Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

AT Az Arhivalal és a Belkereskedelmi Minisztérium közleménye w Október 1-től leszállítják a szintetikus anyagokból készült harisnya, zokni harisnyanadrág <ás a műbőr-felsőrészből készült női és gyermek-ói vatcsd ama fo­gyasztói arát. A hazai gyártmányú és az im­port szintetikus harisnya, zokni, harisnyanadrág átlagos fogyasz­tói ára 26 százalékkal, a műbőr- felsörészű divatcsizmáke 13 szá­zalékkal, a gyermekek szamára készített műbőr-felsőréS’ZŰ dd- vatcsi zinák ára 11—16 szá­zalékkal csökken. A szintetikus anyagokból gyártott harisnya és zokni átlagosan 8—12 forint­tal. a gyarmekharisnya 4—8 fo­rinttal, a szintetikus harisnya- nadrág 15—20 forinttal, a mű- bőr-felsörészű divatcsizma 20— 30 forinttal, a műbőrfelsőrészű gyermekcsdzma pedig 12—18 fo­rinttal olcsóbban kerül forga­lomba. (MTI) Elnökségi ülés a Pedagógusok Szakszervezetében Csütörtökön délelőtt ölest tar­tott. a Pedagógusok Szakszerve­zetének elnöksége. Egyebek közt a tanácskozás napirendjén szere­pelt! az álsó és középfokúi oktatási intézmények létszámhelyzete. Az erről szóló jelentés felhívja a figyelmet, hogy — az oktatás­ügy terén elért komoly eredmé­nyek ellenére — súlyos gondok mutatkoznak. A problémák Is­meretében, azok megoldására a szakszervezet javasolja olyan távlati terv ledolgozását, amely összhangban áll a társadalmi igényekkel, az oktatás-politikai célokkal, es szerves része a táv­lati szakember-szükségleti terv­nek. Buborékok Csiky Gergely Buborékok című darabjával nyitja 1971 72-es évadját a Jókai Színház. Képünkön a vígjáték próbájának egyik pillanata — balról Lengyel János, Páva Mária, Varga Mária és Demeter Hedvig Jászai-dijas. Bemutató: október 8-án. (Fotó: Barnácz István) günk van ezekre az igényekre, hiszen arra serkentik az embe­reket, hogy munkakörükben és azon kívül is több hasznot hajt­sanak, értékeket állítsanak elő. Nekünk tehát a társadalmilag elismert jólétnek és szokásoknak fittyet hányó diogenészi példa helyett éppen egy társadalmilag vonzó jólétet kell példának állí­tani, és ennek megvalósítására ösztönözni. A gazdasági reform ösztönzési rendszerébe alapjában ezzel a céllal kapcsolódnak bele az új lakásügyi jogszabályok, amelyek változatosan ügyeim­be veszik a családi és anyagi körülményeket, és arra serken­tenék, hogy ne csak igényeljük, elvárjuk a jobb körülményeket, hanem képességeinket latba is vessük értük. Ideje volna az igények után igényességet is tá­masztani: az emberben önmagá­val szemben, valamint a haszná­latában álló javak kezelésében, gondozásában. Így még több la­kás épülhet, mint korábban. De illúzió lenne azt hinni, hogy a lakások mennyisége majd min­dent megold. A lakás kőből, be­tonból, élettelen anyagokból épül, s nem növekszik vagy csökken a benne sokasodó vagy belőle kirajzó család méretei szerint. Arra is gondolni kell, hogy a vágyott lakás ne váljon ketreccé, ne az szabályozza a j család nagyságát, a nemzedékek • együtt-, vagy különélését. Ep- i pen a változtathatóság megköny- : nyítésére határozta el a kor- : mány az ingatlan- és lakáscsere- i közvetítés szabályozását. Ugyan- : akkor a tanácsok kezelésében ! levő lakóházak fenntartására is! gondolt — miután az új lakbé- ! rekkel a fenntartás költségeinek ■ egy részéhez (korántsem teljes : összegéhez!) a használók: a la- • kők hozzájárulását is igénybe ■ vette. Ezek az intézkedések felet- S tébb szükségesek, ha meggon- ! dőljük, hogy az ország összes la- I kásának egynegyedét kitevő ál- ; lami lakásállomány felét leg- : alább negyedszázada nem tata- > rozták. Mind több az olyan régi ■ ház, amit már olcsóbb lesz újjal ! pótolni ,mint felújítani. Az ál- ■ lami lakások 35 százaléka kom- ■ fort nélküli — természetesen i nem a diogenészi értelemben, ■ hanem mai egyre általánosabb : igényeink szerint. S ha ezeket • az igényeket elismerjük — ! amint tesszük —, altkor csak he- ■ lyeselni lehet azt is, hogy végre ■ a lakás nemcsak és egyre inkább ! elsősorban nem azért lesz érték, jj mert „hiánycikk'’. Nemeth Ferenc ■ Nagyobb felelősséggel dolgozzon mindenki a maga posztján Ülést tartott a Szakszervezeteit Megyei Tanácsa Az élet gyakran felborítja a jó előre elhatározott elképzelé­seket. Így történt ez tegnap, csü­törtökön is, amikor a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa első- j ként azt a szóbeli előtenesztést vi tatta volna meg .amely a IV. j ötéves területi tervet, valamint j a IV. ötéves terv tanácsi fej­lesztési terv összesített adatait ismerteti. A beruházási piacon tapasztalható feszültségek és más ökok miatti ismételt vizs­gálódás és egyeztetés végett azonban a tervezett téma még nem kerülhetett a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának ülése elé. Ezért a testület úgy dön­tött, hogy a Békés megyei Ta­nács október 20-i ülése előtt rendkívüli ülésén tárgyalja meg az említett, napirendet. Az el­napolás tehát mindenkeppen indokolt volt. Az SZMT ülés résztvevős en- i nek ellenére nem maradtak munka nélkül. A tanácskozá- ■ son, amelyen megjelent dr. Ja. j kacs Tamás, a megyei bíróság elnöke, a SZOT tagja és Fa Frigyes, a SZOT munkatársa, | dr. Takács Lőrinc, az SZMT j titkára adott ismertetőt a Szak- szervezetek Országos Tanácsa 1971. szeptember 10-i ülésének anyagáról. Ebben részletesen szólt a beruházási piacon ész­lelt feszültségekről, a munka­erőellátásról és . -vándorlásról, a takarékos gazdálkodás szük­ségességéről, valamint különbö­ző árkérdésekről. Az előterjesz­tést igen élénk vita követte, hi­szen tizen szólaltak fel. Egyet­értésüket fejezték ki a SZOT ülésen elhangzottakkal, vala­mint azokkal a feladatokkal, amelyek a IV. ötéves terv si­keres végrehajtását teszik, le­hetővé. A tanácskozás felszólalói — a maguk tapasztalataira ala­pozva — megerősítették azt, hogy helyenként bizony meg­lazult a myikafegyelem. Ez rendkívül káros, s ezt még csak tetézi, hogy a laza munkafe­gyelem nem egy esetben bal­esetekhez is vezet. Az okok kö­zött említették többek közt azt, hogy a vállalatoknál a közép­vezetők igen túlterheltek. Már­pedig — állapították meg — igen sok múlik a középvezető­kön. Sajnos, s ezt is a tapasz­talatok bizonyítják, a közép­vezetők még mindig nincsenek kellően megfizetve és megbe­csülve. Felelősségük ugyanak­kor rendkívül nagy. S hogy a munkásvedelemben sem rózsás a helyzet, azt az el­ső félévi statisztikai adatok is megerősítik. A múlt év hasonló időszakához kepest növekedett a balesetek es e miatt a mun­kából kiesett napok száma. Ezen az áldatlan helyzeten együttes erővel lehet változ­tatni. A szakszervezetek kezde­ményező és segítő szerepe csak akkor járhat sikerrel, ha a gaz­dasági és műszaki vezetők is nagyobb felelősséggel dolgoz­nak és hathatósabb intézkedé­seket tesznek a munkakörülmé­nyek javítására, a baleseti for­rások megszüntetésére. Az elemzések szerint a balesetek­nek mintegy 50 százaléka a kézi anyagmozgatásból szárma­zik. Ezért jóval többet kellene törődni munkát könnyítő gé­pek és eszközök beszerzésével és alkalmazásával. A vitában sok szó esett a be­ruházások helyzetéről. Vala­mennyi hozzászóló egyetértett a beruházások felülvizsgálatá­nak szükségességével. Hangsú­lyozták .hogy csak olyan beru­házásokat lehessen megkezdeni, amelyekhez rendelkezésre ál] a megfelelő anyagi fedezet. Am azt is elmondták. hogy min­denképpen előnyben kell ré­szesíteni a szociális jellegű be­ruházásokat. Nem szabad meg­tűrni. hogy az ilyeneket kés­leltessék, netán leállítsák. Tel­jesen egyet lehet érteni azzal az igénnyel is, hogy a vállala­toknál fordítsanak nagyobb gondot és figyelmet az éssze­rű takarékosságra. Természete­sen ez nemcsak a beruházások­ra vonatkozik, hanem minden más termelési és gazdálkodási folyamatra is. Ehhez viszont nemcsak általános munkafegve. íem-javulásra, hanem nagyobb Megkezdődött az iivegszövelek ipari alkalmazásáról rendezett tanácskozás Másfél száz hazai szakember részvételével kezdte meg mun­káját csütörtökön a TIT termé­szettudományi stúdiójában az üvegszövetek ipari alkalmazá­sáról rendezett szimpozion. Len­gyel István, a textilipari műsza­ki és tudományos egyesület igazgatója és Kovács Imre, a Magyar Selyemipar Vállalat megbízott vezérigazgatója — a két társelnök — nyitotta meg a tanácskozást, amelyet neves szakemberek előadásai vezetnek be. Ezek túlnyomórészt a szövetek műanyagokkal való társításának kérdésével fog­lalkoznak, feltárva a műszaki és gazdasági fejlődés eredményeit, — továbbá fejlesztés irányát és a még ki nem használt előnyö­ket, lehetőségeket is. A szimpozionnak egyetlen kül­földi előadója Pavlik Jaroslav mérnök, az alapanyagot a ma­gyar ipar rendelkezésére bocsátó csehszlovák vállalat — a Vertex- Litomysl — képviselője. A re­ferátumokat vita követi. vezetői fegyelem megteremté­sére is szükség van. Sok hozzászóló kifogásolta, azt, hogy egyes cikkek, főként a zöldség és gyümölcs ára emel­kedne, olykor az ellátás sem a legmegfelelőbb. Hallottunk olyan példát is, hogy a gj'ulai SZOT-szállóban üdülők ellátá­sához fél mázsa paradicsomért Nagykamarásra kellett elutazni. De az is előfordult, hogy 60 kilogramm kelkáposztát Buda­pesten .a Vásárcsarnokban tud­tak csak beszerezni. Ezért — mint a vitában elhangzott — a kiskereskedelmi boltok veze­tői jobb áruellátást várnak a MÉK-től. Mindebből látható, hegy a SZOT szeptember 10-i üléséről elmondott beszámoló a Szakszervezeteik Megyei Ta­nácsának tagjait is milyen hasznos eszmecserére ösztönöz, te. A tanácsülésen ezután Nagy Istvánnak, az SZMT vezető tit­kárának és Erdős Károlyivak, az SZMT elnökének előterjesz­tése alapján egyhangúlag el­fogadták a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa és Elnöksége 1972. éri programját és feladattervét, valamint az elnökségnek a szak. szervezetek VII. megyei kül­döttértekezlete óta kifejtett munkájáról szóló jelentést. f*. P. Megjelent a Nemzetközi Szemle szeptemberi száma A Nemzetközi Szemle leg­újabb száma napjaink világpo­litikájának két igen fontos ese­ményére fordít elsősorban fi­gyelmet: elemzi egyfelől a Kínai Népköztársaság bel. és külpolitikai törekvéseit, a kér­dés középpontjába állítva a vi­lágszerte nagy visszhangot ki­váltó kínai—amerikai közele­dést. Másfelől a tragikus szu- dáni események jellegét, okait es következményeit boncolgatja több cikkben is a lap. Serfőzó Gábor, cikkében a kínai—amerikai kapcsolatok időszerű kérdését vizsgálva rá­mutat azokra a közös pontok­ra, ahol Washington és Peking érdekej találkoznak —, 1 így mindenekelőtt, a szovjetellenes- ség —, figyelmeztet arra is, hogy korántsem kitaposott a kínai—amerikai kapcsolatok fejlődésének további útja.- Mi, Peking, illetve Washington tu­lajdonképpeni célja a közele­déssel? Milyen hatása lehet az indokínai háborúra, a nemzet­közi munkásmozgalom helyzeté, re? Ezekre a kérdésekre vála­szol a tanulmány. Chrudinák Alajos, a szudámi eseményeknek az arab világ ál­talános társadalmi-gazdasági problémáival való összefüggését világítja meg cikkében. A lap további részében Roger Garaudy és a Francia Kommu­nista Párt ellentéteinek egyes ideológiai aspektusait világítja meg. Tiborc tollából a gazda­sági integrációk létrejöttének objektív okait, a szocialista és a tőkés integráció alapvető kü­lönbségeket, illetve a legfej­lettebb tőkés gazdasági tömörü­lése, a Közös Piac új törekvé­seit elemző cikk látott napvi­lágot. A lap vitarovatában érdekes ismertetést közöl Charles A. Reich „Amerika új tavasza” című nagy visszhangot kiváltó könyvéről. Bias Micrtl-^r 5 1971. OKTÓBER V Figyelem! Figyelem! Közeleg az őszi szezon: Nagyker. — Kisker. Vállalatok, ÁFÉSZ-ek, cipőboltok gyermekcipőket 31—40-es nagyságig barna, fekete színekben, sima és préselt M.-boxból, 1/1 bőrtaJppal, fa­szeges kivitelben készletről azonnal szállítunk Megrendelhető: Medgyesegyhaza és Vidéke BÖRTEX. Cím: Medgyesegyháza és Vidéke Bőr- és Textilruházati Ktsz, Medgyesegyhaza. Ügyintéző: Oravécz. x

Next

/
Oldalképek
Tartalom