Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

Csak következetesebb munkával valósíthatjuk mag ötéves tervünket (Folytatja az 1. oldalról) nem kétezren, a forgácsoló szer. számgyárban ezren, a békéscsa­bai pamutszövőben mintegy ki­len cszázan dolgoznak. Tehát a tervidőszak első évé­ben már jelentkeznek olyan megoldásra váró feladatok, me­lyeknek megszüntetése egyben feltételét is jelenti a IV. ötéves terv eredményes megvalósításá­nak. Ebben nagyon komoly sze­repük van üzemi pártbizottsá­gainknak, pártszervezeteinknek. A politikai munka sokoldalú­sága. a pártszervezetek vezető, irányító tevékenysége feltétlen szükséges ahhoz, hogy a terme­lés hatékonyabb, gazdaságosabb legyen, a termelékenység az ed­digieknél megfelelőbben alakul­jon a megyében. De nem kisebb feladat vár pártszervezeteinkre abból a szempontból sem, hogy a 18 ezer új ipari, munkásnak s szocialista tudata, a gondolko­dásmódja, a munkához való jobb viszony megfelelő formá­ban alakuljon. A munkafegyelem további ja­vítása végett az üzemi párt- szervezeteink, gazdaságvezető- ink egyaránt jobban kell, hogy támaszkodjanak a szocialista brigádmozgalomra, arra a kol­lektívára, amely minden vonat­kozásban példát mutat, szerve­zett és fegyelmezett munkájá­val nagyrészt hozzájárul a ter­melési tervek eredményes végre­hajtásálhoz. A 2 ország élelmiszerellá­tásában rendkívül jelen­tős szerepe van megyénk mezőgazdaságának, hi­szen az ország kenyérgabona- felvásárlásának 12—13, a sertés­hús 12, a baromfihús 12—13 szá­zalékát s egyéb fontos élelmi- szeripari cikkek jó részét Békés megye adja. Mindezt figyelembe vettük a IV. ötéves terv kidol­gozásánál. Ennek alapján a terv— időszakban a bruttó termelési értéket átlagosan a gazdaságok összesen 15 százalékkal, evente pedig három százalékkal növe­lik a III. ötéves tervhez képest. Ezen belül a növénytermesztést 14 százalékkal, az állattenyész­tést 16 százalékkal, a felvásár­lást 20—22 százalékkal. Ebből kitűnik, hogy az állattenyésztés­ben gyorsabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a termelőegysé­gek. A termelési feladatok síké. rés végrehajtását segítik elő a IV. ötéves tervben előirányzott mezőgazdasági és élelmiszeripar fejlesztését szolgáló beruházá­sok. összességében a harmadik ötéves terv időszakához viszo­nyítva a terv időszaka alatt a beruházások csaknem 40 száza­lékkal növekednek. Megyénk adottságát figyelem­be véve, változatlanul fontos feladatnák tekintjük a kenyér­gabonatermelés növekedését. 1971-ben Békés megyében, és or­szágosan is, a’'- eddigi legnagyobb kenyérgabona-termést takarí­tottunk be. Megyénkben kataszt. rális holdanként 18,1, országosan pedig 17,7 mázsa kenyérgabona termett. Ennél az átlagnál me­gyénk adottságai jobbak és minden lehetőségűnk adva van ahhoz, hogy az országos kenyér, gabona-termelési átlagot a me­gye 2—2,5 mázsával megha­ladja. V izsgálva megyénk ke­nyérgabona termésátla­gainak alakulását, igen ciklikus és szeszélyes átlagokkal találkozunk. Példá­ul 1965-ben országos átlagban Békés megye a második, 1969- ben a negyedik, 1970-ben a tize­dik helyet foglalja él. Igaz, hogy az 1970-es év az ár_ és belvíz miatt kedvezőtlenül befolyásol­ta a kenyérgabona-termelésün­ket. De az is igaz, hogy több év átlagát tekintve Békés megye! termelőszövetkezetei és állami gazdaságai más megyékhez vi- ■■nnyxtva nem fordítottak kellő, gondot a talaj termőképességé­nek növelésére, főleg a műtrá­gya-felhasználásra. Ezt bizonyít­ja az, hogy megyénk szinte min­den évben fajlagosan a legke­vesebb műtrágyát felhasználó megyék között helyezkedik el. Míg 1970-ben 1 katasztrális hold szántóterületre országosan 335 kilogramm műtrágya került felhasználásra, addig megyénk­ben csak 250 kilogramm. Ebből a szempontból nem lehet elfő- ! gadni azt a nézetet sem, hogy nem mindig állt a gazdaságok \ rendelkezésére elegendő és meg-j felelő minőségű műtrágya, mert! ez nem megyei, hanem országos! jelenség. De azt sem, hogy az 1970-es esztendőben a pénzügyi! alapjaik annyira kimerültek, j hogy sok gazdaság nem tudott műtrágyát vásárolni, mert nem egy esztendőről, hanem vissza­menőleg több esztendőről van szó. Akadtak olyan termelőszövet-! kezetek is, ahol rosszul értei- j mezték a takarékosságot; főleg | a mindenáron való tervezett | osztást kielégítve, sajnáltak pél­dául 50 ezer forintot műtrágyá­ra fordítani és közben a termés­átlagoknál elveszítettek 200 ezer forintot is. Van javítanivalónk a vegysze­res gyomirtás optimális időbeni elvégzésében, a különböző be­tegségekkel szemben ellenálló, magas terméshozamot, jó minő­ségű lisztet adó búzafajták ter­mesztésében, egyéb agrotechni­kai eljárások biztosításában. Mindezek olyan tartalékok, amelyek kihasználásával tovább növelhető kenyérgabona-terme­lésünk átlaga. ern kevésbé fontos növé­nyünk a szemes kuko­rica. A biztonságos ab­rak takarmány-termelés végett a kukorica vetésterület 15 —17 ezer hektárra növelését irányoztuk elő, a termésátlago­kat pedig hektáronként, májusi morzsoUra számítva •. 48—50 mázsára kívánjuk növelni a tervidőszak alatt. Gazdaságpolitikai szempontból is fontos feladatunknak tekint­jük, hogy a terv időszaka alatt Békés megye takarmánytermesz­tés szempontjából önellátó me­gyévé váljon, ne szoruljon a központi takarmánykészletekre. Ezt a célkitűzést reálisnak tart­juk. Ehhez minden adottságunk megvan, figyelembe véve az ez évben igen jelentősen megsza­porodott állatállományunkat is (mint például a sertés), hiszen 1969-ben megyénk szemestakar- Hiányba« fedezte a saját szük­ségleteit Ez év terméskilátásai nem rosszak, a becslések alapján ka­tasztrális holdanként 23—24 má­zsa szemeskukorica termésátla­got várunk, ami egyben dicséri termelőszövetkezeteink és álla­mi gazdaságaink gazdaságveze- tőinék és szakembereinek jó munkáját Komoly gondjaink vannak a zöldségtermelésnél. A meglevő ipari üzemeink (konzervgyár, hűtőház), de a lakosság szükség­leteinek kielégítésére sem tu­dunk megfelelő árualapot bizto­sítani. Ha így megy tovább, ma­holnap 1 kilogramm zöldség drá­gább lesz, mint 1 kilogramm hús. A zöldségtermesztés nem meg­felelő alakulásának számos ösz- szetevő okai vannak, melyeknek megszüntetése főleg közgzadasá- gi szempontból, az illetékes or­szágos szervek közreműködését igénylik. Ilyenek: az árak ren­dezése, a gépi betakarítás terv­szerűbb biztosítása, az eddigiek­nél jobban az igényekhez iga­zodó fajták termesztése, a nö­vényvédelem javítása, a terme­lők és a felhasználók vertikális kapcsolatainak bővítése. Szűk- j séges továbbá a tervszerűbb sza- I kosítas, az egyes zöldségterüie- tekre kijelölt területi bázisok létrehozása, a szakemberképzés, tovább kell javítani az egyenlő partneri viszonyt, a jogokat és kötelességeket illetően egyaránt. De változtatni kell a mezőgaz­dasági üzemek vezetőinék szem­léletén is, hogy helyesebben ér­telmezzék a népgazdasági és a csoportérdeket. Tovább kell ja­vítani a tanácsi és más szervek szervező munkáját. Hasonló nyugtalanító jelek vannak a cu­korrépa termesztésénél is. A Minisztertanács által meghirdetett húspróg- ram komoly feladat elé állította megyénk ter­melőszövetkezeteit és állami gazdaságait. A hústermelés fo­kozása, amely a belső fogyasz­tási szükségletek jobb kielégíté­sét, egyben jó jövedelmező for­rást jelent a közös és háztáji gazdaságok számára, fontos népgazdasági érdeket is szolgál, mind a szocialista, mind a fő* kés országokba történő kivitel szempontjából. Nem túlzás azt mondani, ha megyénkben a ser­téshústermelésben lemaradás je­lentkezik, ezt azonnal észreve­szi az ország ellátása Is- Mindez növeli felelősségünket, s egyben a feladat végrehajtásának jelen­tőségét is. A húsprogram eredményes végrehajtásához kormányza­tunk igen sok kedvező intézke­dést tett. A termelői árkorrek­ció végrehajtása, az anyagi ér­dekeltség továbbfejlesztése kö­zös és háztáji gazdaságok számá­ra egyaránt, s a támogatásnak különböző formái mellett felbe­csülhetetlen az a segítség és tá­mogatás, amit a korszerű szako­sított telepek építkezéséhez 70— 50, illetve 30 százalékos állami dotációként kaptak termelőszö­vetkezeteink, állami gazdasága­ink. Mindezt figyelembe véve, ál­lami gazdaságaink vezetői és szakemberei nagyon pozitív in­tézkedéseket tettek, melyeknek alapján Békés megye a IV. öt­éves tervben előirányzott ser­tésprogramját ez év végére lé­nyegében teljesíteni fogja. Soha ennyi sertés nem volt Békési megyében, mint ebben az esz­tendőben (több mint 800 ezer). A hústermelés fejlesztése végett megyénkben a termelőszövet­kezetek 33 sertéshiziaió, vala­mint 25 korszerű tehenészeti telep létrehozását tűzték ki cé­lul. Ebből 24 sertéshizlaló és 14 tehenészeti telep beruházása valósul meg 1972 végére. A nagyarányú, gyom állo­mánynövekedés bizonyos gondo­kat és nehézségeket is jelent. Ennek ellenére nem lehet egyet­érteni azzal a helyenként jelent­kező szemlélettel, amely kétség­be vonja a húsprogram szüksé­gességét és fontosságát, az át­meneti nehézségek miatt. Való igaz, hogy a nagyarányú sertés­állomány-növekedés takarmány- ellátás szempontjából ez évben (például takarmánytáp biztosí­tása) gondot okoz. Továbbá a kész hízóknál az átadási idő el­húzódásával is számolni kell. Ezek átmeneti gondok, amelyek­ből olyan következtetést levon­ni, hogy a húsprogram végrehaj­tása talán nem megalapozott, lemondani gazdaságaink biztos, jövedelmező bázisáról, lemon­dani a népgazdaság, valamint a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséről, nem helyes állás­pont. Ugyanakkor jelentkeznek va­lóban indokolt nehézségek is. Mindenekelőtt abban, hogy a szakosított telepek építésénél az építőipari árnövekedés és egyéb okok miatt a beruházási összegek jelentősen növekedtek. Nem egy szakosított telep beruházási költ­sége 40—50 százalékkal növeke­dett. Továbbá egyes telepek be­ruházási költségét növelték az indokolatlan anyagköltségek, a kapacitás, az építőanyag hiánya, s a beruházások elhúzódása is. A sertésállomány növekedésé­hez hasonlóan pozitív fejlődés tapasztalható a baromfiállo­mánynál is. Sajnos a szarvas­marha-állományunk közgazdasá­gi okok, valamint a helytelen üzemi szemlélet és a termelési feltételek hiánya miatt csökke­nést mutat. ■ Megyénk adottságaiból bi­li indulva, figyelembe vé­li M ve a mezőgazdasági nyersanyagbázist, a TV. ötéves tervben kiemelt feladat­ként foglalkozunk a megye élel­miszeriparának fejlesztésével, korszerűsítésével. Kiindulva ab­ból az elvből, hogy a megyében megtermelt élelmiszeripar nyersanyagának nagyobb száza­léka a megyén belül kerüljön feldolgozásra. Megyénk élelmi­szeripara dinamikusan fejlődik, s az ipari vállalatok együttes termelési értéke 1965-ben évi 3,1 milliárd forintról 1970. év végéig 4,3 milliárd forintra, vagyis 38,7 százalékkal növeke­dett. A TV. ötéves terv célkitű­zései alapján csaknem kétmilli­árd forintra kívánjuk ezt növel­ni. Ennek figyelembevételével a tervidőszak alatt növeljük az élelmiszeripar kapacitását, új beruházások és rekonstrukciók útján. Ennek keretében meg kell valósítani a békéscsabai hűtő­ház mirelit-üzemét, az ezerva- gonos hűtőtér kapacitásbővítését, a gyulai húsüzem rekonstruk­cióját, megyénk baromfiiparának további fejlesztését és egyéb élelmiszeripari rekonstrukciók végrehajtását. A fejlesztési terv előirányzata körülbelül 2,5-szeresére növek­szik a Hl- ötéves tervhez viszo­nyítva. A tervben előirányzott célok megvalósítása végett nö­velnünk kell a szakmunkások, a szakemberek számát, vagyis a szakmunkásképzést. Jelenleg a hús-, konzerv-, hűtő- és sütőipar­ban a képzés megfelelő szintű és ütemű. A lakossági szükség­letek jobb kielégítése végett to­vább növeljük és korszerűsítjük az üzlethálózatot. A kiskereske­delmi forgalmunkat az országos 40 százalékos növekedéssel szem­ben 53 százalékos növekedésre irányoztuk élő. A szociális ellátottságokon be­lül külön gondot fordítunk a la­kásfejlesztésre. A TV. ötéves tervben Békés megyében össze­sen 13 ezer 550 lakás építését irányoztuk elő. Ebből 11,4 szá­zalék állami, szövetkezeti (igen alacsony), 29,6 százalék OTP többszintes és 59 százalék csa­ládi, magánerőből építendő la­kás. A z eddig; felmérések alapján úgy látszik, hogy az egyéb beruhá­zásokat is figyelembe véve, a kapacitás biztosított. Ugyanakkor a magánerőből épülő lakásoknál a kivitelezés, az anyaghiány változatlanul problémaként jelentkezik. Ne­hezíti a megye lakás-ellátott­sági szintjének megfelelő ala­kulását, hogy az illetékes or­szágos szervek a statisztikai mutatók alapján a lakásállo­mány szempontjából Békés me­gyét a közepesen ellátott me­gyék közé sorolják. Ez az oka annak, hogy megyénkben a IV. ötéves terv során mindössze csak 1350 lakás épül állami és szövetkezeti erőből. mennyiségi, szubjektív szenv pontokból indul ki és az orszá­gos lakáskeret elosztását egy az egyhez méricskólésá alapon végzik. Például egy lakásnak számít a kőből vagy téglából épült masszív, korszerű lakó­ház és egy lakásnak számít a sárból, vertfalból épült lakás is. Vagy az a tény, hogy egyes megyékben, mint nálunk ás, a lakásállomány döntő többsé­ge egyszobás lakásból tevődik ki, nem beszélve a kiterjedt tanyavilágról, ahol jócskán ta­lálhatók a szociális körülmé­nyeknek nem .megfelelő laká­sok. M egyénk IV. ötéves terve nagy gondot fordít az egészségügyi, kommu­nális, szociális ágazat fejlesztésére. Megyénk lakos­sága egészségügyi ellátott­ságának javítását szolgálja a tervciklus időszaka alatt épí­tésre kerülő új megyei kórház, valamint a gyulai kórház re­konstrukciója, rendelőintézetek fejlesztése, bővítése. Azonban a megyei tanács rendelkezésére álló anyagi eszközök nem te­szik lehetővé egyéb • szociális ellátással szemben támasztott, a lakosság jogos igényednek ki­elégítését, különösen a bölcső­dei, óvodai férőhelyek számá­nak növelését. Ezért változatla­nul napirenden tartjuk és kér­jük a vállalatok, intézmények és más gazdasági szervek tár­sadalmi összefogását, anyagi segítségét. Tovább növeljük az iskolai tantermek ellátottságát, az álta­lános és középiskoláknál, vala­mint bővítjük a diákotthono­kat. Ami a megyénk lakosságának javítási, szolgáltatási igényed­nek kielégítését Sieti, szintén egyike azoknak a területeknek, ahol a lakosság részéröl jogos panaszok, kritikai észrevételek hangzanak el. Részben jó do­log, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatosan fokozott igények jelentkeznek, hiszen ezek ré­szei annak a fejlődésnek, amely lakosságunk egyre javuló élet­körülményeit mutatják és ré­sze annak a műszaki, kulturá­lis és technikai forradalomnak, amely a faltul és városiban egyaránt végbemegy. (Televízió, mosógép, hűtőszekrény, gép­kocsi .stb.) Ez pozitív és jó do­log, hiszen mindez szerves ré­szét alkotja népünk életszínvo­nala növekedésének. De nem jó az, hogy ezzel a növekvő fej­lődéssel neon tart lépést a ja­vító-, szolgáltató-tevékenység. A lemaradást itt még azzal sem lehet megmagyarázni, hogy ez nem magyar, hanem vüágjelen„ ség. A Minisztertanács felis­merve a javításban, szolgáltatásban jelent­kező igényeket, az utób­bi időben több fontos határo­zatot hozott a lakossági szol­gáltatások jobb kielégítésére és nem eredmény nélkül. Ennek ellenére a fejlődés lassú és vontatott. Éppen ezért a me­gyei vezetésnek — együtt a megyei szövetkezeti szervekkel —, megkülönböztetett gondot kell fordítani a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére. Nem volt és nem is lehetett célja ennek a cikknek, hogy részletes, átfogó elemzést és ér tékelést adjon megyénk IV. öí éves tervéről. Az viszont igen, hogy már az eddigi tapasztala­tok alapján felhívjuk a figyel­met néhány alapvető feladatra, jelentkező gondjainkra, s kér­jük megyénk dolgozóinak se­gítségét és támogatását közös céljaink végrehajtásához. Véleményünk szerint ideje volna most már felszámolni azt a szemléletet, amely a lakások elosztásánál nem a való, nem az objektív helyzetet és körülmé­nyeket vesa alapul, hanem a mmsm 3 1971, OKTOBER 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom