Békés Megyei Népújság, 1971. november (26. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-02 / 258. szám

Brezsnyev látogatása nem csalta meg reményeinket Schumann-interjú a Pravdában Magyar felszólalás az ENSZ-ben Moszkva A hétfői Pravda közölte azt az interjút, amelyet Maurice Schu­mann, a francia külügyminisz­ter adott a lap tudósítóinak Le- onyid Brezsnyev most véget ért franciaországi látogatásáról. »Egy héttel ezelőtt a szovjet újságírókkal folytatott beszél­getés alkalmával kifejeztem megelégedésemet és azokat a reményeket, amelyeket Leonyid Brezsnyev küszöbönálló látoga­tásához fűztünk. Ez a látogatás most ért véget és nem csalta meg reményeinket” — mondotta Schumann. „Elfogadtuk a Szovjetunió és Franciaország együttműködésé­nek alapelveit és a szovjet­francia nyilatkozatot Aláírtuk a hosszúlejáratú gazdasági együttműködési egyezményt. Ezek a dokumentumok szilárd alapot szolgáltatnak a két ország tartós együttműködése számára. Az együttműködés alapelvei emlékeztetnek arra, hogy Fran­ciaország és a Szovjetunió egyetértésének és együttműkö­désének politikája a jövőben is folytatódik. Állandó politikává kell ennek válnia a két ország kapcsolataiban és állandóan ha­tó tényezőnek a nemzetközi életben. Brich Honecker, a Német Szo­cialista Egységpárt első titkára hétfőn délben ebédet adott Leo­nyid Brezsnyevnek, .az SZKP főtitkárának tiszteletére, NL»K- beli baráti látogatásának befe­jezése alkalmából. Az ebéden részt vettek Leo­nyid Brezsnyev kíséretének tagjai, továbbá a Német Szocia­lista Egységpárt Politikai Bi­zottságának tagjai és póttagjai. Az ebédnél Erich Honecker és Leonyid Brezsnyev tartott po­hárköszöntőt. Mindketten hang­súlyozták. hogy a tanácskozáson valamennyi felvetődött kérdés­ben megmutatkozott a nézetek teljes azonossága, s méltatták a két testvérpárt, a két kormány és a két nép szoros szövetségé­Teljesen nyilvánvaló, hogy as egyetértésnek és a7 együttműkö­désnek ez a szelleme uralkodott a gazdasági, műszaki és ipari együttműködés fejlesztéséről szóló egyezmény megkötésénél is. Ez az egyezmény új, még széle­sebb, még határozottab és hosz- szabb időre szóló távlatokat tár fel ezeken a területeken a már úgyis igen jelentős francia— szovjet tevékenység számára. Szeptember 28-án az ENSZ- közgyűlésen elhangzott felszóla­lásomban azt mondtam, hogy az 1972-es évnek az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet esztendejévé kell vál­nia. A Párizsban folytatott fran­cia—szovjet tárgyalások után még több meggyőződéssel ismé­telhetem meg ezt a kijelentést A megbeszéléseket nagyrészt e fontos témának szentelték. Meg­vitatása a legjobb feltételek kö­zepette ment végbe. Végűi — mint Leonyid Brezs­nyev és Georges Pompidou tár­gyalásainak eredményeit össze­gező nyilatkozat hangsúlyozza — az egyetértésnek és az együttműködésnek ez a szelleme meggyőződésünk szerint ösztönzi majd Franciaország és a Szov­jetunió cselekedeteit Európa és nek és barátságának jelentősé­gét a szocialista államközösség egységének és az európai biz­tonság szilárdításának szem­pontjából. • •• Leonyid Brezsnyev, az SZKP főtitkára hétfőn délután befe­jezte többnapos baráti látogatá­sát az NDK-ban és az AEROF­LOT IL—62-es külön repülőgépén elindult Moszkva felé. Moszkva Hétfőn délután visszaérkezett Moszkvába Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökségének tagja. az egés7 világ biztonsága, az enyhülés s a béke javára, vala-1 hányszor az szükségessé válik”! — mondotta a francia külügy­miniszter. Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke október 26-tól 30-ig baráti látogatást tett Kubában. A Kubai Köztársaság vezetői és népe testvéri szívélyes fogadta­tásban részesítették Koszigint. A november 1-én nyilvános­ságra hozott szovjet—kubai kö­zös közlemény bejelenti: a fe­lek átfogó véleménycserét foly­Világkonferencia az indokínai háború ellen Párizsban a hét végén tanács­kozást tartottak az indokínai helyzettel foglalkozó stockholmi konferencia végrehajtó bizott­sága és az indokínai békéért küzdő francia szervezetek kép­viselői. Elhatározták, hogy felhívják az indokínai háború ellen har­coló különböző mozgalmakat: tartsanak 1972 februárjában vi- lágértekeZletet Párizsban. Ennek az értekezletnek az lesz a célja, hogy megállapítsa a valóságnak megfelelő tényeket az Indokínai háborúról, s akcióprogramot ké­szítsen elő annak kivívására, hogy az Egyesült Államok von­ja ki csapatait Indokínából, ne tartson fenn szolgálatában álló kormányokat Saigonban, Phnom Penhben és Vientianéban, s tisz­teletben tartsa Dél-Vietnam la­kosságának, ■ a khmer és lao népeiknek a függetlenséghez és az önrendelkezéshez való jogát, Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa ülésén az ENSZ keress- j kedelmi és fejlesztési szervezeté- ' nek (UNCTAD) munkájáról folyó vitában felszólalt dr. Pataki Já­nos nagykövet. Rámutatott, hogy e szervezet fontos szerepet ját­szik a világkereskedelmi prob­lémák és a kereskedelemfejlesz­tattak a kommunista világmoz­galom és a nemzeti felszabadító mozgalom problémádról, vala­mint az alapvető nemzetközi kérdéseikről. A két fél mély megelégedéssel nyilatkozott a Szovjetunió és a Kubai Köztársaság aktív és sok­oldalú. gyümölcsöző együttmű­ködéséről. A szovjet fél megerősítette, hogy kész a jövőben is sokolda­lú támogatást nyújtani Kubának a szocialista vívmányok meg­erősítéséért. A szovjet fél ismét elítélte az Egyesült Államok imperialista blokádját Kuba ellen és állást foglalt a quntanamói amerikai katonai támaszpont kubai terü­leten való törvénytelen fenntar­tása ellen. A kubai vezetők őszinte köszö. netüket fejezték a Szovjetunió­nak a Kubának nyújtott állandó segítségért és támogatásért. Kínai zászló az ENSZ-palota elölt Gsd Peng-fej, a Kínai Népköz­társaság ügyvezető külügymi­nisztere vasárnap U Thant fő­titkárhoz intézett üzenetében azt kérte, hogy a népi Kínát a „C” betűhöz sorolják be az ENSZ tagállamainak névsorába (Chi­na, People’s Republic Of). En­nek megfelelően hétfőn reggel a népi Kína ét aranycsillagos vörös zászlaját Chile és Kolum­bia lobogója között húzták fel a 131 tagállam zászlainak sorá­ban. tési lehetőségek tanulmányozá­sában. Sajnálattal állapította meg, hogy jóllehet a nemzetközi kereskedelem teljes volumene nőtt, a fejlődő országok részese­dése csökkent. A szakadék a fej­lett és a fejlődő országok között tovább nőtt. A fejlődő országok helyzetét tovább súlyosbította, hogy a késztermékek ára gyor­sabban (körülbelül 6 százalék­kal) nőtt, mint a nyersanyago­ké (körülbelül 3 százalékkal. Aggasztóak a jelenlegi pénzügyi válság és az USA-kormány ál­tal tett legutóbbi intézkedések következményei is, amelyek je­lentős visszalépést jelentenek a kereskedelem liberalizálásában. A magvar képviselő ezután arról szólt, hofv hazánk lépése­ket tett a fejlődő országok Ma­gyarországra irányuló exportjá­nak előmozdítására és 1972. ja­nuár 1-től a kedvezmények rend­szerét vezeti be. A magvar kor­mány reméli, hogy a fejlődő or­szágok is erőfeszítéseket tesz­nek, hogy kiterjesszék kereske­delmüket Magyarországgal, bá­torítják a közvetlen kereskedel­met, hozzáigazítják exportjukat kereskedelmi partnereik keres­kedelmi előírásaihoz, támogat­ják a gazdasági kapcsolatok ki- terjesztését. Az UNCTAD-nak is növelni kell erőfeszítéseit a fej­lesztéssel kapcsolatos problémák megoldására és a nemzetközi kereskedelem normalizálására. Beszéd,» végén Pataki János a szervezet harmadik konferenciá­jának előkészületeivel foglalko­zott. Sajnálattal állapította meg, hogy a konferencia előkészítésé­ben még mindig nem valósít -t- ták meg az egyetemesség elvét? az NDK-t megakadályozzák, hogy részt vegyen a konferen­cia munkájában. Kubába utazik dr. Ajtai Miklós A Kubai Forradalmi Kormány meghívására november első fe­lében dr. Ajtai Miklós, a Ma­gyar Népköztársaság miniszter­elnökhelyettese hivatalos baráti látogatásra Kubába utazik. ■■■■—1WMWHIHWWM»'» Brezsnyev befejezte berlini látogatását Szó vj el—kub ai közös közlemény A Béke-világtanács üzenete Szitwia tájain Willkie is elcsodálkozna... O Moszkvában közleményt ad­tak ki a Béke-világtanács lesze­relési bizottságának kibővített üléséről. A közlemény rámutat: Ez év október 30—31-én Moszkvában megtartották több tudós és közéleti személyiség nemzetközi találkozóját — a Béke-világtanács leszerelési bi­zottságának kibővített ülését —. amelyen megvitatták korunk Koktél parii az NDK nagykövetségén Hétfőn az NDK nagykövetsé­ge koktélpartit rendezett Heri­bert Reisenweber, az NDK kul­turális és tájékoztató központ igazgatója távozása, és az új igazgató, Klaus Plobner bemu­tatkozása alkalmából. A baráti találkozón megjelent Baratt Jó­zsef. a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkára, Deme­ter Sándor, a KKI elnökhelyet­tese, továbbá a magvar politi­kai, gazdasági, művelődési élet számos más kiválósága, ott volt Herbert Plaschke. az NDK rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követe, valamint a nagykövet­ség számos munkatársa, egyik legégetőbb problémáját, az általános és teljes leszerelés kérdését. — A közlemény a to- ! vábbiakban megállapítja: Az európai politikai helyzet-: ben mutatkozó pozitív változá- ■ sok megteremtik Európában az ■ előfeltételeket mind a külföldi,; mind a nemzeti fegyveres erők • és fegyverzet csökkentésével ősz- • szefüggő elodázhatatlan problé- • mák mielőbbi megoldásához. ■ Hangsúlyozták a résztvevők, • hogy a legközelebbi jövőben, le- j hetőleg az összeurópai értekez- j let összehívása előtt, meg kell ■ kezdeni a tárgyalásokat e fontos j kérdésekben. A találkozó résztvevői üzenet- ! tel fordultak az ENSZ-közgyű- : lés 26. ülésszakához és kifejez-s ték, hogy minden eszközzel tá-1 mogatják azt a tevékenységet,: amely az általános leszerelési: világkonferencia mielőbbi össze-: hívását és az ezzel kapcsolatos: más intézkedések megvalósítá- j sát szolgálja. 1971. NOVEMBER & 3 Az első meglepetés a moszk­vai Domagyegyovcri Repülőté­ren ért. Este nyolckor indult gépünk Irkutszkba, hogy oda menetrendszerűen reggel 8 órá­ra érkezzék meg. Ezt persze úgy kell érteni, hogy Irkutszkban 5 árával előbbre járnak a mu­tatók, mint Moszkvában. Be­szállás előtt érdeklődéssel néz­tem a várakozó utasokat, akik közül sok mongolt és japánt is láttam. Arra számítottam, hogy ők lesznek az útitársaim. Mikor beszálltunk az autóbuszba, amely a géphez szállított ben­nünket. ,,Laci ne maradjatok le! — Itt van már mindenki?” és hasonló kiáltások ütötték meg a fülemet. Mindenre számítot­tam, csak arra nem, hogy az Irkutszkba induló repülőgép utasainak több mint a fele ma­gyar lesz. Kiderült, hogy az IBUSZ szervezésében a Lottó- tárgysorsolás nyertesei utaztak velünk. Néhány órai repülőút titán hatalmas város fényed hívták fel a figyelmet Hamarosan le­szálltunk Omsak repülőterén: Szibériában voltunk. Szeptem­ber közepe volt, langyos szél simogatta arcunkat. 40 perc pi­henő után indulunk tovább — közölték — amikor azonban be­szállásra készültünk, megtud­tuk, hogy Irkutszk a rossz idő­járás miatt nem fogad és csak reggel mehetünk tovább. A tranzit szállóban . eltöltött néhány órai pihenés után végre mégis felszálltunk. Szabó Zoltán az Intourist idegenvezetője az örök móka-mester lefordította a stewardess szövegét ilyen kép- pen: „A Gyévuska azt mondja, hogy most már becsületszavára 3 órán belül leszáliunk Ir­kutszkban, aztán azt mondta, mindenki csatolja be az övét és ne dohányozzon, — és még azt is mondta, hogy: köszönöm”. Déli egy óra tájban érkez­tünk meg Szibéria egyik legfon­tosabb városába, a 400 ezer la­kosú Irkutszkba. Eszembe jutottak azok a ké­pek, amelyek gyermekkoromban rajzolódtak benem Szibériáról. A borzalmak völgye, a számű­ző ttek és kényszermunkások vesztőhelye, éhség, hideg és sze­génység. Nos, a mai Szibéria, amelyet én láttam, mindennek az ellenkezője. Wendel Willkie, Roosevelt el­nök személyes megbízottja 1943- ban riport-könyvben számolt be világkörüli utazásáról. Moszkva és Kína között repülve — a rossz időjárási viszonyok miatt —— néhány napot Jakutszkban kellett éltőlteníe. Itt megismer­kedett a szibériai város életével, lakóival, kultúrájával. Útiköny­vében elragadtatását fejezte ki a szibériai élet dinamizmusa felett, s azt az amerikai Nyugat néhány évtizeddel korábbi elő­rehaladásával hasonlította ösz- sze. Nos, azóta eltelt majd 30 esztendő és azt hiszem Willkie is elcsodálkozna azokon az e- redményeken, amelyeket azóta elértek. Itt érzékeltem valójá­ban, hogy mit jelent a tudo­mányos technikai forradalom napjainkban. Szibéria mérhetetlen gazdag természeti kincsei szinte ki­fogyhatatlanok. A szovjet hata­lom évei alatt, de különösen az utolsó két évtizedben hihetetlen erőfeszítésekkel bámulatraméltó eredményeket értek el azok ki­aknázásában. Folyóinak mérhe­tetlen mennyiségű vizét egyre inkább felhasználják és ezék biztosítják az erőforrásokat a kincsek hasznosításához, a föld mélyében rejlő értékek feltárá­sához. az ipar fantasztikus mé­retű kiépítéséhez. Csak egyet­len adat Szibéria gazdagságának szemléltetéséhez: a szibériai er­dők, a tajga évi szaporulata több az egész világon feldolgo­zott fa mennyiségénél És egy másik: az Irkutszk mellett fo­lyó Angara 70 milliárd kilówatt óra energiát adhat, már pedig Szibériát az Angarán kívül még olyan hatalmas folyók szelik át, mint az Ob, az Irtisz, a Jeni-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom