Békés Megyei Népújság, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

Békéscsabán tanácskozik az országos szövetkezeti nőbizottság Pillanatkép a tanácskozásról. Művészeti vetélkedő A KISZ közelgő Vili. kong­resszusa és a szervezet fennállá­sának tizenötödik évfordulója tiszteletére művészeti vetélke­dőt hirdet a békéscsabai fiata­lok számara a KISZ Városi Bi­zottsága, a Városi Tanács Mű­velődésügyi Osztálya, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa, a Megyei Művelődési Központ és a Kulich Gyula Ifjúsági és Űt- törőház. A résztvevők vers- és prózamondásban, az egyfalvoná- sos es az irodalmi színpad mű­fajában mérhetik össze tudásu­kat, versenyezhetnek ezen kívül hangszeres szólistáik és zeneka­rok. Pályázatot is írtak ki a ren­dező szervek, melyre egy-egy KlSZ-aiapszerv életét, békés- csabad veteránok, hajdani vö- röskatonáik, ifjúsági mártírok tevékenységét bemutató tanul­mánnyal, illetőleg egy-egy ifjú­sági kollektíva mindennapjait rögzítő naplóval lehet nevezni. A pályázatok, vetélkedők ne­vezési határideje 1971. novem­ber elseje, a művészeti ágakban a döntőket — az alapszervi be­mutatók és selejtezők után — a jövő év márciusában és áprili­sában rendezik, míg a pályáza­toknál május tizenötödike a be­küldési határidő. A legjobb tel­jesítményt nyújtó csoportok, egyének nógrádverőcei üdülő- beutalót és tárgyjutalmakat kap­nak. A művészeti vetélkedő és a pályázatok érdekessége, hogy a jelentkezők folyamatos segítsé­get kaphatnak az illető terület legjobb békéscsabai szakembe­reitől. Korszerűsítik a boltokat Szarvason a háztartás] bolt korszerűsítésére 400 ezer forin­tot, az élelmiszerbolt átalakítá­sára és a raktár építésére 445 ezer forintot fordítanak a ne­gyedik ötéves tervben. Az Általános Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Tanácsa melleit működő nőbizofctság két­napos kibővített, országos ta­nácskozása kezdődött tegnap Békéscsabán, az Ifjúsági és Űt- törőházbán. A tanácskozáson részt, vett j dr. Kovács Sándor, a | SZÖVOSZ elnökhelyettese, j honti Györgyné, a nőbizottság J elnöke. Nagy János, a megyei j tanács elnökhelyettese. Sinko- j vicz Jánosné, az MSZMP megyei bizottságának nőfelelőse, vala­mint az AFÉSZ-eik megyei nő­bizottságainak vezetői és más szervek képviselői. A tanácskozást Boros Ger- Qvly. a MÉSZÖV elnöke nyi­tette meg. s tájékoztatta a résztvevőiket a Békés megyei Általános Fogyasztási Szövet­kezetek fejlődéséről. további terveiről. Többek között el­mondotta, hogy a megyében először Sarkadon alakult meg a fogyasztási szövetkezet, s az | alapító tagok között már- ott voltak a nők is. Ezután ismer­tette a szövetkezeteik munkáját, eredményeit, s elmondotta, hogy a harmadik ötéves terv­ben 134 millió forintot fordí­tottak beruh ázásra, új áruház épült Orosházán, Sarkadon, Szarvason és számos helyen bő­vítették, korszerűsítették az egységeiket. A negyedik ötéves tervben 319 millió forintot köl­tenek hasonló célokra, többek között 13 kisáruház. és 22 ABC. valamint 13 vendéglő épül. Az új létesítményekben természe­tesen a megfejelő szociális és munkakörülmények is biztosí­tottak. A szövetkezetek dolgo­zóinak 54 százaléka nő. A ve­zetésben viszont már nem ilyen jó az arány, mindössze egy igazgatósági elnök van az ÁFÉSZ-eknél. Ezit követően Lomb György­né szóban egészítette ki a nő­bizottságok tevékenységéről, az MSZMP 1970. februári nőpoli­tikái határozatának megvalósítá­sáról szóló jelentést, mélyet a SZÖVOSZ-elnökség elé terjesz­tenek. Országosan 572 nőbizot ,- ságot választottak aiz elmúlt időszakban a fogyasztási szö­vetkezeteknél, ezeknek 6710 tagja van, A jelentés beszá­mol arról is, hogy a vezetés­ben milyen arányban foglalnak helyet a nők. Bár 1967-hez vi­szonyítva jelentős százalékkal nőtt az arányuk, a fejlődés e téren még nem kielégítő. Fel­tétlen szükséges, hogy a jövő­ben ezen a helyzeten változ­tassanak. A vitában sokan élénken rea­gáltak a beszámolóra, s el­mondták a saját területükön tapasztaltakat. Bár születtek határozatok a nők helyzetének javítására, falun ezek kevésbé valósulnak meg. Vas megye képviselője például elmondotta, hogy egyes boltokban még a legmi'nimálisabb higiéniai fel­szereléssel sem rendelkeznek. A bérezési aránytalanságokat is többen kifogásolták. A délelőtt folyamán előadás hangzott el még a VII. kong­resszus irányelveiről, melyet dr. Kovács Sándor tartott, va­lamint a háztáji gazdaságok termelésének fejlesztéséről, melynek előadója Bódi István. a SZÖVOSZ osztályvezetője volt. Ezt követően a tanácsko-, zás résztvevői Gyulára látogat­tak. A mai ülésen a kulturális munkabizottság javaslatterve­zetéről és a Belkereskedelmi Minisztérium intézkedési prog­ramjáról lesz szó. Kasnyik Judit Közelebb az ifjúság mindennapi életéhez megfelelő számú jelentkező ese­tén a meglevők mellett további Dér Endre: UuUaU Uátán (Regény) A címben idézett mondat volt talán a legtöbbször elhangzó gondolat, igény, célkitűzés a bé­késcsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház társadalmi vezető­ségének idei első őszi tanácsko­zásán. ahol a megyeszékheíy kis-, dobosainak, úttörőinek. KISZ- eseinek iskolán és munkahelyen kívüli tanulási, szórakozási le­hetőségeiről tárgyaltak a város ifjúsági vezetői, a szép Körös­parti épület felnőtt munkatársai, diiákók és dolgozó fiatalok. Az 1971;72-es év programja igyekszik mindenben megfelelni a fentebbi célnak. A korábbinál több úttörő- és kisdobos-szak­kör működik majd például „ki­helyezett” formában, tehat a vá­ros valamelyik általános iskolá­jában — a gépjárműbarát a 10 számúban, a kamarakórus a 9 esben, a játékkészítő és a kisdo­bos képzőművész az V. kerület­ben. Lehetőség van arra tó. hogy szakkörök, tanfolyamok működ- i jenek a KISZ-es korosztály tag- : jai számára. S A következő hónapok tártál- £ mi munkáját az általános isko- t lásoknál „Az úttörótörvény szel- ; lemeben” jelszó, az idősebbek- ■ nél a KISZ VLI. kongresszusa- ■ ra való készülődés határozza ! meg. Ennek kapcsán összegyűj- • tik és a megyében továbbadják ! tapasztalataikat a kisdobos-klub : és a játékkészítő szakkör veze- i tői. különös gonddal segítik : majd a nyolcadik osztályosok ; pályaválasztását és KISZ-taggá * nevelését az Ifjúsági és Üttörő- ! ház* vezetői és a nyolcadikoso- ■ kát is foglalkoztató szakkörök, ; klubok, végezetül pedig a koráb- £ binál szorosabb kapcsolat kiala-.; kítására törekszenek az épület' ■ kisdobos-, úttörő- és KISZ-es ■ korú látogatói között. : 4. A konyhában anyám ráült a háromlábú székre és sírva fa­kadt. Nyakán vörös foltok jelen­tek meg. Szemét sűrűn töröl- gette „Molnár Móseres” zseb­kendőjével. — Rá se ránts! Elmegyünk majd Pestre és mindent újra kezdünk. Te szép vagy és egész­séges. semmi okod a kesergésre — vigasztalta apám anyámat. — Hát nem érted? Holnap munkába -állhatunk! — fakadt sírva újra anyám, majd apámra borulva nevetett. így kerültünk a Kék Fiaskó­ba. A vásározók utcájának vé­gén, a temetőnél van a Kék Fiaskó, hat lépcsőn kell felmen­ni. míg beléphetünk az ajtón Az utcarész is messziről árulko­dott már: a cégéres deszkán nagy kék fiaskók dőltek jobbra- balra a részeségtől és a jóllakott­ságtól. Ez természetesen ezután már a mi konyhánkat és italun­kat propagálja... Egyetlen teremből állt a ven­dégfogadó, hatalmas söntéspult- tal, rengeteg asztallal és székkel A söntéspult előtti asztal mellett egy kerevet volt, ahol nyitástól zárásig Licsek mama ült, a Kék Fiaskó tulajdonosa. Nagy, kövér néni. vizenyős kék szemekkel. Engem meg is ölelt, s megígér­te, hogy eljön bérmaanyámnak. Szüleimnek pedig a következő­ket mondta: — Ebben az utcában nyolc- vendéglő van. Éz a nyolcadik Azért mondom így, mert a többi hét hatalmas udvarral, istállóval rendelkezik, ahol a vásározók megszállnak. Egyedül nekünk nincs udvarunk, ebből kifolyólag a vendéglő jellege is más. Ná­lunk rendkívül fontos az üzleti érzék. Ahogy elnézem magukat, korrekt üzletemberek benyomá­sát keltik. A,pám hirtelen köhögni kez­dett, asztmás volt, addig is meg­erőltetésébe került visszatartani a rohamot. Anyám vette át a szót. szájá­ból hallva, minden egyes mon­dat f;cánkolt az élettől, tervei voltak és már alig várta, hogy munkába állhasson... Végre abbahagyta apám a köhögést és engedett a villamos­feszültség. A továbbiakban meg­tudtuk, hogy az üzlet híres volt mindig hírhedtségéről... Na nem kell semmi rosszra gondolni, csupán arról van szó, hogy a szemközti ház prostituáltjainak egykori találkahelyére épült fel a ház... A mostani lányok nagyon fiatalok, egy-két idősebbet ki­véve, becsületesek és nagyon ritkán kerül csak sor rendőrségi beavatkozásra... A bejárat melletti asztaltól hirtelen fölállt Dusán, egy vörös­Gyula Város Tanácsa V. B. Építési- és Közlekedési Osztálya pályázatot hirdet 1 fő műszaki előadói állás betöltésére, vízügyi feladatok ellátására. Fizetés az érvényes bórrendelkezések keretében, megegyezés szerint. ■Jelentkezni az osztály vezetőjénél lehet. x Szép elhatározás Szívszorongató meg a gondo­lat is: gyermek, akiről a szülei megfeledkeztek. A gyermek, aki nap, mint nap megkérdezi a ne­velőnőtől, mikor jön anyuka? A gyermek, aki az áhitatos vára­kozástól magába fojtja a fájdal­mat, mert a nevelőotthon fa­lain túlról senki sem jön hoz­zá. Ha a szülei meg is feledkez­nek róla, ám a társadalom nem. Sokszor hallani, hogy munkás kollektívák felkarolnak a ma­gára maradt gyermekek közül valakit, s rendszeresen megláto­gatják védencüket. Ilyen elhatá­rozásra jutott a Tiszavidéki Re­gionális Vízügyi Vállalat Gyulai Kirendeltségének békéscsabai kubikos brigádja. A vállalatnak öt brigádja van. Közülük három a szocialista bri­gád cím elnyerését tűzte; maga elé. Legutóbb a békéscsabaiak döntöttek úgy, hogy megküzde- nek a nemes cím elnyeréséért. A brigádnak hét tagja van, hét napszítta-arcú, vaskos-tenyeru férfi. Vállalták, hogy munkater­vüket 12 százalékkal túlteljesí­tik. Ügy érezték azonban, hogy valami emberibb, magasztosabb feladatot is vállalniuk kell. Ki tette meg a javaslatot, arra már nem emlékeznek, valamennyien lelkesen fogadták. Ez pedig a következő volt: egy árvagyer­meknek anyagi támogatást nyúj­tanak. Hogy ez személy szerint melyik gyereknek szól. arról még nem döntöttek. Ma délután azonban a kubikos brigád az eleki Állami Nevelőintézetbe lá­togat. Ajándékokat és pénzt visznek. A legnagyobb ajándék azonban nem ez lesz. Egy kis­gyermek tudni togja majd ezen­túl, hogy a rideg falakon túl. van hét ember, hét erős férfi, akik gyakran szót ejtenek róla. s a láthatatlan messzeségből vi­gyázó szemekkel örködnek fe­lette. A valakihez való tartozás tudata lesz a gyermek számára a kubikos brigád legnagyobb ajándéka. di. hajú parasztember és odacsám- páskodott Licsek mamához: — Szóljak a Nusinak? — Szólhatsz, Dusán. Mind a hárman megrökönyöd­ve néztünk Dusán büdös ron­gyaira, koszos mezítlábára. Ak­kor még nem sejtettem, hogy valamikor egyetlen igaz szívű sorstársamnak fogom őt tekinte­ni... — Paraszt cseléd — magya­rázta Licsek mama. — De job­ban szeret városban, mert a kocsmában mindig akad inni­való. Öt lehet megbízni egy-egy üzenettel, ha a másik kocsmából kell valami. Ügy ismeri ez ezt az utcát, mint a tenyerét. Sőt, csak ezt ismeri. A pusztáról húsz éve került egyedül ide. Itt aztán megmaradt. A lányokért is elmegy, ha a vendég akarja Egy-két deci borért mindent megcsinál. Ha van egy kis étel­maradék, kutya úgy sincs, Du­sán meg mindent megeszik. Azt hiszem, minden fontosat megtudtunk. Anyám elfoglalta helyéi a konyhában, apám a söntéspultnál. Licsek mama ki­adta a munkát, anyámnak meg­mutatta az étlapot, tehát a mai menü: zöldbab leves, szalontüdő gombóccal és császármorzsa. Az étlapon fel voltak még tüntetve úgy, ahogy ma is szo­kás; a frissensültek, és a kész­ételek. Készételnek persze most kellett még megcsinálni a mar­hapörköltet és mindenféle nyers­anyagot bevásárolni. Természe­tesen nekünk kellett volna bevá­sárolni, de nekünk egy fillérünk sem volt. Becsületére lesven mondva Licsek mamának, előle­gezett- nekünk ötszáz pengőt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom