak választó knak. Bizonv gvak- ran elhangzik olvan kérdés az ilyen beszámolók alkalmával, Rokon látogatáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom