Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

1971 októbere - a tizenkettedik Múzeumi Hónap Nem rugaszkodnánk el túlsá­gosan a valósáétól, ha azt ír­nánk: „Magyarországon minden hónap Múzeumi Hónap”. Hiszen egy nemrég készült UNESCO- Statdszitika szerint a múzeumlá­togatások gyakoriságában máso­dik helyen állunk a világon. Hogy mégis csak egyetlen hó­nap, az október viseli a meg­különböztető elnevezést annak legalább két oka van: az eddigi októbereknek nagy szerepe volt abban, hogy ilyen előkelő he­lyen állunk a világranglistán, másfelől pedig mégiscsak októ­berben nyűik a legtöbb kiállí­tás. októberben van a legtöbb látogatója a különböző tárlatok­nak, bemutatóknak. Az idei. immár tizenkettedik Múzeumi Hónap előtt kerestük £el Dér Lászlót, a Békés megyei múzeumok igazgatóját, hogy szűkebb pátriánk októberi ese­ményeiről tájékoztathassuk ol­vasóinkat: — Régi és üj ftffálliíásokkáL bemutatókkal, tárlatvezetéssel, előadásokkal várjuk az októbert. A megyeszékhelyen a Munkácsy Mihály Múzeumban változatla­nul megtekinthető a Békés me­gye népe a szabadságért, a Bé­kés megye állatvilága és a Bé­kés megye régészeti lelőhelyei című kiállítás. Ugyanígy Gyu­lán a Várban A vár ópítéstör- ténete és a Gyula gazdaság- és társadalomtörténete a XVIII— XX. században című bemutató, az Erkel Emlékmúzeumban az Enkel Ferenc élete és mu nkássá­ga című kiállítás, Orosházán pe­dig a Nyolc nemzedék élete cí­mű összeállítás. Október 3-án az Orosházi Múzeumban nyílik a járási pe­dagógus-képzőművészek kiállí­tása, majd még ugyanebben a hónapban Bazsali Ferenc kanta- j ráki állítása. Gyulán a Dürer Teremben október 8-tól a Bé­kés megyei képzőművészek őszi tárlatát, az épület másik szint­jén pedig Szilágyi István em­lékkiállítását láthatják az érdek­lődők. A békési múzeum októ­beri eseménye Jantyik Mátyás emlékkiállítása. Megnyitó: 24- én. Októberre tervezzük — ha­gyomány a megyében, hogy a múzeumi hónapban új létesít­ményt 'avatunk — a szarvasi szárazmalom átadását a közön­ségnek, melyben eredeti állapo­tában láthatják majd az érdek­lődők a száraz-molnár mester­ség eszközeit, szerszámait, a munka folyamatát. Ugyanebben az időszakban szeretnénk meg­W Filteresek lettek” a kémények ,.óriás-filterek” gyártását kezdték meg a füstölő, levegőt szennyező gyárak, üzemek szá­mára a Gsongrád megyei Ve­gyesipari Vállalat szentesi üze­mében. A Szilikátipari Kutató Intézetben kidolgozott módszer alapján készülő „elektrofilter” a tisztításra váró gázokat több tízezer volt feszültséggel létre­hozott elektromágneses téren vezeti át. Ennek hatására a szennyeződést jelentő elemi ré­szecskék visszamaradnak a be­rendezésben, s így nem rontják a környék levegőjét. Román megrendelésre elkészült az első export-példány is. 3 BIKÍS 1971. OKTÓBER U nyitni a Munkácsy Mihály Mú­zeumban testvérmegyénk, Pen­za képzőművészeinek bemutató- .iát. mely a nyárs penzad magyar kiállítás viszonzása lesz. Végezetül októberi új bemu­tatóink: Békéscsabán a legújabb megyei ásatásak eredményeit a látogatók elé táró összeállítás; a gyulai várban a Gyula-törökzu­gi középkori ásatások dokumen­tumai és leletei; Vésztőn a Vésztő-mágoriilhalmi ásatások anyaga; Szeghalmon pedig — egy leendő helytörténeti, múze­um egyik előfutáraként — a község régészeti leleteit és kora­történetét először a közönség elé bocsátó tárlat. A kiállítás-megnyitők mellett október folyamán több előadást tartunk az említett összeállítá­sokról, bemutatóíkről s természe­tesen ebben az esztendőben is mindenütt biztosítjuk — előre bejelentett csoportos látogatás esetén — a szakszerű tárlatve­zetést, ! Ev végére 60 millió forint értékű bútort adtak A Mezőberényi Faipari Ktsz-ben egyedi bútorokat készítenek. Az év első felében 26 millió forint értékű polieszteres felületű és kárpitozott bútort gyártottak. Ev végére tere' szerint 69 mil­lió forint értékű bútort adnak át elsősorban a Rútorértékesítő Vállalatnak, s mintegy 30 százalékban a megyei kiskereske­delmi vállalatoknak. fFotó: Demény) Szezon a rizshántolóban Kezdetben nehéz szóra bír-1 ni Szaszák Mihályt, a Békés megyei Gabonafelvásárló és | Feldolgozó Vállalat dévaványai rizsihántoló üzemének a főmoi- nárát. Ügy véli, hogy a sajtó tájékoztatása Demcsák István üzemvezető feladata, aki azon­ban éppen úton van. Ö a rizs- feldolgozás legjobb szakértője.: Mert ezernyi titka van ennek j a munkának, kezdve a beta­karítástól addig, amíg végül is a csiszolt és fényezett rizs cso­magokba kerül. Ám a laikusnak még az is szakmai „titok”, ami a hozzá­értőnek egészen természetes. Kevesen tudják például, hogy milyen az idei rizstermés. S erre Szaszák Mihály már szí­vesen válaszol: — Mennyiségre és minőségre egyaránt meghaladja a tava­lyát. Ráadásul jó néhány száz holddal nőtt a vetésterület Bé­kés és Gsongrád megyében. Ez a kettő, valamint Szolnok és Heves megye egy része tarto­zik az üzem körzetébe. Heves megye említésékor azonban talán önkéntelenül le­gyint. Meg is kérdezem: — Miért G „lekicsinylés?”­— Amit onnan kapunk, nem számottevő, mindössze 50—60 vágom —■ Ez csekélység? — Ha a várhatóan öeérkező 1400—1500 vagonhoz viszonyít­juk, akkor legalábbis nem sok. Ötven-hatvan vagont három műszakban egy hét alatt fel­dolgozunk. Éjjel, nappal zúgnak a gépek Ha pedig idáig jutottunk a beszélgetésben, akkor még foly­tassuk! — Ha jobb a termés minősé­ge, akkor jobb rizs is kerül az üzletekbe? — Természetesen: — Miben mutatkozik ez meg? — Kevesebb a törmelék, szebb a csiszolás és nincsenek a rizsszemek között idegen ma­gok, földdarabkák. Ezt persze sok murika árán érjük el. A szezonban százan dolgozunk raj­ta. — Mettől meddig tart a sze­zon? — Nemrég kezdődött és az év végén fejeződik be. Közben — a vasárnapok kivételével — éjjel-nappal zúgnak a gépek. — Mi a feldolgozás folyama­ta? — Tisztítás, szárítás, hánto- • lass, csiszolás. — Hogyan történik a nyers- áru beszállítása? — A közeli gazdaságokból gépkocsikkal, traktorokkal. a távolabbdakból vagonokban. Ütemterv szerint. Csak az eső el ne mossa az aratást, mert akkor az ütemtervet is ki kell „igazítani”. Minden gazdaság arra törekszik, hogy a lehető leggyorsabban adja át a ter­mést, mert így jut pénzhez. Nálunk azonban csak 300 va­gon rizs fér el. Szabványban előírt követelmény A rizsihántoló üzemnek pe­dig a kiaknázásból lesz fo­rintja. Nem mindegy, hogy egy mázsa hántolatlan rizsből 55 vagy 62 kiló I. osztályú rizst állítanak elő. Lehet az előbbi, lehet az utóbbi is. Ám ez nem csupán az üzem dolgozói tói függ, aminek bizonyítására Bere Imre aimolnár mondja el a következőket: — A hántolatlan rizsnek 15 százalék a szabványos nedves­ség tartalma. Előfordul azon­ban, hogy a túiszárított 12 szá- | zalékos nedvességtartalmú rizst összekeverik a 22 százalékossal. Így megfelelő arányban való keveréssel — az egész szállít­mány átvételkor a szabványban előírt követelménynek megfe­lel. Csakhogy a benne levő 12 százalékos nedvességfartalmú | szemék hántoláskor törmelékké válnak. Átvételkor nem lehet minden szem rizst megvizsgálni az üzemben. Lelkiismeretbelj kér­dés, hogy a gazdaságok ne próbálkozzanak ilyen fondorlat, tál túladni a túlszárítás miatt csökkent értékű portékájukon. A társadalomnak nagy kárt okoz­nak vele. Bere Imre almodnál- is kitűnő szakember hírében áld. Pálya­futását vagy 20 évvel ezelőtt itt kezdte és szakértelme együtt fejlődött a rizshántolóval. A gé­pek melletti munkát nemcsak irányítja, hanem tevőlegesen részt is vesz benne. Ezt bizo­nyítja a rizslisztes ruhája. S talán büszke is lenne a szak­mai körök róla alkotott véle­ményére, ha az a keresetében is megmutatkozna. A betakarítás legyen jó Takács Jánosné laboráns is kitűnőnek tartja az idei rizst, de megjegyzi: — Csak a betakarítás legyen jó, aztán pedig a szárítás és a tárolás. — Ne melegedjen be nedvesen, mert dohosoddk és a szemek megph-osodnak. — Mennyi a megtűrt a piros szemekből? — Két százalék. Ha több van egy szállítmányban, természe­tesen alacsonyabb az átvételi ár. És mutat erre, meg arra is példát. S ha minden, „titok” nem is derül ki a rizshántolóban el­töltött másfél óra alatt, amit megtudok, talán ez is elegendő a laikus ismereteinek a gyara­pítására ,a rizstermelőknek pe. dig arra, hogy egy-két tanulsá­got levonjanak belőle. Pásztor Béla Hatásos bírálat A HŰTŐVÍZ FORR ALÓ VÁL­LALAT igazgatója a termelési értekezleten megrázó konkrét­sággal vázolta c jelentős erő­feszítésekkel elért hiányosságo- loat, majd befejezésül a követ­kezőket mondotta: — Szeretném, ha valaki őszin­tén, bátran megmondaná rólam is a véleményét. A bírálat en­gem mindig gondolkodásra kész­tet... Most önöké a szó! A szokásos néma csend. Ami ■ igaz, igaz: eldig az igazgatót, még nemigen késztette gondol­kodásra senki. Most azonban hirtelen csoda történt! Mini- egy igazolásául annak, hogy ve­rebek mindig lesznek, mert a verebek nem halnak ki, egy pi­rosképű munkás szót kért: — Igaz még csak egy hónapja dolgozom a vállalatnál, de azt. már látom, hogy itt a vezetésnek halvány gőze sincs a hűtővíz- forralásról. Annyira nincs, hogy lényegében azt sem tudják, hogy hűtünk, vagy forralunk, vagy mind a kettőt csináljuk. Így az­tán aki akar hűt, aki akar for­ral. És ha már ilyen nagy a vá­lasztási lehetőség, a legtöbben ultiznak. Én például egy öttagü barkóba-brigádnak vagyok a tagja de meg kell mondanom őszintén, hogy már szívből unom. Sajnos faluról jöttem és ultizni nem tudok. Szerintem éppen ideje volna, ha velünk és a munkánkkal is törődne vala­ki, mondjuk az igazgató elvtárs. A termelési értekezlet után * bírálónak többen szívből granu­lálva részvétüket tolmácsolták. Nem hiába, Ugyanis a Hütővízfornnló Vál­lalat kivételesen gondolkodásra kényszerített igazgatója másnap már hívatta is a felszólalót: — Maga igazán őszinte em­ber, valódi romlatlan falusi lé­lek, aki valósággal áldása lehet a termelő munkának. Éppen ezért nem köthetem le teljesen a. magunk részére és sziilcséges nek látom, hogy kivételes képes­ségét a jövő hónaptól már más munkahelyen gyakorolja. Mun­kakönyvé « személyzetisnél, Ég vele barátom legyen továbbra is a h ibák őszinte ostora... OKI Anyagmozgatás, 71 Konferencia, kiállítás, targoncavezetői verseny A MTESZ Központi Amyag- mozgatásd és Csomagolási Bi­zottsága az Anyagmozgatási és Csomagolási Intézettel együtt­működve Anyagmozgatás, 71 cí­men október 5. és 18 körött ren­dezi meg az immár hagyomá­nyos anyagmozgatási esemény­sorozatot. Ennek 'keretében a VII. Országos anyagmozgatási konferenciát 13—15, az anyag­mozgatógép-kiállítást 11—18. a 4. országos targoncavezetőd ver­senyt 5—12 körött, a 2. Nemzet­közi targoncavezetői versenyt pedig 14-én tartják meg. Köz­ben szakirodalmi kiállítás lesz. Az egymással időben is kap­csolódó rendezvények lehetősé­get nyújtanak az anyagmozgatás fejlesztésében részit vállalt szakembereknek és vállalatok­nak, hogy eredményeiket bemu­tassák, egybevessék, megvitas­sák, ugyanakkor ismereteket sze­rezhetnek azok ás, akik az anyagmozgatást fejleszteni kí­vánják. A rendezvényeken ha­zai és külföldi szakemberek egyaránt megjelennek. Az anyagmozgatógép kiállításon részt vesz többek között a bé­késcsabai MEZŐGÉP Vállalat is. Az országos versenyre eddig 180-an neveztek be. A szerve­ző bizottság a hazánkban jelen­leg legjobban elterjedi „KGST” targoncatípusokait bo­csátja a versenyzők rendelkezé­sére. A Békéscsabai Építő- és Epületkarbantartó Ktsz Békéscsaba, Kétegyházi út, gyakorlattal rendelkező gépírót keres felvételre. Fizetés megegyezés szerint, minden héten szabad szombat. Jelentkezés a személyzeti vezetőnél. 320929

Next

/
Oldalképek
Tartalom