Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 233. szám
A legnépszerűbb tornaszer Hárman az ezerből A vésztői Bartók Béla általános iskolának nincs tornaterme. Evekkel ezelőtt a bordásfalat is az udvarban tudták csak felállítani. A napközisek nagy őrömére — és lehetőséget adva a riporternek, hogy szokatlan módon, az „ellenkező” oldalról örökítse meg az alkalmi bajnokjelöltek igyekeztét. (Martincsek G. felvétele) «fuuiiliittHiiiiiniiiiiiiiHHiniiiimiiimaHiiiiiiiiHiiHiaimiiBiiuHUNiii Csak így búcsúzunk; viszontlátásra! Hazautazott Békés megyei vendégszerepléséről a Penza Együttes Kedden este lépett fel utoljára Békéscsabán a Penza I Együttes. Az ifjúsági házban | megrendezett búcsúszereplés szép sikerét, forró hangulatát vitték magúkkal a testvérmegyébe, Penzába. A búcsúestet követő összejöveteleten Gyulavári Pál, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára köszöntötte az együttest, és vezetőit és átadta a testvérmegye ajándékait a penzai amatőr művészeknek. V. J. Sumilin, az együttes vezetője pohárköszöntőjében a barátság egyre erősödő szálairól ,a két megye között ívelő barátság hiújáról beszélt, hangoztatva, hogy ezt a hidat soha nem lehet romba- dönteni. A kitűnő hangulatú esten a Balassi Együttes tagjai is megajándékozták a testvéregyüttes tagjait. Másnap, a kora reggeli órákban indultak el penzai vendégeink Budapestre, ahol nagy érdeklődéssel járták végig a Vadászat; Világkiállítás pavilonjait, majd Balatonföldvárra utaztak, ahol két napot töltöttek el a Békés megyei tanács üdülőjében. A balatoni két nap alatt több kiránduláson ismerkedtek a magyar tenger őszi szépségeivel, a tihanyi kirándulás különösen emlékezetes élményt nyújtott a számiikra. Pénteken, a 23 óra 10 perckor induló moszkvai gyorssal indultak vissza hazájukba a kedves vendégek. A budapesti Nyugati Pályaudvaron Csende Béla, a Békés megyei tanács művelődésügyi osztályának nép. művelési csoportvezetője búcsúztatta a Penza Együttest. A búcsú percedben újra felelevenedtek a Magyarországon töltött felejthetetlen napok, és mint azt V. J. Sumilin, az együttes vezetője mondotta: vendégszereplésük még csak a kezdet, és — reméli— ,a jövőben még sokszor találkoznak majd a Békés megyei és a penzai emberek, hogy tovább erősítsék a testvéri barátságot, melynek fényes példája volt magyarországi vendégszereplésük is, az a felejthetetlen szeretet, ahogyan Békés megye városaiban és községeiben fogadták őket. A búcsúztatáson megjelent a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, Sz Sz. Szatucsin is. A Penza Együttes hétfőn a kora reggeli órákban érkezik vissza Penzába. Korszerű társadalmi ismere- retek könyvtára címmel 1972- ben új sorozatot indít a Kossuth Könyvkiadó, mely három év alatt huszonöt egységes formátumú, kivitelű kötetben a társadalomtudományok alapvető marxista-leninista elveit, törvényeit, történeti összefüggéseit tolmácsolja közérthető módon. Az első évben jelenik meg a sorozatban a filozófiai, az esztétikai, a közgazdasági és a munkásmozgalom történetét bemutató kislexikon, Zoltai Dénes eszKét fiatal mérnök ma délelőtt kapja meg Békéscsabán a Tégla, és Cserépipari Vállalatnál, a KISZ Központi Bizottság és a SZOT által alapított Kiváló Ifjú Mérnök, és egy teohnilcuslány a Kiváló Ifjú Technikus megtisztelő oklevelet. Amikor a hét közepén a KISZ-bizottságon erről hallottam, kíváncsi voltam a három fiatalra és természetesen arra is, mivel érdemelték ki az elismerést A vállalat műszaki igazgatóhelyettesénél, Paity Frigyesnél ismerkedtem meg velük. Csonka Antal önálló fej. lesztőmémök, Romhányi Ilona építőanyagipari technikus és Kovács Zoltán gépészmérnök. Hármójuk életkora nem éri el a 74 évet. KOVÁCS ZOLTÁN Régi gond a téglaiparban az agyagszikkasztás. Műszaki, egészségügyi, minőségi és mennyiségi, gazdaságossági tényezőket kellett megváltoztatnia, a megszokott termelési módot kellett sutba dobnia a fiatal mérnöknek, akkor, amikor kidolgozta az új eljárást, amivel a tégla és a cserép alapanyagát, az agyagot, megfelelő minőségűre szikkasztják. S ha ma még csak kísérleti stádium, ban van az új agyagszikkasztási eljárás, mégis megvalósul ez az építőanyagipari gond. A tetőcserép vagonba rakásának gépesítése, a nehéz fizikai munka egyre nagyobb súllyal nehezedő gondján segít Igaz ,ma még kézi erővel rakják a csabai és az ország valamennyi téglagyárának munkásai vagonba a cserepet, ha azonban minden úgy sikerül, — márpedig sikerülnie kell —, ahogyan a csabai téglagyárban kidolgozták, tervezték, úgy en- nak az évnek a végére, vagy legkésőbb jövőrP már csak néhány, a gépet irányító emberre lesz szükség majd a téglagyári vagonrákodókon. — A műszakiak előtt az a feladat áll, hogy az építőanyagiparban a IV. ötéves tervben hathatós gépesítést, ésszerűsítétikatörténete. Simái Mihálynak A harmadik évezred felé című munkája, Szigeti Bevezetés a marxista-leninista esztétikába című tanulmánya, a pénz történetével foglalkozó kötet és Á magyar forradalmi munkásmozgalom története. A sorozat vásárlói, előfizetői minden évben egy-egy ajándékkötetet kapnak, elsőül a többszáz oldalas Ki kicsoda? című könyvet. A sorozat első darabja még az év vége előtt megjelenik a boltok kirakatában. Korszerű társadalmi ismeretek könyvtára Huszonöt kötet, három ajándékkönyv tást hajtsanak végre. Sürgősségi sorrendet nem lehet felállítani. De nálunk az a munka, amelyet Kovács Zoltán kollégánk szakdolgozatával megoldott, nagyon fontos. Az alföldi agyagminőség már feldolgozás előtti szikkasztást, igényel. A régi technológia szerint ezt por hozzáadásával ; végez túli. Ez azonban az egészségre ártalmas és a kívánt agyagminőséget sem lehet elérni az újtípusú, nagyméretű üreges agyagtermékeknél. Ezért tartjuk nagy jelentőségűnek a Kovács kollega szakdolgozata alapján megválói. súLó agyagszikkasztó(: — mond. ta a műszaki igazgatóhelyettes. — Mit jelent ez erkölcsiekben és anyagiakban a szakdolgozat szerzőjének? — kérdeztem Kovács Zoltánt. — Mindenekelőtt további gondot. Hiszen a szakdolgozatom megvalósítása, gyakorlatba való átültetése hosszú folyamat. Az elméleti elképzelés, a kivitelezés folyamatában nem mindenkor úgy igazolódik, ahogyan azrt az ember várja. Erkölcsiekben a legnagyobb felismerésnek azt teltintem, hogy kivívtam munkatársaim .kollegáim elismerését Igaz, szakdolgozatommal a KISZ és a SZOT által kiírt országos pályázaton nem kerültem az első három közé, mégsem dolgoztam hiába. Amit terveztem, az hasznosítható. — Ügy tudjuk, hogy olasz gyártmányú szikkasztó rendszer, rel dolgoznak több országban. Miért nem alkalmazták ezeket nálunk is? — Igen, van az olaszoknak egy szikkasztójuk, amely elméletileg 4 százalékos kapacitással dolgozik, de gyakorlatiban csak 2 százalékot nyújt. Az a rendszer, amelyet mi jelenleg megvalósítunk a szakdolgozat alapján, ennél többet ígér. A kísérleti üzemelés már több mint 4 százalékos teljesítményt mutat. Pedig a rendszer még , nincs kiépítve — magyarázza a műszaki igazgatóhelyettes és a szerző. CSONKA ANNA A fiatal mérnök által kidolgozott módszerrel a tégla- és cserépgyártás üteme jóval nagyobb lesz a jelenleginél és minőségben is elérik a kívánt értéket. Az anyagi’ megbecsülésről is szó esik. Ezt majd a jövő igazolja. Hiszen amit a fiatal mérnök szakdolgozatában le. írt, olyan jelentőségű, hogy vállalati találmányként kezelik. S érdeklődésre tarthat számot az ország határán túl is. — Mit jelent a két kollegina által kidolgozott tetőcserép vagonba rakásénak gépesítése? — A leglényegesebb az, hogy megszüntethetjük ezen a munkaterületen a nehéz fizikai munkát — válaszol a halkszavú Csonka Anna — ezen túlmenően segít létszámgondjainkon is. — A vagonberakó gép gyakorlati alkalmazásához még hosszú út vezet. Ehhez csatornáznunk kellett a téglagyár I-es , telepét, meg kell építenünk az! ROMHÁNYI ILONA utakat és a rakodót. A tervet vállalatunk 13 millió forintos költséggel jövőre szeretné befejezni. Az új eljárás iránt, még szakdolgozat formájában országos érdeklődés mutatkozott. így például a jelenleg Bátaszéken épülő modem téglagyár nálunk kívánja megrendelni a rakodás, hoz szükséges berendezést. Csonka Anna és Romhányi Ilona munkája, — amelyet a KISZ KB és a SZOT felhívása alapján dolgoztak ki —, országos jelentőségű. Igaz, az 6 szakdolgozatuk sem került „do. bogóra” az országos értékelésen, de célját elérte. Az emberben, hallva a fiatalok magabiztos megnyilatkozásait és az ugyancsak fiatalnak számító műszaki igazgatóhelyettes tárgyilagos válaszait, önkém. telenül felmerült a gondolat, hogy a megye mintegy ezer fiatal műszaki értelmiségétől miért csak négy szakdolgozat került erre a pályázatra ebben az évben. Erre a megyei KISZ- bizottságon kel-estünk választ. Varga Imre ifjúmunkás felelős mondja a következőket: — A felhívás szétküldésénél mj is hibáztunk. Nem juttattuk él valamennyi fiatal műszakihoz. A vállalatvezetők viszont nem mindenütt tekintik szívügyüknek a fiatal szakemberek, kel való foglalkozást. Van olyan tapasztalatunk is: szakmai féltékenység miatt akad el egy-egy pályázati munka, még a vállalaton belül. Ennék ellenére mégis előreléptünk. 1969-ben megyénkből Összesen egy pályázó volt, most pedig négy pályamunkát, hatan dolgoztak ki. S ha hozzávesszük a régi szakgárda segítségét, nyugodtan mondhatjuk, hogy a fiatal műszakiak bevonása az ipar szerkezetének átalakítása jó úton halad. A számok tükrében ez így igaz. Mégis célszerű lenne, ha a megye ipari vállalatainak pártszervezetei, KISZ-szerveze. tei és nem utolsósorban a vállalatok vezetői, idősebb műszaki értelmiségi gárdái nagyobb figyelmet szentelnének a szellemi kapacitás ilyen irányú kihasználására is. Jó lenne, ha jövőre egy hasonló pályázat értékelése után nem négy, vagy hat ifjú mérnök és technikus kaphatná meg a kiváló minősítést, hanem sokkal több. S talán nem is az oklevélen, erkölcsi elismerésen van a hangsúly. A szellemi erők aktív kihasználása sok millió nyereséges forintot s ezen túl az egészségre ártalmas, nehéz fizikai munka gyorsabb ütemű megszüntetését jelentheti. S akárhogyan is számoljuk, érdemes ezekre a fiatalokra jobban odafigyelni! Botyan.s7.ki János békés mm^ 1971. OKTÓBER 3. 9
