Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-11 / 214. szám
Penzaiak a Kner Nyomdában Amint lapunk tegnapi számában hírt adtunk róla. a Penza megyei szakszervezeti küldöttség tagja] csütörtökön két üzembe Is ellátogattak Békéscsabán. A Szabadság Tsz II üzemegységében megnézték a sertéstelepet, majd a baromfitelepre látogatlak el, végül megszemlélték a paradicsom- ültetvényen a termés betakarítását. Akárcsak a tsz-ben. a Kner Nyomdában Is szeretettel fogadták a szakszervezeti küldöttség tagjait, s a vállalat gazdasági, párt-, szakszervezeti és KISZ- vezctől tájékoztatták őket a nyomda történetéről és terveiről. Az üzemlátogatás alkalmával testvérmegyénk küldöttel elismeréssel nyilatkoztak a termelés magasfokú gépesítettségéről és mint felvételünk lg tanúsítja, nagy érdeklődéssel tekintették meg a nyomda korszerű termékeit: a gyógyszercímkéket és a csomagoló dobozokat. (Fotó: Demény) Hatékonyai)!) szocialista munkaversenyt ülést tartott az SZMT elnöksége Az ipari és mezőgazdasági termelés növelésének, a fejlődés gyorsításának egyik legfontosabb eszköze a többre és jobbra ösztönző szocialista munkaverseny. Ezért is tekinthető nagyon időszerűnek a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa elnökségének? tegnapi pénteki ülése, amelyen közgazdasági munkabizottságának jelentése alapján megvitatták a szocialista munkaverseny helyzetét és fejlesztésének szükségességét. S hogy van tennivaló, arra az előterjesztés néhány kedvezőtlen tapasztalatot sorakoztatott fel. Megállapította, több helyütt még ma is azon vitatkoznak, unió és Franciaország meghatározott időszakonként konzultációt folytat a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. Ennek jegyében utazott az idén tavasszal Moszkvába Schumann francia külügyminiszter. A Quaid d’Orsay vezetője a MCízsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóiratnak adott nyilatkozatában joggal jegyezte meg, hogy a szovjet— francia együttműködésnek nagy jelentősége van a keleti—nyugati kapcsolatok javításában és az európai biztonság megszilárdításában. A francia külügyminiszter most hazánkba látogat, s nyilvánvaló, hogy budapesti tárgyalásai is hozzájárulnak az európai légkör javításához. Különösen kedvező ebből a szempontból, hogy a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás aláírása után tanácskozhat a magyar és a francia külpolitika vezetője. A négyhatalmi megállapodás egyik részese Franciaország, s korábban _ más nyugati fővárosokhoz hasonlóan — Párizsban is hangoztatták, hogy a Nyugat- Berlin helyzetét szabályozó egyezmény nélkül nehezen képzelhető e] az európai kapcsolatok megjavítása. Ez az akadály most elhárult, így Franciaország különlegesen kedvező körülmények között közelíthet a biztonsági értekezlet összehívár hogy ki a felelős, azaz ki a gaz- dája a szocialista munkaver- senynek. Márpedig a kormány és a SZOT Elnöksége 1031/1907. (X. 12) számú együttes határo-j zata világosan kimondja, hogy a szocialista munkaverseny irá- j nyitása, szervezése minden vállalatnál az igazgató és a szak- szervezet közös feladata. Ez természetesen nem azt jelenti — akadnak ugyanis ilyen helytelen véleményeik —, hogy a versenymozgalom szervezése csak a szakszervezet dolga. A jelentésből az Is kitűnt, hogy az utóbbi időben elhanyagolták az egyének közötti vetélkedést. Ennek szervezése, segítév sát szorgalmazó szocialista ja- ! vaslathoz, amelynek egyik kidől- j gozója és népszerűsítője éppen j hazánk, a magyar külpolitika i volt. Fntiraorszáj tU/S:! mok jól fejlődő kapcsolatai im- ■ már szép hagyományokra te- ; leinthetnek vissza. A kelet— | nyugati viszony enyhülésében a j feszültség csökkentésében, nyu- • gáti részről ma már inkább ■ Bonn kezdeményez, legalább Is j a Rajira parti fővárosból Indult : el néhány javaslat a szociólde- : mokraták 19Ö9-es hatalomra ju- E tása óta. Ez azonban nem vál- jj toztat semmit azon, hogy a szó- ! cialista államok és Franciaor- j szag növekvő együttműködése, a j politikai nézetek összehangolása ] igen nagy mértékben járul hoz- S zá az európai kapcsolatok szóró- ■ sabbra fűzéséhez. Mint a Prav- ■ da egyik kommentárja nemrégi- : ben megjegyezte, több kérdés- ■ ben nézeteltérések vannak a: Szovjetunió és Franciaország: között. Am a fő dolog a nemzet- j közi helyzet realisztikus és jó- j zan megközelítése az eredmé- i nyes és kölcsönösen előnyös: együttműködés fejlesztése. Való- : ban ez jellemzi a szocialista ál- : lamok, így hazánk és Francia- : ország kapcsolatait is. H. J. ! se és értékelése azért is fontos, mivel nem mindenki dolgozik még szocialista brigádban. Ám azt sem tartják jónak, hogy a megtisztelő címért küzdő brigádok munkáját több helyütt kollektiven értékelik vagyis kevésbé vizsgálják a résztvevők egyéni teljesítményét. Ez elsősorban 1 a jutalmazásoknál nyilvánul i meg, mert gyakran nem a differenciálás érvényesül a brigádtagok között, hanem a békés egvenlősdi. Ahhoz, hogy a szocialista mum- kaverseny és brigádmozgalom gyorsabban fejlődjön és a hatékonyság növekedjen, a gazdasági vezetőknek is többet kellene tenni a feltételek megteremtéséért. Ezentúl úgy is sokat segíthetnek, ha a résztvevőkkel alaposabban megismertetik a terveket, a vállalatra háruló feladatokat. hogy azok ennek ismeretében tehessék meg a maguk vállalásait. Többet kellene törődni a versenymozgalom eredményéinek és legjobbjainak népszerűsítésével, azaz a másokra is ösztönzően ható verseny- nyilvánossággal. A vitában felszólalók néhány személyes tapasztalatukat mondták el. Mint elhangzott; a fejlődésnek egyik nélkülözhetetlen követelménye a tudatformálás fejlesztése. Az egyéni versenyek elősegítése miatt több gondot kellene fordítani a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Technikus, a kiváló Ifjú Mérnök és közgazdász mozgalom fejlesztésére. Mindemellett szükséges, hogy a közép- és alsóbb szintű gazdasági vezetők is jobban segítsék a szocialista munkaverseny szervezését törekedjenek a megfelelő munkafeltételek megteremtésére. Javaslatok hangzottak el arra is. hogy a Szocialista Munka Vállalata kitüntetést emeljék nagyobb rangra, adjanak hozzá anyagi, elismerést, s adományozása sorrendben az Sl- üzem és a Kiváló Vállalat cím után következzék. Az SZMT elnöksége a jelentés és az ülés vitájában elhangzottak alapján javaslatokat juttat el a SZOT-hoz a szocialista munka verseny továbbfejlesztéséről. Külkereskedelem, nemcsak mérlegként 0 Tétovázó iránytűvel Munkahelyeken, üzletek pultjánál nem nehéz fölfedezni a külkereskedelem behozatali részének áru alakot öltött megjelenítőit. Svájci mlkrovetélős szövőszék, jugoszláv sör, szovjet érc, nyersolaj, karóra, lengyel édesség, NDK-ban készült harisnyanadrág, műszakonként 30 ezer üveget megtöltő francia borpalackozó automata, finn mélynyomópapír, olasz műanyagáruk... A mérlegnek mindig két serpenyője van. A külkereskedelmi mérlegnek is. A behozatal az egyik. A másik a kivitel. Ez utóbbinak is változatos a példatára. Kolbász és szalámi 35 országba, alumínium épületszerkezeti elemek Ausztriába, Franciaországba, speciális műszerek a Szovjetunióba, tyúk- pörkölt az NSZK-ba, speciális vasúti kocsik Iránba... Kivitelbehozatal. Külkereskedelmi mérleg, annak egyensúlya, szocialista és nem szocialista reláció, az export és az Import árucsoportjai, országonkénti megoszlása... Ml dolga mindezekkel a üzletek pultjánál álló vevőnek? Semmi. Am, hogy ne hiába álljon az üzletek pultjánál, az sokak munkáján múlik. Partner 134 állam Az elmúlt öt évben a népgazdaság exportképessége javult, mert a kivitel a nemzeti Jövedelemnél gyorsabban növekedett. ' harmadik ötéves terv esztendeiben évi átlagban a nemzeti jövedelem 6,9 százalékkal nőtt, míg a kivitel évente kilenc, a behozatal 10,5 százalékkal emelkedett 1970-ben hazánknak 134 állammal volt kereskedelmi kapcsolata. A külkereskedelem gazdaságunkban játszott szerepét, érzékeltetendő: 1968-ban hazánkban az epy főre jutó külkereskedelmi forgalom 350 dollárt tett ki, mig például Japánban 257, az Egyesült Államokon 335, Olaszországban 387 dollárt. Azaz: a külkereskedelmi tevékenységnek nagy szerepe van az életszínvonal növelésében, éppúgy, mint a termelés korszerűsítésében. a termelés versenyképességének fokozásában, s ezért a forgalom növekedése vagy csökkenése, összetétele, a kivitel és a behozatal aránya, az áruk minősége, műszaki színvonala valami módon a népgazdaság minden területére kihat, s ugyanakkor tükrözi is magát a népgazdaságot. Ezért nem szükséges bizonygatni, hogy amikor a népgazdaságban előállított összes termék átlagosan 25 százaléknyi importot tartalmaz, s a végtermékek ugyancsak negyedét exportálni kell, akkor joggal beszélhetünk a külkereskedelem megkülönböztetett jelentőségéről. Makacs hagyományok Az export—import arányának egészségesebbé válását igazolja, hogy míg az 1961—1965 közötti években a behozatal 4,6 százalékának hiányzott az exportfedezete, addig 1966—1970 között — emelkedő forgalom mellett — ez az arány egy százalékra_ csökkent. A gyorsabb haladást maacs „hagyományok” gátolják. A hatvanas években ugyanis a Világkereskedelemben egyértelműen nőtt a feldolgozott áruk, késztermékek és alkatrészek aránya, míg a nyersanyagoké és élelmiszeripari termékeké csökkent. Hazánk esetében viszont ez az arány lényegesen nem változott, ami pedig a gépexport növekedési ütemét illeti, tiz esztendő adatai alapján is csak azt állapíthatjuk meg, hogy lényegesen elmaradt a világkereskedelmi átlagtól. Hosszú Ideje a terméklista élén a gépek, berendezések, szállítási eszközök állnak világszerte, nemzetközi forgalmuk tíz év alatt évi átlagban 10,6 százalékkal — 1970-ben 16 százalékkal! — emelkedett. Igaz, hazánk esetében is a gépexport növekedése a múlt évben 14 százalékot tett ki, de tény, hogy a teljes gépipari exportnak csupán tíz százaléka kerül a nem szocialista országokba, s ugyanakkor a gépipari termékek behozatala 1970-ben negyven százalékkal haladta meg az 1969. évit. Márpedig egyre nehezebb a korszerű berendezések importja, úgy, ha — mondjuk — csak kolbászt kínálunk értük. Venni — eladni Bevezetőben említettünk néhány árucikket, amelyekkel — sok más mellett — a vevő az üzletek kirakataiban, polcain találkozhat az import kínálatnövelő jeleként. A kiskereskedelmi forgalomban az importáruk aránya fokozatosan emelkedik, az 1955-ös három százalékról 1965-re nyolc, 1970-re pedig 15 százalékra nőtt. Örvendetes dolog ez, de ahogy itt, úgy minden más esetben is igaz: aki venni akar, annak adnia is kell. Vagy pénzt vagy árut, szellemi javakat, szolgáltatásokat, s mégha részletekben is, de időben, megfelelő minőségben, a partner kívánságai szerint. Hazánk csak exportjával juthat devizához, kivitelével teremtheti meg a behozatal fedezetét. Olyan egyszerű tény ez, amit mindenki ismer. A forgalom mennyiségi mutatóival ma már nem lehet megelégedni, sokkal fontosabb annak összetétele. Természetesnek, nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink alapjának tartható, hogy — akárcsak hosszú évek óta — 1970-ben az összes kivitel 65,5 százaléka jutott el a szocialista országokba, 28,7 százaléka a fejlett tőkés országokba, s a fönnmaradó rész a fejlődő államokba. Ugyan lassú, de folyamatos fejlődésről tanúskodik az is, hogy az export 77 százaléka ipari, 23 százaléka pedig mező- gazdasági eredetű termék volt a múlt esztendőben, de ezen belül korántsem kedvező, hogy — akárcsak 1969-ben — a nem szocialista országokba megnőtt az anyagok és a félkész termékek kivitele. S emellett vannak más kritikus pontok is. . Mészáros Ottó (Folytatjuk) AZ ORSZÁGOS GUMIIPARI VÁLLALAT VÁCI GYÁRA lehetőséget nyújt közületi gépjármű üzemeltetők részére hogy teher- és mezőgazdasági méretű hulladél gumiabroncsaikat leadják. Kocsirakomanyú és darabáru hulladék gumiabroncsok bérmentesítéssel. OGV Heuréka Gumigyár, Vác, Derecske- dűlő címre adhatók fél. Felvilágosítás: Dér Attila. Telefon: Vác, 655. 3218 ». P.
