Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

Ismeretterjesztés az 1971/72-es idényben — Békéscsabára és Gyulára kerül a VVK TIT-anyaga

Vezetőségi ülés a TIT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztályában

Tegnap délelőtt harmadik negyedévi vezetőségi ülését tartotta a TXT mezőgazdasági és élelmiszeripari szakosztálya Békéscsabán a Technika Házában. A következő évad ismeretterjesztéséről vitatkoztak. A jövőben szélesítik a mezőgazdasági dolgozók körében folyó ismeretterjesztési témáikat. A szakosztály munkabizottsága a TIT elnökségével karöltve 12 nagyjelentőségű előadást állított össze komplex téma keretében, mely kedvező fogadtatásban részesült a TIT országos vezetősége részéről. A sokszorosított példányokból többet Budapestre szállítottak, hogy az országos vezetőség ajánlás formájában eljuttathass sa a többi megyék TIT szervezeteihez.

Az új ismeretterjesztési évadban olyan előadások hangzanak majd el termelőszövetkezeteinkben., falusi kultúrházainkban, melyek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléssel szorosan összefüggnek, a kor követelményeinek teljesítésére inspirálnak. Ilyen többek között a baromfihús- és tojástermelés, továbbá a sertéstartás és sertéstenyésztés lehetőségeinek ki hasa. nálása nagyüzemeink mellett a háztáji gazdaságokban is.

A szakosztály elnöksége az előadó gárda sorainak rendezésekor sajnálattal állapította meg, hogy a mezőgazdasági és élelmi- szeripari ismeretterjesztő munkába eddig főként az idősebb generációhoz tartozó agrár- és ipari értelmiség kapcsolódott be. Javaslat hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az előadó eárdá- taa hogyan kapcsolhatnának be több fiatal, falun dolgozó agrárszakembert, illetve pedagógust. Az elnökség ebben is állást foglalt, hogy a vezetőségi munkába való részvételre felkér több élelmiszeripari szakembert és vezetőt. Így az élelmiszergazdaság tevékenységéről a szakosztályon belül teljes rétegképviselet valósul meg.

Indítványként hangzott <4, hogy Budapesten a szeptember 20-án kaput zárt Vadászati Világkiállítás TIT anyaga októberben és novemberben merüljön Békéscsabára és Gyulára. A nagyjelentőségű tárlattal ismernuiniminiimniiiHiNiiiiiniiiiuM

kedjenek meg azok, akik nem láthatták Budapesten. Javaslatként hangzott el a továbbiakban az is, hogy jövőre meg kellene szervezni a Körösvidéki Mezőgazdasági Napokat a Magyar Agrártudományi Egyesület Békés megyei Szervezetének közreműködésével és a megyei szervek támogatásával. Sőt arról is szó volt ,hogy a szakosztály vezetősége ajánlja a központnak: a TIT Országos Választmánya 1973-ban Békés megyében tartsa meg ülését.

D. K.

Komócsin Zoltán a Műszeripari Kutató Intézetben

Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — Gémyi Kálmánnak, a budapesti pártbizottság osztályvezetőjének és Kovács Károlynak, a XIII. kerületi pártbizottság első titkárának társaságában — pénteken látogatást tett a Műszeripari Kutató Intézetben. A vendégeket Bőhm István igazgató és Vörösmarty Vilmos, párttitkár fogadták és tájékoztatást adtak az intézet életéről. Ezután Komócsin Zoltán meglátogatta az intézet részlegeit, majd sz intézet aktivistáinak tájékoztatót tartott aktuális kül- és belpolitikai kérdésekről. (MTI)

Munkaverseny az Idei lakásprogram teljesítéséért

Ötven brigád csatlakozott a szakipari részleg dolgozóinak felhívásához

Űj színfolttal gazdagodott a Békés megyei Állami Építőipari Vállalatnál a szocialista munka- verseny-mozgalom. A szakipari részleg munkásai ugyanis felhívással fordultak a lakásépítkezéseken dolgozó valamennyi brigádhoz azért, hogy az idén épülő lakásokat időben átadhassák. Ennek megfelelően Békéscsabán 196, Orosházán 23, azaz összesen 224 paneles lakás kerül átadásra.

A felhívásihoz eddig mintegy

Száműzi a kézi munkát Szövetkezeti központot épít Nyolcezer holdat öntöz

£ _ _____1«

a

Vörös Csillag Tsz

Elkészítette középtávú fejlesz, tési tervét megyénk egyik legjobban gazdálkodó szövetkezeté, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz. A hazai szocialista nagyüzemek összességének fejlődését is reprezentáló terv végrehajtásával nemcsak a Vörös Csillag Tsz tagjainak élet- és munkakörülményei változnak meg, de ugyanakkor átformáló, dik az egész falu arculata.

Mi volt az alapgondolat?

Kíváncsiak voltunk: mi volt az alapgondolat, milyen elképzelések alaipján született meg a figyelemre méltó terv. Csirik Imre elnöktől kaptunk erre vá. laszt:

— A műszaki fejlesztésen kívül a társadalompolitikai megoldásokra törekedtünk terv- készítés közben. A termelés fejlesztés^ a legfontosabb, de a terveket a tagsággal hajtjuk végre, nekünk tehát elsősorban az ő élet- és munkakörülményeiket kell megváltoztatnunk. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szövetkezeti tagot ma már érzelmi szálak, az esetek többségében nem kötik a faluhoz. Főként a jó munkabíró fiatalokra gondolok.

— Füzesgyarmaton igyekszünk az ipari munkásokhoz hasonló élet- és munkakörülményeket teremteni. Ezért maradtak sokan idehaza. Ha a nyugdíjasokat is számítom, az átlagos életkor 37 év, ha csak a dolgozóikra vetítem, akkor nem egészen 33. Nos ő- rájuk építettünk, amikor elhatároztuk a géppark további korszerűsítését. A növénytermesztést szeretnénk teljesen gépesíteni úgy, hogy a hétezer holdnyi szántóterületet összesen ötven traktoros lássa el. A talaj előkészítéstől a betakarításig minden munkafolyamatot ők látnak el. Igaz. hogv megfizetjük őket. de nékik valamennyi modem gépet kezelniük kell. Ezért szervezünk télen továbbképző-tanfolyamokat. A kézi kapát és egyeb aprólékos és drága kézi munkát száműzzük a szövetkezet életéből. Kézi munkával lassan haladunk, ráadásul kevesebb lesz a hozam, is.

B Sárrét élelmezéséért

— Az állattenyésztésben két fő ágazat: a sertés és a szarvas- marha. A tehenészetben a jeÉpül Közép-Európa legnagyobb bauxitbányája

A Bányászati Aknamélyitő Vállalat dolgozói építik a Halimba III. nevű új bauxitbányát. A 800 millió forintos beruházással készülő bánya a legnagyobb lesz Közép-Európában. A szakemberek szerint a bánya érckészlete 40 évre elegendő. Az építők jelenleg a fővágatokat betonozzák. A bányanyitás 1966-ban kezdődött, azóta több kilométernyi vágatot mélyítettek. A

termelés 1973 elején kezdődik. Az új bauxitbányának fontos szerepe lesz a magyar-szovjet alumínium egyezményben, ugyanis a negyedik ötéves terv végére évente 600 ezer tonna bauxi- tot ad a népgazdaságnak Halimba III. Képünkön: 250 méter mélyen a föld alatt üzeméinek ezek a mammutszivattyúk az új bányában, (MTI fotó — Jászai Csaba felv. — KS)

lenlegi 3 500 literes fejési átlagot négyezerre növeljük. Az Aranykalász Tsz-szel közösen most épül az évi 17 ezer sertés kibocsátására alkalmas telep. De a régi ólakat sem számoltuk fel, korszerűsítettük, ide is új fajtákat hoztunk, s . innen újabb ötezer hízót ad- s hatunk a népgazdaságnak. Szeretnénk — ugyancsak társulássá] — egy ötvenezres vágóhidat építeni. Ez nem öncél: a Sárrét falvai nagyon távol esnek a városoktól és a közlekedési központoktól.

— A szövetkezet több mint száztagú építőbrigáddal rendelkezik. Mi építjük a sertéstelepet és igen jó ütemben haladunk a munkákkal, de magunk építjük a szövetkezet egyéb épületét és a tagok családi házait is. A műszaki munka irányítására tervező mérnököt, éPítőiDari technikust alkalmazunk. Az új sertéstelepen terményszárító, tároló épül, a helyi ÁFÉSZ-szel karöltve pedig új szövetkezeti faluközpon. tot emelünk tető alá. 35 millióforintos beruházással több emeletes épületkomplexum épül. A földszinten ÁFÉSZ ruházati szaküzlet és ÄBC nyílik, mi pedig zöldség-gyümölcs-, tejboltot és olyan húsboltot nyitunk, amelyben lacipecsenyét, sültkolbászt és egyéb frissárut kaphatnak a vevők. Az emeleten ezerszemélyes üzemi konyha, étterem, klubhelyiségek kerülnek átadásra és 30 lakás szövetkezeti tagok számára. Egyébként mi évente 450—500 ezer forintot szánunk a tagok lakás- építési akciójának megsegítésé.

Hozzáértő szakemberek

— Mindezekhez szeretném még elmondani: csak úgy tudtunk ilyen tervet készíteni, hogy évről évre jó eredményeket produkáltunk már korábban is. Talajainkat megjavítottuk, az üzemi vízrendezést szinte elsők között kezdtük a megyében. Már most is öntözünk több ezer holdon, de a kettőshasznú vízrendezés nyomán 1975-re nyolcezer holdat öntözhetünk. A jó agrotechnika, a tervszerű tápanyagutánpótlás tette lehetővé, hogy mi 20 mázsás búzatermést takarítunk be évente, szemes kukoricából 30, cukorrépából 280—300 mázsát. Pedig az aranykorona értékünk átlaga 11,2. A javításokkal persze ez már többet ér Utoljára említettem, de egyik legfontosabb: a szakvezetés Nálunk 23 egyetemet, illetve főiskolát végzett szakember irányítja a gazdálkodást.

Ary Róza

öt ven brigád hatszáz tagja csatlakozott és megtette a maga vállalásait. így nagy gondot fordítanak egymás munkájának megbecsülésére és minőségének javítására, az anyagtakarékosságra, valamint a részhatáridők megtartására.

Az szb termelési bizottsága menet közben értékeli és ellenőrzi a vállalások teljesítését, s arról frissen tájékoztatja a dolgozókat. A mostani kezdeményezés azért is igen hasznos, mivel a vállalat középtávú tervében jelentős részarányt képvisel a megye lakásprogramja. Márpedig ez csak úgy valósulhat meg, ha a szocialista brigádok, a lakásépítkezéseken, dolgozók: munkások és vezetők a már említett vállalások szellemében munka 1 kodnak

A vállalat az idei esztendőben

megpályázta a -Szocialista Munka Vállalata cím elnyerését is. Ennek elősegítésére 106 brigád (952 tagja) vesz részt a szocialista munkaversenyben és legjobb tudása szerint törekszik arra, hogy vállalásait becsülettel teljesítse.

Egy hirdetés margójára

Sokszor érdemes böngészni a hirdetéseket. Nemcsak arról tájékozódik az ember, hogy hová kell munkaerő, mit kínainak eladásra, és így (ovább, hanem sok-sok furcsaságot is oivashat. Többek között olyat is, melyből következtetni lehet egyes gazdasági vezetők szemléletére.

Mert példáui mit gondolhat az a nő olvasó, aki a Szolnoki Cukorgyár segédmunkásokat tohor- zó hirdetését böngészi? Többek között ezt olvashatja: „Kereseti lehetőségek gyári munkakörben, férfiak részére kettő-háromezer forint, nők részére gyári munkakörben 1400—2000 forint. Üzemi konyha, munkásszállás a gyártelepen van. (Nők részére szállást biztosítani nem tudunk.)”

Az olvasó nem gondolhat mást, csak azt, hogy ebben a gyárban valami baj van a szemlélettel, ami a női egyenjogúságot illeti. Milyen eséllyel vállalhat itt munkát egy nő? Ha van mersze jelentkezni eleve számolnia kell azzal, hogy a férfiakkal szemben hátrányosan indul.

A hirdetés további szövegéből világosan kiderül, hogy egyforma, úgynevezett gyári segédmunkáról van szó. Erre hirdetnek felvételt férfiaknak, nőknek egyaránt. A nehezebb, rakodói munkakört külön feltüntetik, természetesen nagyobb kereseti lehetőséggel. Namármost ha a nőknek viszonylag könnyebb munkát tudnak biztosítani kevesebb keresettel, akkor ezt külön fel kellett volna tüntetni. így érthető lenne a megkülönböztetés.

Ami pedig á szállást illeti, kinek van elsősorban szüksége erre? Természetesen a nőknek! Igaz, lehet, hogy az a gyári munkásszállás a nők igényeinek nem felelne meg. De köztudomású, hogy a bérbeadók Is általában a férfiaknak adják ki a szobákat. Akkor pedig hová menjenek a munkára jelentkező nők? Eleve nagyobb nehézségeket kell leküzdeniük, mint a férfiaknak, S ha ezekután nem akad nő, aki Szolnokra menjen a cukorgyárba, azon igazán nem lehetne csodálkozni.

K. X.