Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
Minősítés a minőségről Egy tanulmány margójára Csiky Gergely-bemutatók Békéscsabán ■Nézzünk körűi az üzletekben. Szinte valamennyi termék azzal dicsekszik, hogy első osztályú! Már jóval kevesebb a másodosztályú áru, a leértékelt termékeket, pedig csak az erre kijelölt üzleteik árusíthatják. Tegyünk emellé egy nemrégiben elkészült összesítést: A Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megállapítása szerint mintegy ezer megvizsgált gyártmánynak csupán a hatvan százaléka felelt meg a minőségi követelményeknek, 290 belföldi terméket kifogásoltak, és ebből 120-at találtak forgalomba hozatalra alkalmatlannak, „Visszaköszönő" problémák A vállalatok helytelen minősítése és a kereskedelmi vállalatok elnéző álláspontja nem először kerül szóba. Az idei félév tanulsága szerint a közfogyasztási cikkeknél elgondolkodtató^ nőttek a reklamációk. A kifogások — a tavalyihoz képest — a textiliparban majd egy harmadával. lábbeliknél több mint ötven százalékkal szaporodtak...? Nem lehet elmenni szó nélkül amellett sem, hogy az osztályba- sorolással gyakran megkárosítják a vásárlókat. A cipőknél minden harmadik, a textilruházati cikkek közül minden ötödik a ténylegesnél magasabb minőu ségi osztályzatot kapott, azaz többet fizetett érte a vásárló, mint kellett volna. Ha a reklamációk okait kutatjuk, .,visszaköszönő” problémákkal találkozunk: leggyakrabban az anyagok minőségét, a színtartóságot és a méret-állóságot kifogásolják. A választ is ismerjük: a gyártók ugyanis továbbdobják a labdát és az alapanyagra, a kikészítésre, a festékre hivatkoznak. Biztos igazuk van, de akkor felmerül a másik kérdés: csak erre képes a köny- nyűipari üzemeink nem kis hányada? Azzal ugyanis — gondolom — mindenki, egyetért, hogy azáltal még nem lesz egyetlen termék sem elsőosztályü, ha óriási betűkkel és díszítéssel ráírjuk!... A minőségiét nem belemagyarázná, hanem gyártani kell! Eszi, nem eszi... Ássunk csak tovább és eljutunk a helytelen minősítés terebélyes fájának a gyökeréhez is. A hiány-gazdálkodás idején soha nem lehetett elég szigorú a minősítés! — Naponta megtörtént — és félő, hogy még ma is akadnak, ahol őrzik ezt a rossz hagyományt, hogy a kereskedelem a szerződésben előírtakat követelte, s a válasz: „Eszi, nem eszi, nem kap mást”. A nagyobb gond nem is az, hogy elsőosztályü áruként kel el a másodosztályú, a két osztály között nem nagy az áreltérés, hanem sokkal inkább az, hogy a kifogásolt anyagok nem egyszer osztályon-aiuliak lévén, egyszerűen alkalmatlanok a minősítésre!... A színehagyott, összezsugorodott áruk nemcsak anyagi károkat okoznak a vásárlóknak, hanem általános bizalmatlanságot is keltenek a kereskedelemmel, a pultokra kerülő termékekkel szemben. Az ipar természetesein abban érdekelt, hogy minél több első- osztályú terméket bocsásson ki a gyárkapun, mert ezzel nő a nyeresége és javul a gazdaságossága. A kereskedelemnek is hasznosabb, ha hamarabb teljeTízezer méter furat terven felül a szegedi szénhidrogén-medencében A szegedi szénhidrogén-medence egyre nagyobb szerepet tölt be az országos kőolaj- és földgázprogramiban. Jelenleg már száz négyzetkilométer kiterjedésű területén eddig 450 kutat telepítettek. A medence legjelentősebb részén — az algyői mezőben — már korábban befejezték az úgynevezett felső- pannon korszakbeli szénhidrogén telepek kutatását, s az elkészült készletbecslési, illetve művelési tervek alapján gyors Érintésvédelmi tanfolyam tsz-villanyszereiőknek Megyénk termelőszövetkezeteiben is gyakori balesetet okoz a villamosáram. A kapcsolók és konnektorok, továbbá a mezőgazdaságban használatos villamosberendezések földelését nem szabványszerűen oldották meg legtöbb esetben. Emiatt keletkeznek a balesetek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Munka- védelmi Csoportja, a tsz-szövet- ségek és a TIT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya gondozásában érintésvédelmi tanfolyamokat szerveznek ez év őszén a termelőszövetkezetekben dolgozó villanyszerelőknek. A Körösök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetsége 30 tsz villany- szerelő tanfolyamra küldéséhez nyújtott támogatást az érintésvédelemmel foglalkozó szakembereknek. ütemben folytatják a feltáró fúrásokat. Ezek többsége a viszonylag a legolcsóbban kitermelhető 2100 méter körüli mélységekbe hatolt. Az algyői mellett legjelentősebbnek ígérkezik a kiskundorozsmai terület. Ott nemrégiben 3000 méter körüli mélységű kutat fúrtak, s ebből napi ötven köbméter jómánösé- gű olajat nyertek. Hazánkban eddig ilyen mélységben még nem akadtak hasonló termelékenységű kútra. Ezzel együtt az év első háromnegyedében 103 000 méternyi furatot készítettek, s így több mint tízezer méterrel teljesítették túl időarányos tervüket. Különleges teljesítménynek számít az ország eddigi „legferdébb” — a felszíni törésponttól legjobban eltérített — kútjának mélyítése. Ez a kút az árterületről a Tisza medre alá hatod. Fúrását rövidesen befejezik. A mélypontja 730 méterre tér majd el a felső fúrásponttól. A „ferde kutakkal” a folyó alól termelik ki a szénhidrogéneket. Sikeresen folytatták a medencében: a tavaly megkezdett újfajta fúrás-sorozatot, az úgynevezett szelektív-, vagy kettős kutak rendszerének megteremte, sét is. ÍMTI) 8 tíÚlMSS 1971. OKTÓBER 3. siti a bevetelí tervét. Ez ellen nem is szólna a vásárló, ha cserébe a pénzéért megfelelő minőségű és választékú árut kapna. Az orvoslás módja A nagyobb szigor és az ezzel együtt járó felelősségrevonás a meg nem felelő termékék forga- lombahozóival szemben mindenképpen helyeselhető. Ez azonban már csak utólagos lépés. Sokkal fontosabb: a megelőzés. Ezt gyártásközben kell elkezdeni: ha a technológusok, a belső minőségi ellenőrök lelkiismeretesebben végzik a munkájukat, nemcsak a vásárló jár jobban, hanem a vállalat is, mert erősíti piaci pozícióit, növeli esélyeit a kialakuló versenyben. Lehet, hogy a tisztességgel szerzett haszon szerényebb, mint a különféle manipulációkkal elért nyereség, de a távlatokat tekintve mindenképpen tartósabb! A hivatalos minőségellenőrző intézetek egyre többször élnek a jogukkal és nem engedik forgalomba hozni azokat a termékeket, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak. Tanulságos példa, hogy felülvizsgálták a Kiváló Árukat és az ellenőrzött 72 termékből csak 60 ment át a „rostán”. A többinél bevonták a megkülönböztető minőségi jelzést. A kiváló minősítést éppen úgy ki kell érdemelni mindennap, mint a vásárlók bizalmát. Bán János ■ ■■ Néhány nap múlva megkezdődik az új színházi évad, a békéscsabai Jókai Színház történetében immár a tizennyolcadik. Az első bemutató Csiky Gergely: Buborékok című színműve lesz. A darab színrevitelével a utóbbi évtizedekben méltatlanul elfeledett szerző halálának 80. évfordulójáról méltó módon emlékezik meg a békéscsabai színház társulata. Csiky Gergely, a múlt század utolsó negyedének egyik legnépszerűbb drámaírója volt, akinek darabjait nemcsak a fővárosi színházak, hanem a vidéki társulatok is állandóan műsoron tartották. A Békéscsabára látogató együttesek is gyakran szerepeltek Csiky Gergely drámáival. Az első bemutatóra alig néhány nappal a mai színházépület megnyitása után, 1879. március 27-én került sor. Ekkor a neves színigazgató: Krecsányi Ignác, az egyik legjobb vidéki társulattal „Az ellenállhatatlan” című Csiky-drá- mát vitte színre. A szerző népszerűségére jellemző, hogy az ezt követő években — egészen 1893-ig — egy olyan, színházi vonatkozásban közép helyet elfoglaló városban, mint a korabeli Békéscsaba, minden szezonban volt legalább egy Csiky-bemutató. Az újdonságnak számító műveket nem egy esetben a fővárosi bemutatóval azonos évben (Proletárok, A nagymama) legfeljebb egy évvel később (Mukányi, Cifra nyou morúság, A nagyratermett) már városunkban is játszották. A „Buborékok”-at, Csiky Gergely legjobbnak tartott színművét Békéscsabán először Báródy Károly társulata mutatta be, 1894. november 29-én. Az eredeti terv szerint már november 27-én este sor került volna az előadásra, azonban ekkor résztvétlenség miatt nem tartották meg azt. Ez a fiaskó azonban nem a szerző, hanem a gyenge társulat számlájára írható. A következő évben (1895. december 23.) Szeniczei Gáspár Pál, öt évvel később (1890. január 30.) pedig Bogyó Alajos műsorában szerepelt még a Buborékok, — így több, mint nyolc évtizedet kellett várni újbóli bemutatására. A század utolsó éveitől kezdve egyre csökkent Csiky Gergely népszerűsége, így nem csodálkozhatunk azon, hogy 1893 óta mindössze kilenc alkalommal szerepelt a békéscsabai színházi műsorban valamelyik darabja. (A kilenc közül hat alkalommal egyik legismertebb műve A nagymama). Örömmel üdvözöljük a kézde- ményezést, érdeklődéssel várva az évadnyitó, a századvégi magyar kritikai realista dráma egyik legjobb művének békéscsabai újjászületését. Dr. Papp János fiiauimMiiHiiliiiiiiHiaiuHiiHnuBi Riadó 7 órakor Csütörtökön reggel 7 órakor riasztották Gyulán a polgári védelmi alakulat egészségügyi szakaszait. A feltételezés szerint a Fekete és Fehér Körös összefolyásánál három négyzetkilométer nagyságú fertőzött területet kellett mentesíteni és az ott fürdőzők közül mintegy 50 embert kellett elsősegélyben részesíteni. Természetesen csak gyakorlatról volt szó, és dicséretükre legyen mondva a gyakorlaton résztvevőknek, minden olyan pontosan és szervezetten zajlott le, hogy a felsőbb parancsnokság tisztjei, akik megtekintették a gyakorlatot, legnagyobb elismeréssel szóltak a látottakról. Üjszerű volt a gyakorlatban, hogy bemutatták a sérültek szállítását motorcsónakkal is. A „sérült” Toldi Erzsébet útban az elsősegélynyújtó helyre.
