Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
„A zsákos ember" A nifüWjlfí tanévnyitó napján pnyciyu, síró, az iskoiár tói elriasztott gyermekek száma évről évre fogy. Már kezdő tanítónő koromban nagyon bántott, ha síró gyermek akadt az első napon. Annyira vártam őket, már nyáron előre tanulgattam a nevüket, szeretet, tél, simogató kézzel nyúltam könnyes arcocskájuk felé, s bizony volt, áld ijedten kapta el a fejecskéjét. Ok, az areulütések- hez szokottak, akiket évről évre ijesztgettek az iskolával: — Majd a tanító néni nádpálcája kiveri belőled a rosszaság got! — Majd kapsz te kormost az iskolában. — Többet fogsz a szamárpadiban ülni, mint a helyeden! Csak rágd a körmödet! Majd rá ver a tanító néni és ki- csúfolnak a tárnáid. llVPn hasonló fenyegeté- sekkel tették és teszik még ma is ellenségessé azt a helyet — az iskolát —, amely hosszú éveken át a második otthona lesz a gyermeknek és azt a személyt — a tanítónőt —, akinek a második édesanya szerepét kell betöltenie. Az agyonijesztgetett käs cse- meték később saját maguk árulják el, hogy miért is féltek any- nyira az iskolábajárástóL Az egyiket a pincével, a másikat a nádpálcával és ki tudja, mivel fenyegették, riasztották el előre az iskolától. Mert a felnőttek — sajnos — nagyon leleményesek az ijesztgetésben. Lép- ten-nyomon találkozunk a ra- koncátlankodó gyermekével nehezen bíró édesanyával, (nagymamával), aki „Odaadlak mindjárt a zsákos embernek!” vagy: „Elvisz a kéményseprő!” fenyegetéssel próbálja nevelni gyermekét (unokáját). A közelmúltban a vonaton utaztam egy fiatal házaspárral. Öt-hatéves fiacskájuk — talán éppen a fáradtságtól — meglehetősen fegyelmezetlenül viselkedett. A szülők is kimerültnek látszottak, türelmetlenül fenyegették a gyermeket a legképtelenebb dolgokkal, amelyeket — érzésem szerint — a fi- - ócska semmibe sem vett, mert látszólag egykedvűen, hallgatta. — Ha még egyszer ugrálsz az Egy reeepts Pulykamell-szeletek roston A pulykamellet megmossuk, előbb a bőrt, majd a csontról a húst óvatosan lefejtjük, a természetes rostok mellett felszeleteljük, a szeleteket kissé kiverjük, majd sóval meghintve állni hagyjuk (a pulyka melle édeskés, tehát több sót kíván). Utána a sót felitatjuk róla és fűszerből — használhatunk hozzá tárkonyt, fokhagymát, majoránnát, pirospaprikát, töröttborsot, mustárt — összevegyített keverékkel megkenjük, a hűtőszekrényben fél napon keresztül állni hagyjuk, hogy a fűszerkeveréket magába szívja. Sütés előtt vékony réteg olajjal vonjuk be és forró roston mindkét oldalán 3—3 percig sütjük. ülésen, kidobjak az ablakon! — így az apa. ■— No várj! Jön a kalauz bácsi! Kilyukasztja a nyelvedet! — duplázott rá. az anya. — Elvisz a katona bácsi! — támadt a mentőötlete az apának, lantikor egy kiskatona ment át a termes kocsinkon. Kém is sorolom Ä* heteüen fenyegetést, ami elhangzott, inkább arra térek ki, hogy mennyire helytelen dolog a gyermek ijesztgetése. Ideges, nyugtalan, álmában felsíró, rosz. szul alvó, a felnőttekben nem bízó emberkét nevelhetünk így'.- A vonaton utazó fiatal párnak foglalkoznia, beszélgetnie kellett volna a gyérmekkel az ijesztgetés helyett. Az 5—6 éves fiúcskát már sok minden érdekelte volna, amit az átmentén láthatunk. Egy egész sor fogalmat megmagyarázhatott volna neki az édesanya, az édesapa. Ehelyett lejáratták önmagukat, mert ígértek lehetetlent (kidoblak az ablakon). A gyermek sejthette, hogy ezt nem teszi meg úgyse, nem is tette, máskor ennyire sem veszd majd komolyan, A kalauz kegyetlenkedését (kilyukasztja a nyelvedet!) kilátásba helyezni éjs a katonával ijesztgetni (elvisz) már csak azért is helytelen, mert egyik sem történik meg, tehát megint valami olyan dolgot mondott a szülő, ami először: bizalmatlanná teszi a gyermeket olyan foglalkozású személyekkel (kalauz, katona), akik iránt különös megbecsülésre kellene nevelnie, másodszor pedig előbb utóbb rájön, hogy ez is csak olyan ;,légből kapott” dolog, mint a „kidoblak az ablakon”, s azután már minden szülői figyelmeztetést egykedvűen fog hallgatni, közömbös arccal, hitetlenül, mint az akit már sokszor becsaptak. üpjfjjnjf nyugodt idegzetű, HunltilA a felnőttek szavát tisztelő és abban bízó gyermekekre van szükségünk. Ne i jesztgessük őket-! Dr. Gergely Károlyi»« Kötött sál és sapka Átalakítások az új divatnak Fehér és szürke, vagy tetszés szerinti színösszeállítású, Gésa fonál négy szálából 6-os tűvel köthetjük a divatos sapkát és sálat. A sálat állandóan sima kötéssel kötjük. A sál és a sapka mintája is hímzett minta, amely a kötött szemek tetszés szerinti behímzésével készül. /I sálat kb. 21 cm szélesre és 230—235 cm hosszúra kötjük, amelyet két színnel rojtozunk be. Ha a hímzés fehér, alatta csak szürke fonállal kötünk, míg a hímzések elválasztására 6—6 sort, fehérrel és a két hatos sor között két sort ismét csak szürkével kötünk. A sapkát kb. 78 szemmel kezdve körbe kötjük 1 sima, 1 fordított sor váltakozásával. 14 cm után hétszer a lú. és 11. szemeket összekötjük. Ezt nyolcszor ismételjük és 15 szemmel úgy fejezzük be a sapkát, hogy fonalra fűzzük, áthúzzuk a baloldalra és összevarrjuk. A sapkát is a sállal azonos módon, két szín váltakozásával kötjük és díszítjük. Sz. B-né. Az a jó divat, amelyik nem kényszeríti a divatosan öltözőkre sem azt, hogy évenként teljesen megváltoztassák ruhatárukat. Néhány szót az új divatról, A ruhák hossza és a kabátoké is, a térd körüli. Az abszolút új di- vatszínek közül a borszín, fácánkék, sáfránysárga és mandula- zöld mellett a fekete, a szürke és barna árnyalatok jutnak főszerephez. A trencskó stílusú szövet, vagy más irányú kabátok, újdonságként kerülnek a divatba. A kosztümök nagyon változatosak: a derékig érő lum- berjacktól egészen a combközépig érő hosszú, zakószerű kabáttal megoldott változatokig nagyon széles skálában jutnak szerephez az új divatban. A nadrágok közül legdivatosabb a térdtől lefelé bővülő hosszú pantalló, A kötényruha, a kötött és jersey ingruha egyaránt divatos. Ezeket is fel lehet frissíteni egy kis kézi horgolás vagy kötés díszítéssel. A mellény továbbra is divatos a legkülönbözőbb formában. Újdonság a férfimellény- 1 forma, amely készülhet műbőrből, bőrből, vagy szövetből, színes rátétes díszítéssel. A virágos mintázott anyagból készült ruhaféleségek télre is divatosak lesznek, de természetesen téliesített változatban. Rajzainkon néhány olyan modellt mutatunk be, amely ötletet ad az új divat szerinti alakításokra. 1. Térd fűtöttig érő mellény. Felső része a mell alatti vízszintes vágásig szűk, testhezálló, onnan lefelé nyitott és bővülő. Ezt a mellényt nadrághoz, ruhához egyaránt lehet hordani és bármilyen régi ruhából vagy kabátból elkészíthető. ' 2. A tavaly divatbajött, elől gombos kockás szoknya a térdet éppen fedő hosszúságban divatos, ingblúzzal vagy pulóverrel. Hozzá a pici, rövidujjú műszőrme mellény otthon is könnyen elkészíthető. Fiatal, vékony nőknek ajánljuk ezt a megoldást. 3. Lumberjaekos kosztüm, alakítással régi maxi kabátból is könnyen elkészíthető. A kabátot a csípő fölött elvágjuk, felsőrészt és a térdet éppen fedő szoknyát készíthetünk belőle. 4. Kötényruhát nagyon jól lehet régi ruhából alakítani. A rajzunkon látható változat mély „V”-alakú kivágással, all talmi ruhából készült — elegáns, son. »s8SBaessa9»BBseesBaaB9SESsasccaB9EessaBEBS«sssssssssaBS5EisS£ESEEB3seeeaBBBeES!SBsassBaa9!&s«!a2!Ke!e9S£ss} :ssB®si:as«»t»ss8XB*xsssss8sas*í BCKÍSHCEYIL-^ 107.1. OKTÓBER 24. 11 A légy volt az oka mindennek. Cili cica semmiről sem tehet. Ott ült a fotelben, összegömbölyödve, mint egy kóclabda és szundikált. Közben olyan szépen dorombolt, hogy bárki órákig örömmel hallgatta volna. Hogyhogy nem, ekkor a szobában termett egy légy. Körülszáguldott és mintha csak azért ébredt volna fel téli álmából, hogy 'Cili cicát bosszantsa, körözött fölötte, aztán hirtelen leszállt az orrára. Cili cica megrázta a fejét, hogy elhessentse, de a légy csak nagy nyugalommal ide-oda sétált. •— Az orrom nem sétatér — bosszankodott a cica és mancsával a légy után kapott. A légy ügyesebb volt, elröppent. No, nem messze, csak a fotel karjára és amVcor Cili ismét lehunyta a szemét, visszaröppent az orrára. — Ej, te szemtelen kapott utána Cili, de csak a saját orrát fogta él, mert a légy megint felröppent. Most azonban egy kicsit messzebb szállt és megBába Mihály: A cica mag a légy Ci\i cica ekkor már dühösen ugrott fel, két lábbal kapott a zümmö. gő után' még a száját is kitátotta. A légy meg egyet-kettőt csapott szárnyával, az asztal szélére szállt és hosszú lábaival tisztogatta szárnyát. A cica észrevette, egy ugrással rávetette magát, ám a légy helyett csak a csipkés asztalterítőt Icapta el, lerántotta a padlóra a hamutartóval, a virágvázával együtt. A nagy zajtól megijedt a légy, elröppent a tévé öklelő szarvú antennájára. Onnan nézte, hogyan rázza lej magáról Cüi cica aZ asztalterítőt, meg a vázadarabokat. Fejét és egy ugrással a tévén termett. A légy, persze, nem várta meg Cili cicát, tovább szállt a függönyre. A tévéről viszont leröpölt az antenna. Cili cica most már nagyon mérges volt, a tévéről egyenesen a függönyre vetette magát. Ám a legyet itt sem kapta él. Mire ő a függönyhöz ugrott, a légy már a könyvespolcon sétálgatott. Cili cica lógott ,hintázott a függönyön, aztán bukfencezve ugrott le, de közben nekiesett a virág- állványnak. A virágok megijedtek, cserepestül, ki erre, ki arra esett. A légy még mindig ott sétált a könyvespolcon. A cica rávetette magát, de célt tévesztett és lesodort két ostoba, kíváncsiskodó porcelán_ figurát. A légy megunta a nagy zajt, a csörömpölést, az ablakhoz repült, ki akart szállni, de nekiütődött a láthatatlan falnak, erre nem gondolkozott sokat, hanem szépen a kályha tetejére röpült. A cica éppen utána akarta vetni magát, hogy elkapja a kis szemtelent, de ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és a nagymama lépett be. — Cili, te haszontalan, mit tettél? — csapta össze a kezét nagymami. — Azonnal tessék kimenni. Cili sunyítva som- polygott ki a szobából, csak pislogott a nagymamára, hogy nem ő, hanem a légy volt az oka mindennek. De a nagymama ezzel nem törődött, hetekig nem engedte be a szobába, mert végtére is az okos kis Cilinek nem lett volna szabad a haszon- ; talon légy után ugrálr ■ m. s kaujjú blúzzal, és selyeiprojt- tal díszített övvel viselhető. 5. Bizonyára sokaknak van. régről zöld vagy drapp színű. baHon-trencskója. Felfrissíthető úgy, hogy műszőrme bélést és külső díszítést teszünk rá és máris jó -meleg fcélikabátot nyerünk belőle. 6-os modellünk felsőrésze parasztblúz zsánerű, mintás kasmír ruhából alakítható. Hozzá a régebben vásárolt Teriién rakott szoknya vagy szolein-plisszé szoknya nagyon csinos viselet. Nádor Vera Rózsa Sándor vasbilincsei Móricz Zsigmond regényciklusának tv-változata Rózsa Sándorról ismét ráirányította az érdeklődést a legendás hírű betyárra. A kiskunfélegyházi börtönmúzeumban, amely annyi tárgyi emléket őriz a múlt századi alföldi betyárvilágból, a falon ott lógnak a rozsdás vas- bilincsek, amelyeket Rózsa Sándor kezére, lábára lakatoltak, amikor néhány napig itt tartották fogva, a föld alatti tömlőében. Az alföldi betyárokról sok érdekes adatat gyűjtött össze néhai Pál Kálmán, a félegyházi múzeum volt vezetője, aki fiatal tanár korában még személyesen megszólaltatta Rózsa Sándor egyik-másik társát. Különösen sokat beszélt neki Bene István, Rózsa Sándor szegéhylegényei- nak egyike, aki nyolcévi börtönbüntetést kapott balul sikerült rablási kísérletért. Bene István, az öreg juhász 88 éves volt már, Csolyospusztán élt, midőn elmondta Pál Kálmánnak, a fiatal félegyházi tanárnak, hogyan fogták el őt a pandúrok, amikor Rózsa Sándor negyven társával Pálosszentkút és Pálmonostora között a hatvanas években felszedte a vasúti síneket. A vonatot'akarták kirabolni, de rajta vesztek, mert katonaság utazott a vonaton. A,katonák közéjük lőttek, mire a betyárok szétszar- ladtak, ki merre tudott. Ekkor fogták el Rózsa Sándort, akit előbb a kiskun kerületi börtönben, Félegyházán tartottak fogva egy hétig, majd erősen megvasalva a szegedi várba kísérték. A betyárokat Szegeden Ráday Gedeon gróf elé vitték, aki az alföldi betyárvilág felszámolására kirendelt kormánybiztos volt. Mi történt Rózsa Sándorral a szegedi várban? Rózsa Sándorra gyilkosság nem bizonyult. Életfogytiglani fegyházra ítélték, Szamosújváron halt meg. A rabtemetőben sokáig gondozták sírját a rabok. várta, liogy Cili cica kényelmesen elhelyezkedjen és doromboljon. Aztán zimm-zitmm, •Visszarepült a cica pisze kis orrára. tapogatta talpával, biztosan ráesett' a váza. A cica keservesen nyávogott, közben meg leste, hogy merre is lehet a légy. Észrevette
