Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-20 / 247. szám
Kis te nagy illantok egyaránt érdekeltek a béke megszilárdításában Koszigin és Trudeau három órás eszmecseréje világpolitikái kérdésekről Kínai kérdőjelek az ENSZ-ben Ottawa A kétoldalú kapcsolatokról és vitágpolitikai kérdésekről tartott háromórás eszmecserét hétfőn Ottawában Trudeau kanadai miniszterelnök és szovjet kollégája, Koszigin, aki nyolcnapos hivatalos látogatásra érkezeti Kanadába. Egy ottawai kormányszóvivő szerint a tervezettnél fél órával tovább tartó első szovjet—kanadai kormányfői megbeszélésen Trudeau is, Koszigin is hangsúlyozta a kelet—nyugati párbeszéd hasznos voltát. Megvitatták az európai biztonsággal összefüggő problémákat, a nyugat- berlini kérdést, a fegyveres erők és a fegyverzet csökkentését, valamint India és Pakisztán konfliktusát. Kínáról nem esett szó. Trudeau miniszterelnök hétfőn este vacsorát adott vendége tiszteletére. Pohárköszöntőjében méltatta a két ország tartós kapcsolatait. Trudeau végül visszaidézte a Huligán-akció Ottawa Október 18-án provokációt követtek el Alekszej Koszigin szovjet kormányfő ellen. Amikor befejeződött a szovjet—kanadai tárgyalások első napja, Koszigin és Trudeau kanadai miniszterelnök kilépett a parlament épületéből, az épület előtt összegyűlt tömegből egy ember áttört az őrségen és huligán-támadást akart elkövetni Koszigin ellen. A rendőrség az ügyben megindította a vizsgálatot Trudeau kanadai miniszterelnök mély sajnálkozását fejezte ki a történtek miatt moszkvai látogatása során aláírt i jegyzőkönyvet, s megállapította, hogy Kanada és a Szovetunió fontos lépést tett a szorosabb együttműködés felé. Koszigin miniszterelnök, aki Trudeau után emelkedett szólásra, hangoztatta: „A béke megszilárdítását a szovjet kormány változatlanul külpolitikája egyik fő céljának tartja. Ezt a célt szolgálja az együttműködés fejlesztése az önök országával, amelynek nagy ösztönzést adott Trudeau úr májusi látogatása”. „Értékeljük — folytatta Koszigin — Kanada építőjellegű álláspontját egy sor aktuális nemzetközi kérdésben, pozitív szerepét egy sor fontos nemzetközi megállapodás tető alá hozásában. Értékeljük a szovjet— kanadai együttműködés szerepét egy sor világpolitikai probléma megoldásában is. „A világbékét — mutatott rá a továbbiakban a szovjet miniszterelnök — akkor lehet megvédeni és tartóssá tenni, ha minden békeszerető állam aktívan és eggyéforrottan tevékenykedik majd az agresszív és háborús erők próbálkozásainak elhárításában, védelmezve minden nép szabadságát és függetlenségét, szent jogát az önálló fejlődésre. Éppen ezért mindenkihez szól az a békeprogram, amelyet az SZKP XXIV. kongresszusán Leonyid Brezsnyev terjesztett elő. Éppen ezért nem irányul senki ellen a szovjet—kanadai együttműködés sem. Ha egyes államok külpolitikai tevékenységükben arra számítanak, hogy aláássák mások pozícióit, ha azt remélik, hogy megsérthetik azok törvényes jogait és érdekeit, akkor politikai vonaluk csupán kiBrezsnyev beszélt a diáktalálkozón A Kremlben kedden megnyílt | az országos diáiktalálkozó, amelyen 5 millió egyetemi hallgató, j főiskolai és technikumi diák ( képviselői vesznek részt. Leonyid Brezsnyev. az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — aki részt vesz a találkozón — kedden beszédet mondott Kreiskyt bízták meg az űj kormány alakításával Kedden megtartotta utolsó ülését a Kreisky-kormány, amely ezt követően benyújtotta lemondását Az utolsó ülésen az 1972. évi költségvetésről tanácskoztak, s azt a parlament elé terjesztették megvitatásra és jóváhagyásra. A kormány az alkotmányos jogszabályok alapján mondott le, s a távozás csak formális jellegű. A múlt évi választás után hivatalba lépett kisebbségi szocialista kormányt ugyanis most többségi szocialista kormány váltja fel, miután az október 10-1 választáson a szocialista párt megszerezte az abszolút többséget. A minisztertanács ülését követően a dé.li órákban Bruno Kreisky Franz Jonas köztársasági elnöknek átnyújtotta kormányának lemondását. Délután Jonas elnök fogadta a kormány tagjait és megbízta őket az ügyek továbbvitelével az új kormány megalakulásáig. Bruno Kreisky, akit megbíztak az új kormány megalakításával, csütörtökön először pártjának, a szocialista párt elnökségének nyújtja be jóváhagyásra kormányának névsorát Ezt követően nyolc—tíz napon belül teszi majd le a hivatali esküt az új kormány. Afrikai csúcsérfekezlef Mogadishu ! Hétfőn este a Szomáliái fővá- j rosban, Mogadishuban megnyílt j 14 kelet- és közép-afrikai ország vezetőinek csúcstalálkozója, i hogy megvitassanak a kontinenssel kapcsolatos több fontos problémát Ilyen értelemben szólalt fel az értekezletet megnyitó házigazda, Mohammed Szíjad Barreh Szomáliái elnök is, aki sókra szállt a gyarmatosító és fajüldöző politika elleni harc fokozása mellett. A konferencia részvevői előtt van ezenkívül több nyilatkozat és tervezet, amelyet a 14 ország külügyminiszteri tanácskozásán dolgoztak ki, és szövege ztek meg. Ezek egyike elítéli a Délafrikai Köztársaság Zambia elleni agresszióját. A külügyminiszterek megállapították továbbá hogy a Pretoria által meghirdetett párbeszéd politikája csupán komédia, s célja az afrikai országok megtévesztése, A csúcstalálkozón többek között részt vesz Hadié Szelasszié etióp császár, Nyenyere tanzániai, Ngouabi branzaville-kongói és Nimeri szudáni elnök. élezheti a jelenlegi nemzetközi feszültséget, bonyolíthatja a súlyos problémák rendezését, válságok és konfliktusok tűzfészkeit szülheti. Nem tartozunk azokhoz — mondotta —, akik úgy képzelik el a mai világot, mint a néhány legnagyobb hatalom uralmának, versengésének és alkuinak színterét. A Szovjetunió elutasítja az effajta politikát, mint összeegyeztet- hetetlent a nemzetközi együttműködés kibővítésével, a nemzetközi biztonság megszilárdításával. ' Természetesen, a nagy államok vállain nagyobb felelősség nyugszik a béke megtartását illetően... De ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy bárki is kivételezett helyzetre tartson igényt a nemzetközi ügyekben. Ezeket az ügyeket minden érdekelt ország törvényes jogainak figyelembevételével kell megoldani — beleértve a nagyokat, — a közepeseket és a kicsiket is. A szovjet miniszterelnök megjegyezte, hogy a Szovjetunió és Kanada jószomszédi kapcsolatokat tart egymással. Mindkét fél erőfeszítései arra irányulnak ma, hogy ennek az együttműködésnek szilárd, stabil jelleget adjon, a Szovjetunió és ’ Kanada kifejezésre juttatta azt, hogy mindkettőjüknek érdeke a béke megőrzése és megszilárdítása, valamint a nemzetközi biztonság. Minden ország törvényhozása jól ismeri az ilyen órákat, esetleg napokat, sőt — erre is akadt már példa — heteket. Amikor egy-egy parlamentben valami lényeges téma kerül szőnyegre, hirtelen megcsappan a folyosók és büfék forgalma és az ülésterem általában részben foghíjas sorai teljesen megtelnek. A nemzetek világfóruma, az ENSZ-palota közgyűlési tanácsterme sem mentes az Ilyen helyzetektől. Ott is több példa akadt arra, hogy a hangulat átforrósodott és a nemzetközi érdeklődés reflektorai szinte láthatóan pásztázták át a termet. Most pontosan ez történik a New York-i üvegpalotában, ahol folyik az idei ülésszak kétségtelenül egyik legérdekesebb napirendi pontja, a kínai ENSZ- tagság vitája. A probléma rendkívül bonyolult előtörténete többé-kevésbé közismert. A lényeg mindenképpen az, amit a szocialista országok delegációi a világszervezet egész története során következetesen képviseltek és képviselnek ma is: az, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésében és a szervezet minden fórumán a kínai helyet a Kínai Népköztársaságnak kell elfoglalnia. Mint ismeretes, eat a helyet — pontosabban ezekét a helyeket — eddig Csang Kaj-sek tajvani rezsimjének küldöttei foglalták el, Kínai Köztársaság nevén. Ez az első pillanattól kezd’ ve veszélyes irrealitás volt és az Idők során olyan bántó anakronizmussá vált, amelynek vitathatatlanul el kell tűnnie. Ezt az alapvető igazságot nem kérdőjelezhetik meg azok a vélemények, amelyek Peking belvagy külpolitikájáról itt vagy ott forgalomban vannak. A Kínai Népköztársaság mindenekelőtt a szocialista országok következetes követelésének köszönheti, hogy ez a felismerés világszerte terjedt és a legutóbbi szavazás során Peking ENSZ- képviselete már megkapta a relatív többséget. Azóta sokminden történt. Különböző meggondolások miatt módosult a washingtoni magatartás. Igaz, felemás módon: az USA ma is a „két Kína” elvét vallja, vagyis úgy szeretné behozni Pekinget, hogy egyben Tajvant is ott tartsa. Ez az egyik koncepció. A másik, a lo- gikusabb. Kína felvétele és Tajvan kizárása. Ma még nem lehet tudni, * két alap-javaslat melyikét fogadja el a közgyűlés, vagy kompromisszumos kísérletekre kerül-e sor. A Luna—19 felvétele Úgynevezett panorámikus telek amerával készült felvétel: a Lun*—19 automatikus űrállomásról ilyennek látszik a már közeli Hold. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Szavazatvadászat az ENSZ-ben New York Kedden déHeiőtit Pakisztán képviselőjének felszólalásával folytatódott az ENSZ-közgyűlés vitája a kínai ENSZ-képviselet kérdéséről. Pakisztán, úgyis, mint az albán határozati javaslat 21. társszerzőjének egyike a lényegében már ismert érvek alapján sürgette a közgyűlés egyértelmű döntését a KNK ENSZ-jogainak helyreállítására és a Gsarvg Kaj-sek rezsim képviselőinek haladéktalan eltávolítására. A vita első napján elhangzott 12 felszólalás tulajdoniképpen már felsorakoztatta mindazokat az érveket, amelyek a Csang, Kaj-sejk rezsim mandátumának kérdésére leszűkült szócsatában előreláthatólag a szavazás napjáig ismételten megütköznék majd a közgyűlés üléstermében.; Minden megfigyelő egyetért abban, hogy nem a felszólalások, hanem az üléstermen kívüli „szavazatvadászat” hatékonysága fogja végső soron eldönteni a vita kimenetelét. A felszólalások száma és a beszédek hossza viszont a vita időtartamát szabja meg: eddig több mint 70 tagország jelentkezett felszólalásra és a szerda délután 5 órában megszabott jélentike- zési határidőig várhatólag közel 100-ra emelkedik azoknak a tagországoknak a száma, amelyek le akarják tenni obuiusukait a döntésre váró kérdésben. A szavazatvadászat természetére jellemző, hogy váratlanul a maldivei köztársaság, az indiai óceáni parányi szigetköztársaság képviselőjének holléte került néhány küldöttség érdeklődésének középpontjába. A Maldive Köztársaság ugyanis úgy döntött, hogy költségvetéséből nem futja ENSZ -képviseletre, s küldöttei tavaly nem is jelentek meg a közgyűlésen. Mivel azonban szavazata „sorsdöntő” lehet, New York-ban elterjedtek olyan hírek, hogy „valaki idehozhatja” a kínai vitára Maldive képviselőjét. Hétfőn délelőtt fel is bukkant egy ismeretlen diplomata a Maldivének fenntartott asztalnál, de délutánra nyoma veszett. Az ENSZ folyosóin most azon tűnődnek, ott lesz-e végül is a szavazáson Maldive küldötte. Általános vélemény szerint a szavazatszámlálásnál döntő lesz, hogy milyen messzire megy el az Egyesült Államok a nyomás alkalmazásában néhány fővárosban. A vita eddigi üteme alapján megfigyelők arra számítanak, hogy a jövő hét közepe táján kerülhet sor az első szavazásra.
