Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-31 / 257. szám
Csak következetesebb munkával valósíthatjuk mag ötéves tervünket (Folytatja az 1. oldalról) nem kétezren, a forgácsoló szer. számgyárban ezren, a békéscsabai pamutszövőben mintegy kilen cszázan dolgoznak. Tehát a tervidőszak első évében már jelentkeznek olyan megoldásra váró feladatok, melyeknek megszüntetése egyben feltételét is jelenti a IV. ötéves terv eredményes megvalósításának. Ebben nagyon komoly szerepük van üzemi pártbizottságainknak, pártszervezeteinknek. A politikai munka sokoldalúsága. a pártszervezetek vezető, irányító tevékenysége feltétlen szükséges ahhoz, hogy a termelés hatékonyabb, gazdaságosabb legyen, a termelékenység az eddigieknél megfelelőbben alakuljon a megyében. De nem kisebb feladat vár pártszervezeteinkre abból a szempontból sem, hogy a 18 ezer új ipari, munkásnak s szocialista tudata, a gondolkodásmódja, a munkához való jobb viszony megfelelő formában alakuljon. A munkafegyelem további javítása végett az üzemi párt- szervezeteink, gazdaságvezető- ink egyaránt jobban kell, hogy támaszkodjanak a szocialista brigádmozgalomra, arra a kollektívára, amely minden vonatkozásban példát mutat, szervezett és fegyelmezett munkájával nagyrészt hozzájárul a termelési tervek eredményes végrehajtásálhoz. A 2 ország élelmiszerellátásában rendkívül jelentős szerepe van megyénk mezőgazdaságának, hiszen az ország kenyérgabona- felvásárlásának 12—13, a sertéshús 12, a baromfihús 12—13 százalékát s egyéb fontos élelmi- szeripari cikkek jó részét Békés megye adja. Mindezt figyelembe vettük a IV. ötéves terv kidolgozásánál. Ennek alapján a terv— időszakban a bruttó termelési értéket átlagosan a gazdaságok összesen 15 százalékkal, evente pedig három százalékkal növelik a III. ötéves tervhez képest. Ezen belül a növénytermesztést 14 százalékkal, az állattenyésztést 16 százalékkal, a felvásárlást 20—22 százalékkal. Ebből kitűnik, hogy az állattenyésztésben gyorsabb ütemű fejlesztést irányoztak elő a termelőegységek. A termelési feladatok síké. rés végrehajtását segítik elő a IV. ötéves tervben előirányzott mezőgazdasági és élelmiszeripar fejlesztését szolgáló beruházások. összességében a harmadik ötéves terv időszakához viszonyítva a terv időszaka alatt a beruházások csaknem 40 százalékkal növekednek. Megyénk adottságát figyelembe véve, változatlanul fontos feladatnák tekintjük a kenyérgabonatermelés növekedését. 1971-ben Békés megyében, és országosan is, a’'- eddigi legnagyobb kenyérgabona-termést takarítottunk be. Megyénkben kataszt. rális holdanként 18,1, országosan pedig 17,7 mázsa kenyérgabona termett. Ennél az átlagnál megyénk adottságai jobbak és minden lehetőségűnk adva van ahhoz, hogy az országos kenyér, gabona-termelési átlagot a megye 2—2,5 mázsával meghaladja. V izsgálva megyénk kenyérgabona termésátlagainak alakulását, igen ciklikus és szeszélyes átlagokkal találkozunk. Például 1965-ben országos átlagban Békés megye a második, 1969- ben a negyedik, 1970-ben a tizedik helyet foglalja él. Igaz, hogy az 1970-es év az ár_ és belvíz miatt kedvezőtlenül befolyásolta a kenyérgabona-termelésünket. De az is igaz, hogy több év átlagát tekintve Békés megye! termelőszövetkezetei és állami gazdaságai más megyékhez vi- ■■nnyxtva nem fordítottak kellő, gondot a talaj termőképességének növelésére, főleg a műtrágya-felhasználásra. Ezt bizonyítja az, hogy megyénk szinte minden évben fajlagosan a legkevesebb műtrágyát felhasználó megyék között helyezkedik el. Míg 1970-ben 1 katasztrális hold szántóterületre országosan 335 kilogramm műtrágya került felhasználásra, addig megyénkben csak 250 kilogramm. Ebből a szempontból nem lehet elfő- ! gadni azt a nézetet sem, hogy nem mindig állt a gazdaságok \ rendelkezésére elegendő és meg-j felelő minőségű műtrágya, mert! ez nem megyei, hanem országos! jelenség. De azt sem, hogy az 1970-es esztendőben a pénzügyi! alapjaik annyira kimerültek, j hogy sok gazdaság nem tudott műtrágyát vásárolni, mert nem egy esztendőről, hanem visszamenőleg több esztendőről van szó. Akadtak olyan termelőszövet-! kezetek is, ahol rosszul értei- j mezték a takarékosságot; főleg | a mindenáron való tervezett | osztást kielégítve, sajnáltak például 50 ezer forintot műtrágyára fordítani és közben a termésátlagoknál elveszítettek 200 ezer forintot is. Van javítanivalónk a vegyszeres gyomirtás optimális időbeni elvégzésében, a különböző betegségekkel szemben ellenálló, magas terméshozamot, jó minőségű lisztet adó búzafajták termesztésében, egyéb agrotechnikai eljárások biztosításában. Mindezek olyan tartalékok, amelyek kihasználásával tovább növelhető kenyérgabona-termelésünk átlaga. ern kevésbé fontos növényünk a szemes kukorica. A biztonságos abrak takarmány-termelés végett a kukorica vetésterület 15 —17 ezer hektárra növelését irányoztuk elő, a termésátlagokat pedig hektáronként, májusi morzsoUra számítva •. 48—50 mázsára kívánjuk növelni a tervidőszak alatt. Gazdaságpolitikai szempontból is fontos feladatunknak tekintjük, hogy a terv időszaka alatt Békés megye takarmánytermesztés szempontjából önellátó megyévé váljon, ne szoruljon a központi takarmánykészletekre. Ezt a célkitűzést reálisnak tartjuk. Ehhez minden adottságunk megvan, figyelembe véve az ez évben igen jelentősen megszaporodott állatállományunkat is (mint például a sertés), hiszen 1969-ben megyénk szemestakar- Hiányba« fedezte a saját szükségleteit Ez év terméskilátásai nem rosszak, a becslések alapján katasztrális holdanként 23—24 mázsa szemeskukorica termésátlagot várunk, ami egyben dicséri termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink gazdaságveze- tőinék és szakembereinek jó munkáját Komoly gondjaink vannak a zöldségtermelésnél. A meglevő ipari üzemeink (konzervgyár, hűtőház), de a lakosság szükségleteinek kielégítésére sem tudunk megfelelő árualapot biztosítani. Ha így megy tovább, maholnap 1 kilogramm zöldség drágább lesz, mint 1 kilogramm hús. A zöldségtermesztés nem megfelelő alakulásának számos ösz- szetevő okai vannak, melyeknek megszüntetése főleg közgzadasá- gi szempontból, az illetékes országos szervek közreműködését igénylik. Ilyenek: az árak rendezése, a gépi betakarítás tervszerűbb biztosítása, az eddigieknél jobban az igényekhez igazodó fajták termesztése, a növényvédelem javítása, a termelők és a felhasználók vertikális kapcsolatainak bővítése. Szűk- j séges továbbá a tervszerűbb sza- I kosítas, az egyes zöldségterüie- tekre kijelölt területi bázisok létrehozása, a szakemberképzés, tovább kell javítani az egyenlő partneri viszonyt, a jogokat és kötelességeket illetően egyaránt. De változtatni kell a mezőgazdasági üzemek vezetőinék szemléletén is, hogy helyesebben értelmezzék a népgazdasági és a csoportérdeket. Tovább kell javítani a tanácsi és más szervek szervező munkáját. Hasonló nyugtalanító jelek vannak a cukorrépa termesztésénél is. A Minisztertanács által meghirdetett húspróg- ram komoly feladat elé állította megyénk termelőszövetkezeteit és állami gazdaságait. A hústermelés fokozása, amely a belső fogyasztási szükségletek jobb kielégítését, egyben jó jövedelmező forrást jelent a közös és háztáji gazdaságok számára, fontos népgazdasági érdeket is szolgál, mind a szocialista, mind a fő* kés országokba történő kivitel szempontjából. Nem túlzás azt mondani, ha megyénkben a sertéshústermelésben lemaradás jelentkezik, ezt azonnal észreveszi az ország ellátása Is- Mindez növeli felelősségünket, s egyben a feladat végrehajtásának jelentőségét is. A húsprogram eredményes végrehajtásához kormányzatunk igen sok kedvező intézkedést tett. A termelői árkorrekció végrehajtása, az anyagi érdekeltség továbbfejlesztése közös és háztáji gazdaságok számára egyaránt, s a támogatásnak különböző formái mellett felbecsülhetetlen az a segítség és támogatás, amit a korszerű szakosított telepek építkezéséhez 70— 50, illetve 30 százalékos állami dotációként kaptak termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink. Mindezt figyelembe véve, állami gazdaságaink vezetői és szakemberei nagyon pozitív intézkedéseket tettek, melyeknek alapján Békés megye a IV. ötéves tervben előirányzott sertésprogramját ez év végére lényegében teljesíteni fogja. Soha ennyi sertés nem volt Békési megyében, mint ebben az esztendőben (több mint 800 ezer). A hústermelés fejlesztése végett megyénkben a termelőszövetkezetek 33 sertéshiziaió, valamint 25 korszerű tehenészeti telep létrehozását tűzték ki célul. Ebből 24 sertéshizlaló és 14 tehenészeti telep beruházása valósul meg 1972 végére. A nagyarányú, gyom állománynövekedés bizonyos gondokat és nehézségeket is jelent. Ennek ellenére nem lehet egyetérteni azzal a helyenként jelentkező szemlélettel, amely kétségbe vonja a húsprogram szükségességét és fontosságát, az átmeneti nehézségek miatt. Való igaz, hogy a nagyarányú sertésállomány-növekedés takarmány- ellátás szempontjából ez évben (például takarmánytáp biztosítása) gondot okoz. Továbbá a kész hízóknál az átadási idő elhúzódásával is számolni kell. Ezek átmeneti gondok, amelyekből olyan következtetést levonni, hogy a húsprogram végrehajtása talán nem megalapozott, lemondani gazdaságaink biztos, jövedelmező bázisáról, lemondani a népgazdaság, valamint a lakosság szükségleteinek jobb kielégítéséről, nem helyes álláspont. Ugyanakkor jelentkeznek valóban indokolt nehézségek is. Mindenekelőtt abban, hogy a szakosított telepek építésénél az építőipari árnövekedés és egyéb okok miatt a beruházási összegek jelentősen növekedtek. Nem egy szakosított telep beruházási költsége 40—50 százalékkal növekedett. Továbbá egyes telepek beruházási költségét növelték az indokolatlan anyagköltségek, a kapacitás, az építőanyag hiánya, s a beruházások elhúzódása is. A sertésállomány növekedéséhez hasonlóan pozitív fejlődés tapasztalható a baromfiállománynál is. Sajnos a szarvasmarha-állományunk közgazdasági okok, valamint a helytelen üzemi szemlélet és a termelési feltételek hiánya miatt csökkenést mutat. ■ Megyénk adottságaiból bili indulva, figyelembe véli M ve a mezőgazdasági nyersanyagbázist, a TV. ötéves tervben kiemelt feladatként foglalkozunk a megye élelmiszeriparának fejlesztésével, korszerűsítésével. Kiindulva abból az elvből, hogy a megyében megtermelt élelmiszeripar nyersanyagának nagyobb százaléka a megyén belül kerüljön feldolgozásra. Megyénk élelmiszeripara dinamikusan fejlődik, s az ipari vállalatok együttes termelési értéke 1965-ben évi 3,1 milliárd forintról 1970. év végéig 4,3 milliárd forintra, vagyis 38,7 százalékkal növekedett. A TV. ötéves terv célkitűzései alapján csaknem kétmilliárd forintra kívánjuk ezt növelni. Ennek figyelembevételével a tervidőszak alatt növeljük az élelmiszeripar kapacitását, új beruházások és rekonstrukciók útján. Ennek keretében meg kell valósítani a békéscsabai hűtőház mirelit-üzemét, az ezerva- gonos hűtőtér kapacitásbővítését, a gyulai húsüzem rekonstrukcióját, megyénk baromfiiparának további fejlesztését és egyéb élelmiszeripari rekonstrukciók végrehajtását. A fejlesztési terv előirányzata körülbelül 2,5-szeresére növekszik a Hl- ötéves tervhez viszonyítva. A tervben előirányzott célok megvalósítása végett növelnünk kell a szakmunkások, a szakemberek számát, vagyis a szakmunkásképzést. Jelenleg a hús-, konzerv-, hűtő- és sütőiparban a képzés megfelelő szintű és ütemű. A lakossági szükségletek jobb kielégítése végett tovább növeljük és korszerűsítjük az üzlethálózatot. A kiskereskedelmi forgalmunkat az országos 40 százalékos növekedéssel szemben 53 százalékos növekedésre irányoztuk élő. A szociális ellátottságokon belül külön gondot fordítunk a lakásfejlesztésre. A TV. ötéves tervben Békés megyében összesen 13 ezer 550 lakás építését irányoztuk elő. Ebből 11,4 százalék állami, szövetkezeti (igen alacsony), 29,6 százalék OTP többszintes és 59 százalék családi, magánerőből építendő lakás. A z eddig; felmérések alapján úgy látszik, hogy az egyéb beruházásokat is figyelembe véve, a kapacitás biztosított. Ugyanakkor a magánerőből épülő lakásoknál a kivitelezés, az anyaghiány változatlanul problémaként jelentkezik. Nehezíti a megye lakás-ellátottsági szintjének megfelelő alakulását, hogy az illetékes országos szervek a statisztikai mutatók alapján a lakásállomány szempontjából Békés megyét a közepesen ellátott megyék közé sorolják. Ez az oka annak, hogy megyénkben a IV. ötéves terv során mindössze csak 1350 lakás épül állami és szövetkezeti erőből. mennyiségi, szubjektív szenv pontokból indul ki és az országos lakáskeret elosztását egy az egyhez méricskólésá alapon végzik. Például egy lakásnak számít a kőből vagy téglából épült masszív, korszerű lakóház és egy lakásnak számít a sárból, vertfalból épült lakás is. Vagy az a tény, hogy egyes megyékben, mint nálunk ás, a lakásállomány döntő többsége egyszobás lakásból tevődik ki, nem beszélve a kiterjedt tanyavilágról, ahol jócskán találhatók a szociális körülményeknek nem .megfelelő lakások. M egyénk IV. ötéves terve nagy gondot fordít az egészségügyi, kommunális, szociális ágazat fejlesztésére. Megyénk lakossága egészségügyi ellátottságának javítását szolgálja a tervciklus időszaka alatt építésre kerülő új megyei kórház, valamint a gyulai kórház rekonstrukciója, rendelőintézetek fejlesztése, bővítése. Azonban a megyei tanács rendelkezésére álló anyagi eszközök nem teszik lehetővé egyéb • szociális ellátással szemben támasztott, a lakosság jogos igényednek kielégítését, különösen a bölcsődei, óvodai férőhelyek számának növelését. Ezért változatlanul napirenden tartjuk és kérjük a vállalatok, intézmények és más gazdasági szervek társadalmi összefogását, anyagi segítségét. Tovább növeljük az iskolai tantermek ellátottságát, az általános és középiskoláknál, valamint bővítjük a diákotthonokat. Ami a megyénk lakosságának javítási, szolgáltatási igényednek kielégítését Sieti, szintén egyike azoknak a területeknek, ahol a lakosság részéröl jogos panaszok, kritikai észrevételek hangzanak el. Részben jó dolog, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatosan fokozott igények jelentkeznek, hiszen ezek részei annak a fejlődésnek, amely lakosságunk egyre javuló életkörülményeit mutatják és része annak a műszaki, kulturális és technikai forradalomnak, amely a faltul és városiban egyaránt végbemegy. (Televízió, mosógép, hűtőszekrény, gépkocsi .stb.) Ez pozitív és jó dolog, hiszen mindez szerves részét alkotja népünk életszínvonala növekedésének. De nem jó az, hogy ezzel a növekvő fejlődéssel neon tart lépést a javító-, szolgáltató-tevékenység. A lemaradást itt még azzal sem lehet megmagyarázni, hogy ez nem magyar, hanem vüágjelen„ ség. A Minisztertanács felismerve a javításban, szolgáltatásban jelentkező igényeket, az utóbbi időben több fontos határozatot hozott a lakossági szolgáltatások jobb kielégítésére és nem eredmény nélkül. Ennek ellenére a fejlődés lassú és vontatott. Éppen ezért a megyei vezetésnek — együtt a megyei szövetkezeti szervekkel —, megkülönböztetett gondot kell fordítani a lakosság igényeinek jobb kielégítésére. Nem volt és nem is lehetett célja ennek a cikknek, hogy részletes, átfogó elemzést és ér tékelést adjon megyénk IV. öí éves tervéről. Az viszont igen, hogy már az eddigi tapasztalatok alapján felhívjuk a figyelmet néhány alapvető feladatra, jelentkező gondjainkra, s kérjük megyénk dolgozóinak segítségét és támogatását közös céljaink végrehajtásához. Véleményünk szerint ideje volna most már felszámolni azt a szemléletet, amely a lakások elosztásánál nem a való, nem az objektív helyzetet és körülményeket vesa alapul, hanem a mmsm 3 1971, OKTOBER 31.
