Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
1 Bt KÉS M£GV£I ŐSZI TÁRLAT GV á tállítás» a művész és közönség ,az alkotó és a címzettek találkozása. Éneikül fejlődő, élénk, eleven képzőművészeti élet nem alakulhat ki nem maradhat fenn. A tárlatok azonban ugyanakkor seregszemle jellegűek is, megmutatják egy adott földrajzi terület, vagy művészi csoportosulás arcát, alkotóinak körét, összehasonlítási lehetőségre nyújtanák módot A helyes ,akos művészet és kiállttá spoil tika, mindkét célt szem előtt tartja és megvalósítását elősegíti. Ilyen művészetpolitá- íkai gyakorlat alakult ki Békés «negyében. A másfél évtizede megrendezésre kerülő ■ Alföldi Tárlatok reprezentatív jeleggel mutatják be az itt élő, ide kapcsolódó képzőművészek alkotásait. A szintén hosszabb idő óta megvalósított megyei tárlatok viszont éppen a szűkebb seregszemle, a saját erők felmérésének és e fejlődés elősegítésének feladatát szolgálják jól és eredményesen. Ez utóbbi kiállításon a megyében dolgozó alkotók szélesebb köre vesz részt Olyanok, akik kezdők és olyanok, akik a képzőművészettel való faglalko- zást nem tekintik ugyan élethivatásuknak, de ügy érzik, van közöli ni valójuk. Ezért a megyei tárlat megrendezése az általános művészetpolitikai célkitűzések szolgálata miatt már önmagában is helyes és' indokolt Ezt az indokoltságot a kiállítás színvonala sem dönti meg, hanem erősíti. Különböző törekvésekkel találkozunk a szép táj „szépem” festésétől egészen az elvon* formákig. A fő vonalat azonban a realista látás és ' megjelenítési mód jelenti, mely a látványból indul ki, de átkölti azt, kiemelve a lényeget, mellőzve a lényegtelent. Alkotóiként ismerkedve a tárlattal, két, hosszú idő óta színvonalas műveket kiállító művész munkáit ismerősökként, örömmel látjuk viszont. Ezek Koszla Rozália ős Lipták Pál festményei. Rend, harmónia, | összefogottság munkál Koszta Rozália műveiben. A rendet a' határozott konturrajz- és a harmonikus színek egyként szolgálják. (Ház Ajtósfalván, Férfi- portré.) Lipták Pál impulzív erőtel- jessége, lendülete, ötletessége most is jól érvényesül. (Asszony tehenekkel, Menetelés.) Nyomban melléjük idekívánkozik néhány fiatal művész, Kiss György, Fiilöp Ilona, Gabiitek Károly és Szokolay Sándor neve is, és ez külön öröm, mert azt mutatja, hogy a nemzedékek egymásnak adják a stafétabotot és az utánpótlás a jövő Békés megye művészeti életében biztosított. Kiss György erőteljes, dinamikus, karakteres önarcképe és elvont felületekként is értékelhető „Doboz”-a és „Zöld dombok”-ja egyaránt a kiállítás értékes darabjai. Fülöp Ilona grafikáiban érdekes, önálló egyéniséget ismerhettünk meg, akinek megvan a saját fantázia-világa Kapitális őzek, dámok kerülnek puskavégre Megkezdték a téli vadetetők építését A tervszerű vadgazdálkodás eredményeként megyénk erdeiben jelentősen elszaporodtak az apróvadak s minőségileg is kiváló állomány várja a hazai és a külföldi vendégeket. Az őzbak szezon például várakozáson télül1 eredménnyel zárult. 120 őzbakot —• közöttük több érmest — ejtettek a vadászok. Az őzállomány ivararányának kialakítására megkezdődött az őzsuta selejtezés s több száz suta, illetve gida vár kilövésre. Dámbiká- ból 25-öt szántak kilövésre s már eddig is több aranyérmes került terítékre. A kapitális dá- mokat olyan nyugat-németországi vadászok ejtették, akik évről évre visszatérő vendégei a Gyula-remetei vadásziaknak. Az elkövetkező hetekben újabb német vadászokat várnak, de jönnek spanyololt, olaszok, akik elsősorban vadlibára, vad- kacsára, illetve fácánkakasra j vadásznak. A Körös-vidéki vad- j rezervátumban ugyancsak szépen fejlett állomány várja a fácánkakas-vadászokat Is. A remetei fácántelepen például az idén 27 ezer kisfácánt keltettek mesterségesen, aminek jó részét a környéken bocsátották szabadon, a többit az ország más tájaira küldték vérfrissítésre, A remetei fácántelep törzsállományát 1200 darab fiatal fácánnal frissítik, hogy az elkövetkező évben még eredményesebb legyen a keltetés. A tervszerű vadvédelmi munkára jellemző: az ún. vadtápföldeken bőséges eleség várja az őzeket, dámokat szarvasokat, a fácánokat, nyulakat és más vadakat. Ezenkívül mesterséges vadetetők egész sora várja a zord téli hetekben a vadakat. A meglevő etetők javítását megkezdték, ugyanakkor 40—50 új nagy vadetetőt építenek. A sózókat új módszerrel fél méter magas oszlopokra helyezik, hogy valamennyi vadféle könnyen hozzáférjen s a vaddisznó a földből ki ne túrhassa, A. B. és ezt határozott vonalakban, kifejező formavilággal tolmácsolja. (Közrefogva, József Attila verséhez.) Gaburek Károly „Ülő asszonyában” a megjelenítette! való érzelmi azonosulás, tiszta humánum munkál mély színekben. Akvarelljp sem nélkülözi a műfaj erényeit, a frisseséget, elevenséget. Szokolay Sándor világa nem nélkülöz bizonyos titkozatossá- got, ehinz részben színvilága, részben különös formájú fái egyaránt hozzájárulnak. E különös világot gazdag felületekkel valósítja meg. (Este, Borulás.) Már több kiállításon találkoztunk Miklós István finom, lágy színeivel, melyek most is élményt nyújtanak (Téglagyárban, Vásártéren.) Ugyanígy Mohos József kulturált színvilága krétaraj zaiban nyert eredményes megfogalmazást (Tiszai erdősáv, Balatoni táj.) Kellemes meglepetés Székelyhídi Attila hét művel való jelentkezése. Mindenekelőtt a városrészek, utcarészletek, házak hozzák mozgásba ecsetjét. Ezek közül az érdekes, romantikus, mozgalmas részletekből összeálló „Bontás I.” és „Bontás II.” ragadnak meg bennünket leginkább, A sort természetesen lehet folytatni, hiszen Kiss Margit karakteres fiú feje, Oláh Józsefivé tiszta építésű esztergomi várkápolnája, Görgényi Tamás geometrikus formájú „Zebegényi utcája” szintén gazdagítják a kiállítást. Az egyetlen plasztikai munka Gera Katalin „Tengernézője” korszerű szobrásza formanyelvet valósít meg a kavics és a nyújtott emberalak egységében, A kiállítás a megyei művészeti élet funkciót betöltő érdekes színfolja. Megrendezésére remélhetően a jövőben is rendszeresen sor keiül, Dömötör János Békéscsabai székhelyű ipari vállalat Állam- és Jogtudományi Egyetemen diplomát szerzett jogügyi előadót keres felvételre Jelentkezéseket 1971. november lö-ig a fizetési igény megjelölésével. „Leinformálható” jeligére a békéscsabai hirdetőbe. 320860 Egy míniszterlielyeftesl bejelentés margőjára t A kettős nevelés felszámolása érdekében Érdekes, változatos volt a tv legújabb „Fórum” című adása. Lehetett volna másféle is? Nemi Azért nem, mert témája sokszínű, szenvedélyes, ifjúságunk sajátosan mad arculatát boncolgatta, hozzáértéssel, szeretettel. S ami még ennél is több: megértéssel! Záporoztak is a kérdések a műsor szerencsésen válogatott vendégednek asztalán. A telefonon és telexen befutott 1091 kérdés közül most egyet szeretnék kiragadni, mely még sokáig az érdeklődés középpontjában marad. A kérdés így hangzott: Milyen általános rend. szabály szól az iskolai dohányzásról? A feleletet a jelenlevők közül a legilletékesebb, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszter- helyettes adta meg. A válasz tömör volt és elgondolkoztató: ilyen rendszabály nincs, a problémák ismeretében azonban a miniszterhelyettes véleménye az volt, hogy a középiskolák III. és IV .osztályában meg kell engedni a dohányzást, külön helyiséget kell kijelölni erre a célra ,amit lehetőség szerint az ott dohányzók takarítsanak. Gondolom számos középiskolás kitörő lelkesedéssel fogadta ezt a bejelentést, mely az eddigi illegalitásból (WC, lépcsőház, pincelejárat) legális környezetbe utalja ezt az oly nagymértékben elharapódzott, nem éppen veszélytelen szenvedélyt, vagy ha úgy tetszik, divatot. A bejelentést értékelő ítéletek — mint ahogy ez minden új esetben lenni szokott — szélsőségesek. Pro és kontra hangzanak el vélemények a családban, az iskolában egyaránt, mely véleményekből egy jelentős motívum az esetek többségében kimarad. Nevezetesen az, hogy nem azt mondta a miniszterhelyettes, hogy a fent nevezett osztályok tanulóinak dohányozni kell, hanem, hogy azok részére, akik — a tilalmak ellenére is — 11. Komor, élgondolkodo arccal hajt keresztül a falun. Az iskolából most rajzanak 3d a tanulást befejező gyerekek, s az egy irányba lakók csoportba verődve nagy zajjal, ballagnak hazafelé. Egy tízéves kisfiú hirtelen felkapja a fejét, a gyalogjárda szélére szalad s mindkét kezével boldogan integetni kezd a motoron közeledő Gézának s közben a háta mögé kiabál: — Kati! Ott a papa..8 Papa! Papa! A két gyerek integet, de Géza nem veszi őket észre. A gyerekek csalódott arccal veszik fe] a lábuktól a táskájukat, de még hátra-hátra néznek az apjukra. Kikövezett, jó karban tartott dülőút vezet fel a dombok, ra. Az út két oldalán egységes, modem telepítésű szőlőültetvény. Egy helyen kiöblösö- dik az út, hatalmas épület homloka hirdeti, hogy ez a tsz borkombi nátja. Előtte két hatalmas diófa .alatta színes kerti asztalok, székek. Géza a motorról futólag odaipUlant, de nem áll meg, megy tovább a dombra, fölfelé. Az ültetvény végében kezdődnek az öreg, apró parcelláid háztáji szőlők, itt már eltűnik a kövesút, a szekémyomok meredek partok között kanyarognak s a partnak támaszkodva kicsi hangulatos présházak sorakoznak. Egyik-másik nyitva, gazdája hordót mos ,szerszámokat javít, vagy egyszerűen csak üldögél a délutáni napfényben s szopogatja a maradék borát. Az emberék kalapot emelnek s Géza mindenkinek biccent a motorról. A saját présháza előtt megáll, árnyékba tolja a motort s kulcsot vesz ,ki a zsebéből. A pince nagy előterében állnak a préseléshez szükséges szerszámok, üres hordók, demizso- nok, üvegek, egy gyalulatlan asztal hosszú padokkal s egy pokróccal letakart prices. Géza csak egy borospoharat vesz magához s kint a présház udvarán leül egy vastag farönkre, s a poharat és a pálinkás üveget maga elé helyezd a földre. A horgasban vezető útról nem rászoktak a dohányzásra, ért meg kell engedni. Nevezzük nevén a dolgokat, arról van sző, hogy a szocialista pedagógiától minden vonatkozásban idegen kettős nevelés hátrányos jellemzőit, a dohányzás dolgában is fel kell számolni, mert az iskola nem lehet melegágya az olyan viselkedési normák kialakulásának, melyek nem meggyőződés, bői, saját elhatározásból születnék,hanem külső kényszer alap. ján eredményeznek nagyon is képmutató, differenciált, felszínes viselkedési formákat. A tilalom különben is csábít s sokszor ébreszt „azért is” gondolatokat. Ha figyelembe vesz- szűk a serdülő ifjúság viselkedésében megmutatkozó utánzási hajlamot, akkor szinte elkerülhetetlen, hogy a felnőttekre oly jellemző dohányzást ki lehetne iktatni abból a „próbálgatás!” folyamatból, mély a felnőtté válás útját jellemzi. Gondoljunk csak a klasszikus példára. A kályha körül őgyelgő kisgyermeknek hiába mondjuk el százszor is, hogy nem szabad hozzáérni, mert az éget Annál inkább kíváncsi lesz arra, hogy hogyan éget? De ha egyszer hozzányúl a forró kályhához, többször nincs szükség már a környezet intelmére, sajáit maga is távoltartja magáit a bajtól. Áttételesen bár, de vonatkoztatni lehet ezt a példát a dohányzásra is. Az első nikotinmérgezés, a sorozatos étvágytalanság lehet, hogy ráébreszti a lelkesein füstölgő ifjak többségét is arra, hogy a dohányzásnál sokkal hasznosabb szenvedély is van a világon. Azt eldönteni azonban minden egyéniségnek szuverén joga, hogy melyik szenvedélynek hódol. Természetesen addig a határig, amíg ez szigorúan meg tud maradni a magánügy keretein és formáin belül, s az egyéni szenvedély nem szül környezeti közösségi ártalmakat. Szilárd Ádám látni ide — de innen fentről kitárul az egész lankás s valahol a mélyben, fák közé rejtve, a falu. A „birodalma”. Géza komor arccal iszik s nézd az alkonyodó tájat. Egyedül van a gondolataival. Késő este a motorral óvatosan ereszkedik le a horgason. A motor reflektora egy csomó szembejövő férfit vág ki a sötétből — megismeri Selyem Zsigát és Pigniczkdt. Nem hallani, csak látná, hogy vidáman, nagy hanggal tárgyalnak valamit Egy pillanatra mintha Csorvás, a főkönyvelő arca is fölvillanna — de ebben nem biztos. A gyerekei már alszanak. Fe_ lesége a másik szobában gub- baszt a televízió előtt, a televízió megy, de a hangot elfelejtette bekapcsolni. Szeme duzzadt a sírástól. Géza köszönésére odafordítja fejét, de nem fele). Gézának ebben az állapotban jólesik ez a meggyötört ar» — Olvastad? — Igen. Körülbelül tizen jöttek ide mégmutatná az újságot. — És mit mondtak? — kérdezi Géza mohón. * — Hogy szemen-szedett hazugság. — Jól van. Az asszony visszautasításul gubbaszt. Géza megfogja az állát s gyengéd erőszakkal maga felé fordítja. Figyelmesen nézi. — Má az, te elhiszed?
