Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

fl 7 ||Í gazdasági rendszer ' «I bevezetéseve] megnőtt j a szövetkezetek önállósága. Ezzel párhuzamosán 'kiemelkedő sze­repet kapod a belső ellenőr­zés is- Az 1967-ben megjelent kormányrendelet alapvető fel­adatként a vezetess hatékony­ságának es a társadalmi tu­lajdon vedelmenek biztosítását, valamint a szabálytalanságok, a hiányosságok feltárását írta ©ló. 1968-ban pedig az OKISZ irányelveket adott ki a belső ellenőrzés meg.szervezesere. A békési járási népi ellen­őrök arra voltak kíváncsiak, amikor vizsgalatot tartották a járá*. négy ktsz-énél, hogy a belső ellenőrzés be tudja-e Töl­teni funkcióját. A heteken keresztül tartó vizsgalatok több hiányosságra derítettek fényt Ezek 'közül a legszembetűnőbb, hogy a belső ellenőrzés szerve­zeti es működési szabályzatot a Mezőberényi Faipari Ktsz ki. vételével nem készítették el. Bal a belső ellenőrzésnek meg itt is sok rendellenességgel kell .megbirkóznia, ám a szer­vezeti és működési szabályzat révén legaiább a belső ellenőr­zés megszilárdításának alap- feltételei)- sikerült lerögzítenie. A békési építőipari, a békési vegyesipari, a Mezőberényi Mű. szaki-Vasiparj Ktsz-nél tapasz­taltaik arra hívják fel a figyel­met, hogy a ktsz-efc nem igény, lük a belső ellenőrzés munká­ját. A vezetőség lemondott ar­ról, ami a kockázattal járó Baj van a belső ellenőrzéssel döntéseiket megalapozná. A [ szabályszerűen működő ellen­őrzés ugyanis nemcsak a rend­ellenességek feltárásának, ha- I nem a hatékony vezetésnek is eszköze, hiszen fényt derít ar­ra, hogy egyes határozatok mi­lyen mértékben segítik a szö­vetkezetek fejlődését. A működési és szervezeti szabályzat hiá­nyának tudható be. hogy az. ellenőrzés nem terjedt ki az Ktsz-nél olyan pénztári bizony, latokra akadtak, amelyek nein a leghizelgőbb következtetések­re adnak alkalmat. Egy 3640 forintról szóló bizonylat mel­lékleteként szereplő elismer- vényről hiányzik a dátum, az utalványozó és a . pénzfelvevő ugyanaz a személy. Egv 5000 forintról szóló kiadási bizony­lat pedig arról tanúskodik, hogy a pénz kifizetését az utalvá­nyozó nem igazolta aláírásá­val. egész gazdasági egységre. Ezt a nagy jelentőségű munkát öt­letszerűen. előzetes tervek néi- kü] végzik. A problémát vég­ső soron az tetézi, hogy a belső ellenőri munkakört más fonto­sabb munkakörre] kapcsolták össze. A békési építőipari küsz­bén a forgalma könyvelőt bízta meg a szövetkezet az ellenőr­zési feladattal. Ellenőrzést vi­szont csak akkor végez, ha ar­ra ideje jut. A Mezóberénv; Műszaki-Vasipari Ktsz-nél is hasonló a helyzet. A belső, ellenőr a ktsz pénzügyi elő­adója. Neki sincs sok ideje az ellenőrzésre. Nem csoda, hogy tevékenységük formálissá vált. Am ennek a gyenge lábon ál­ló ellenőrzésnek is sikerül né­ha feltárnia olyan hiányosságé- | kát. amelyek sürgető orvoslást : igényelnek. A belső ellenőrzési lebecsülő szemlélet viszont ezeknek a kiküszöbölését sem teszi lehetővé. A népi ellenőrök a vizsgálat ideje alatt a Békést Vegyesipari A N EB-vizsgalat kiterjed a ktsz-ek ellenőrző bizottságai­nak munkájára is A tapasz­talatok itt sem mutatnak ked­vezőbb képet. Az ellenőrző bi­zottságok az alapszabályban meghatározott jogköiüket és hatáskörüket nem érvényesí­tik. Ennek az az oka, hogy a bizottságok tagjai nem rendel­keznek kellő tapasztalatokkal es szakismerettel. Számviteli szakembert mégsem kértek fel ebben az évben egyetlen eset­ben sem. hogy a szövetkezet pénzgazdálkodását megvizsgál­ja. holott erre megvan a tör­vényad ta lehetőség. Kedvezőt­lenül hat Ja Mzottsé» aktivitá­sara az is, hogy a kt« veze­tősége javaslataikra ritkán reá. gál. fl nónw ktsz-nél a belső el. ” "“3i lenőrzéssel kapcso­latos problémák különbözőkép­pen vetődnek fel. A kibonta­kozás legfőbb akadálya viszont azonos. A ktsz-ek belső irá­Pályázat külföldi egyetemi, főiskolai Ösztöndíjakra — Jelentkezés decemberig A hazánk határam túl tanuló ] magyar diákok mintegy kétezres , tábora a következő tanévben I újabb 350-nel gyarapodik. Az 1972—73-as tanév szovjefcunió- beli. NDK-beli, bulgáriai, cseh­szlovákiai, lengyelországi es ro­mániai ösztöndíjaira most hir­dette meg a pályázatokat a Mű­velődésügyi Minisztérium. Az 1972—73-as tanévi pályá­zatban mintegy 20—25 olyan szak is szerepel, amelyre a ko­rábbi években nem hirdették külföldi ösztöndíjat. Jelentősen emelkedett például az NDK-ban a műszaki egyetemi es főiskolai ösztöndíjak száma, ugyanakkor a különböző mérnök-közgazdász szakokon jóval többen tanulhat­nak a korábbinál magyar fiata­lok közül a Szovjetunióban és az NDK-ban. A külföldi tanulmányi lehető­ségek iránt érdeklődők körében gyakran fölvetődik: mit fed tar­talmilag egy-egy szak neve, mi­lyen képesítést nyújt — S~ többször ugyanis ilyen típusú specializálódás a magyar felső- oktatásban nem szerepel. A most megjelent pályázati felhívás részletesen tartalmazza ezeket a tudnivalókat is, ezenkívül iá­méi te ti a jelentkezés rendjét, a felvételi vizsgákkal es az ösz­töndíjak odaítélésével kapcsola­tos egyéb információkat, vala­mint a felvételi vizsgák szak­tárgyanként! követelményeit. A pályázati felhívást a középisko­lások, valamint a felsőfokú ok­tatási intézmények elsőéves nap. pali tagozatos hallgatói oktatási intézményük: vezetőinél ismerhe­tik meg, a dolgozó fiatalok pedig a fővárosiban a kerületi tanácsok oktatási, vidéken a megyei, il­letve a megyei jogú városi taná­csok művelődésügyi osztályain. Az ipari nagyüzemeket felettes szerveik külön is ellátták, pályá­zati felhívással. A kővetkező tanévre történő jelentkezéseket decemberig le­het eljuttatni a pályázati felhí­vásban megjelölt szentekhez. A felvételi vizsgákat 1972 január második felében tartják. A külföldi ösztöndíjas pályá­zaton való részvétel nem zárja ki a hazai felsőoktatási intéz­ménybe való jelentkezést, attól teljesem független. A társadalmi munka emlékkönyve A mezőmegyeri temáeshazan egy vastag, piros fedelű köny­vet őriznek. Kissé szokatlan fel­irat olvasható rajta: Emlék­könyv a társadalmi munkáról. A cím sokat sejtet, s belelapoz­va banki meggyőződhet arról, hogy e könyv mennyire tartal­mas. Bemutatja egy község fej­lődését és a lakosság segíteni, akarását. Nem díszes betűk és ci-rkalmas szöveg ékesíti. Egy­szerű kijelentő mondatok van­nak beimé. és nehány , kép il­lusztrációként. Mégis aivól ad számot, hogy itt az emberek egy baráti közösségben élnek, s a község fejlődéséért együttmű­ködnek százán és százam. Sokon, ha, kell napokon, heteken át minden tente» nélkül dolgoznak, feláldozzak .szabad idejüket a közös célért. Az első bejegyzések meg 1962- ből szármáznák. Azóta szépen telnek a lapok, az újabb és újabb társadalmi összefogás em­lékét idézve. Nem tudom, kinek az ötlete volt a társadalmi muvi­li a ilyen rangos becsülése, de szép, nemes törekvésre utal. Ahol így őrzik azoknak a neve­it, akik áldozatot vállalnak a közös ügyért, ott a segítőkész embert magát is megbecsülik. Bizonyára ennek az eredménye az újabb összefogás is. amely szintén a piros fedelű emlék­könyv lapjaira kívánkozik, még­pedig nagy betűkkel: Az óvoda építése Miért kell ezt a tényt kulönö- | ken kiemelni ? Mert amíg járdát | vagy utat építettek, addig főleg iz egyéni érdek dominált. — Nem kel] magyarázni ennek okát —, de az óvoda építése csak áz óvodás korú gyermekek szü­leinek fontos. Mégis másképp! történt, Amikor arról volt sző. hogy a > fégi óvoda kicsi — mert csak 25 j gyermeknek ad helyet, és 60 '• igényli —, szinte tömegesen je- j tentkeztek az emberek társadal­mi munkára. Még azok is. akik­nek ilyen korú unokájuk sem volt. Szarvas Mátyás. Rákon cás András es Vlcskó Mihály nem. I mondhat magúnak ilyen korú j unokát. Mégis segített, napokon at ott volt az alapozási munkák­nál, es dolgozott, mintha a sa­ját. házát epitette volna. Kocziha György kisiparos bé­késcsabai lakos. Senkije sem el a községben, de háromezer fo­rint értékű munkát végzett in­gyen. Nagy Károly szintén bé­késcsabai. s az óvoda csatorná­zását vállalta társadalma mun­kában. Bondár János üzemi munkás pedig a csempezébl vál­lalta, Zsumbaki Bajos a foglal­koztató termek padozását. Hajdú József. Lukács Lajos, Párkány Mihály, Fri&nyic György és András, Monostori József, valamint a Béke Tsz technikusa és építóbrigadja szintén sokat dolgozott az óvoda építésénél. És sorolhatnánk to­vább a többiek nevét, de hely­szűke miatt nem tudjuk, hiszen száznál is jóval többen vannak, akik rendszeresen segítenek. Az anyagot es 98 ezer forin­tot az óvoda építéséhez a tanács biztosította. Ehhez jött a társa­dalmi munka, melynek értékét nem lehet számokban kifejezni. Az óvoda mar áll Egy he­lyett két foglalkoztató terem, mosdó, öltöző, saját konyha, és egyeb helyiség áll majd a ki­csinyek és a gondozók rendel­kezésére. Igaz, még nem költöz­hetnek be. a befejezésig még so­kat kell dolgozni. A padozat, a csempék lerakása még hátra van. S ezután jöhetnek csak az asszonyok, a szülői munkakö­zösség tagjai, akik Szabó Mik- lósné óvónővel együtt vállal­ták a festést, meszelést .takarí­tást, De már büszkén jiezik az új épületet, hiszen sokan mond­hatják: ez az az óvoda, amelyet együtt építettünk fel. A mezőmegyeriek példája bi­zonyítja. hogy a közösségnek milyen ereje van. Az újabb tár­sadalmi munkások neve is mél­tán kerülhet be a község dicső- ségkönyvébe: a társadalmi mun­ka emlékkönyvébe. Kasnyik Judit nvítása meg nem alkalmazko­dott kellőképpen a népgazda­ság jelenlegi irányítási rend­szerének követelményeihez. Az ezzel kapcsolatos nehézségek az országgyűlés legutóbbi üléssza­kán is felvetődték. Az egysé­ges szövetkezeti törvény bizo­nyára sok segítséget nyújt majd a ktsz-efenék. hogy' a korszerű vezetési forma érvényre jus­son. Ennek azonban elenged­hetetlen feltétele az olyan el­lenőrzési rendszer .amely a szö­vetkezet életének minden terü­letére kiterjed. Csak így vál­hat a belső ellenőrzés a szo­cialista tulajdon védelmének biztosítékává, a hatékony gaz­dasági döntések megalapozott forrásává, azaz a vezetes mo­torjává. Hogy tudja a jobb­kéz, mit csinál a bal. Serédi Janos 187 ezer fiatal az ifjú egészségőr tanfolyamokon Megfiatalodik a hazai ifjú vö-[ röskeresztesek gárdája, A Ma-; gyár Vöröskereszt bizalmat sza- \ azott a 7—10 esztendős kisdo-i bosoknaki soraikból a következő hetekben több százan léphetnek ! be az Ifjúsági Vöröskereszti újonnan szervezett kisegészségőr J csoportjaiba. Az úttörőcsapatok, rajok, őr- j sök volt tisztasagfeleiösei az idei tanévben elsajátítják majd azj elsősegélynyújtás alapfokú ten­nivalóit, s ezen kívül részit vál­lalnak szőkébb közösségük, egy- egy őrs vagy osztály tisztaságá­nak megőrzésében. Az 1971 72-es tanévben 187 ezer fiatal jelent­kezett aiz elsősegélynyújtó, ifjú egészségör tanfolyamokra, s több százezer pirosnyakkendős pajtás teljesíti majd az úttörőpróbák egészségügyi követelményeit A Vöröskereszt legifjabb akti­vistái az idén is harcba indul­nak a tisztasági verseny leg­jobb helyezéseiért. A cél az, hogy tovább növekedjék a jelen­leg nyilván tartott 3000 „tiszta iskola”, 27 600 „tiszta osztály”, 250 „tiszta műhely” és 182 „tisz­ta kollégium” száma. Ez évben több ezer fiatal, vesz részt az egyedülállói, idős emberek gon­dozásában. a városok, községek tisztasági mozgalmában is. Igény és lakás Lehetne-e akárcsak beszélni is lakáskérdésről, ha hirtelen álta­lános követésre találna az ókori filozófus, a görög Diogenész, aki a hagyomány szerint hátai for­dítva a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak, egy hordót talált a legkomfortosabb lakhelynek ? Kérem a tisztelt olvasót, ne intézze el e kérdést egyetlen le­gyintéssel, hogy ez ’réfa. Sőt, hadd kockáztassam meg azt az állítást, hagy ez az elképzelés nem is teljesen lehetetlen, to­vábbá nem elfogadható ellenérv az sem. hogy „ugyan kinek kom­fortos egy hordó”. Nem kell messze mennem a példákért. Ha Ön, olvasóm', fürdőszobás lakásban él, már oizomyára nem érzi komfortosnak a fürdőszoba nélküli lakást. S ha fürdőszoba, nélküli a lakása, de van benne vízvezeték, villany, esetleg gáz, akkor nem érzi komfortosnak az olyan lakást, amelyben ezek hi­ányoznak. Gyermekkoromban falun, ahol éltem, a vályogházban nem volt se víz, se gáz, se villany. Jó ivó­vízért egy kilométerre mertünk az artézjjkúthoz. Érnie kezeiem szerint elégedettek voltunk a lakáskor ülményeinkkel, kényel­mesnek éreztük. Nem is olyan távoli múlt ez, s a példa folytatható a legszeré­nyebb telepi szüksegviskókig, amelyek már igazán egyenérté­kűek voltak Diogenész hordójá­val. S ami a gyermekkori, falu­si emléket illeti, még ma is ez a komfort azoknak, akik a vil­lanyvezetékkel be nem szőhető tanyavilág mélyén élnek. De még falun sem veszett teljesen nyoma ennek az életkörnyezet- nek, jóllehet minden községben van már villany, szaporodnak a vízvezetékek, nyomukban a für­dőszobák, a főzést kényelmeseb­bé teszi a palackos gáz. Ennyi elég talán annak szem­léltetésére. hogy a. komfort nem ugyanaz mindenhol, mindenkor, mindenkinek. Ám mindez egy­úttal azt is bizonyítja, hogy amit tegnap annak éreztünk, ma már nem elégíti ki kényelmün­ket — igényünk változik. Hallot­tam én már olyan megjegyzést, hogjr „miért nem volt lakaskér- dés a háború előtt?” Nos: ezért. Nem a lakáshelyzet volt kielé­gítő, hanem az igény volt ala­csony. Lakáskérdés azért lett, mert igényeink megnövekedtek. Még­pedig jobban, mint a lakások szama és jobban, mint a lakos­ság száma! 1941-ben ugyanis nem egészen 2.4 millió lakást számláltak az országban, ma vi­szont 3,2 millió van. Altkor száz lakásra még 382 lakó jutott, na már csak háromszáz. Am, ha mindezek alapján azt találná javallató valaki, hogy csökkenteni kell az igényeket, az éppen olyan lehetetlen, aján­lat lenne, mintha arra biztatna, hogy kövessük a hordólakó gö­rög bölcselőt! E®rrészt azért, mert a gyarapodó népesség, a városiasodó településforma nemcsak a környezet szépsége miatt, de közegészségügyi, köz­ellátási, közlekedési és egyéb nyomós szükségből sem enged meg olyan lakáskörülményeket és környezetet, ami megfelelő lehe­tett egy-két emberöltővel koráb­ban, falusias települési körülmé­nyek között. Másrészt és főként pedig azért, mert az igényeket társadalmi fejlődésünk, szocia­lista eszméink támasztották, és . mi ezeket az általunk is támasz­tott igényeket az emberibb élet­körülményeik iránt természete­sen vállaljuk. Mi több; seüikse-

Next

/
Oldalképek
Tartalom