Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-24 / 251. szám
TARKA hasábok inniNaMiaNiiiiiaiUHMMiaiHMiaaiiNiRiilMHiHuiiiiMlinuMiiiuiiuiiiiniiHiiiiiHniiuiiMi ••aaaaaraaaaaaaaaaiiaaa VICCEK CÍM (A Krokogyilból fordította Sándor István) KÉTÉRTELMŰ HELYZET drágám, mindig vonzódtam a férjes asszonyokhoz. m • * Az őrmester összegyűjti a katonákatt HIÚ FÉRT — Miért lopta el ezt az autót? — Kérem, én azt hittem, ■nincs gazdája. — Hogyhogy? — Hát ugye, a kocsi a temető mellett állt— • • • A mama megkérdezi ötéves kisfiától: — Hogy tudtad így bepiszkítani magad?! — Úgy, hogy én közelebb vagyok a földhöz, mint te. • • • Egy fiatalember odalép az utcán egy leányhoz: — Engedje meQ’ Hogy meghívjam egy cukrászdába. — Inkább ne, köszönöm szépen. — De hát vegye figyelembe, hogy én nem mindenkit hívok meg cukrászdába! — Maga pedig vegye figye- j lembe, hogy én nem mindenkit ■ utasítok vissza. ! * * * — Es azután is szeretni fogsz, ■ — Mondd, hogy épp tévét néhogg elvettél feleségül? j zek, majd visszahívom... — Azt hiszem, igen. Tudod: (A Weltwoche-ből) „Fiúk, két meglepetésem van a számotokra, egy kellemes és egy kellemetlen. A kellemetlen az, hogy estig háromezer zsákot meg kell tölteni homokim!. A kellemes pedig — van bőven homokunkP • • • Papa, miért vagy te vegetáriánus? — Mert szeretem aZ állatokat, kisfiam. — Akkor miért eszed el előlük a táplálékukat? • * * — özvegyasszony vagyok, uram. — Én meg özvegyember. — Igazan? Milyen kedves magától! • • • A bontóperi tárgyaláson a házaspár azon vitatkozik, hogyan osszák el a három gyereket. Sehogy sem tudnak dűlőre jutni, egyikük sem akar kettőt vállalni. A végén a feleség így kiált fel: — „’lát akkor várjunk vele, amíg négyen lesznek!” ■■■■■■■■■•sesaaBBBSBBSSwfBCffSsasavaccssBacBa aaBBeaaaaaasaaBaBsaaBacsaaa' •••BBBBBBBBBaBBBBBBBBBBBBBBt A LABDA KEREK... Sporttudóaítáa (a fiúk a rejtekhelyen) A fiúk a rejtekhelyre vonultak:. A rejtekhely nagyon ;'ó rejtekhely, mert árnyasak a fák, tiszta a levegő, és a fiúkait itt alaposan meg lehet mozgatni. A kiadós reggeli után kiadós edzés következett: élvezet volt nézni, ahogy Csohonya II-ről a CSTK üdvöskéjéről vastag sugárban ömlik az izzadság. Ez szép, ez jó, csak így tovább fiúk... Megkérdeztük Puczurák főedzőt, a szurkolók népszerű Pu- cu bácsiját, mit vár a mérkőzéstől: — A labda kérek — nyilatkozta diplomatikusan. — De ha történetesen hatszögletű, akkor sincs baj, mert a jobbtól kikapni nem szégyen, csak kellemetlen... Nagyon eredeti, amit Csohonya II. mond: — Mindent él fogunk követni..; A fiúk roppant elszánt hangulatban vannak. Ízelítőt akarnak adni a korszerű labdarúgásból;.. (11 fiúk a mérkőzésen) A csapat kifutott, a labda elindult 90 perces útjára. Most kellene hajtaná, mert egy gól alaposan megnyugtatná a fiúkat. Csohonya II. alaposan mellé durrantott. Mindég}', fő, hogy a fiúk betartották a taktikai utasításokat: tökéletesen betartottak az ellenfélnek. Sajnos, a játék gólra megy. A fiúk most mégis bizonyítanak: megmutatják, milyen az igazi, technikás magyar labdarúgás. Huszáros rohamokat vezetnek. Felhúzták a góllövő cipőjüket. De a jó helyzetnél nincs jobb.... És a jó helyzet itt, ezúttal kevés. A szünetben a főedző alaposan megmossa a fiúk fejét. A fiúk alaposan megmossák a lábukat. Most kellene biztatás a fiúknak. Gsohonya II labdájának szeme van. Különösen a szabadrúgásának. Mintha zsinórén húznák, — mellé. De nem baj, győzzön a jobb. Legjobb védekezés a támadás. A fontos, hogy hátukra vegyék a pályát. Ne feledjék, hogy a mérkőzés 90 percig tart , Nem feledték. Sajnos a bíró - hosszabbított és a 91 percben gólt kaptak a fiúk. A hagyományos magyar balszerencse! A fiúk mindenesetre csuromvizesek. És ez is nagyon fontos. (II fiúk a mérkőzés után) A fiúk a nagy mérkőzés után gőzfürdőbe mentek. A fiúk a gőzfürdőben levetették a cipőjüket, majd a ruhájukat. Ezután bementek a gőzbe és nagyokat szuszogtak. Látszik, hogy jó erőben vannak, bár a mérkőzés sokat kivett belőlük. Puczurák főedző, a szurkolók népszerű pucu bácsija eközben figyelte a fiúkat. Árgus szemekkel. — Sajnos Läechtensteinszky Pimpd rúgást kapott a bal vádlójára. Csak a tüzetes orvosi vizsgálat... Pihennie kell... Gü- zü III-nak kiújult a régi mandulaszemölcse. Gondjaink vannak... Ennek ellenére bízom abban, hogy teljesértékű harcosok... Gsohonya Xl-t sikerült szóra bírnunk. Éppen a gyúrópadon feküdt Pokróczy gyúró markai között. Megint nagyon eredetien nyilatkozott: — Mindent elkövettünk.. Mindent elkövettünk... Mindent el fogunk követni..: Kinyomja a vakbelem, mester! — jajdult fel, és tértölelő rúgással úgy eltalálta Pokróczy gyúrót, hogy az kénytelen volt meghajolni a nagyobb tudás előtt, — pedig egyáltalán nem játszott alárendelt szerepet, nem tisztelte nagynevű ellenfelét és azt vallotta, hogy veszteni lehet, de szív nélkül játszani nem, nincs helye a kisasszonyfutballnak.;. Ezután a fiúk együttmaradtak, és könnyű ebédet fogyasztottak. Tejfölös bableves, kolbásszal, hagymás rostélyos, füstölt csülök, túrós csusza, torta. — Evés közben jön meg az étvágy — nyilatkozott Csohonya II. két csülök között. — Nem szabad lebecsülni az ellenfelet, ezért jövő vasárnap megint-nem ismerünk elveszett labdát..» Novobdczky Sándor * 6 — Es most kérem, bemutatom önöknek zongoraművészét!.,. korunk legnagyobb (A Weltwoche-ből) ■aaBBBaaaBaaBBBBBBaBBSBassaBBBaiBBiiaaaaBBaBBaaiBaaBBaaaiaaaaBaBJ Humorszolgálat FÉLREÉRTÉS Egy falusi iskolába űj igazgatót neveznek ki. Első munkanapján a folyosón sétál és felbőszíti az egyik osztályból kiszűrődő zaj. Belép a tanterembe és meglát egy nyurga fickót, aki a többieknél jóval hangosabb. Energikusan karon- ragadja, kiviszi a folyosóra és a sarokba állítja. Néhány perc múlva az igazgatói szobában megjelenik néhány diák: — Hazamehetünk? — Miért? — Az órát már biztosan nem tartják meg, ha a tanár úr ott áll a sarokban. ITALA VÁLOGATJA — A sligovíca a legnagyobb panes. — Ugyan már! — De igen: megittam egy liter fehér bort és semmi. Megittam egy liter vörös bort és még mindig semmi. Aztán le- hprpin,tettem egy deci sligovieáí és máris ott találtam magam az asztal alatt! RIPOSZT A nagypapa játszik a gyerekekkel: — Gyerekek, aki a legjobban tud közületek füllenteni, az kap tőlem egy fél kiló cukorkát. — Nagypapa — szólal meg a kis Józsi —, de hiszen az előbb két kiló cukorkát mondtál! GYAKRAN — Amikor én fiatal voltam — hencegett valaki —, úgy váltogattam a szerelmeket, akár az inget. — Csakugyan? — Bizony! Havonta cseréltem őket. KÉSŐ — Képzelje, a® egyik barátom ezer rubelt nyert a lottón. És ráadásul egy héttel a« esküvője után! — Szegény fickó! Hiába, soha nem volt szerencséje! •aaaaaaaaaai 12 smmumar. 1971. OKTÓBER 24. Belehorecz ■ nem hözö Belehorecz egy napon elhatározta, hogy megszégyeníti a társadalom közönyős elemeit. Nem, 6 ezt nem tűrheti, ő nem kezd pirulva az újságolvasáshoz. Mert ma, is milyen hírekről szerezhet tudomást az olvasó? „Százak szeme láttára megskalpoltak egy erősen kopaszodó dohányárust. .. A bámész. kodók közül senki nem kelt az idős ember védelmére, pedig a dohányosok sokat köszönhetnének a becsületben megkopaszodott férfiúnak: nála mindig lehet Portit kapni.. A másik napilap ezt adta hírül, hogy: „Közlekedési dugó keletkezett a belvárosban, mert egy világtalan kerek három óráig integetett az úttest közepén fehér botjával... Az utca közömbös emberei új közlekedési rendőrre gyanakodtak a kétségbeesetten hadonászó ember személyében, s sen- ki nem vezette át az utca másik oldalára...” Az ilyen hírek pillanatok alatt felemelték Belehorocz vérnyomását. Hát nincs senki, aki hadat üzenne a közönyösségnek? Nincs? Majd ő, Belehorecz Emil megmutatja széles e hazában, hogy negyvenkilenc kilója ellenére felveszi a harcot ez ellen az undorító társadalmi jelenség ellen. Kilép a munkahelyéről, társadalmi munkásként, a saját szakállára indítja meg elsöprő hadjáratát ... Megtudja majd a város, az ország, tán a világsajtóban is visszhangot kelt, hogy Belehorecz Emil nem közönyös.... Hősünk munkához látott, nem, az utcán, nem a forrónadrágos tinédzser-, huszédzser- lányokat bámulta, őt Belehoreczet nem kedvetlenítette él a szerencsétlen kimenetelű eset. a rendőrségi kihallgatás után folytatta alapos munkáját. A pályaudvaron több vidékinek felajánlotta segítségét, mert már arról is olvasott, hogy széltoló alakok félrevezetik a oldalra, akit, átvezetett, az is megátkozta őt; hiába kiáltott ^tolvaj!”-t, mert a rongyos farmert viselő fiatalom, bér a saját kocsiját akarta feltörni. Hiába törte be sajgó vállánál egy lalcás ajtaját, a sikoltozó hölgy mazochista volt... Hiába próbált segíteni a villamos-megállóban a vekkert cipelő háziasz- szonyóknak» * mert ledisznózták... Sebaj, majd holnap akad munka, így volt ez a régi munkahelyén is: hónap elején alig akadt munka, hónap végén pedig beosztottjai alig látszottak ki a munkából. ^ Belehorecz hazament fáradtan, a lépcsőházban iszonyú hangzavar fogadta. A ház lakói a hetedikes Nyulácsek gyereket kergették, aki összekötötte két macska farkát, ezzel bábeli hangzvart teremtett a munkából hazatért lakók számára. A gyerek orrából már szivárgott a vér, egy szigorló orvos is azt vezette volna rá a látleletre, hogy sérülései nyolc napon belül gyógyulnak. Ütötték, rágták a gyereket, üldözték a padlástól a pincéig, s vissza. A közönyösség elleni fiárc társadalmi munkása tudta, hogy segítenie kellene, de már előző munkahelyén beleverték fejébe a főnökei, hogy munkaidő után az ember csak saját dolgaival törődjön, mert könnyen rásütik azt a bélyeget, hogy törtető. Politzer Tamás csak az utcai deliktu- mok érdekelték. Végre! Ott egy telefonrongáló bitang, a könyv már salátaként hevert az aszfalton, a készülék úgy fest, mint egy ebédre szánt csirke a háziasszony kése alatt. Belehorecz elemében érezte magát, egész negyvenkilenc kiójával a bandita torkának ugrott... Amikor magához tért, közönyös embergyürü közepén találta magát, •>ádló tekintetek kereszttüzében. A telefonrongáló egy szolgálatos rendőrnek magyarázott: — . Kérem, én gyanútlanul javítom a ké- izüléket, végzem a munkámat az órabéremnek megfelelő tempóban ,ez az alak meg rámugrik, leteper, a nyakamat szorongatja, rendőrrel fenyeget. Még szerencse, hogy a köztünk lévő súlykülönbség az én javamra dőlt el... városban nehezen tájékozódó termelőszövetkezeti és kis számú egyéni parasztságot. Hasztalan, a legenyhébb válasz is olyan volt hősünk ajánlkozá- sára, amit még irodalmi folyóiratok sem közölnének. A park! Irány a park, ahol garázda elemek riogatják a korzózó hölgyeket életkorra tekintet nélkül. Nem tévedett, most is fut egy éltes hölgy ziláltan a rák alatt, nyomában egy férfi... A harmadik közbeavatkozása után megérttették Belehorecz Emillel, hogy a környék szociális otthonának lélutáni fogócskáját zavarja, s azonnal hord. ja el magát! Mire letelt az önként vállalt munkaidő, Belehorecz öt kilóval köny- nyebbnek érezte magát, feladatát pedig még súlyosabbnak. Egész napját a kudarcok keserítették meg: egyetlen vak sem akart átmenni a másik
