Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-31 / 257. szám

% Iff Mtta I Hefei hnitmentátnranlt, Pállj József: Szovjet győzelem, amerikai vereség a diplomáciában Ritka hét az olyan ameäy­nék szánté mindegyik napjára jut egy-egy történelminek szá­mító nemzetközt esemény. A most véget ért hét pedig így vonult be a krónikába. Mert ki tagadná, hogy történelmi pil­lanat volt .amikor a New York-i üvegpalotában a közgyűlés in­donéz elnöke ismertette a sza­vazás eredményeit: a világszer. vezet 76 tagállama akarja a Kí­nad Népköztársaság ENSZ-jo­gainak helyreállítását, 35 tag­állam ellene szavazott, 17 or­szág képviselője tartózkodott a szavazástól... A közgyűlés aza. vazásának ez a kimenetele azt jelentette^ hogy — képletesen szólva — tágra nyílt a világ- szervezet kapu ja a Kínai Nép- köztársaság előtt. Ugyanakkor — hogy a hasonlatnál marad­junk— e kapun át távozni kellett a csangkajsekisták kép­viselőjének, az amerikaiak ál­tal fenntartott bábállam, Taj­van küldöttének. Talán érdemes magyarázat­tal élni, miért is használjuk a Kínai Népköztársaság ENSZ- jogai kifejezést, ahelyett, hogy egyszerűen csak kínai tagság­ról beszélnénk, vagy éppenség­gel — ami' jogi és pob’ikai hiba lenne! — a Kínai Nép- köztársaságnak az ENSZ-be va­ló „fevat” emlegetnénk... Kí­na az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének alapító tagja, még­hozzá nagyhatalmi tagja. Mint ilyen, az ENSZ .egfontosabb operatív szervének, a Bizton­sági Tanácsnak is állandó tag­ja. Ilyen minőségben megilleti az úgynevezett vétójog: akara­ta ellenére a Biztonsági Ta­nács nem hozhat határozatot! Többről van szó tehát, mint egyszerű tagságról. Kína helye valójában mindig is a Kínai Népköztársaságot illette meg 1949. október 1-e, a népi Kína kikiáltása óta. Csak az ameri­kai imperializmus nyomása eredményezte, hogy a kínai helyek a mesterségesen élet­ben tartott bábállam, Tajvan képviselőjével töltötték be és tartatták elfoglalva. I mostani történelmi for­dulat jogilag nem más, mint m-r hogy a Kínai Népköztársa­ságot visszahelyezték törvényes jogaiba. Politikailag természe­tesen ennél százszorta fonto­sabb esemény történt Kudar­cot vallott az imperializmus több mint két évtizedes ab­szurd és káros magatartása, makacsul ellenséges Kína-poli­tikája. A világ minden táján aláhúzták a hírmagyarázók, hogy mindenekelőtt az US<\ pá­ratlan diplomáciai vereséget szenvedett. Egyes nyugati kom­mentátorok visszalapoztak 1964- ig .amikor is egy bizonyos texasi olajmágnás, George Bush így nyilatkozott: „Ha a vörös Kína az Egyesült Nemzetek soraiba lép, akkor az ENSZ már reménytelen eset, nekünk nem marad más hátra, mint­hogy kilépjünk belőle...” Ez a bizonyos George Bush — mellesleg Nixon személyes jó­barátja — az Egyesült Álla­mok állandó ENSZ-képviselő- jeként ezen a héten kénytelen volt asszisztálni ahhoz, hogy a világszervezet közgyűlése igen­is visszaadja a népi Kínának az ót megillető helyet. Most 2 1971. OKTÓBER 3L I már Bush nem beszél az USA kilépéséről az ENSZ-ből. ö maga is „munka nélkül” ma­radna.., Nixon elnök egy még köze­lebbi munkatársa és biza masa, Henry Kissinger, akkor hagyta ea Pekinget, amikor már oda is elérkezett a New York-i sza­vazás kimenetelének híre. Az embernek az volt az érzése, hogy az amerikai elnök pekingi útját előkészítő politikus kény­telen volt bevárná az ENSZ- szavazást, attól függött végül a kínai—amerikai megállapodás a Fehér Ház urának jövetelé­ről. Most már tudjuk: a jövő év elején kerül sor a pekingi útra. Pontos dátumát december 1-e után hozzák nyilvánosság­ra, s mert a jelek szerint az időzítések nagy szerepet kap­nak a Peking és Washington közötti viszonyban, hadd em­lékeztessünk arra, hogy a Fe­hér Házban a vietnami háború dolgáról egy még november­ben teendő megnyilatkozást he­lyeztek kilátásba. S n?o$f térjünk át a szov­jet diplomácia a héten elért eredményeire: Brezsnyev pá­rizsi tárgyalásaira. Koszigin kanadai és kubai látogatására. A Szovjetunió vezetői a világ­méretű békeoffenzíva új ele­meit munkálták ki Párizstól Ottawáig Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió és Franciaország viszonyát még szorosabbra fűző a két ország közti politikai, gazdasági együttműködésre minden eddiginél nagyobb ará­nyúvá fejlesztő megállapodá­sokra jutott Pompidou elnökkel. Itt közbevetve, máris tegyünk említést arról, hogy a tíz éves lejáratú szovjet—francia gazda­sági együttműködés megállapo­dás jelentőségét egyebek között éppen az adja, hogy a nyugat­európai gazdasági átcsoportosu­lással egyidejűleg kötötték meg Nem jelentéktelen biztosítékot nyújt a Szovjetuniónak arra, hogy Anglia és másik három or­szág (Dánia, Norvégia, Írország) csatlakozásával „tízek”-ké bő­vülő „hatok” Közös Piaca nem lehet egyértelműen ellenséges a Szovjetunióval és a szocialista országokkal szemben. A nyugat­európai gazdasági közösség ki­alakulása viszont most már min­den bizonnyal felgyorsul, hiszen a héten az angol parlament ki­mondta az igent Nagy-Britannia csatlakozására. Visszatérve a Pompidou— Brezsnyev tárgyalásokra, az eu­rópai biztonsági konferencia ügyének újabb lendületet adott az e téren kibontakozó szovjet— francia egyetértés. S itt kap­csolódik be a szovjet diplomáciai offenzíva másik eleme: Koszi­gin kanadai tárgyalásai igen si­keresek voltak. Az az észak­amerikai ország, amely a NATO tagja és amelynek csapatai Nyu- gat-Európában állomásoznak, ér­dekelt az európai enyhülésben, most már sokkal kedvezőbben nyilatkozik az összeurópai érte. kezletröl, az európai biztonság­ról, mint korábban. Koszigin mostani útján Ka­nadában és Kubában, azaz az Egyesült Államok két szomszéd­jában tárgyalt. Volt olyan nyu­gati kommentátor, aki ennek kapcsán „az USA bekerítéséről'’ irt Persze erről nincs szó, ha­nem arról, hogy a Szovietunió- nak joga és lehetősége van po­zícióit a földgömb nyugati fe­lén is kiépíteni. Nem lehet ma már olyan elv, amely azt akarván elismertetni, hogy Észak-, Kö­zép- és Dél-Amerika csak az Egyesült Államok kizárólagos befolyási övezete. Brezsnyev Berlinben A szovjet—francia kapcso­latok elvi alapjainak nyilat­kozatba foglalásával, ■ e nyilatkozat aláírásával véget ért Leonyid Brezsnyev fran­ciaországi látogatása. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára és vendéglátó­ja, Georges Pompidou elnök szombaton délelőtt ismét ta­lálkozott Ez alkalommal a küldöttségek is teljes lét­számban jelen voltak. Leonyid Brezsnyev szomba­ton délután Párizsból megér­kezett Berlinbe, (MTI) Koszigín kubai látogatása után hazautazott Moszkvába Koszigin szovjet miniszterel­nök pénteken Santiagóba Kuba második legnagyobb váro­sába látogatott Útjára elkísérte Fidél Castro is. Koszigin és vendéglátója su­hogó esőben hajtatott végig a városon a Mancada-laktanyához, a Batista-rendszer elleni fegyve­res felkelés színhelyéhez. „An­nak ellenére, hogy zuhogott az eső, a santiagóiak ezrei köszön­tötték Koszigint és Fidelt, amint gépkocsijuk keresztül haladt Oriente tartomány fővárosának utcáin” — jelentette a havannai rádió a látogatásról adott tudósí­tásában. Alekszej Koszigín, a Szovjet­unió Minisztertanácsának elnöke befejezte négynapos kubai láto­gatását és szombaton repülőgép­pel hazautazott Havannából, — jelentik a hírügynökségek. Koszigint a repülőtéren Fldel Castro, Osvaldo Dorticos, Raul Castro és más kubai vezetők bú­csúztatták. (AFP) Otto Winzer elutazott Budapestről Otto Winzer, a Német De­mokratikus Köztársaság külügy­minisztere — aki Péter János külügyminiszter meghívására ötnapos hivatalos baráti láto­gatást tett hazánkban — szom­bat délelőtt feleségével és kí­séretének tagjaival elutazott Budapestről. A vendégek búcsúz­tatására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Pé‘er János és felesége, Marjad József külügy­miniszterhelyettes, Kovács Im­re, hazánk berlini nagykövete, valamint a Külügyminisztérium több vezető beosztású munka­társa. Ott volt a búcsúztatás­nál. dr. Herbert Plaschke, az NDK budapesti nagykövete és a nagykövetség több diploma­tája. Az NDK külügyminiszterének látogatásáról közleményt adtak ki. (MTI) Országgyűlési küldöttségünk Kiskarában Piriíyi Sándor9 u» MTI kiküldött tudóaitója jelenti: A magyar országgyűlés Szov. jet-Üabekisztánban tartózkodó küldöttsége szombaton reggel repülőgépen Buharába érkezett. A gépből kiszálló magyar vendégeket a város vezetői fo­gadták és kísérték szállásuk­ra. Parlamenti küldöttségünk Apró Antalnak, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, az országgyűlés elnökének vezeté­sével a délelőtti órákban láto­gatást tett a városi tanács vb- elnökénéL Azim Abdurahma- nov-nál ,aki ismertette a város gazdasági eredményeit. A magyar országgyűlési kül­döttség ezután ellátogatott a buharai aranyhímzők műhelyé­be. A nap további részében Buhara történelmi nevezetessé­geivel ismerkedtek meg. (MTI) Indira Gandhi: Pakisztán ügye — nem India ügye A hivatalos látogatáson Ang­liában tartózkodó Indira Gandhi indiai miniszterelnök pénteken este a londoni királyi külügyi in­tézetben beszédet mondott Hangsúlyozta, hogy India stabi­litása és fejlődése szempontjá­ból komoly problémát okoz a több, mint 9 millió pakisztáni menekült Az indiai miniszterelnök vé­leménye szerint a külföldi ha­talmaknak lépéseket kellene ten­ni az irányban, hogy a pakisztáni katonai rendszert oly megoldás­ra késztessék, amely a kelet-pa­kisztáni lakosság számára is el­fogadható. Ez a kérdés — hang­súlyozta Indira Gandhi — min­denekelőtt Pakisztán keleti és nyugati része közötti probléma, nem pedig India és Pakisztán viszonyának kérdése. India mér­sékletet fog tanúsítani a meg­oldást illetően — mondotta a miniszterelnök —, „de ez nem­csak tőlünk függ". A közelmúltban aláírt indiai- szovjet barátsági és együttmű­ködési szerződésről szólva, az indiai kormányfő kijelentette!, hogy az nem jelent változást In­dia el nem kötelezettségi politi­kájában, bár — tette hozzá — az el nem kötelezettséget India so­ha sem értelmezte szigorú és passzív semlegességnek. Beszéde befejező részében In­dira Gandhi kijelentette, hogy országa nem nyújt anyagi támo­gatást a kelet-pakisztáni Bangla Desh gerilláinak, de rámutatott, hogy ez a mozgalom több or­szágban, köztük Angliában is szimpátiára talál. (AP) Az ENSZ egyetemességének győzelme WoH'-ssi ; \,S2SZ« •• '£■ ukRÍN SZSZK-íAlO£Rl*r:',|BIA pWÄfc» í) V MALI m [8 ^KENVA Vtanzawa 'madagaszkAr i „//MAURITIUS Ausztrália! « ABÁNIA + 2 AUSZTRIA* 3 BAHREN© 4 BARBADOSO 5 BELGIUM ♦ 6 BOTSWANA* 7 BULGÁRIA*’ • BURUNDI© • BHUTÁN* •0 CIPRUS© I7LAN0 fÜlÖP­SZIGCTCK • W * ; T»5 MALttvt-> J __*• A----------­9. PAKISnÁM iJ* ~ TOZSI- * SZU. _____ &=^43 s A Kínai NK ENSZ jogainak helyreállítása mellett szavazott fe=^=-=j A Kínai NK ENSZ jogainak helyreállítása ellen szavazott A szavazástői tartózkodott 11 COSTA RICA • 12 CSEHSZLOVÁKIA © 13 0AM0MEV­14 DÁNIA'* 15 DÉL-JEMEN* IS DOMINIKAI KÖZT.* 17 ECUADOR* 18 EGYENLÍTŐI GUINEA 19 FELSŐ • VOLTA ­20 FNNORSZÁO ♦ »8 GABON ­22 GAMBIA — 23 GÖRÖGORSZÁG« 24 GUATEMALA-' 25 GUINEA * 26 GUYANA* 27 HAITI­28 HOLLANDIA ♦ 20 HONDURAS- 30 «AK* 3» IZRAEL* 32 JEMEN* 33 JORDÁNIA© 34 JUGOSZLÁVIA* 35 KAMBODZSA­36 KAMERUN* 17 KATAR O 3« KONGÓ 10 I* 39 KÖZÉP AFRKA • 40 KUVAIT* 41 LAOSZ * 42 LENGYELORSZÁG« *3 LESOTHO­44 LIBANON • 45 LIBÉRIA ­46 LUXEMBURG© 41 MAGYARORSZÁG* 48 MÁLTA­49 NEPÁL* 50 NICARAGUA­Sí NIGÉRIA * 92 CiASZORSZÁG* 53 PANAMA© 54 ROMÁNIA* 55 RUANDA* 56 SALVADOR ­57 SIERRA LEONE* 58 SZENEGÁL* 59 SZINGAPÚR * 60 SZÍRIA* «1 TOGO * 02 TRINIDAD ÉS TOBAGO ­03 TUNÉZIA* 04 UGANDA* 65 SZVÁZIF010­66 ZAMBIA* 1971. október 25-én, 22 év után helyreállították a Kínai Népköz 'ársaság törvényes ENSZ-jogait és Tajvant kizárták a világszervezetből. A szavazás eredménye: 76 ország a Kínai Népköztársa­ság mellett, 35 delegáció ellene szavazott, 17 küldöttség pedig tartózkodott az állásfoglalástól. Nem volt jelen Tajvan, Maldive-szigetek és Omán (1971. október 8. óta ENSZ-tag) képviselője.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom