Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

Pályázati felhívás a néphadsereg tiszthelyettesi iskoláin történő jelentkezésre A Honvédelmi Minisztérium pályázati felhívást bocsátott ki tiszthelyettes iskolai jelentke­zésre. A Magyar Néphadsereg tiszthelyettes iskoláira azok az ifjak jelentkezhetnek, akik ön­ként vállalják a dolgozó nép fegyveres szolgálatát és hivatá­sos tiszthelyettesek akarnak len­ni, 17. életévüket már betöltöt­ték, de 23 évnél nem idősebbek. A jelentkezés további feltételei büntetlen és feddhetetlen elő­élet, erkölcsi-politikai megbíz­hatóság, magyar állampolgár­ság, egészségi és fizikai alkal­masság hivatásos szolgálatra, általános iskolai végzettség, nőt­len családi állapot. A tiszthelyettes iskolára pá­lyázók (sorkatonák is) jelentke­zési lapot a kiegészítő parancs­nokságtól, a szakmunkástanulók az iskola igazgatójától kapnak. A jelentkezési laphoz mellékel­ni kell a sajátkezüleg írt részle­tes önéletrajzot, az erkölcsi bizo­nyítványt, valamint a legmaga­sabb iskolai végzettségről szóló bizonyítványt. Az erkölcsi bizo­nyítványhoz szükséges nyomtat- vány a kiegészítő parancsnok­ságnál szerezhető be. A pályá­zók a jelentkezési lapot és a mellékleteket a kiegészítő pa­rancsnokságnak, a szakmunkás- tanulók az Iskola igazgatójának, a sorkatonai szolgálatot teljesí­tők pedig parancsnokuknak ad­ják át. A jelentkezők gépkoeslzo lö­vész, tüzér, légvédelmi tüzér, műszaki, lokátor««, híradó, egészségügyi, hadtáp, harckocsi és gépjármű technikus, fegyver­zeti technikus, vagy repülőmd- szaki szakra pályázhatnak. A technikus szakokra elsősorban azok jelentkezzenek, akiknek a választott szaknak megfelelő, vagy ahhoz közelálló szakkép­zettségük van. Pályázati határidő: 1972. már­cius 31. A jelentkezők 1972. májusában egészségi alkalmassági és képes­ségvizsgálaton vesznek részt a Központi Tiszthelyettes Iskolán. Az időpontról értesítést kapnak. Az eredményről a pályázókat a tiszthelyettes iskolák parancsno­kai 1972, június 30-ig írásban értesítik. A tiszthelyettes isko­lák első évfolyamán a tanulmá­nyi év 1972 szeptember első he­tében kezdődik. A tanulmányi Idő két év. (MTI) Két kollégium Barátság Klubja A Békéscsabai Ifjúsági és Ut- törőházban egy esztendeje ala­kították meg klubjukat a Kulich Gyula Leánykollégium és a Jó­zsef Attila Szakmunkástanuló kollégium fiataljai — 8 annak stílusosan a Barátság nevet ad­ták. Tagjai gimnazista és szak­középiskolás lányok s autószere, lést, géplakatos-szakmát, vil­lanyszerelést tanuló fiúk. Min­den második szombat délután­ján gyűlnek össze, amikor egyik kollégium lakói sem utaznak haza. Közösen állítják össze prog­ramjukat, melyen szerepelt már a filmművészetről és a színház­ról, az építészetről és Olaszor­: szág műemlékeiről szóló elő­I adás. Ebben az esztendőben Koszta Rozália látogat még hoz­zájuk, s vitatkoznak majd a di­vatról, beszámolót hallgatnak a kábítószerről és a nyugati ifjú­ság helyzetéröli, év végén pedig vidám vetélkedőn vesznek részt — a díjakat a havi kétforintos tagsági díjból fedezik. Az elő­adások, viták után minden al­kalommal tánccal fejeződik be egy-egy összejövetel. A klub sikerére jellemnö, hogy a végzett hallgatók közül szom­batonként sokan visszatérnek volt iskolatársadk közé. pékét nem szabad az ég alatt hagyni rozsdásodni. Az irodának mindössze há­rom helyisége van, mindegyik­ben több otromba, tintafoltos íróasztal. Az egyik szobában dolgozik az elnök, az elnökihe­lyettes és a főagronómus, a másikban a főkönyvelő és a pénztáros, a harmadikban az adminisztrátorok. Kora reggel van. Géza az íróasztalnál ül, mellette áll a főkönyvelő ,egy csomó irattal a kezében. Gsorvás Tibornak hívják, egyidős az elnökkel, karcsú, piperkőc fiatalember. A Nők Lapja divatrovatából öltözködik ,de a kisvárosi sza­bó valamit mindig elránt az öltönyén. Szürke nadrágot, csíkos zakót, mellénnyel, kék nyakkendőt s magas sarkú fe­kete cipőt hord. — Ez itt a bank átirata, a rövidlejáratú kölcsönről... ez az . állatforgalmi vállalat a múlt hétén leadott bikák ügyé­ben ... ez a ... — Jól van, Tibiké, hagyd itt, majd átnézem. A másik íróasztalnál Sárai úr ül. az öreg főagronómus. Ö az. akinek négyszáz holdja volt a közelben .olyan minta­szerűen fölszerelve, hogy ezt államosították az országban először, még 45 tavaszán, A Vörös Csillag szálloda három i nyelven beszélő portása volt, : amikor megalakult a téesz s : Géza idevette főagronómusnak. j Géza most feléje fordul a 5 széken. • — Mi újság Sárai úr? Sárai kimért, nem barátság- ■ tálán, de nem is barátságos j úriember. — A bricskát várom. Meg- ■ nézem a szőlőt. : — Hogy van a cukra? — mo- ■ solyog Géza. Zavarban van. ! — Az éjjel rosszalkodott. : Pedig csak fél liter kadarkát j ittam a vacsorához. — Sóhajt. ! — Az orvos? ; — Nem mondja, hogy ne : igyam. Egyáltalán nem tiltja : — s mintha maga is csodál- ; kozna ezen. : — Én is azt hiszem, inkább i az izgalomtól , van — mondja ■ Géza, s fürkészi az öreg ar- ■ cát. — Ez a sok gond... ez a; nagy gazdaság... Sárai megütődve néz az el­nökre. — Csak nem akarsz nyugdíj­ba küldeni? Géza keresztülmegy a külső irodán — itt dolgozik a 19 éves Piroska, adminisztrátor és Pis­ta bácsi, a hivatalsegéd. — Ha keresnek, egy óra múl­va itt vagyok. (Folytatjuk) Átlagosan emelkedtek a fogyasztói árak Olcsóbb a baromfi, a tojás és a hízott sertés, drágább a zöldség és a gyümölcs Hazaérkezett Szófiából a párimunkás-kíildötlsóg Hazaérkezett az MSZMP Központi Bizottságának párt­munkás-küldöttsége, amely Molnár Ferencnek, a KB Tu­dományos, Közoktatási és Kul­turális Osztálya helyettes ve­zetőjének vezetésével a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására lá­togatást tett Bulgáriában. A küldöttséget a Keleti-pályaud­varon dr. Komidesz Mihály, a KB osztályvezető-helyettese fo­gadta. (MTI) Szakszervezeti delegáció átázott Ausztriába Az osztrák szakszervezeti szövetség (ÖGB) meghívására Gáspár Sándornak, a SZOT fő­titkárának vezetésével hétfőn szakszervezeti küldöttség uta­zott Ausztriába. A delegáció az ÖGB vezetőivel a magyar- osztrák szakszervezeti kapcso­latok továbbfejlesztéséről és a nemzetközi szakszervezeti moz. galom időszerű kérdéseiről tárgyal. (MTI) A KSH most közzétett tájé­koztatása szerint a fogyasztói árok az első félévben átlagosan 1,4 százalékkal voltak maga­sabbak, mint egy évvel koráb­ban, vagyis a növekedés üteme továbbra is a megengedett kere­tek között maradt Egyes cikkcsoportokon belül az árszínvonal általános alakulásá­hoz képest nagyobbak voltak a különbségek. A ruházati cikkek ára például átlagosan 1,8 száza­lékkal, tehát kisebb mértékben emelkedett mint az előző évek­ben, ezen belül azonban a gyer­mek-, az átmeneti, a ballon- és egyéb kabátok átlagosan 7—8, gyermekpulóverek 9 százalékkal lettek drágábbak, ugyanakkor a szandálok és kötöttingek 3, Il­letve 7 százalékkal lettek ol­csóbbak. Az idényjellegű cikkek közül a baromfi, a tojás, a hí­zott sertés olcsóbb, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs drágább volt, mint tavaly. A KSH a háztartás-statiszti­kák alapján figyelemmel kíséri, hogy a lakosság főbb rétegei általában miből mennyit vásár rolnak. Eszerint a munkások vá. várlásai 1,4, a szellemi foglalko­zásúaké 1,5, a parasztságé és a kettős jövedelműeké 1,3, a nyug­díjasoké pedig 1,6 százalékkal drágultak egy év alatt. A dolgo­zók jövedelmei, ismert módon, ennél jóval nagyobb mértékben növekedtek, s a nyugdíjak éven. köríti kétszázalékos emelése is fedezetet nyújt az árnövekedé­sek kiegyenlítéséhez. Mivel a növekvő árak egyik réteg szá­mára sem jelentettek kirívóan magas többletkiadást, az úgyne­vezett fogyasztód közérzet javult. A KSH megjegyzi azonban: esz a kiegyenlítettség nem feltétlenül jelenti azt, hogy az árak ily mó­don tölthetik be legjobban gaz­dasági szerepüket. A ráfordítá­sok közelítésének és a kereslet- kínálat alakulásának hatásai ugyanis az árakra az árváltozá­sok nagyobb szóródását Igényel­hetik. (MTI) Megyénk idegenforgalmi nevezetességei A művelődést elősegítő lát­nivalók közül az első hely kétségtelenül a Kner Nyomda­ipari Múzeumot illeti. Hazánk­nak ez az egyetlen, ilyen jel­legű szakmúzeuma. A múzeum az európai hírű nyomdász, Kner Imre egykori otthoná­ban kapott helyet. Az épület tervezője — Kner Imre barát­ja — Kozma Lajos építészmér­nök és grafikusművész volt. 1925-ben készült el, késő sze­cessziós stílusban. A múzeum öt termében megyénk nyomdá­szatának fejlődésével ismer­kedhetünk meg az első — rö­vid életű — szarvasi nyomdá­tól a mai, magas színvonalú nyomdászatig. A kiállítás kö­zéppontjában a Kner Nyomda történetének bemutatása álL Az első teremben Réfchy Lá­pét szarvasi, Dobay János gyulai és Tevan Andor békés­csabai nyomdájának produktu­mai mellett vannak kiállítva a Kner Nyomda első — az ala­pító Kner Izidorhoz kapcsolódó — korszakának termékei Is. Az alapítástól és az ismeretlenség­től az országos hírnév — és a több külföldi siker elnyeréséig tart ez a korszak, míg az euró­pai elismerés kivívása már az utód, Kner Imre nevéhez fű­ződik. Ezzel a korszakkal a 2, és 3. teremben ismerkedhet meg a látogató. Az 1919 előtti kiadásokkal, majd a Kner— Kozma—Király triász együtt­működésének eredményeivel (Három Cseppke Könyv, a Kner Klasszikusok és a 24 kö­tetes Monument» Literárum.) Ez utóbbi sorozat technikai bravúrral előállított példányai méltán keltettek feltűnést az 1923-as götéborgi nyomdász- kongresszuson, s szerezték meg a nyomdának — és Kner Im­rének — a művelt világ tisz­teletét és megbecsülését. Az „északi sorozat” — orosz, svéd, dán, norvég és észt írók művei — és a Magyar Bibliofil Társaság kiadásában megjelenő művek mellett volt ideje — és tehetsége — Kner Imrének ar­ra is ,hogy foglalkozzon a ze­ne és a színek kapcsolatával, vagy a gazdasági válság átvé­szelését elősegítő, magas szín­vonalú reklámmal. A tevékeny élet 1944-ben megszakadt. Kner Imre a fasizmus áldozata lett. A negyedik teremben a nyomda felszabadulás utáni kiadványai láthatók — Kner BÉKÉS HíCm 1971. OKTÓBER 19. 5 Bemutatjuk Gyomot Imre életcéljának méltó foly­tatásaként. A régi álom megva­lósulása ez, hiszen ezeket a könyveket már nagy példány­számban nyomják, s elfogad­ható áron valóban a tömegek művelődési igényét szolgálják. A gazdag választékból csak néhányat említenék meg. A 15 kötetes Mikszáth kritikai kiadás, Stendhal, Thomas Mann műved és a modem „cseppke- könyvek” mellett két, különö­sen szép kiadvány is látható itt. Az egyik: Dante főműve, az „Isteni Színjáték”. A mű illusztrációjaként — a Nagy Lajos király által zsákmányolt velencei kódexben található — trecento korabeli miniatúrák láthatok, hű tükreiként az egy­re jobban megerősödő antro­pocentrikus világszemléletnek. (A másik: Mátyás király kül­földre került Corvináinak leg­szebb lapjait mutatja be.) Rib- liothéka Corvintána). Ami eb­ben a teremben a nyomda „tör­téneti” korszakával közös, hogy e kiadványok nagy része külföldi és hazai zsűrik díjait nyerték el. Az ötödik terem Is a ma vi­lágát tárja elénk, a legkorsze­rűbb máét Az első tárló a korszerű dobozgyártás művele­teit mutatja be, különböző ci­garettadobozokkal A másodük egy régi közmondást módosít, ami korszerűen így hangzik: „jó bornak is kell cégér”. A tokaji, egri és más márkás ma­gyar borok művészi kivitelű — és nyugodtan mondhatjuk: vi­lágszínvonalat képviselő *— díszdobozai kaptak itt helyet A harmadik tárló a korszerű háztartás világába enged be­pillantást a háztartási és pipe­recikkek dobozainak bemutatá­sával. A teljességet a külföldi államok számára készült bélye­gek, modern naptárak, prospek­tusok és a szakemberek szár­mára nélkülözhetetlen színmin­takönyvek bemutatása biztosít­ja. A múzeumból távozó — ha­zai és külföldi — látogatók fe­lejthetetlen élménnyel gazda­gabban, s többségük a miha­marabbi viszontlátás szándé­kával, hagyják ©1 az épületet E rövidre szabott ismertetés célja — természetesen — nem a teljességre való törekvés volt, mindössze: a figyelem felkeltése. Mondanivalónkat így össze­gezhetjük: az üdülésre, pihe­nésre vágyók Gyomán is ta­lálhatnak csendet, nyugalmat, szépséget és kultúrát. D. Koós Ferenc A Kner Múzeum homlokzata.

Next

/
Oldalképek
Tartalom