Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-10 / 213. szám
A körzeti orvost a községi tanács nevezi ki Fehér Lajos nyilatkozata a Vadászati Világkiállításról Itthon a Balassi Együttes Csütörtökön reggeli érkezett haza hatnapos romániai körútjáról a Balassi Néptánc- együttes. Aradon, Kisiratoson, Majláton, Pócskán, Tornyán és Simonfalván. mutatták be a Magyar kaleidoszkópból, valamint román ének-, zene. és táncszámokböi összeállított műsort. A Bora. Miklós koreográfiáját előadó táncosok, a Holpert János-vezette zenekar és Pál Olga, Andó Mihály ének® szólisták megérdemelten arattak közönségsikert: Öt esztendővel ezelőtt még 16 ezer holdon termesztettek cukorrépát a Dél-Békés megyei Termelőszövetkezetek Szövetségének területén. Ebben az esztendőben 8 ezer holdra csökkent a vetésterület. Ha az évenkénti csökkenő tendencia tovább tart, lehetséges, hogy jövőre újabb ezer holddal apad a cukorrépát termő terület. A cukorrépával hasznosított terület apadása cukorimportot tett szükségessé, Ez nem egy olcsó üzlet, mivél az utóbbi években a cukor világpiaci ára egyre növekszik. Az előbbi sajnálatos hazai tényt kétféleképpen magyarázzák. A Tsz-Szövetség vezetői sürgeti a cukorrépa iparszerű termesztésének megoldását, mert a szövetkezetekben rohamosan csökken a munkaerő. Az idősebb nemzedék nyugdíjba vonul, így nincs, aki megművelje e fontos növényt. Csak a komplex gépesítés megoldása és a kérni zálás lehet az alapja a cukorrépa iparszerű termesztésének. A cukoripar és egy kicsikét talán a minisztérium is nem így látja a helyzetet. Fent úgy tudják, hogy a cukorrépa egyike a leggazdaságosabban termeszthető növényeknek. Évekkel ezelőtt magas jövedékijét biztosított ez igaz, de ma a termelés költséged magasak. A gépesítés és a vegyszer olyan drága, hogy a holdanként! 200—240 mázsa termés esetén mindössze 2000—2500 forint jövedelmet ad. Ennél sokkal jövedelmezőbb a búza, a kukorica, a örök és a napraforgó termesztése. A cukorrépa termesztési kedv csökkenésének tehát jövedelmezőségi okai is vannak. Ezzel a ténnyel számolni kellene a felsőbb szerveknek. Ellenkező esetben a vetésterület tovább csökken. B Mezöhegyesi Állami Gazdasági vezetői a hazai cukortermelési program felkarolására, megvalósítására hozzákezdtek a cukorrépa termesztés iparszerű megoldásához. Értékes gépsorokat vásároltak, nagy hatású kémiai szereket szereztek be, melyek igénybe vételével kézi munkaerő igénye nélkül termesztették már tavaly is és termesztik az idén is a cukorrépát. E módszer alkalmazása csak úgy volt lehetséges, hogy a MÉM engedélyével szerződést kötöttek az Eszéki Kombináttal, ahol a gyakorlati életben tanulAz észak felől nagy sebességgel áramló sarkvidéki hideg levegő elárasztotta Európa keleti és középső részeit. Hatása érződik hazánk időjárásában is. Jellemző, hogy a fővárosban szerdán mindössze 11,7 fok volt a napi középhőmérsékiet, a meteorológusok száz esztendős statisztikai megfigyelése alapján ez az átlag az október 12-i átlagnak felel meg. Egy hóraaAz Egészségügyi Minisztérium szabályozta a megyei, megyei-városi, várasd tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szerveinek feladatkörét, hatáskörét, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága szaldgazgatási szervének egészségügyi feladatait. , Az új rendelkezések a leglényegesebb változást a járási, községi, egészségügyi csoportok tevékenységiében hozzák: a körzeti orvost a jövőben nem a megyei szervek, hanem a községi tanács nevezi ki. Az előírások a községi egészségügyi dolgozók kötelességévé teszi a mányozhatták Közép-Eurőpa egyik legfejlettebb cukorrépa termesztését. Az Eszéki Kombinát vezetősége évi 600 ezer forintért szaktanácsadói szerepet vállalt arra, hogy a Mezőhegyesi Állami Gazdaság vezetőivel következetesen megismerteti módszereit, a termelés üzemi titkait. A MÉM olyan szerepet szárat a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak, hogy a cukorrépatermesztés korszerű módszerének legyen a hazai bemutató és szaktanácsadó gazdasága. Jogosan kapta Mezőhegyes ezt a megbízást. Tavaly és ebben az esztendőben mintaszerűen oldották meg a cukorrépa iparszerű termesztését. A módszert most egyszerű társulás formájában eladásra kínálja a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében gazdálkodó szövetkezeteknek. Bz egyszerű társulás létrehozását legalább négy tanácskozás előzte meg. A meghívottak a legutóbbi tanácskozás kivételével egyetértettek abban, hogy a cukorrépa iparszerű termesztésének módszerét ki kell dolgozni, át keld venni a Mezőhegyesi Állami Gazdaságtól, de ezért a szolgáltatásért túlzottnak találták az állami gazdaság árajánlatát. Több szövetkezeti vezető felszólalásában elmondotta, miért fizessen az állami gazdaságnak olyan szaktanácsért, amelyiknék ő is a bdrtokálban van. Köztudott lehet, hogy megyénk termelőszövetkezetei közül nagyon sokban legalább olyan színvonalon termesztik a cukorrépát, mint Mezőhegyesen. Másrészt az igen magas szaktanácsadói díj ellenében az állami gazdaság nem vállalt különösebb szolgáltatást, a szükséges beruházások lébonyolítását, hitelek szerzését. Talán ezért is esett kútba, legalább is egyelőre a nagy vállalkozás. Másrészt a gazdaság vezetői tanácsikozást, tanácskozásra hívtak. Elvi és gyakorlati megállapodásra tő-j rekedtek egy tanácskozáson- több : gazdasággal. Így figyelmen kívül j hagyták az üzemek adottságának j külön értékelését. Az is zavarta az üzemi vezetőket, a termelőszövetkezetek megbízottjaira gondolunk, hogy az állami gazdaság a társulást elsődlegesen nem a cukorrépa iparszerű termesztésének megoldására kívánta létrehozni, hanem a vetésterület növelésére. A cukorrépapot „siet5' tehát az időjárás. Szerdától csütörtökre virradó éjszaka is szokatlanul hideg jellemezte hazánk időjárását: Debrecenben és Pápán egy fokot mérték, sőt e két helyen, valamint Békéscsabán a talajmentén gyengén fagyott. A szélsőségekre jellemző, hogy ugyanakkor Délnyugat-Európá- ban még mindig tart a nyár. (MTI) lakosság gyógyításán kívül az egészségügyi felvilágosítást is. Ugyanaikkor a községi tanácsoknak kell gondoskodniuk a rendelők zavartalan működéshez szükséges feltételekről. A község egészségügyi alkalmazottainak kelj ellenőrizniük többek közöt a szennyvizek elvezetését ,az állattartás higiéniai követélményeinek betartását. A községek veszik kédbe a szociális gondoskodás feladatait is: hatáskörükbe tartozik az 500 forintnál nagyobb ösz- szegű segélyek folyósítása. (MTI) termesztés tendenciáját figyelembe véve az is nagy eredménynek számítana, ha a következő esztendőben a vetésterület nem csökkenne, hanem az 1971. évi színvonalon maradna. Ez azonban nem képzelhető él gépesítés és kemizálás nélkül. Az erre az esztendőre beígiért gépeket sem kapták meg a tsz-ek. A cukortermelésd program úgy valósulhatna meg gördülékenyebben, ha a mezőgazdaság az eddigiektől eltérően olcsóbban kaphatná meg a gépeket és a vegyszereket. A gyomirtó vegyszerek beszerzési ára jelenleg olyan magas, hogy a kapálás költségét többszörösen is meghaladja. Ebből az következik, hogy a termelőszövetkezetekben a kézi munkaerő olcsóbb, mint a kémiai anyag. Összességében a jövedélmezőséggél is probléma van. Két évvel ezelőtt még arról beszéltek, hogy a cukorrépa termelői árát csökkentik, ugyanakkor ma — ahogyan ez a tanácskozásokon is elhangzott — a termelői ár rendezését sürgetik a tsz-ek, s annak a kifejezésnek adtak hangot, ha ezt valamilyen módon nem rendezik, vagy olcsóbb géppel és vegyszerrel, vagy különböző kedvezményekkel, vagy pedig a termelői ár emelésével, akkor jövőre tovább csökkentik a vetésterületet A eukortermelési programból a Békés megyére jutó rész megvalósítását körülményessé teszi az a tény is, hogy 1970-ben nagyon rossz esztendőt zártak az üzemek. Tartalék alapjaik nagy részét felélték, sőt több tucat gazdaságban alap- és mérleghiánnyal zárták az évet. Ugyanakkor 1968-ban, 1969-ben a hústermelési programban igen nagy kötelezettséget vállaltak. A fejlesztési alapot 1973 végéig a húsprogramra táblázták, így bizony a cukorrépa iparszerű termesztésének megoldására anyagiakkal nem rendelkeznek. A cukortermelés szervezésnek tehát anyagi kozekvenciái vannak. Az üzemek saját erőforrásaikból erre — legalább is az elkövetkezendő két esztendőben — csak igen kevés pénzt tudnak fordítani. A cukorfogyasztás kielégítése hazai termésből csak akkor és úgy valósulhat meg a Mezőhegyesi Cukorgyár körzetében, ha a kormány megkülönböztetett támogatásban részesíti a répát termelő gazdaságokat. Figyelemre méltó, hogy a cukoré- pa termelésére vállalkozó szövetkezetek hogyan kérik ezt a támogatást. Hitelt szeretnének igénybe venni gép és vegyszer vásárlására. A hitelt a fennálló pénzügyi rendelkezések alapján fizetnék vissza. B megoldás tehát kézenfekvő. Az 1971. évi cukorrépatermesztés alapozását most minél hamarább napirendre kellene tűzni a MÉM-ben, hogy 1971- ben ne ismétlődhessen meg az 1970. évi helyzet. Dupsi Károly Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, csütörtökön felkereste a Vadászati Világkiállítást, ahol Szőke Mátyás, a MÉM kiállítási iroda igazgatója kísérte el a pavilonokba. Megtekintette Etiópia kiállítási csarnokát, a Fővárosi Kézműipari Vállalat bemutatóját, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, az Országos Vízügyi Hivatal, a Nimród Vadászbolt, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége és a MAVAD pavilonját. A látogatás befejeztével Fehér Lajos nyilatkozott a világkiállításról a sajtó munkatársainak. *** KÉRDÉS: Félidejéhez közeledik a Vadászati Világkiállítás. Melyek Fehér elvtárs tapasztalatai, milyen következtetések vonhatók le az elmúlt időszak alapján? VÁLASZ: A kiállítás nagyszerű kivitelezését azt hiszem, nem szükséges különösebben bizonygatni. Mind a külföldi, mind a hazai közvélemény élénk érdeklődését és elismerését igazolja az a tény, hogy a megnyitás napjától a mai napig 600 000 látogató tekintette mag a kiállítást, összesen 52 ország mutatja be itt színes csokorba gyűjtve természeti szépségeit, vadászati kultúráját, vadászati művészetét és mindazt, ami nemcsak egy-egy országra, de földünk európai, ázsiai, afrikai és amerikai kontinenseinek élővilágára is sajátosan jellemző. KÉRDÉS: Éz a kiállítás tehát nemcsak a vadászat hívei számára jelentős esemény, hanem sokkal szélesebb körben is kiváltotta az érdeklődést. VÁLASZ: így igaz. A budapesti munkásokat épp úgy érdeklik a kiállítás látnivalói, mint a mezőgazdaságban és a hivatalokban dolgozókat. A természet- kedvelő emberek minden csoportja megtalálható a kiállításon. A résztvevő országok vadászati szakembereit az a törekvés vezette és vezeti, hogy a szakmai közölnivalókon túl, gazdasági, földrajzi és kultúrtörténeti ismeretekkel is gyarapítsák a látogatók ismereteit. Ez a kiállítás a nagy és kis országok, a népek közötti barátság és együttműködés természetes és magától értetődő lehetőségének bátorító jelképe s — talán nem hat túlzásként — a jövőre nézve nagyon is reális ígérete. KÉRDÉS: Eszerint bizonyos értelemben jószolgálati szerepe is van a világkiállításnak a népek barátságának erősítésében? VÁLASZ: Kétségtelenül, s az egyes országok képviselői törekednek is erre. A legtöbb kiállító államnak külön nemzeti napja van. Ez önmagában is arra készteti a résztvevőket és a látogatókat, hogy közelebbről is megismerkedjenek az illető ország társadalmi és gazdasági szerkezetével, földrajzi és természeti adottságaival. Itt, a kiállításon is kitűnik, hogy a fejlődő országokat a legnagyobb államokkal teljesen egyenrangú partnerként tiszteljük. KÉRDÉS: A kiállításon látható szép képzőművészeti alkotások csak a rendezők jó ízlését dicsérik, vagy pedig célzatosan kapott hangsúlyt a művészet is ebből az alkalomból? VÁLASZ: Kézenfekvő, hogy a kiállítás rendezőit és kivitelezőit mindkét törekvés vezette. A vadászat, ez az egyik legősibb tevékenység, mindig foglalkoztatta a művészeket. Már a barlangrajzok készítőit is, de méginkább a középkor és a jelen művészeit. A bemutatásra kiállított anyag zöme a 17., 18., 19. században készült, s nagyrészt a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből került ki. Elküldte azonban Budapestre felmérhetetlen értékű kincseit a leningrádi Ermitázs, a drezdai Zwinger, a Varsói Nemzeti Múzeum és az Egyesült Államok Nemzeti Múzeuma is. A kiállításra 19 országból 76 művész jelentkezett alkotásaival s 40 magyar művész kapott megbízatást festmény, szobor, vagy grafikák alkotására. Az indíték — úgy vélem — nem szorul különösebb magyarázatra. Az ember és a természet összetartozása — mint ahogy a valóságban — a művészetben is elválaszthatatlan egységben jut kifejezésre. KÉRDÉS: A kiállítás milyen új távlatokat nyit a hazai vad- gazdálkodás és vadászat fejlesztéséhez? VÁLASZ: Erre úgyszólván kimerítő választ ad a magyar vadgazdálkodás pavilonja. Az érdeklődők megtudhatják, hogy Magyarországon a vadászterületek 82 százaléka a vadásztársaságok kezében van. A mintegy 700 vadásztársaság minden egyes tagjára 350 kát. holdnyi terület jut. Ez a pavilon bizonyos mértékig választ ad arra is, amit szakembereink tudnak a legjobban: csak összefüggő területeken lehet átgondolt, korszerű vadgazdálkodást folytatni, s a célszerű vadászat fontos láncszeme a természeti kincsek védelmében. Vagy más szavakkal — a vad védelme egyben természetvédelem is! KÉRDÉS: A kiállítás megrendezése nyilván nagy felelősségeit és sok gondot jelentett számunkra. Mivel gazdagodtunk ezek vállalásával? VÁLASZ: Több tízezer külföldi látogató ismerkedhetett meg személyes benyomásai alapján a Magyar Népköztársaság életerős, egészséges fejlődésével. Ám nemzetközi tekintélyünk erősödése csak a dolog egyik oldala. Gyarapodásunk abban is lemérhető, hogy a kiállításra számos új épület készült és az újonnan emelt szállodákkal együtt ez igen jó befektetésnek ígérkezik. Csaknem másfélezerrel növekedett a szállodai férőhelyek száma. Űj szállodák nyíltak Budapesten, Visegrádon, Szekszárdon, Tata-Remeteség- pusztán és a gemenci erdőben. Ezenkívül körülbelül 200 vendéglátóhely — étterem, csárda, borozó — külön fejlesztéssel is felkészült a külföldi vendégek fogadására. KÉRDÉS: Mindez nyilvánvalóan nagyon sok erőfeszítést, fáradozást igényelt a szervezést és kivitelezést végzőktől? VÁLASZ: Ahhoz, hogy a kiállítás ilyen impozáns keretek között fogadhassa a látogatókat, valóban több minisztérium, intézmény, vállalat és társadalmi szervezet összehangolt munkája kellett. S mindenki nagy felelősségérzettel teljesítette kötelességét. Közülük külön elismerést érdemel a fővárosi tanács a kiállítás környékének rendezésével, az ötezer férőhelyes új autóparkoló terület kiépítésével és a városi közlekedés jó szervezésével nyújtott segítségéért. Vonatkozik ez a Közlekedés és Postaügyi Minisztériumra is. elsősorban a zavartalan szállítás lebonyolításáért. Köszönet illeti az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumot, s vállalatait a szállodai létesítmények, valamint a kiállítás pavilonjainak kifogástalan felépítéséért. Ugyancsak elismeréssel kell szólni a Belkereskedelmi Minisztériumról, a megyei tanácsokról és a kiállításban érdekelt társadalmi szervezetek gondos munkájáról. Közéjük tartozik mindenekelőtt a magyar Vadászok Országos Szövetsége és az egész magyar vadásztáisa- dalom. Végül kormányunk nevében megköszönöm a kiállítás főbizottsága és a 22 szakbizottság munkatársainak ötletgazdag tevékenységét, a rendezésért felelős MÉM Kiállítási Iroda dolgozóinak, továbbá azoknak a rendező szerveknek, szakembereknek, tudósoknak, művészeknek lelkes közreműködését, akik hozzájárultak a Vadászati Világkiállítás sikeres megrendezéséhez. Hit javasolnak az üzemek? A cukorrépatermesztés helyzete a megye déli részén Egy hónapot „siet” az időjárás
