Békés Megyei Népújság, 1971. október (26. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-02 / 232. szám

fl múlt tapasztalatai, a jövő tervei KISZ-küldöttértekezlet Eleken Kedden délután tartotta ve­zetőségválasztó küldöttértekez­letét a KISZ eleki bizottsága. A nagyközség 238 KlISZ-tagja az alapszervezeti taggyűléseken 55 fiatalt küldött az értekezlet­re, ihogy általuk hallassa hang­ját, véleményét az ifjúságot érintő legfontosabb kérdések­ben. A tanácskozás fontossá­gát, súlyát mutatta, hogy azon részt vettek a helyi párt-, álla­mi és gazdasági vezetők, vala­mint a KISZ megyei és járási bizottságának képviselőd. A Puju János községi KISZ- titkár által előterjesztett beszá­moló valósan tükrözte a köz­ség fiataljainak gondjait, örö­meit. Az eleki KISZ-esek te­vékenyen támogatták a „Vádol, juk az imperializmust !”-akciót, politikai nagygyűléseken ítélték el az Egyesült Államok agresz- sziós cselekedeteit, vállaltak szolidaritást Angela Davis-szel. sikeres szellemi vetélkedőt ren­deztek „Ki tud többet Lenin­ről?” címmel, segítették a tár­sadalmi és családi ünnepsége­ket, rendezvényeket. Az Ifjú­ságpolitikai Határozat szellemé­ben igen sok fiatal képviselte az ifjúság érdekeit a nagyköz­ség párt-, állami és társadal­mi szervezeteiben és a gazda­Jó munkához jó légkórt K önnyű ezt megállapítani; kimondani, leírni. Nehéz megvalósítani. Nehéz, miért bo­nyolult. Ahogy a szőtte® sok­színű szálból készül, úgy hatá­rozza meg sokféle tényező a lég­kört egy-egy munkahelyen. Ami nem kétséges: a jó légkör elen- gédhetelen feltétele a tisztessé­gei végzett munka. Vagy más szemszögből nézve: jó munkát tartósan csakis jó légkörben le­het végezni, s a jó légkör a még eredményesebb munka serken­tője. Kölcsönhatások szövevé­nye — nem ritkán kuszasága — rejlik amögött, amikor valaki kijelenti: nálunk jó a légkör. Esetleg az ellenkezőjét. Rossz a légkör, idegesek az emberek, mindennapos vendég a vádasko­dás, az intrika, a szakmai félté­kenykedés. Mitől jó vagy rossz egy-egy munkahelyi közösség légköre? Ott jó, ahol mindent megértő vezetők vannak, s ott rossz, ahol szigorúak, kemények? Közelebb jutunk a felelethez, ha rögtön tisztázzuk: légkör és hangulat nem tévesztendő össze. Jó lég­körű kollektívában is megtörté­nik, hogy rövid időre megromlik a hangulat. A gyors, nagy erő­feszítést, figyelmet követelő munka, a „most rajtatok a gyár szeme” helyzet — ami nem ritka —teremtheti átmeneti idegességet, ideig óráig tartó feszültséget. Ez azonban egészséges légkör köze­pette gyorsan elmúlik, nem igé­nyel beavatkozást. Ha megfele­lő határok között marad, a munka természetes kísérője. Más a helyzet a közösség tevékenysé­gét, közérzetét hosszú távon jel­lemző és befolyásoló légkörrel. Ennek változásai már nem tü- netszerűek, s nem váratlanul mennek végbe. N apjainkban, a vállalati ön­állóság előtérbe kerüléséi vei, a munkahelyek légkörének szerepe is fontosabbá lesz. Amíg „valahol fent” meghozott dönté­seket kellett végrehajtani, nem volt különösebb jelentősége an­nak, hogy a légkör milyen. Most azonban a legtöbb dolog & termékfejlesztés iránya, a mű­szaki haladás útja, a piacok bő­vítése, a fölosztható nyereség csöportosítása, s így tovább — helyben dől el, s hatásúik, ered.- menyük vagy eredmenytelense- gük, légkört javít, légkört ront. A légkör milyensége erőteljesen befolyásolja a munkát magát, s ezért visszahat az eredményes­ségre. Azaz: szüntelen körforgás alakul ki, ahol mindennek és mindenkinek szerepe, tehát je­lentősége van. A minden újtói, a legkisebb kockázattól is óvakodó vetés először csak a konstruk­tőrök, s a gyártmányfejlesztés­ben dolgozók kedvét szegi. A fejlesztés egyhelyben topogasa 4 ltól. OKTOBER 2. kínos helyzetbe hozza a keres- kedelmi osztály embereit, hi­szen mind nehezebb eladni a termékeiket Az értékesítés gondjai leállásokat, átcsoporto­sításokat, kényszer szabadságolá­sokat, majd túlórázáso­kat eredményeznek a ter­melőrészlegekben... Csökken a kereset, egész brigádok veszik ki a munkakönyvükel... pénzügyi nehézségek támadnak, a késve elhatározott fejlesztési felada­toknak nincs meg az anyagi fe­dezete... s így tovább, körbe- körbe. Tehát a vezetésen múlik, jó-e, rossz-e a légkör? a vezetésnek meghatározó szerepe van benne, de az egyéb tényezők sem másodren- dűek. Ahogy tégla simul tég­lára, e alkot fa Un, úgy épül tói a légikör is az egészen kis kö­zösségiektől — a brigádoktól, az egy műszakban dolgozóktól — a nagyig. Hiába dolgozik egy mű­helyben sok rendes, becsülettel igyekvő ember, ha néhány ügyeskedő a irangadó, akik ki­csúfolják a tisztességet, s úton- útfélen hangoztatják: „ezért a pénzért”... Ahogy hiába az is, ha húsz nyüt, egyenes ember hallgatagon szemléli az egyetlen bajkeverőt, intrilcust. A légkör soha nem magától való; az egész közösség passzivitása vagy aktivitása határozza meg. .Ott, ahol a kommunisták mindent a nevén neveznek, ahol a termelé­si értekezleten a szakszervezet határozottsággal kéri számon a mulasztásokat, s követel intéz­kedéseket a panaszok orvoslásá­ra, a jó légikor legfőbb forrása nyílik meg. E legfőbb forrás ugyanis a kollektivitás. Minden­ki-mindenki érdekében. Vezetők és vezetettek, társa­dalmi szervezetek, kisebb és na­gyobb közösségek sokféle módon kapcsolódnak egymáshoz, s e kapcsolatok éppúgy meghatáro­zói a munka eredményének, mint a légkörnek. A munka rit­musának, szervezettségének a vélemények igénylésének és fi­gyelembevételének, az alkotó­kedv biztatásának ugyanúgy szerepe van a légkör alakulásá­ban, mint a bírálat lehetőségé­nek és foganatjának, az egy­mással szembeni igényességnek és az önbecsülésnek! A jó mun­kás nem hajlandó silányul vé­gezni dolgát, ne tűrje hát a rossz légkört sem! U 9 gy mondják: a jó légkör, az egyénnek és közösségnek minél jobb harmóniáját megva­lósító munkahely fölér egy fő­nyereménnyel. Igaz. Sőt, talán többel is ,mert megfizethetetlen. Ezreket, tízezreket köt szorosan éveken, évtizedeken át munka­helyükhöz az, hogy jól érzik magukat, s örömet lelnek dol­guk végzésében. Éppen az ő pél. dájuk biztat azzal: másutt is mód van a telitalálatra. S ha tippeket hozzá az egész kollek­tíva adja, a nyeremény is az egész közösségé lesz. sági egységek vezetőségében. Nehézséget jelentett azonban hogy az alapszervezetek között nem mindig volt megfelelő az összhang, hiányosságok mutat­koztak a kulturális munkában, esetenként nem volt elegendő az aktivitás, túlságosan gyakran cserélődtek a KISZ tisztségvi­selői. A 24. hozzászóló konkrét példákkal, tanulságokkal egé­szítette ki a beszámolót s tett javaslatokat az eleki KISZ-élet további színesebbé, vonzóbbá tételére. Felvetették a fiatalok, hogy a község ifjúmunkásainak és tanulóifjúságának össze kell fogni a KlSZ-munkában, hi­szen közös gondjaikat csak így oldhatják meg, közös feladatai­kat csak így tudják elvégezni. Kérték az illetékeseket, hogy segítsenek a kulturált szórako­zás, közös művelődés lehetősé­geinek megteremtésében. Hang­súlyozták a KISZ érdekvédelmi tevékenységét, hogy az eddigi­nél is nagyobb mértekben vegye­nek részt a KISZ-esek a külön­böző vezető szervek munkájá­ban, a döntések meghozatalá­ban. Többen szólták a tagfelvé­tel hiányosságairól, a követel­mény-rendszer hiányáról, sür­gették az úttörők előkészítésé­nek, a KISZ-be való felvétel előtti politikai munkának a ki- szélesítését. A küldöttértekezlet a továb­biakban titkos szavazással meg­választotta a nagyközségi KISZ- bizottságot és a kilenc tagú végrehajtó bizottságot. Ez utób­bi titkára ismét Puju János elv. társ lett. Az értekezletet a le­vezető elnök, dr. Baukó Már­ton községi tanácselnök zárta be. A küldöttek jó munkáit vé­geztek. Leszűrték eddigi mun­kájuk tapasztalatait, s mert szébbé, tartalmasabbá akarják tenni életüket, ehhez megfelelő tervéket kovácsoltak. Kardba György Az 500. bérlő jutalma Csütörtökön délután Szilágyi Péter, a Jókai Színház gazdasági igazgatója értékes jutalmat, egy üveg ivókészletet adott át az 1971—72-es színházi évad öt­századik békéscsabai egyéni bér­lőjének, Boross Gáboménak, a ruhagyár dolgozójának. Jutal­mat — hajszárítót, zsebrádiót, könyvutalványt, vásárlási utal­ványt — kap az idei ezredik, ezerötszázadik, kétezredik, két- ezerötszázadik bérlő is. És ter­mészetesen majd a háromezre­dik, az ő jutalmát azonban meg­lepetésnek szánják, tehát előre nem is árulják el a színház veze­tői. (Fotó: Demény Gyula) ■■•■iianiiuiiMiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiRiK»!iimnmimiiiHns Ülést tartott az Országos Szövetkezeti Tanács Az Országos Szövetkezeti Ta­nács dr. Molnár Frigyes elnök­letével pénteken ülést tartott a Gellért Szálló Gobelin-termében. Megvitatta az alktomány-módo. sítást előkészítő országgyűlési bi­Megkesdődött as oktatás 74 egyetemen, főiskolán Nyolcvanezer diák a felsőoktatásban Pénteken megkezdődött a taní­tás a Kertészeti Egyetemen, ugyanezen a napon gyülekeztek tanévnyitóra az Állatorvostudo­mányi Egyetem diákjai is. Ezzel befejeződött az az eseménysoro­zat, amelynek során megnyitotta kapuját hazánk 74 felsőoktatási intézménye. Tizennyolc egyete­münk, ugyanennyi főiskolánk és 38 egyéb felsőoktatási intézmé­nyünk nappali, esti és levelező tagozatain együttvéve, ismét több, mint nyolcvanezer diák fogott munkához közel tízezer oktató irányításával, A külön­böző tagozatokon huszonötezer­nél is több első évfolyamos hall­gató kezdte meg tanulmányait, az utolsó évesek száma pedig megközelíti a tizennyolcezret. zottság javaslatait. Az ülésen megjelent és felszólalt Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára. A vita alapján az OSZT egyet­értését fejezte ki az alkotmány- módosításra előterjesztett alap­elvekkel, javaslatokat tett a be­nyújtott szöveg-tervezethez, s ezeket eljuttatta az országgyűlési bizottság elnökéhez. A tanács számba vette az el-' múlt ülésszak óta végzett mun­kát is. Ennek során megelégedés, sei vette tudomásul, hogy az or­szággyűlés a legutóbbi üléssza­kán az össztársadalmi, valamint a szövetkezeti érdeket is kifeje­ző, a szövetkezetek fejlődését távlatokban is biztosító, nagy jelentőségű szövetkezeti törvényt alkotott. Az OSZT felhívta a sző. vetkezeteket arra, hogy gazda­sági, társadalmi munkájukkal se­gítsék elő a törvény érvényesü­lését. (MTI) Irodalmi előadások, kirándulás, lilmvetítés a mezöhegyesi nőklub programjában Évek óta kiváló eredménnyel működik Mező­hegyesen a cukorgyár szakszervezeti nőtoizottsá- gának üzemi klubja. A klub vezetősége minden­kor gazdag programot állít össze, s az érdek­lődésre jellemző, hogy nem egy olyan előadást tartottak már, melyen többszáz résztvevő volt. Az 1971/72-es évi program is gazdagnak ígérke­zik. Többek között folytatják az igen népszerűvé vált irodalmi előadássorozatot, melyet a Magyar Irodalom Gyöngyszemed címmel kezdtek, s ezen Jancsó Adrienne előadóestje volt az első. A so­rozat „A magyar reneszánsz és barokk” címmel Surányi Ibolya műsorával folytatódik. Ezenkívül előadást hallhatnak a XVI. század magyar lírá­járól. Petőfi műveiről, fiatal magyar költőik al­kotásairól. Érdekesnek ígérkeznék a kirándulások is, melyeik a programban szerepelnék. Többék kö­zött tervezik az Országház látogatását. Ezenkí­vül szegedi színházlátogatást és a gyulaa Vár­fürdőbe is mennek. A program összeállítód gon­doltak a szórakozásra is, az idén szintén megren­dezik a hagyományos, zenés szilvesztert, vala­mint több alkalommal közös szatonnasütésit, családi összejövetelt. Négyhőnapos önkéntes ápolónői tanfolyam nyitó ünnepsége Békéscsabán A Vöröskereszt megyei vezetősége négyhóna­pos önkéntes ápolónői tanfolyamot szervezett Békéscsabán. A tanfolyamra a megye községei­ből 32-en jelentkeztek, főleg üzemi, termelőszö­vetkezeti nődolgozók. Az ünnepélyes megnyitót október 1-én, reggel tartották melyen részt vett Oz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára, dr. Ádám Ignác főorvos, a városi kórház igazgató­helyettese és Bohus Mihály, a kiegészítő parancs­nokság képviselője. Öz Ferenc megnyitó beszédében az önkéntes ápolónők hivatásáról, a tanfolyam jelentőségéről beszélt, majd többek között elmondotta, hogy a négy hónap után a hallgatok önkéntes ápolónői oklevelet kapnak. Ez lehetőséget nyújt arra is, hogy ha az egészségügyi pályáit megszerették, a hivatásos ápolónői iskolát is elvégezzék a későb­biekben. A tanfolyam költségeit teljes egészében a Vöröskereszt fedezi. Ezután dr. Ádám Ignác a kórház nevében üdvözölte a résztvevőket, s kö­zölte, hogy az elméleti és gyakorlati oktatáshoz a feltételeket biztosítják. Martincsek Anna, a tanfolyam vezetője is­mertette a négy hónap tematikáját. A hallgatók egy hónapot kórházi gyakorlattal töltenek el. Előadősokat szakorvosok tartanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom