Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-21 / 275. szám

Kiváló képességű hegesztők a II. megyei versenyen

földes! László, a DÉGÁZ békéscsabai dolgozója az első helyezett

Végnap, november 20-án ünnepélyes eredményhirdetéssel befejeződött a megyei hegesztőverseny. A MüM. 611-es Békéscsabai Szakmunkástanuló Intézetének kultúrtermében Sióréti Csaba, a GTE Békés megyei Szervezete gyulai csoportjának elnöke, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat hegesztő szakmérnöke összegezte a tapasztalatokat.

Az országban még mindig egyedülálló rendezvénynek számít a Békés megyei hegesztők versenyszerű bemutatkozása. Más megyékben nem rendeznek hasonló jellegű programokat. A mostani versenyen kiváló képességű hegesztők tűntek feL Olyan testhelyzetben kellett a hegesztési feladatot teljesíteni versenyszerűen és időre, amilyen a gyakorlati életben csak ritkán fordul elő. Egy száz milliméter átmérőjű, tízes falvastagságú csövön háromnegyed varratot kellett készíteni röntgenminősítés alá.

A 32 versenyző közül voltak olyan hegesztők, akik másodosztályú munkát adtak. S ez nem volt akármilyen erőfeszítés eredménye, hiszen a vascsövön készített háromnegyed varrat és az anyag minősége, valamint az előírt elektróda helyes használata valamennyi versenyzőt arra sarkallt, hogy leküzd je az izgalmat és a munkára összpontosítson. Talán éppen ezért a 32 versenyző kö^ül csak 12-en érhettek el helyezést. Első helyen Földesi László, a DÉGÁZ békés-J csabai dolgozója végzett, akinek a budapesti Transzformátor Szövetkezet egy 4 ezer forintos házi használatra is alkalmas hegesztő berendezést adott. Második helyre került Búza Barnabás, az Orosházi Kazánjavító Ktsz dolgozója, aki Földesi Lászlóval holtversenyben lényegében első lett, de a munkadarabjáról készült röntgenfelvétel valamivel halványabb munkateljesítményt mutatott. Harmadik helyezést Balogh Ferenc, a Gyulai Vízgépészeti Vállalat hegesztője ért el. Negyedik Kecskeméti Vince, a Békéscsabai MEZŐGÉP Vállalat Orosházi Gyáregységének dolgozója, ötödik Rajeczki Mihály, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat alkalmazottja.

Á zsűri a részvevőknek a jutalomtárgyak mellett emléklapokat is átnyújtott. Róta Ernő, a GTE országos bizottságának elnöke az elért eredményt jónak

A hegeszfőverseny színhelyén a VISZÉK bemutatta legújabb típusú, HEGA márkájú hegesztő berendezéseit. Képünkön Opanszki Mihály, Tímár Menyhért és Sióréti Csaba a bemutatott fogyóelektródás, védőgázas ívhegesztő áramforrást tanulmányozza. (Fotó; Demény)

mondotta, s egyben utalt arra is, hogy ez a verseny jó alapot adott az 1972. június 30-ig folyó minősítés lebonyolítására. A GTE Békés megyei szervezete a tapasztalatokat felhasználja, hogy a vállalatoknál dolgozó hegesztőket jól felkészítse a minősítő vizsgára,

ídupsi)

Beszéljünk a bizalomról,..

[■■aaaasaBessceBSBesBesastRssestxEaistBaazBBasszaaaaeafiEEiBaacsassMSCSiae&seTBesaai

Büntetés

Hideg a szel, havat ts kavar, bent a gyulai Köröstáj Termelőszövetkezet szeszfőzdéjében vígan lobog a tűz a kazánban. Elfér a meleg.

A pálinkafőzetők a fal méh letti lócán ülnek, várnak. Vannak itt sarkadiak, gyulaiak, vegyesen. Az unalmat, no meg az álmosságot — mert már késő estére jár az idő — különböző történetekkel űzik eh Mojsza bácsi lehet úgy 60 év körüli, csak néha-néha szól közbe, hamiskásan, mosolyogva a bajsza alatt.

Szó szót követ, derülnek különböző történeteken, majd amikor már kifogynak a szóSBSBSSBBSBBBBBBBSBBMTOSCSIP

hogy „személyesen maga mit csinált a tanácsban”? A választópolgárok nemcsak a testületi döntésekre kíváncsiak, hanem arra is, hogy tanácstagjuk miként felelt meg a bizalomnak.

— Hogyan alakult ki a községi tanácsoknál az önállóság, a helyi döntések joga?

— Természetesen nincs abszolút önállóság, hiszen a központi akaratnak is érvényesülnie kell. Azért, ha százalékban kellene kifejeznem az önállóságot. a helyi döntési jogot, akkor úgy 25—75 százalékos arányt mondanék. Vagyis az alsóbb tanácsok, községek és városok 75 százalékban döntenek, határoznak a saját választóikat érdeklő és érintő ügyekben, míg 25 százalékban a központi, a járási, a köztársasági akarat érvényesül. Például a járási tanács szak- igazgatási osztálya dönt a kul- túrmunkások, a pedagógusok kinevezéséről, elhelyezéséről, bírálja el a benyújtott pályázatokat. Ugyanakkor kinevezésük után már a községi, a városi tanácsok gondoskodnak róluk.

Harmadszor, vagy negyedszer ültünk már a forró szauna magas padkáján. Mondjuk: úgy tudtuk, a szauna finn eredetű. Azt mondják, tévedés. Az igaz, Ihogy az észald népek kedvelik, de lám, Nixon elnök még a Fehér Házban is építtetett. Mászást a „saun” fürdőt jelent, sajátos. forrólevegős fündőt — és; nem gőzfürdőt. j

Nem volt feltűnő, hogy be- • szélgetés közben Beek elvtárs, 5 a kolhozelnök egy dézsa vizet; hozott a szaunába. Gondoltuk, S ezzel hűti majd magát, ha már: égeti a hőség. ;

Ellenkezőleg! :

A hideg vizet egy hirtelen ! mozdulattal ráborította a kály- j ha izzó köveire. Szemöldökűn- ; két, fülünket, karunkat égette a • hirtelen forróvá vált levegő,: menekültünk a tó vizébe, ő pe- ; dig maradt és nevetett Tréfából azt javasoltuk a te-! nácselnöknek, legalább három. ■ szór adják vissza átdolgozásra a I kolhoz tervét :

— Az nem olyan egyszerű —• fordította komolyra a szót Kai- • du elvtárs. — Mert igaz, hogy : mi vizsgáljuk a kolhozok terveit; és mi hagyjuk jóvá azokat De ■ az utóbibi években ebben is nö- • vekedett a tsz-ek és állami gaz- : daságok önállósága. Mi csupán; azt nézhetjük meg, megfelel-e a ; tervük a köztársasági, vagy az . ossz-szövetségi elképzeléseknek. ; Ha eleget tettek a köz érdekei- • nek, akkor szabadon termelhet- • nek és értékesíthetik árujukat r

Azt mondják, egy ilyen szaü- j na-délután másfél, két kilót is : levesz az emberről... és még • csak interjú sem kell hozzá. !

Csaba—Gáldonyi • ^Folytatjuk)

hói, újra Mojsza bácsi következik:

— Én aztán jól jártam tegnapelőtt. Jövök le a hídról, biciklivel, tudják ott, ahol az j út Csaba meg Vári felé ága- ! zik, osztán tudom én, hogy ott nekem meg kellene állni mielőtt ráhajtanék az útra, de valami fránya traktoros ott dudál a hátam megett. Oszt úgy megijedtem, hogy én bizony nem álltam meg. De, hát amilyen szerencsém van, a bisztró előtt állt egy rendőr, oszt mán fütyült is. Oda hív. Azt mondja: Van-e magánál pénz. Mondom, van. Na, akkor adjon egy százast, mondja ő. Én se szó, se beszéd kivettem a bukszámból, oszt odaadtam.

Az érdeklődve figyelők arcán káröröm jelenik meg.

Hát miért nem tagadta le. hogy van magánál pénz? _

— Miért tagadjam. Szívesen ! adtam.

— Szívesen? — meredtek rá S csodálkozva. — Hót, az, hogy; lehet?

— Tudják, a múlt héten I korpáért voltam a malomba, \ oszt ahogy térültem, fordultam, ■ nyoma veszett a korpámnak. • Szaladtam a rendőrségre, hogy • gyöjjenek, oszt keressék meg, i mert ha anélkül megyek ha- \ za ad nekem az asszony! Jött ! is két rendőr, beültünk a ka- ! csiba, aztán elindultunk meg- ; keresni a korpámat. Közben ■ magamban megfogadtam, ha ■ megtalálják, az árának a fe- j lét odaadom nekik. Kétszáz- : nyolcvan forintba került nekem a leorpa. Mit ad isten, volt aki látta, hogy ki vitte el, utána eredtünk, meg is lett. Mondom a rendőrnek, hát ha már ilyen szerencsések voltunk, fonadják el tőlem ezt a * pénzt. 140 forintot akartam i nekik adni. Öle szabadkoztak " és hát sehogysem tudtam rá- S beszélni, hogy vegyék el. No, ■ most ennél a büntetésnél meg ! úgy voltam, hogy a rendőrség- S nek lesz az a százas. így aztán : még én jártam jól, mert 40 fo- ■ rimtot megspóroltam.

Hát ezért fizettem és szívesen • ki azt a százast.

O eszéljünk a bizalomról! Ar* * ról, hogy bízunk-e, bízhatunk-e egymásban nagy és kis ügyekben egyaránt. Hogy a bizalom meddig terjedő kategória? Az utóbbi időben túlságosan személyekhez kötöttük a bizalom fogalmát. Túlságosan egy- egy személyre szóló vélemény és ítélet volt a bizalom. „Bízom benne, benned...” Nem hallottam még a hatalmas rekiám- dömping mellett sem, hogy ebben vagy ebben a kávéfajtában bízik valaki, ritkán hallom, hogy valaki egy vállalat termékében bízik. Valószerűtlennek tűnne, ha arról írnék, hogy X vagy Y vállalat az alvállalkozók közül azért választotta éppen a választottat, mert megbízik benne.

Elcsépelt, túl sokszor megírt téma a Patyolat. Mégis legkézenfekvőbb példaként hadd említsem: ritkán készül el az ígért határidőre a tisztítás. És másutt? A GELKA, a Ruházati Ktsz, de még az AUTOKER eladója is, mintha szánt-szándékkal a bizalom szótól való „elidegenedést” segítené.

Persze, nem ilyen egyszerű a dolog. Mert mondjuk, egy kiskereskedelmi tevékenységet is végző vállalat egyik egységében kifogy az áru. Az eladó ígéretet tesz a vevőnek, hogy mikor lesz az igényelt áru. A boltvezető telefonál a nagykereskedelemnek, ahol ígéretet kap a határidőre. Tegyük fel, a nagykereskedelem raktárában sincs ilyen termék, így hát a nagyker. a gyártó vállalathoz fordul, ahol szintén ígéretet kap. Számoljuk csak, hány határidőről, azaz ígéretről van szó? A vevő a kisker., a nagyker. és a gyár.

Ha a láncszem valahol megszakad, — márpedig megszakad, ezt bizonyítja mindennapi gyakorlatunk —, máris lefaragtak valamit a különben elvárt bizalomból.

A különböző döntőbizottsá"r®‘ gok irattárai a bizonyítékai annak: a vállalatok egymás között is tépik a bizalmat. Egy vállalat szállít, és nem fizetnek érte határidőre — ő sem tud fizetni. Ez felelőtlenség, amelyből már két gyárnak adódnak nehézségei. Vajon a póruljárt üzem szállít-e mégegyszer a nem fizetőnek? Sokszor halljuk, sok kapitalista üzem tönkremen. nie ilyen körülmények között. Való igaz, hogy nyugaton pénzt lehet azzal keresni, hogy valaki információs irodát nyit. Információkat közöl az egyes cégek megbízhatóságáról. Nálunk ez mintha csupán másodlagos kérdés lenne. A bank hiteleit csak előzetes tájékozódás után adja és folyósítja. De nem a hitelezés egvik formáía vállalataink között a későbbi fizetés?

Bizalom kicsiben és nagyba». Gyakran halljuk az ilyen beszédeket: „pereljen be, akkor fizetek!” Túl sok pincér volt a Balaton partján, aki mindössze 300 forintos bírsággal váltotta meg az elvesztett bizalmat. Miért van az — kicsiben —, hogy vannak szakmák és szolgáltatások, vannak bizonyos foglalkozású emberek, akiknél természetesnek vesszük a bizalmatlanságot? Hogyan lehetséges, hogy ügyeskedők áldozatairól hallva, azt mondja az ember: „Miért hittek a csalónak, úgy kell nekik?” Hát bűn lenne nálunk manapság a bizalom?

I) e hát ne csak a határidők, ről és csalókról szóljunk. Szóljunk a kényelmesekről is. Azokról, akik ügyfeleiket harmadszor is azzal küldik el: „jöjjön holnap, addigra elintézem”. Nem a bizalom kiárusítása ez?

Országot építünk immár huszonhat éve, a saját erőnkbe s a vezetők erejébe vetett bizalom alapján. S minha ez a bizalom itt és idáig elég lenne — megállunk.

Hányféle szóval helyettesíthetjük a bizalmat kiváltó megbízhatóságot: pontosság, fizető- képesség, minőség, igazmondás. Ezek együtt és külön-külön az alapjai kis és nagy bizalomnak egyaránt. De miféle bizalom például az, amely — hogy ne legyen nagyobb gond és probléma — elfogadja az „objektív nehézségek” kifogást,, amikor ezeket az objektív nehézségeket, szubjektumok, — emberek hozzák létre. A bizalom, melyet a közösségek, Ids- és nagyközösségek iránt kellett volna éreznünk, leszűkült, visszaszűkült egyes emberekre.

A bizalom hiánya — mondjuk ki végre — az életünkben, elsősorban gazdasági életünkben tapasztalható bizalmatlanságról van szó — fék mindennapjainkban. Fék, amely lefog számos kezdeményezést. Olyat is, amely a népgazdaság előrelépését jelenthetné és olyat is, amely élet- színvonalunk emelését segítené.

Ahogy városok lokálpatriótái ragaszkodnak városuk híréhez, úgy kellene a vállalatok embereinek is vigyázni vállalatuk hírnevére. Hogyan is? A döntési helyeken, pozíciókban csak megalapozottan ígérni, s ott, ahol minden eldől, a termelésben — vagy szolgáltatásban — mindenki számára megfelelően dolgozni.

G záz és ezer csatát kellene,

^ kell megvívnunk a bizalomért. Érdemes. Nem, nemcsak a népgazdaságot gazdagító forintokért, magunkért is.

B. A.

Nagyobb gondot fordítanak a máltaiatok a munkavédelemre

Augusztus óta több vállalatnál munkavédelmi hónapot, negyedévet szerveznek, melynek célja a munkavédelmi tevékenység előtérbe helyezésével megelőzni az egészségkárosodást. November 26-án a Telefongyár gyulai gyáregységében — a munkavédelmi hónap keretében — munkavédelmi vetélkedőt is rendeznek. Az Orosházi Üveggyárban munkavédelmi oktató- kabinetet létesítettek. A Férfi

Fehérneműgyár igazgatója & szakszervezeti bizottsággal és az SZMT munkavédelmi felügyelőjével felülvizsgálja a munkakörülményeket. Több vállalatnál a téli időszakra való felkészülésr® főként a fűtés és szellőztetés javítására tesznek intézkedést A munkavédelmi hónap, negyedév eredményeként az első félév átlagához képest a második félévben eddig az üzemi balesetek száma csökkent.

Magyar alma Brazíliában

Tizenhárom kamiont raktak meg különlegesen csomagolt szabolcsi starking almával, s indítottak útnak Brazíliába. Egy- egy hűtőkami ónban 180 mázsa almát szállítanak a hamburgi kikötőig, ahonnan hajóval továbbítják a szállítmányt rendeltetési helyére. Szabolcsból ez az első almaszállítmány, amelyet a tengeren-túlra küldenek és az év hátralevő részében még hatvan—hetven vagonnyit továbbítanak.

A Hungarofruct nyíregyházi

kirendeltségének működési területéről — Szabolcs, Hajdú és Borsod megyékből — eddig 13 500 vagon almát exportáltak, jórészt a Szovjetunióba és a szocialista országokba. A Szovjetunióba 9500 vagon almát szállítottak. A hűtőházakban még több mint 3000 vagon almát tárolnak. Jelenleg a Szovjetunión kívül Finnország, a NSZK és Anglia részére készítenek elő újabb szállítmányokat.